Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-10 / 58. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. március 10., csütörtök Szakmaiság itt és ott Még egy hete sem tudtam volna elképzelni, ami pénteken bekövetkezett: a Magyar Rádióból elküldték vagy nyugdíjaztak több mint száz embert. Nem a létszám a meglepő ahhoz képest, amit az Állami Számvevőszékre hivatkozva hangoztatnak az illetékesek: eleddig aránytalanul sokan voltak. A névsor a megdöbbentő és az indoklás. Lefejezett rádió Mindenkinek a maga sorsa fáj, de akit nem ismerünk, azokat csak úgy általában tudjuk sajnálni. (így van ez a sok ezer munkanélkülivel is, akiért némely parlamenti képviselő szerint senki nem emelt szót.) Azok elbocsájtását viszont, akik az elmúlt években szinte személyes ismerőseinkké váltak az éteren át, akik miatt bekapcsoltuk a rádiót szombat délutánonként, vagy vasárnap délelőtt tizenegy órakor, másképp éljük meg mi magunk is. Hisz nem felsőbb utasításra, pártparancsra szerettük Bölcs István, Havas Henrik, Mester Ákos vagy Szé- nási Sándor műsorait, hanem mert színvonalat jelentettek, mert figyelemre méltó eredeti gondolatokat közöltek. Ezért nem lehet elfogadni, hogy szakmai, etikai szempontok szerint történt a létszámcsökkentés. Azt is nehéz elhinni, - bármennyire is szeretnénk— hogy egy ilyen visszhangot kiváltó döntést Csúcs László a saját szakállára, a kormánytól függetlenül hozott meg. (Ráadásul az egymásnak ellentmondó híradásokból lehet is egyre s másra következtetni.) Nehéz elképzelni, hogy mi lesz ezután? Lehet, hogy Csepeli György szociológusnak van igaza, aki a Mi közöm hozzá? című műsorban, -melyben a közírásról beszélt - a hallgatás felelősségét is emlegette. De ebben a szituációban nem szabad hallgatni. Ki kell mondani: a rádiónál a rendszerváltás nagy vívmányként értékelt sajtószabadságot csúfolták meg. Igényes Apropó A manapság meglehetősen egysíkú, gyakorta unalmas televíziós programban üdítő kivételnek számítanak Vitray Tamás Töltsön velem egy órát! illetve Kepes András Apropó című műsorának riportjai. A szakma „nagy öregétől” már megszoktuk, hogy csak precíz, megbízható - s mindemellett érdekes, igényesen- szórakoztató - dolgot ad ki a kezéből. Hasonló gondolkodásmód jellemzi a fiatalabb évjáratú Kepest is. Legutóbb - Vitray esetében már bevált módszert alkalmazott, amikor azt mutatta be, hogy mi történt beszélgetőpartnereivel: Czinkóczi Zsuzsával, számos film főszereplőjével, aki házmesterként dolgozik Kecskeméten, Judit Kay nevű szerzővel, akinek dunakeszi háziasszonyként mintegy másfél tucat romantikus, egzotikus regénye jelent már meg, s azzal a svájci középkorú házaspárral, amelyik élete utolsó évtizedeit a zalai dombok között - távol a világ zajától, a benzingőzös civilizációtól - természetközeiben akarja eltölteni. Más világ Annak utánajárni, hogy az újkori „telepesek” miként szokták meg az idegen országot, népet, a merőben más környezetet, önmagában is izgalmas feladatnak látszott, Kepes azonban egy jó ötlettel még ezen is túltett. Á Nógrád megyei Hugyágról kapott levelet - amelyben Farkasék az iránt érdeklődtek, hogy a külföldről jött gazdálkodók hogyan fogtak talajt - használván apropónak, összehozta a két családot a svájciak új otthonában. A hugyagiakat szívesen látták Nemesapátiban, speciális, sajtból készült ebédet is szervíroztak számukra, de az gyorsan kiderült, hogy nemcsak a megművelt föld nagyságában van különbség a két família között. Alapvetően más életszemlélet jellemzi őket. A nógrádiak dinamikusabbnak, elevenebbnek hatottak. Őket nehéz lenne rászedni, hogy a hosszú téli estéket kártyázással töltsék, amikor annyi teendő van a ház körül olyankor is. Ez azonban nem minősítés. Szabadon vállalt életforma mindkét esetben ... Az a fontos, hogy boldogítsa őket!- csongrády Új Katedra - Zeneszó: Tantestületektől a Dalegyletig Megyénk az országos sajtóban Az Új Katedra című lap, amely pedagógusok, szülők és diákok számára kíván szólni 1993/94. januári számában egy érdekes, vitára ösztönző írást közölt. A cikk szerzője Újlaki István, Salgótarjánból elszármazott, fiatal történelem-földrajz szakos gimnáziumi tanár, aki 1988-ban elvégzett szociológiai vizsgálatára visszatérve vetette össze az akkori és mostani tan- testületi jellemzőket. 1988-ban leszűrt tapasztalatai szerint a magyar tantestületek legfontosabb struktúraképző tényezői voltak: az életkor, a szakértelem és a közéletiség. Mostani vizsgálódásai azt bizonyítják, hogy míg 1988-ban a nevelőtestületekben a havi jövedelmek életkor szerinti különbsége kétszeres volt, napjainkban az új bértáblázat megmerevítette ugyan, de egyben áttekinthetőbbé is tette a bérviszonyokat. A szerző figyelmet tulajdonít az életkornak a szakmai tudás elmélyítésében, a hagyományok megőrzésében és szétsugárzá- sában. A fiatal, friss ismeret- anyaggal rendelkező új pedagógus nemzedékek beilleszkedése nem könnyű. Egy-egy tantestületben jelen vannak a nemzedéki különbségekből fakadó ellentmondások. A szerző azonban ezeknél fontosabbnak tartja a szakmai, pedagógiai, vagy akár személyi, olykor pedig erkölcsi, világnézeti, politikai véleménykülönbségeket. Újlaki István úgy látja, hogy az 1988-ban bemutatott állapotok alapvetően nem változtak. Továbbra is létező problémának tartja a kontraszelekció, a lojalitás, a személyi függés kérdéskörét. Míg korábban ezeket rendszerspecifikus vonásként értelmezte, ma a tantestületekben a formális és informális közéletiség kettőssége megszűnt, a légkör szabadabbá vált. Viszont megjelent az iskolában a pártpolitizálás stílusa, hangneme, vagy olykor annak torz, vad formája, karikatúrája. Egy másik szakmai lapban, a Zeneszó 1994. februári számában - a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége - KÓTA - lapjában színvonalas szakmai elemzést olvashatunk Balassagyarmat zenei életének fontos évfordulójáról. A lap főszerkesztője, Kovács Mária és kritikusa, Tóth Anna a Balassagyarmati Dalegylet minősítő hangversenyén bemutatott programot elemzik, illetve szólnak a kettős évfordulóról. A Balassagyarmati Dalegylet fennállásának 130. évfordulójára és a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola működésének 30. évfordulójára rendezett közös hangverseny legjelentősebb mozzanatait is bemutatják a szerzők. (Az Új Katedra és a Zeneszó jelenlegi és korábbi évfolyamai olvashatók a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárban.) Bódi Györgyné MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot __ példányban _________________hónapra. K érem az alábbi címre kézbesíteni:_________________________ M egrendelő neve:______________________________________ C íme: (város, község, irányítószám)________________________ u tca, házszám:______________________________ A z előfizetési díj: egy hónapra 375.- Ft, (3 lapszámot ingyen kap) aláírás A megrendelőlapot borítékban, bélyeg nélkül kérjük eljuttatni a sajtóházba. (Címünk: 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. Pf.: 96.) Segítenek a gépek vásárlásánál - Részvényekhez juthatnak Egyre több gazdakör alakul Nógrád megyében Jakab István B alassagyarmaton a Magyar Demokrata Fórum közelmúltban rendezett regionális tanácskozásán képviseltette magát a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége is. A helyszínen beszélgettünk három vezetővel.- Önök most egy pártrendezvényen vesznek részt. Mennyire határozza ez meg hovatartozásukat? Jakab István, társelnök: - Az nem titok, hogy az MDF segítségünkre bábáskodott a megalakulásnál és a további működésünket is támogatja. Olyan statisztika nem készült a gazdakörök tagjairól, hogy ki milyen pártnak a tagja. Tippelni tudok csak: néhány százalékuk lehet csupán párttag. A vidéki ember segítése a lényeg, függetlenül attól, hogy párttag-e és melyik pártnak a tagja.- De mivel segítik az embereket? Dr. Kozma Huba, elnök, országgyűlési képviselő:- Azzal, hogy figyelünk a tevékenységüket újra indító gazdák tudásszintjének emelésére. Fogódzót nyújtunk a vállalkozó szellemű embereknek. Kiemelt feladatunknak tartjuk az ifjúság képzését.- Nógrád megyében menynyire vert gyökeret a gazdaköri mozgalom? J. L: - Nagy örömmel mondhatom, hogy az utóbbi pár hónapban hihetetlen nagy lendületet vett a mozgalom gyarapodása a megyében. A tagság ösz- szetételét illetően minőségi változás is bekövetkezett, mert egyre több agrármérnök kolléga vesz részt a munkában -, tudásukra, felkészültségükre nagy szükség van. Nógrádban huszonhat gazdakör alakította meg a megyei szövetséget. A központi iroda a szécsényi mező- gazdasági szakközépiskolában van.- Régen működött vidéken a falukutató mozgalom. Önök nem terveznek valami hasonlót? Dr. K. H.: -Ha megerősödünk, megtesszük a kezdő lépéDr. Kozma Huba seket, elsősorban a középiskolásokra, egyetemistákra számítunk. Meg szeretnénk ismertetni velük ezt az életformát. A második világháború előtti gazdakörökben a tanyasi, falusi tanítóknak igen nagy szerepük volt a gazdakörök megszervezésében.-Mivel érvelnek amellett, hogy a gazdakörbe érdemes belépni? Dr. Nagy József, igazgató:- Elsősorban az információért érdemes ezt az utat választani. Két heti rendszerességgel küldünk körleveleket, melyben a gazdakörhöz érkező ajánlatokat közöljük. A tagok hozzájuthatnak különféle pályázatokhoz, sőt segítünk is annak elkészítésében. Sőt a piachoz jutásban is támogatjuk a gazdákat. Részt veszünk a Centrum Áruházak privatizációjában, s részvényeket szerezhetnek az érdeklődők. Tagjaink bekapcsolódhatnak az áruházlánc ellátásába is. Dr. K. H.: -A gazdaköri iroda a gazda otthona. Olyan hely, ahol lehetőségük van az embereknek egymással konzultálni. Vendégeket, szakembereket hívhatnak meg, tanfolyamokat szervezhetnek.- Mennyire demokratikus a gazdakörök működése? J. I.: - A gazdák önmaguk döntenek arról, hogy létrehozzák saját egyesületüket, s hogy csatlakoznak-e a megyei- és az országos szövetséghez.-Naponta halljuk, hogy a gépek beszerzése komoly gondot okoz ...-Dr. N. J.: - A gépek beszerzésében tevékeny részt vállalunk. A gyártót keressük meg, mert így sokkal olcsóbban juthatnak hozzá az igénylők. Megszerveztük saját garanciális hálózatunkat. Létrehoztunk egy pénzügyi alapot, hogy segítsünk azoknak, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudják időben visszafizetni a felvett kölcsönt.- Érdekképviselet?- Dr. K. H.: - A gazdakörök egyben érdekképviseleti szervezetek is. Mi az agrárkoordinációs fórum tagjaként az ösz- szes gazdákat érintő törvény, Dr. Nagy József rendelet, állásfoglalás megvitatásában részt veszünk. Határozottan védjük az érdekeiket a terméktanácsok munkájában.- Hogyan alakulhatnak meg a gazdakörök? Dr. N. J.: - Legalább tíz embernek kell összeállnia. Ezt követően eljuttatjuk hozzájuk az alapszabályt, majd tájékoztatót tartunk. Az alapszabály ismertetésekor lehet az alakuló ülés. Ádám Tamás Balassagyarmati kis muzsikusok sikerei N emrég értek véget a zeneiskolás tanulók országos versenyének válogató rendezvényei. Ezek során kétszáznál több zeneiskola több száz növendéke közül válogatta ki a szakmai zsűri a legalkalmasabb továbbjutókat. Valameny- nyi találkozón azonos volt a zsűri, s a versenyt végig követő szaktanárok véleményét is figyelembe vették külön összesített pontszámmal. Az országos döntőbe azok jutottak tovább, akik legalább 29 pontot gyűjtöttek össze a megszerezhető negyvenből. A magas színvonalat jelezte, hogy ez hatvan diáknak sikerült. A fővárosban rendezett elődöntőn a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola négy fuvola szakos tanulója szerepelt kiemelkedően. A három korcsoportban zajló versenyen a legmagasabb pontszámot érték el a diákok: Kanyó Dávid, Ember Dániel, Perneczky Zsófia és Bárány Adrienn. Az országos döntőre március 24-27-én kerül sor Kaposvárott. Jól szerepeltek a zeneiskola gitárosai is a Vácott rendezett válogatón, ahonnan Fogarasi Béla növendéke, Kis Ida jutott az országos döntőbe, ami március 12-én lesz Vácott. Barátkozó elefántok A safari parkok vadállatait általában szelídnek ismerik. Ennek ellenére gyakoriak a halálos balesetek. John Cates műszerész különleges foglalkozást választott. A safari park dolgozója lett. Az állatok már annyira megkedvelték, hogy testközelbe merészkednek és régi ismerősként üdvözlik. Ő pedig segít az állatoknak, például kiemeli a tüskét a lábukból. FEB-fotó
