Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-13 / 86. szám
10. oldal SporTTüköR 1994. április 13., szerda Elmentem, de maradok! Beszélgetés Határ István ralikrosszossal Amikor 1993. legjobb nógrádi csapata lett a Vajvoda Autósport Egyesület, mindenki azt hitte, hogy ez az igazi sikerszéria kezdete csak. Mivel az elmúlt év folyamán szinte a teljes magyar mezőnyt végigverték, azt hihettük volna, hogy innentől kezdve majd dőlnek a támogatói és a szponzori pénzek. Sajnos nem így lett. Baky és Palágyi mellett - a további aktív versenyzés reményében - Határ István is kénytelen volt megválni a Vajvoda teámtól. „Sanyival megbeszéltük a dolgokat, harag nincs. Sőt, továbbra is ugyanúgy segítjük egymást, mint ezelőtt, de azt be kellett látni, hogy ezt a sportot is az anyagiak irányítják. Bony- hádon találtam meg azt a csapatot, amit rendkívül hozzáértő menedzseléssel irányítanak. Pillanyatnyilag az alapkiadásokat fedezik, úgy mint utazás, szállás, benzinköltség, étkezés, versenyruha. Li- szenszre (versenyzési engedély - szerk.) nem kell kőkénem, mivel a válogatottaknak ingyen jár, én pedig már ötödik éve az vagyok. A Bonyhád Autósport Egyesület fő támogatója a Stoll Kft., ami Fiat és Lancia autók forgalmazásával foglalkozik. Maguk mellé tudták még állítani a Fridex Kft.-t, és az Agipot is. Igaz, az utóbbi Határ Pistire nem vonatkozik, hisz ő a Valvoline kizárólagos A bajnoki trófeával magyarországi forgalmazójának kötelezte el magát. „Persze az, hogy Bonyhádra igazoltam, nem azt jelenti, hogy megszűntem tarjáninak lenni. Én továbbra is itt élek és dolgozok, és a nógrádi színeket képviselem. Ha valamikor itt is megteremtődnek a nyugodt versenyzés feltételei, szívesen visszajövök. Hát, ami azt illeti, az idén tényleg magasra tette a mércét a mindig mosolygós, szakállas volánművész. Az elmúlt évben kategóriájában magyar bajnokságot nyert, így mindenki azt gondolta, hogy a Skoda után átülve egy erősebb és jobb autóba, ami nem más, mint egy Peugeot 309 GTI, menthetetlenül visszaesik versenyzése. De nem így történt. A szombathelyi idénynyitón is felállhatott a dobogóra. Igaz, csak a második fokra, de ígérve, lesz még jobb! „Tudod nagyon fáradt voltam. Előtte való napokban terheltük a versenygépet, és nem akart beindulni. Aztán a versenyt megelőző nap csak sikerült „beröffenteni”. Egyébként aki megvert a Húsvéthétfői futamon, az rendkívül jól autózik tükörből, azaz végig feltartott.” A következő megmérettetés május 1-jén, Adándon lesz. Addigra az autó is jobb felkészültségi állapotba kerül, hisz megjön az új váltó is, ami remélhetőleg kibírja mind a kilenc hátralévő versenyt. „Rendkívül hosszú szezon lesz - folytatja Határ. Ha ugyanúgy viselkedik az autóm, mint az első versenyen, ahol még a motorháztetőt se kellett kinyitni, akkor minden lehetőségem megvan arra, hogy a lehető legjobban szerepeljek mind egyéniben, mind pedig csapatban. Mióta elsőkerekes autóval megyek, meg kellett tanulnom a bal lábas fékezést is.”- Nekem Ferjánsz Attila mesélte, hogy Walter Rökl, a németek csodapilótája tanította ezt a trükköt, de azt is közölte az örökös magyar bajnokkal, hogy így hamar elfogy alóla az autó. „Való igaz, hogy a gáz és a fék egyszerre történő taposásával nem teszek jót a gépnek, de enélkül ma már nem lehet odakerülni a legelejére, ami az idén is a legfőbb vágyam.” d.t. Határ István és az új versenyautó Gergéről indultak, Szécsényben találkoztak Alig másfél évtizeddel ezelőtt, minden reggel, kéz a kézben, uzsonnatáskával a vállukon, együtt mentek az egyházas- gergi óvodába. Már akkor igazi barátság szövődött kettejük között, hiszen egymás mellett laktak, egykorúak voltak, általában mindig együtt játszottak. Ez a közös sors még általános iskolába is elkísérte őket. A barátság egyre erősödött közöttük. Mindkettőjüknek a labda volt a kedvenc játékszere. Alig várták, hogy az iskola csengője a napi tanórák végét jelezze. Ledobták a táskát és irány a Dobroda-part. Mert itt gyülekeztek minden nap a barátok. Aztán a választás és a gólözön, kora délutántól sötétedésig. Aztán a sors közbeszólt. Felcseperedve, az első pályaválasztási esemény szétválasztotta a két fiatal életútját. A középiskola máshová szólította Varga Gábor őket. Mindketten ugyan a Madách Gimnáziumban folytatták tanulmányaikat, csak más-más városban, 100 km-re egymástól. Bocsó Gábor a salgótarjáni, míg Varga Gábor a váci középiskola tanulója lett. Az előbbi - tarjáni lévén - az SBTC-ben, az utóbbi - váci lévén - a Vác FS-Samsung csapatában rúgta a labdát. Nem is akárhogyan. Mindkettőjük többször erősítette saját megyéjük korosztályos válogatottját. Csak szabad hétvégeken találkoztak Gergén, de ez még jobban erősítette barátságukat. Érettségi után még mesz- szebbre vetette egymástól őket a sors. Bocsó Miskolcra, a Bölcsésztudományi Kar történelem szakára nyert felvételt, és a Diósgyőri NB Il-es csapatába igazolt. Varga levelezőn folytatta tanulmányait. O Debrecenbe a Vám- és Pénzügyőrtiszti Főiskolára, illetve Budapesten az újságíró-gyakornokoknak szervezett iskolába folytatta tanulmányait. Mint labdarúgó pedig Vácon maradt, s a junior csapatban játszott hétről-hétre meghatározó szerepet. Úgy látszott a két fiatal életútja egyre távolodik egymástól, mígnem múlt héten Szécsényben újra összehozta őket a „sors”, újra egy csapatban rúgták a bőrgolyót. Mert Rákóczi országgyűlésének városában mindig figyelemmel kisérték a két fiatal életútját, pályafutását. Bocsó Gábor Ismerték tehetségüket, képességeiket. Tudták, hogy leigazolásuk lényeges erősítést jelent csapatuknak. Varga kölcsönjá- tékosként, Bocsó pedig hivatalos kettős igazolással vasárnap bemutatkozott a Szécsény csapatának, s nem is akár hogyan. Mindkét játékos mint az ingaóra száguldozott le-föl a két szélen, minden megmozdulásuk a gólveszélyt hordozta magukban. Meg is lett az eredménye, mert idegenben 4:1 arányban győzték le vetélytársukat. A mérkőzés végét jelző hármas sípszó után, a két játékos egymás nyakába ugrott, mindketten önfeledt örömmel gratuláltak másikuk játékához. Mert a barátság mindennél fontosabb. S most Szécsényban újra találkoztak, ismét párhuzamos sínre került pályafutásuk... pilinyi Lábtenisz-siker Rióban Hazaérkezett Brazíliából a magyar lábtenisz-válogatott. A Gaál Endre, Hoffer Miklós ösz- szeállítású balassagyarmati duó 3.lett. A csapatküzdelmekben a Gaál Endre, Hoffer Miklós, Ig- nácz Kálmán, Névery Endre trió a 3. helyen végzett, míg a másik gárda - Burcsa Béla, Földi Mihály, Korányi András - negyedik lett. Sportlátványosság Tarjánban Birkás Attilától, aki a Tatárárok Teniszcentrum egyik létrehozója, megtudtuk, hogy nem mindennapi sporteseményt sikerül Salgótarjánba hozni, ami látványosságnak sem utolsó. Az augusztusi vidám vásár programjaihoz kapcsolódva rendezik meg a Satelit nemzetközi teniszversenyt. A négy versenyből álló sorozatból nekünk a legjobb jut, hisz a mesterek versengenek nálunk, méghozzá 25 000 dollár összdí- jazásért. A Kereskedelmi és Hitelbank által szponzorált viadalt, előre láthatólag, augusztus 15-e és 19-e között rendezik meg. dániel AZ ORSZÁG EGYETLEN SAKKMÚZEUMÁBAN, HEVESEN JÁRTUNK Intelligencia, logika, kitartás, koncentráció Gál Gábor a közismert Nógrád megyei mesterjelölt sakkozó vall kedvenc sportágáról Beszélgetőpartnerünk, Nógrád megye egyik éljátékosa a sakk-sportban, Gál Gábor.- Huszonöt esztendeje küzdők a hatvannégy kocka jelképes csatamezején - kezdte mosolyogva a beszélgetést, amelyre ugyan nem az ő jubileuma adta az apropót, hanem egy nagyon érdekes helyszín. Sokan tudják Magyarországon, (még többen a világban: 5 év alatt 5 kontinensről, 32 országból 11 ezer látogatót regisztráltak a vendégkönyvek,) hogy Heves városban található hazánk egyetlen, első, hivatalos sakkmúzeuma. A felbecsülhetetlen értékű sakk relikviákat Dobroviczky Ferenc gyűjtötte össze nagy szorgalommal és rendezte nagy szakértelemmel - múzeummá... Az életét tette fel a sportra. Fiatal, egészséges korában, mint ökölvívó bajnok és edző, a frontot megjárva rokkantán pedig a sakk sporttal kezdett el foglalkozni. 116 fős szakosztályt hozott létre Heves megyében, ahol a Megyei Szakszövetség elnöke is lett és sport tudósító. A hazai sakk cikkgyűjteményből mintegy 15 hatalmas kötet „analóggal” ajándékozta meg a sakktörténetet. Mindezekért érhette az a nagy tisztesség, hogy 70. születésnapjára megkapta „Életmű” címen gróf Észtérházy Miksa- díjat a parlamentben. Azóta a médiák figyelme rájuk irányul, a közelmúltban a Napkelte tévéműsorban láthattunk képeket a sakkmúzeumról. A balassagyarmati Gál Gábor is ettől a híradástól kapott kedvet ahhoz, hogy üzleti útján beiktasson egy hevesi múzeum- látogatást. O először járt ott, én már sokadszor, bár nem vagyok sakk rajongó, sakkozni se tudok. Viszont több évtizedes ismeretség, barátság fűz össze Dobroviczkyékkal. A sakkmúzeum, „mint olyan” csak vizuálisan tud érdekelni és megragadni. (a márvány, üveg, porcelán, csodálatosan megfaragott figurák, a győztesek érmei, serlegei, legtöbb olimpikonok hagyatékából - számomra képző, iparművészeti élményt jelentenek inkább. Gál Gábor viszont, a gyakorló sakkozó szemével, értőn és elismerőn tanulmányozta a vitrinekben, tárlókban látható tárgyakat, a kiállított fényképeA múzeum emDiémája ken sok ismerősre is talált. Hazafelé jövet az autóban, érthető, hogy a sakk volt a beszédtéma. A vak igazgató sorsából... a sportnak emberformáló, jellemnevelő hatásáról próbáltunk tanulságokat levonni. Aztán kezdtem csak el faggatni Gábort. Ő vajon hogyan és mikor került kapcsolatba^ sakk sporttal?- Édesapám a balassagyarmati kórház főgépésze volt, és bent laktunk a kórházban. Akkoriban még nem volt külön mentőállomás, és nem volt még tévé sem. A mentősök a készenlét idejét sakkozással töltötték. Mint kis srác, sokat néztem őket, ott, akkor kezdődött a vonzódásom a sakkhoz. Csak erősítette a kedvemet, hogy az édesapám is szeretett sakkozni. Halála után kegyelettel őrzöm az ő sakktábláját.- Mikor szerepelt először versenyen?- Középiskolás koromban a 60-as évek végén, Balassagyarmaton. A városi bajnokságon elért első győzelmem emléke még mindig megmelengeti a szivemet.-Pedig azóta sok víz lefolyt az Ipolyon..., ahogy mondta is, 25 esztendőnél tart, amit a sakk sportban tölt...- Jelenleg a salgótarjáni Vízmű OB II. csapatában játszom. Sajnos, egyre kevesebb időm jut a sakkra, amióta a magyar - orosz vállalkozásunkat vezetem. Pedig nagyon szeretem az „elme sportokat”.- Sakkozik még valaki a családban?- 13 éves Gergő fiamat az eleven ló jobban érdekli, mint a faragott ló figurája.- Gábor hol, merre járt, mint versenyző?- Bejártam szinte az egész országot. A Budapesti Tavaszi Fesztivál nemzetközi sakkbajnokságán idáig mindig ott voltam a sportcsarnokban, most márciusra is van meghívásom. Balassagyarmaton a Palóc Ősz nemzetközi sakkversenyein is képviselem a hazaikat, mint versenyző, s mint szervező is. Külföldről egy alkalommal, Csehországból hoztam haza díjat. Megyei bajnokságon öt alkalommal nyertem.- Láttam a tévében egy sportközvetítéskor, hogy a Vasas pálya palánkjára felkerült a Palóc-Burg reklámja, gondolom pénzébe került?- Nem is kevésbe! De a sport anyagi támogatását mindig is szívügyemnek tekintettem. Azt gondolom, hogy egy ilyen sikeres üzletembernek, mint Gábor is, nem „rossz” tréning a hobbija. A sakkozáshoz intelligencia kell, logika, kitartás, koncentráló figyelem, önfegyelem, jó idegek... Ugyanezek az elvárások az üzleti életben is, nem igaz? Gábor az autóját is sportszerűen vezette, hamar hazaértünk Balassagyarmatra. Azzal köszönt el tőlem, örült, hogy láthatta a hevesi sakkmúzeumot. Érdekesnek találta és méltónak a magyr sakk sporthoz, megtekintését másoknak is ajánlja... Elekes Éva NB lll-AS IFJÚSÁGI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG // Őrzi tavaszi veretlenségét a Balassagyarmati LC A labdarúgó NB III. Mátra- csoportjának ifjúsági bajnokságában szép sikert hozott a szombati és vasárnapi bajnoki forduló a nógrádi csapatok számára. Három együttesünk is győztesen hagyta el a játékteret. Idegenben aratott sikert az SBTC és a Szécsény, hazai környezetben pedig a Pásztó együttese.Pedig a pásztói fiatalok ellenfele az a jászberényi gárda volt, amely jelen- jeg is a dobogó harmadik helyén áll. A Balassagyarmat ificsapata ugyanakkor döntetlent játszott a második helyezett Szolnoki MÁV MTE fiataljai ellen. A BLC legénysége ezzel a teljesítménnyel tovább őrzi tavaszi veretlenségének szép sorozatát, amely Jelen István edző kiváló nevelő munkáját dicséri. EREDMÉNYEK: APC-SBTC 0-1 (0-1) Apc, v.: Ferenczi. SBTC: Gyetvai P— Andó, Kongo- rácz, Miklós, Répás K - Tavaszi, Marcsok Z.(Váradi), Szerémi, Kovács T.- Botos (Lehoczki), Kovács P. (Or- nyik). Edző: Patkó József. Gl.: Szerémi. Jó: Miklós. Fáradt csapat benyomását keltette a listavezető. Volt olyan játékos is, akinek ezen a héten - a diákolimpiái elkötelezettség és a megyei válogatottak utánpótlás seregszemléje miatt - már a hetedik tétmérkőzése volt ez a találkozó. PÁSZTÓ - JÁSZBERÉNY 2-0 (1-0) Pásztó, v.: Lánczos. PSE: Csányi- Kelemen, Budavári, Ludányi- Kerekes, Nagy L., Maksó, Nagy T., Kanyó (Szuhánszki)- Göröcs, Tóth Z. Edző: Csóri József. GL: Maksó, Tóth Z. Jók: Csányi, Budavári, Maksó. A mezőnyfölényben játszó hazaiak, jó játékkal győzték le az élmezőnyhöz tartozó herényieket. BALASSAGYARMAT- SZOLNOKI MÁV MTE 1-1 (0-0) B.-gyarmat, v.: Varga. BLC: Papp- Dombóvári, Bojtos, Béres- Horváth K„ Bállá, Tresó, Varga L- Varga B.(Mahót, Rados), Jónás. Edző: Jelen István. GL: Dombóvári. Jók: Szilágyi, Dombóvári, Varga L., Tresó. A találkozó képe alapján igazságos eredmény született, amellyel a gyarmati ifisták őrzik tavaszi veretlenségüket. BAG-SZÉCSÉNY 1-2 (0-1) Bag, v.: Bartos. Szécsény:Vi- zoviczki (Vikor)- Tresó T., Rigó A., Laczkó, Tresó J. (Lakatos), Barinyák. Rigó R., Percze P., Végh, Bartus, Percze R. (Gál). Edző: Pénzes István. GL: Végh, Gál. Jók: Vizoviczki, Rigó A., Percze P. A helyzetei alapján egyértelmű volt a szécsényiek diadala.
