Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-12-13 / 60. szám
8 hírlap ÉLET-KÉPEK 1994. március 12-13., szombat - vasárnap Jöttek, láttak, győztek - Salgótarjánt is érintette a rádiókabaré társulatának tavaszi hadjárata Éljen május 9-e, a választási eredmények kihirdetésének napja! A ttól még, hogy a Magyar Demokrata Fórum salgótarjáni székházában szerkesztik; attól még, hogy az MDF megyei alelnöke a kiadó igazgatója; attól még, hogy a főszerkesztő a demokrata fórum balassagyarmati képviselőjelöltje, a Nógrádi Krónika pártok felett álló független megyei napilap - mondta Farkasházy Tivadar, a Tavaszi hadjárat című rádiókabaré szerkesztő-rendezője a Salgótarjánban tartott előadás hangulatteremtő bevezetőjében. Muster Bánó A sajtó azonban nemcsak e poén erejéig szerepelt a műsorban, hanem szinte végig kedvenc témájuk volt a fellépő humoristáknak. Ehhez egyrészt a szóvivőként jelen volt Bánó Andrásnak, az Egyenleggel és a Kossuth Lajos téri úgynevezett musterkazettával megélt „nagy kalandja” szolgáltatott apropót, de „kapóra jött” a Hócipő jó szemű szerzőgárdájának a Bródy Sándor utcában történt „B-listázás” is. Annál is inkább, mert a műsor maga is átélte már a kirekesztés minden kínját. Éppen ennek ellensúlyozására találták ki a március 2-án, Székesfehérvárott indult tűmét is, amelynek keretében ők maguk mennek el a közönséghez, bejárják az ország valamennyi megyéjét, és május elején, szinte a választások előestéjén veszik be Budát - mint 1849-ben a magyar seregek-, tekintve, hogy a Kongresszusi Központban fejeződik be a hadjárat. Salgótarján a második ütközet volt a csatában, de idejövet majdnem eltévedtek. Egy jelenlegi balassagyarmati képviselő ugyanis úgy tájékoztatta őket, hogy a megyeszékhely az Ipoly partján fekszik. Megzavarták őket a kazári utcanevek is: hiszen ott mintha megállt volna az idő. A humoristák csapatát feltartóztatták a benzinkútnál szolgálataikat felkínáló hölgyek is, de megakadályozni ők sem tudták, hogy eljussanak a József Attila Művelődési Központba. Helyi politika görbe tükörben E néhány visszautalás is jelzi, hogy Farkasházyék nem jöttek készületlenül Salgótarjánba. „Kémeik” előre kifürkészték és beépítették a műsorba a helyi sajátosságokat, fonákságokat. Lapunk híradásaiból tudtak Thürmer Gyula tarjáni sétájáról, Horn Gyula piaclátogatásáról éppúgy, mint arról is, hogy a partizán szobor - alias Pléh Öcsi - már nincs a hegyen. Sőt, felléptettek két megyei képviselőjelöltet is: a Fidesz és az SZDSZ színeiben. Miután másutt más pártok jelöltjei állnak a mikrofon elé, a pártválasztást nem lehet kifogásolni. Azt azonban igen, hogy SalgótarFarkasházy Tivadar (balról) beszélteti a pádon lakó koldust, akit Selmeczi Tibor személyesít meg Juszt László méricskél jánban miért a bátonyterenyei- pásztói választókerületben indulók kaptak ilyen fellépési lehetőséget. Centi és szamizdat Természetesen a műsor gerincét az úgynevezett nagypolitika kritikája, kifigurázása képezte. Juszt László egy centit is behozott - mint a katonaságnál szokás -, hogy azon érzékeltesse, hány napja van még hátra a kormánynak. Nagy Bandó András, mint újabb kori szamizdat szerző, azt ecsetelte rendkívül szellemesen, hogy miért nem szerepelhetett a szilveszteri rádiókabaréban. Selmeczi Tibor boldog hajéktalan- ként azt mutatta be, hogy ha így alakul tovább az ország gazdasági helyzete, szinte mindenki koldusbotra jut. Az Ayala- Brindisi kettős egy ősbemutatóval is meglepte a közönséget: a magyar külügyminiszter diplomáciai tevékenységét jelemez- ték, dalban elbeszélve. A nyilMoldova György, mint humorista vánosság előtt ülésezett a csáti falugyűlés, amely - mi sem egyértelműbb - a választási kampányt választotta témájául. A tisztes gyülekezet azt sugallta a nézőknek: lépjenek be minden pártba, és akkor biztos győztesek lesznek. Ebben a jelenetben Usztics Mátyás remekelt. Ugyancsak jól kamatoztatta kivételes parodizálókészségét Éles István, aki ezúttal Koltai Róbertét, Torgyán Józsefet, Hofi Gézát és Hankiss Elemért jelenítette meg, nagy közönség- sikert aratva. A hosszúból lehet vágni Miután a rádiókabaré olyannyira élőre sikeredett, hogy közel négy órát vett igénybe, érthető, hogy belecsúsztak fáradtabb részek, „lerágott csontok”, szakállas viccek is. Esé- tenként lelassult, vontatottá vált a műsor ritmusa. Talán azért voltak ilyen bőkezűek a hócipő- sök, hogy a városi televíziónak, amely - a tervek szerint március 25-én közvetíti a szerkesztett változatot- legyen miből húznia. A közönség szereti a hatalom kritikusait Nagy Bandó András egyébiránt megszavaztatta a közönséget, hogy milyen típusú kabarét szeret. Az eredmény feltűnően egyhangú volt a politikai javára. De az lett volna meglepő, hogy ha a színháztermet zsúfolásig megtöltő jelenlévők másként voksolnak. Hisz ők eleve azért mentek oda, mert szeretnek nevetni azon, ha valaki kimondja helyettük, amit ők is gondolnak a politikáról, a politikusokról. Ez korábban, a rendszerváltást megelőzően is így volt, és később is így lesz, akárki is győz. Persze, a telt házat az együttérzés is magyarázza: a közönség rokonszenvez azokkal, akiket a hatalom nem szeret. Csongrády Béla Nagy Bandó András szavaztat Fotók: P. Tóth László „Az Isten legyen irgalmas mihozzánk” - Marad a tizenkét hónap Mezei emberek Hivatásos és sorállományú kilátások Ennyi minisztert és MDF-es vezetőt eddig legfeljebb egyszer látott korábban Salgótarján - egyáltalán nem ősi - belvárosa, a három évvel ezelőtti kihelyezett kormányülés alkalmával. A szerdai választási nagygyűlésre - több kollégája és az MDF-es képviselőjelöltek társaságában - a nógrádi megyeszékhelyre látogatott FÜR LAJOS honvédelmi miniszter, az MDF elnöke is. A rendezvényen arról is beszélt, hogy térségünk biztonságának megőrzéséhez nem elegendő az ország stabilitása és a külkap- csolatoknak azon rendszere, ami védőhálót sző az ország köré: ehhez a hadsereget is megfelelő szinten kell tartani. A gyűlés előtt beszélgettünk a miniszterrel a katonák helyzetéről. teni azt az óriási különbözetet, ami a jelenlegi infláció és a lehetséges béremelés között található . ..- Mikor számíthatnak kedvező változásra a hivatásos honvédek?-Reméljük, hogy amint jóváhagyják a katonák jogállásáról szóló törvényt a parlamentben, megoldhatjuk ezeket a Rendezik a béreket(?)- Ezek szerint a hivatásos tisztek és a tiszthelyettesek jó része, sajnos, valóban létminimum alatt él. Ez a gond megoldásra vár, a katonák fizetésével mindenképpen foglalkozni kell! A valóban rendkívül alacsony jövedelmeket megpróbáljuk normális elfogadható szintre emelni.-Ezt úgy oldjuk meg, hogy az évi béremeléseket az alacsonyabb kategóriába esőknél nagyobb százalékokkal emeljük meg, a magasabb fizetésűek pedig kisebb kiegészítést kapnak. Sajnos, ez sem fogja kiegyenlíkérdéseket. Az időpontról viszont nincs tudomásom ...- A bevonulás előtt álló fia- A rétsági Hunyadi János Gépesített Lövészdandár megyénk legnagyobb katonai egysége. Az ott szolgálatot teljesítő tisztek és tiszthelyettesek közül többen is szeretnék megkérdezni a miniszter úrtól: számíthatnak-e béremelésre? A kimutatások szerint ugyanis a hivatásos állomány jelentős része él a létminimum alatt...-Nem hinném, hogy az állomány minden tisztje a létminimum alatt élne! A rétsági viszonyokat nem ismerem pontosan, de a Magyar Honvédség személyi állományának béréről általánosságban átfogó ismeretekkel rendelkezem. Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF elnöke Fotó: Rigó T. talok körében örökzöld téma a katonaidő. Rendkívüli módon kíváncsiak arra, hogy a jövőben hány hónap lesz a katonai szolgálat időtartama.- Marad a tizenkét hónap! A híresztelésekkel ellentétben a katonai szolgálat időtartamát nem tervezzük felemelni, erre egyelőre nincs szükség. Viszont az sem került szóba, hogy csökkentjük! Védőernyő és békepartnerség- A Balkánon több-kevesebb megszakítással még mindig dörögnek a fegyverek. A NATO sokat emlegetett védőernyője kiterjed-e Magyarországra?- Nem terjed ki, de én remélem, hogy a békepartnerség - miután biztosít egyfajta biztonságpolitikai konzultációt -, ennélfogva nagyobb biztonságot is jelent az ország számára , mint ami eddig volt. * * * „Az Isten legyen irgalmas mihozzánk, szegény magyarokhoz” - írta lemondólevelében Für Lajos tavaly májusban. Szerencsére, csak mint MDF-es politikus vélekedett emígyen, nem mint a honvédelmi tárca minisztere. Azóta persze történt egy és más a katonapolitikánkban, kezdve a MIG-gépek vásárlásától a NATO-békepartnersé- gig. (Elvégre rágondolni is éppen elég borzasztó, hogy ebben a háborúsdis balkáni világban mi lenne velünk, ha pusztán Isten irgalmára kellene hagyatkoznunk...) Faragó Zoltán Kesergőbe forduló M egkaptam a magamét amúgy Isten igazából! így: milyen ember az, aki nem tartja be szavát, és így tovább cifrázva. Mindehhez öklelő tekintet, lesújtó legyintés. Ha nem így kezdi a találkozáskor, akkor nem is ő lenne Imrik Gáspár. Ő ilyen, amikor haragra lobban. Sovány, sokbarázdás, sápadt arca megrándul, vér tódul a bőre alá, lélegzete meggyorsul, és szavai akár a kereplőé. De ez csak addig tart, amíg nem vesz mély lélegzetet. Amikor azt kifújja, elszáll a haragja is. Azért haragudott meg, mert a korábban megbeszélt időre nem mentem a találkozóra, amikor neki mondandója lett volna. Már korábban sejtettem, valami nem stimmel körülötte. Szokatlanul gyakran, kiöltözve utazgatott hol Tarjánba, hol Gyarmat felé. Szécsényben, ahol mindenki mindenkit ismer, kinek nem tűnt volna fel ez? Az öreg Imrik Gáspárt meg pláne ismerik a városban. Ott van az egyházi szertartásokon, akár a közgyűléseken. De ott van, amikor a munkáról van szó, mert dolgozni azt nagyon tud. Azt mondta a felesége, Bözse mama, kikelve az ■ öregúrra: „Nincs ennek a vén embernek egy percnyi nyugta sem. A gyerekeket is hajszolná!...” A gyerekek omolnak az öregre, azzal vádolva őt, hogy majdnem 1 millió 500 ezer forint értékű vagyonjegye a semmibe veszett. Hiába hajtogatja nekik:-Nem igaz, nem veszett el, beadtam a közösbe...! Igen ám, csakhogy a közösből egyenlőre semmit sem tudnak nyújtani a vagyonjegy tulajdonosoknak, legföljebb a tulajdonosi címet. így mondta pontosan, mert ő ott izeg-mozog a vezetők között is. Látja azt is, hogy nincs mozgás, ami után jönne a pénz, tehát a tagoknak nincs járulék. Ezért ő most rohangál egyik földhivataltól a másikig, hogy nem lehetne-e visszacsinálni a dolgokat.-No, látja uram, erről akartam beszélni magával!... A kitüntető bizalom miatt nem tiltakozhattam, csak nyöszörögtem, nem lenne-e jobb jogi embertől tanácsot kérni? Majd agyonsújtott a lenéző tekintete, száján gúnyos mosoly:- Na, maga aztán jó vitéz, így együtt nem sokra visszük... Végül azért, megbékélve a gondolattal, nem zárta ki a jogi embert a körből, de megmaradt az az igénye, hogy az egész ügy kerüljön nyilvánosságra. Azért az ő észjárása, az aztán kacifántos. Először is több mint 10 holddal és más cügehőrrel ment be a közösbe. Régen volt! Ott, amikor alapozták a gazdálkodást, mindenben benne volt. Mi az, hogy benne? Mindenkor a munka elején. Megnyitották a kőbányát, ment oda dolgozni. Telepítették a gyümölcsöst, ő irányította. Vágták az erdőt, ott volt. szántott vetett. D e ha valamit is rendetlenül végeztek el, a tre- hanyságra akkorát köpött, akár egy kalap. Igaz, amikorra anyagilag megerősödött a közös évi 90-100-110 millió forint tiszta évi nyereségig, neki is jól ment. Házakat épített, autókat vett, üdültek, tehát éltek. De most követel. Nekem jussom van itt a vagyonból. Nekem adják vissza a
