Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-12-13 / 60. szám
12 CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ 1994. március 12-13., szombat - vasárnap Kertész leszek íme, itt a jövő növénye A broméliák egyik legnépesebb nemzetségét a Tillandsiá- kat nevezik így. Több mint 500 leírt faja mindig újakkal bővül, így a gyűjtők - akiknek száma a kaktuszgyűjtőkével vetekszik - mindig találnak maguknak érdekes újdonságokat. Bár előfordulási területük (Argentína, USA délkeleti része, csendes-óceáni homoksivatagok) elég széles, felépítésük hasonló. Spirális levélrózsa közepéből emelkedik ki a pirosas-narancsosra elszíneződő fellevelekből és a csőszerű egyes virágokból álló virágzata. Ez a növény fő dísze. Nagyobb részük a levegőből pikkelyekkel élő „aerofita”. Ezeknek csak néhány, drótszerű kapaszkodógyökere van, amivel meg tudnak tapadni a kérgen, sziklán. Ha üzletben cserepes Til- landsiát vásárolunk, tapasztaljuk, hogy szinte „lötyög” a földjében. Ettől nem kell megijedni, ez azért van, mert gyökérzete más, nem olyan dúsan behálózó, mint a hazai ismert cserepeseké. Rendkívüli forma- és színváltozatossága nemcsak a gyűjtőknek jelent örömet, hanem a lakás díszítésére, sőt, összeültetésre is alkalmassá teszi. Mint már említettem, leveleik nedvszívó, ezüstös pikkelyekkel bontottak (fűre, ecsetre, pamacsra emlékeztetnek). Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy a levegőből, éjjeli harmatból vizet vegyen fel. Növekedése éppen emiatt nem látványos, sőt, lassú. ViA természet hozta össze a kaktuszt és a broméliát rágzó állapotot is csak több - átlagban 5-10 - év után érik el. Virágzás után viszont sarjadza- nak, .tovakúszva vagy telepekben már gyorsabban növekednek, és szinte örökéletűek, különösen, ha ismerjük életmódjukat, igényeiket. Tartásmód szerint több csoportra oszthatók, de köztük az átmenet fokozatos, a környezethez jók alkalmazkodnak, így együtt is tarthatók. A szavannákról, bokros, ligetes fennsíkokról származók (pl. Tillandsia filifólia) gyökere csak rögzítésre szolgál. Víztartalmának pótlásához időnként harmatszerűen permetezzük be, vagy mártsuk vízbe, hogy jól teleszívja magát. Minden kes- kenylevelű, kis gyökerű bromé- liával megtehetjük azt, ha nem tudjuk pontosan, melyik csoportba tartozik. Ezek ágra, kéregre, szőlő vagy más gyökérdarabra rögzítve tarthatók. Páfránygyökérrel, mohával befogva rögzíthetjük. Ha nagyobb növényeket akarunk rögzíteni, laza ültetőközeget is használhatunk, és erősebb fonállal, esetleg vékony bronzdróttal kötözzük oda. A broméliák szeretik a friss levegőt. Tavasztól őszig legjobb szabadban tartani, ahol az eső is éri. Télen az öntözéssel sokat árthatunk. Különösen, ha hűvös helyen vizes marad, éjszakára nem szárad fel, akkor számíthatunk a kirothadásra. Hazai kertészetekben elterjedt, virágüzletekben gyakran kapható a T. cyanea. Ez a faj meleg őserdőkből származik. Sűrű rozettát fejleszt, keskeny, fűcsomóra emlékeztető levéllel. Evezőszerű virágzata szép rózsaszínűre színeződik, amiből néhány napos eltéréssel egyenként sötétkék virágszirmok törnek elő. Ez nagyon színes, feltűnő. Hazájában fákon nő, de nálunk cserépben nevelik, laza földben. Félámyékos, meleg helyet kedvel. Vannak közöttük olyanok, mint pl. a Tillandsia mekoyama, ami más növényre is rákapaszkodik, ezzel nagyon érdekes növénytársulást kapunk. A természetet utánozva, árusítanak mostanában olyan törzses Yuccát, amelyre fán lakó broméliát erősítettek. V. Pénzes Judit Q íJtfincímnű) rd mflímn k.3 A nyelvi érzékenységünket sértő, nemkívánatos jelenségek televíziós reklámjainkban Nem tartjuk véletlennek, hogy napjainkban egyre több kritikai éllel terhelt cikk olvasható a sajtó hasábjain a televízió képernyőjén látható reklámtípusokkal kapcsolatos kifogásokról, panaszokról. Nem a reklámok ellen fogalmaznak meg helytelenítő észrevételeket, hanem a bennük és általuk közvetített, nemkívánatos jelenségek ellen. Erről tanúskodnak ezek a szövegrészietek: „A televízió fő műsoridőben ontja a reklámokat. A naponta sokszor ledarált reklám csak unalmat kelt, tehát antireklám”. (M. Nemzet, 1993. márc. 6.) — „Nem örülünk sem a hamis, félrevezető, sem a gusztustalan reklámoknak (Heves M. Hírlap, 1994. jan. 18.) Különösen ez az őszinte megnyilatkozás érdemli meg figyelmünket: „Bajban vagyok a reklámokkal. A reklámozás ma már nem magánügy. Amitől a televíziós reklám közüggyé vált, az a nyelvrontás. Miért sugallják nekem, hogy: „Nem kidobni, utána tölteni”, ahelyett, hogy azt mondanák: Ne dobd ki, töltsd utána! A legtöbb reklám harsány és zajos”. (M. Nemzet, 1994. jan. 4.) Egyszóval a televíziós reklámok legtöbbje a nyelvi közízlést éppen úgy sérti, mint ahogyan megterheli idegállapotunkat is. Például azzal, hogy a reklámadások folyamatában sem mennyiségileg, sem minőségileg nincsenek arra tekintettel, mennyire terhelik megt a műsoridőt. Korlátozások nélkül ömlik a hallgatóságra az esti reklámozón. Különösen bosszantó az a gyakorlat, hogy a nagyon várt műsorok kezdő képei közé erőszakolják a reklámokat. Nem tudjuk, van-e lehetőség arra, hogy a reklámok hangzási, képi, nyelvhasználati megformálásának minősítését is elvégezhessék, mielőtt a képernyőre kerülnek a közhelyes nyelvhasználati sablonok, banalitások, a meghökkentően giccses nyelvhasználati általánosságok. A reklámszövegek hangosításában, hangzásformáiban idegmegterhelő jelenség és gyakorlat a hebrencs, vagy éppen a hebehurgya hablatyolás. A pattogó beszédritmussal is terhelt, s furcsa szájrándítások- kal kísért szó- és mondatvégek felkanyarítása nemcsak fülünket, hanem hallásélményünket is sérti. A gyakran elviselhetetlenné torzított, céltalan hangosság, harsányság a több szereplős reklámokban a „rámenős”, felszólításszerű hangzásformákba csap át. A túlságosan megemelt hang érthetetlenné formálódik a feleslegesen megzengetett hangzásvariációkban. A félreérzel- mesített hangnem jellemzi a szi- ruposan finomkodó szövegrész- letek ötletszegény mondatainak hangosítását. A reklámok szövegrészleteinek nyelvhasználata, stílusa, nem természetes ötletszerűségekkel terhelt, eredetieskedő megfogalmazása olykor inkább csak bosszant bennünket, s arra késztet, hogy kikapcsoljuk a reklámok adásidejére televíziónkat. Ezekre a közhelyes nyelvhasználati sablonokra gondolunk elsősorban: „A kapu tárva, kerüljön beljebb! Velünk jól jár! Fontos, hogy pontos! Ez valami más! Ma megveszi, holnap viheti! Legyen Ön is tulajdonos! Legyen sütnivalója!” Az ilyen típusú reklámfelszólításokat a nem éppen udvariasan megfogalmazott kérdések váltják fel: „Tudja már? Gondolta volna? Elhiszi már? Érdekli az érdeke? Úgy érzi, hogy nincs semmi keresnivalója? Akar Ön a felhők között üdülni?” Ezek a reklámízű kérdések unalmat árasztanak, s nem alkalmasak arra, hogy a feltett kérdésekre igenlő válaszokat adjunk. Napjainkban elszaporodóban vannak azok a reklámszövegek, amelyekben kulcsszerepet vállalnak a frázisos, dagályos kifejezések: „Csupa csoda! Verhetetlen fehérség! A feloldódás élménye! Mindennap új varázslat! A szép haj tudománya! Az édenkert íze! Illat, mely fogva tart! Mi jut eszedbe a kirobbanó ízről? A kézzel fogható tisztaság! A háztartás ünnepi hétköznapjai! Ennivalóan finom! A tökéletes szépség uralma árad! Otthon a jövőben! A jó ízű egészség!” Nemkívánatos jelenség a zenés, énekes háttérbe helyezett reklámtípus. Az idegeinket borzoló gajdolásba, komyikálásba, óbégatásba, sőt, nyávogásba kényszerített hangzásformák - a zavaros képi látvány közé beékelve - hallási és látási műveltségünk minőségét egyaránt megkérdőjelezhetik. Nem tartjuk véletlennek, hogy napjainkban a színvonalas, a reklámmentes televíziózásról több kritikai megjegyzés jelenik meg a sajtó hasábjain. Ez a címadás, „Van-e védelem a reklámáradat ellen?” (M. Nemzet, 1994. jan. 25.), válaszra vár. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Sorsok és viselkedésmódok, avagy gondolatok a különféle emberi élettechnikákról Az élet szép és nehéz is egyszerre, boldog és boldogtalan, pontosabban ezek a periódusok váltogatják egymást benne. Mindenkiben ott lappang azonban annak a (rejtett) tudata, hogy véget ér, s ez - ha elhessegeti is az illető magától - állandó félelemérzettel tölti el. Mennél messzebb kerülünk a gyermekkor naivitásától, a nem gondolkozás biztonságos védőbástyáitól, annál gyakrabban tekintünk végig saját, illetve mások életútján. Figyeljük és értékeljük magunkban mindannyiunk létmegoldási kísérleteit, ahogyan rövidke életünket igyekszünk boldoggá tenni. Hogy azt a tényt valóban el tudjuk feledni (akár rövid ideig is), hogy mindannyiunk napjai meg vannak számlálva, bzony szükségünk van minden öncsalásra és önszuggesztióra. Mert, ha alaposabban a dolgok mélyére nézünk, minden cselekedetünket az önzés és az elmúlástól való félelem vezérli. Az elmúlástól való félelem diktál akkor is, amikor „az egyszer élek” hangoztatásával megpróbálja valaki belezsúfolni akár az egész örökkévalóságot saját kérészéletébe. Mohón siet, harácsol, habzsol, ideje kevés... Neki nincs más világa, csak az az egy. Aztán ráébred, hogy körülötte, sokan vannak, és mind ugyanezt teszik, mindent ki akarnak élvezni, mindent meg akarnak szerezni. Eszébe villan, hogy az élet könyörtelen harc, neki pedig mindenki az ellensége. Szerencsére a „szerző” típus nem ér rá gondolkodni, így nem is látja saját nyomorúságát. A fanatizmus (legyen bármilyen, vallási vagy politikai típusú) az Én önvédelmi rendszerei közül a legáthatolhatatlanabb. Könyörtelen, hipnotikus erő, amellyel minden kétséget el akarnak taposni, minden józanságot, minden esendőséget, minden személyes jellegűt. A józan hit fontos és hasznos dolog, mentőöv lehet az életben, segítő kézként átránt a szakadékon... De csak empátiával együtt ér valamit, mert bezárkózni egy meggyőződés páncéljába, nem megismerni, nem átélni a másik gondolkodásmód logikáját, nem akarni kitekinteni egy másik lény szemén át a világra, nos, ez éppen a fanatizmus taktikája. Megint mások önmagukban hisznek fanatikusan, az Én-t állítva minden lehetséges történés középpontjába és eredőjéül. Azt hiszik, teljesen maguk irányítják a dolgokat, nem jönnek rá, hogy itt is, ott is egy ná- luknál magasabb hatalom mindig beleszól az életükbe. Ez lehet kívül, mint ellenség, lehet belül, mint lelkiismeret, lehet agyvérzés, lehet baleset. Az önzésben élő ember csak magát fejleszti, magával törődik, saját testi, lelki fejlődésével, de a végén rá kell jönnie, hogy szerelmei az önzés mocsarába fulladnak, beteg lesz, és megvénül a teste, fogai kihullanak, az egész ember kikopik, és félre kell állnia. És mindent magával visz a halálba. Neki egyetlen kiese volt, sajátmaga, s az mind egyszerre pusztul el. Az egocentrikusság ellenpontja a túlzott Én-feladás. Erre jellemző példa, amikor sok nő véglegesen belevarázsolja magát az anyaszerepbe. Elfelejti, hogy ő feleség is, hivatással rendelkező ember is, szerető is, akinek más feladata is lenne az életben, de csakis az anyát akarja játszani tovább, mert ebben a szerepében sikerül magát maradéktalanul imádnia. Nem is akar továbblépni, fél, hogy már más területeken nem érné ennyi sikerélmény. Fél a kudarctól. Vagy szüli egymásután a gyerekeket, hogy elnyújtsa a számára kielégítő állapotot, vagy, ha egy csemetéje van, arra rátapad, magához köti, nem tud leszakadni róla. Bármilyen élettechnikát is választunk a "túlélésre", mindig figyelembe kell vennünk, hogy minden életkor más-más követelménnyel bír számunkra, és sohasem lehet belerögzülni egyik módszerbe sem, hiszen a szélsőségek azok, amelyek megkeserítik az életünket. Az életviteli problémák legfontosabb területei a következők lehetnek felnőttek esetében: gyerekeink nevelése, hosszabb együttélés másokkal, életkörülményeink kialakítása, szexuális életünk. Akár tetszik nekünk, akár nem, az életben semmit nem adnak ingyen, életünk ezernyi kihívás és konfliktus sorozata, ezernyi akadállyal tűzdelve, és igen nehéz átegyensúlyozni a szakadékok fölött. Mégis minden ember élni akar. Boldogan élni... Mi köze mindennek a kézíráshoz? Természetesen ahány ember, annyi féle, minden személyiséghez más-más élettechnikai megoldás tartozik. A Grafológiai Intézetben pszichológusok és grafológusok személyre szabott életviteli tanácsokat adnak, ehhez azonban nem elég csak a kézírás, szükséges más tények feltárása is, az életkörülmények ismeretétől elkezdve, az életkor, az intellektus szintjén át a személyes beszélgetésig sok minden. Katona Agnes grafológus A szórakozott professzor A szórakozott professzor bemegy reggel a fürdőszobába, és a zuhany alá áll. Amikor megnyitja a csapot, és az első víztömeg a fejére zúdúl, ijedten felkiált. A professzor szavait lásd a vízsz. 1. és függ. 35. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A professzor szavainak első része (zárt betűk: T, G) 14. Megszégyeníteni 15. Nehéz tárgyat polcról eltávolítani 16. Vasútállomás és vasúti kocsi része 17. Idősebb férfi népies megszólítása 18. Épületmaradvány 19. Részben hagyni! 20. Lopakodva megy 21. Talált 23. Ijeszt 25. Szintén nem 26. Kedvesség, báj 28. Szélhámos, megbízhatatlan 30. Állóvíz (ford.) 31. Lábbeli 32. Részeshatározó rag 34. Járom (ford.) 35. Becézett Ottilia 37. Rágásra szolgálnak 39. Időszámítás előtt, röv. 40. Lángolt 42. Fosztogat 44. Televízió, röv. 46. Kézzel való jeladás 47. A Rádiókabaré munkatársa (Miklós) 49. Vízi állat 51. Hajó része 52. Csúnyán, mértéktelenül táplálkozó 53. Ford. mutatószó 54. Hegycsúcs 56. Inkább egy másik helyre (2 szó) 58. Kést élesít 59. Iskolai tisztség 61. Kedvelt építőjáték 62. Világbajnok kajakozó (József) 63. Hidrogén és nitrogén 64. A beszéd legkisebb egysége 66. Vés 67. Gabonanövény 68. Politikai meggyőzést végző személy 71. Magasba tartott kezével érinteni tudja FÜGGŐLEGES: 1. Lábával tipró 2. A földön végigterült 3. Iga 4. Háromatomos oxigénmódosulat 5. Innsbruck folyója 6. Téli sporteszköz 7. Az étel nem romlik meg 8. Tiltószó 9. Van bátorsága 10. A szerelem istene 11. Bizakodik 12. Milliliter, röv. 13. Fejér megyei település lakója 17. Helyzetet sportban értékesít 21. Labda sorfalról visszavágódik 22. Férfi énekhang 24. Ritka női név 26. Edényt belülről zsiradékkal bemázolt 27. Valamiben rögzítődő 29. Görbeséget megszüntet 31. Dohányzási kellék becézve 33. Szerencsét hozó tárgy 35. Az idézet folytatása (zárt betűk: T. G, R) 36. Kiejtett mássalhangzó 38. Vadászkutya 4L Kihúzandó vizsgafeladat 43. Lásd ott, röv. 45. Szárazföldi béka 48. A Batthyányi-kormány belügyminisztere volt (Bertalan) 50. Oroz 52. Kéziszerszám 55. A ruhát vízben tisztította 57. Hová 58. Az irányomba 60. Mennyiséget, értéket jelölő egység 62. Boruló 65. A jelzett időtől számítva 67. Kulcs - angolul (KEY) 69. Igevégződés 70. Részben mozog! 71. Fonó egynemű hangzói A megfejtéseket március 17-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila
