Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-07 / 55. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. március 7., hétfő Kérdőjelek Halványak, de remények? Lehet, hogy az idén nemcsak hazánkban lesz ünnepnap már­cius 15.? Ekkorra tűzték ki ugyanis a boszniai horvátok és mu­zulmánok föderációjáról szóló megállapodás aláírását, s ha ez a Washingtonban kötendő szerződés nem is teremt egycsapásra békét a sokat szenvedett jugoszláviai utódköztársaság frontvo­nalain, de némi reményt talán ébreszthet a délszláv vérontás be­fejezésére. Vagy legalábbis arra, hogy a szembenálló felek közül ketten közelebb jutnak az átfogó rendezés alapelveinek elfoga­dásához. És a harmadik fél? Mi lesz a boszniai szerbek (s persze, a mö­göttük álló Belgrád) reagálása? Az előjelek nem túl biztatóak: Karadzic boszniai szerb vezető eleve kizárta a friss föderációnak teendő területi engedményeket, mivel — úgymond — „védhető határokra van szükség egy ellenséges állammal szemben”. Érdekházasság jönne létre? E szerb részről ismételgetett bírá­latban akad igazság, hisz a tervezett laza társulás révén a horvá­tok elkerülhetnék a fenyegető nemzetközi szankciókat, a muzul­mánok pedig lélegzethez és tengeri kijárathoz jutnának. Önma­gában ez még nem lenne gond, ha a washingtoni segítséggel lét­rehozott frigy tartós maradna. Az igazi veszély épp az, ha nem bi­zonyul hosszú távúnak a horvát-muzulmán szóértés, s közben e kérdésben szembe kerülnek egymással a háttérben tevékenyke­dő „házasságközvetítők”. A jelek szerint ugyanis Moszkva fő­ként a szerb kapcsolatokat „ápolja”, míg az USA inkább a hor­vátok és bosnyákok törekvéseit karolja fel. S ha ez a sajátos „dip­lomáciai tömbösödés” megmerevedik, az nemcsak a délszláv válság megoldását akadályozhatja — árthat a világpolitika oly lassan, oly nehezen tisztuló légkörének is. (FEB) A Super 301. bírálata Üj üdítőital A Coca-Cola cég új üdítőital­lal akarja meghódítani az ameri­kai piacot: a Fruitopia nevű gyü­mölcslével — jelentette az AFP New Yorkból. Elsősorban azok­nak az igényeit szeretné kielégí­teni, akik a természetes alap­S ú, szénsavtól mentes üdí- kedvelik, s az egészséges táplálkozás hívei. Mint Sergio Zyman, a vállalat kereskedelmi igazgatója elmondta, a Fruitopi- at áprilisban kezdik forgalmazni, szeretnék meghódítani vele az amerikai üdítoitalpiac nyolc szá­zalékát. A Coca-Cola 30 millió dolláros reklámhadjáratba fo­gott új termékének piaci beveze­téséért. Már eltörhet a rizsestál A kínai állami vállalatok és hi­vatalok dolgozóinak már több mint egynegyedét alkalmazzák munkaszerződéssel az egész életre szóló foglalkoztatást sza­vatoló forma helyett, amelyet „a törhetetlen rizsestál” rendszeré­nek neveznek Kínában. A China Daily című, angol nyelvű kínai lap szerint a 80 millió állami al­kalmazott közül már 23,3 millió dolgozik szerződéses rendszer­ben. Az a különbség a kétféle al­kalmazási forma között, hogy a szerződések körülhatárolják az alkalmazottak kötelességeit, és ha a dolgozó nem teljesíti őket, el lehet bocsátani. „A törhetetlen rizsestál” rendszere viszont fel­tétlen jogot biztosít az adott munkahelyhez. Ez a szisztéma nem engedi meg a hozzá nem ér­tő, fegyelmezetlen dolgozók el­bocsátását, s ha egyszer valaki felelős pozícióba jutott, nem mozdítható el a nyugdíjkorhatár eléréséig. A német munkás jövedelme Tavaly — tíz év óta először — reálértékben csökkent a nyugat­német ipari munkások jövedel­me. Guenther Merk, a Szövetsé­gi Statisztikai Hivatal elnöke új­ságíróknak elmondta, hogy a szakképzetlen munkások bruttó jövedelme Németország nyugati felében — az inflációt számításba véve —1,6 százalékkal csökkent. Az utolsó ilyen visszaesés 1983- ban volt — tette hozzá. Nem csökkent ezzel szemben az irodai alkalmazottak fizetése, sőt, tíz úgynevezett szolidaritási pótlék eltörlése miatt még nőtt is a jöve­delmük. A keletnémet iparban 14-17 százalékkal nőttek a nettó jövedelmek tavaly. A keleti bér- színvonal egyre közelebb kerül a nyugatihoz. „Villamosszék” lett az istálló Szabályosan „kivégezte” 46 tehenét a fejőgép elektromos hi­bája miatt egy angol farmer. Wil­liam Murdoch maidstone-i gaz­da tenyészetéből mindössze nyolc tehén maradt életben — je­lentette az AP. A farmer még mindig nem érti, hogyan történ­hetett ilyen katasztrófa. Az egész egy pillanat műve volt, de mire az áramot kikapcsolták, már késő volt. Hasonló eset előfordult már máskor is, de nem ilyen súlyos — közölte a Nemzeti Gazdaszövet­ség egyik illetékese. Elektromos szakemberek szerint az áramütés az egyik állatról a másikra csap­hatott át, netán az épület nedves padlója, esetleg a rekeszek fém­váza változtatta „villamosszék­ké” az istállót. A japán kormány egyoldalú lépésnek, a világkereskedelmi szabályokkal ellentétben állónak tekinti a Super 301. kereskedel­mi törvényt. A tokiói kormány minap nyilvánosságra hozott közleményében aggodalmát fe­jezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok egyoldalú intézkedése­ket hozhat a jövőben a kereske­delmi viták megoldására. A ja­Vezércikkben foglalkozott a világszerte ismert, nagy tekinté­lyű francia napilap, a Le Monde szombat délután megjelent szá­ma a magyar rádióban történt el­bocsátásokkal, s ennek kihatása­ival. — A budapesti konzervatív kormány átlépte a Rubicont az­zal, hogy penteken fenntartás nélkül tudomásul vette a magyar állami rádió 129 újságírójának brutális elbocsátását — szögezi le a szerkesztőségi állásfoglalás. — Hivatalosan cáfolja ugyan, hogy bármi szerepe lenne ebben az ügyben, mondván, hogy a döntés egyedül a rádió főnökének ha­táskörébe tartozott (ez utóbbi pedig gazdasági indokokra, a túl nagy létszámra hivatkozik), de senki sem balek. A tisztogatás legfőbb áldozatai a kormányko­alíció iránti kritikai magatartá­sukról ismertek. Ráadásul a kor­mányzat nem is tett semmit a ké­telyek eloszlatására: éppen a be­jelentés előtti napon szabadított fel egy 100 millió forintos össze­get az elbocsátások miatti Végki­elégítésre, ezzel is jelezve, hogy tuda lépésekről, s egyetért azok­kal — ltja a lap. — Isten a tudója, hogy a köz­pán vezetés körültekintésre szó­lítja fel az amerikai kormányza­tot, egyben hangsúlyozza azt is, hogy Japán „önkéntes” piacnyi­tó intézkedésekre készül. A Su­per 301. értelmében az amerikai elnöknek módjában áll megtorló intézkedéseket elrendelni a ke­reskedelmi szabályokat megsér­tő országokkal szemben. (MTI) szolgálati média ellenőrzéséért folyó konfliktus — amelyet köz­keletűen csak médiaháborúnak hívnak, s amely négy év óta mér­gezi a magyar átalakulást — mi­lyen sok övön aluli ütést, ígérge­tést és kicsinyességet hozott. De ezúttal lehullottak a maszkok, s a kormány megmutatta: immár a formalitásokkal sem törődik, csak hogy elérhesse célját, az ál­lami tévé és rádió teljes aláveté­sét. Mindez két hónappal a tör­vényhozási választások előtt, ahol a kormánykoalíciónak nagy az esélye arra, hogy veszít majd a szocialistákkal (az egykori re­formpárti kommunistákkal) szemben. — Ez egy kétségbeejtő hely­zetben lévő hatalom gesztusa, amely nem csupán a vélemény­nyilvánítási szabadság, hanem a polgárjogok kapcsán is egy rend­kívül szűkre szabott nézetrend­szer foglya. Ez a nézetrendszer annál is kevésbé igazolható, mert az információ elzárásának — amelyet hajdan annyira elítéltek azok, akik ma alkalmazzák — immár alig van értelme egy olyan országban, ahol létezik a szabad és pluralista sajtó. Az 1989-es év Zsirinovszkij saját és pártja érdemeiről Vlagyimir Zsirinovszkj szerint a pártja által gyakorolt nyomás­nak köszönhetően változik az orosz külpolitika. Zsirinovszkij egy szombati moszkvai tünteté­sen az LDP és saj4t sikereként könyvelte el a a szarajevói bom­bázás elkerülését, s ismételten Andrej Kozirev külügyminiszter lemondását követelte. Az MTI helyszíni tapasztala­tai szerint a moszkvai Szokolnyi- ki metróállomás előtt néhány százan .hallgatták Zsirinovszkijt, aki mintegy negyven percen ke­resztül győzködte a mínusz tíz fokos fagyban a hallgatóságát, hogy pártja máris teljesítette szá­mos választási ígéretét, így egye­bek közt a párt érdeme az is, hogy egy hete kiszabadultak a le- fortovói börtönből Haszbulato- vék. Zsirinovszkij külön szólt a szerbiai orosz fellépésről, és saját sikereként könyvelte el a szerbiai bombázások elkerülését. Mint mondta, a szerbek hálásak a Li­berális Demokrata Pártnak és személyesen neki, s az LDP fellé- ése tette lehetővé az orosz bé- efenntartó kontingens Szaraje­vóba vezénylését. Zsirinovszkij közölte, hogy erőfeszítéseik nyomán változik az orosz külpolitika, de a legjobb az lenne, ha Kozirev lemondana. Zsirinovszkij beszédét, aki a már jól ismert jelszavait harsogta, többször is lelkes tetszésnyilvá­nítás szakította félbe. Közben folyt a „pártirodalom”, azaz Zsi­rinovszkij hírhedt, „Utolsó ro­ham délre” című könyvének áru­sítása, amelynek ára felszökött. A tavaly decemberi 1500 helyett 4000 rubelért árusították darab­ját. kelet-európai változásai amúgy is részletesen bebizonyították, hogy a média ellenőrzése nem elegendő egy diszkreditált hata­lom túléléséhez — olvasható a cikkben. — Egyébként a politika be­avatkozása a közszolgálati média működésébe távolról sem csak Magyarország jellemzője: a posztkommunista országok többségében erős a kísértés, hogy az adott erők a média elle­nőrzése révén szilárdítsák meg törékeny hatalmukat. Azonban Magyarországon ez a vita valódi tályoggá változott, miközben en­nek a fiatal demokráciának más, még kényesebb reformokat sike­rült végrehajtania. — így hát eredményes volt az az offenzíva, amelyet tavaly ősz­szel a legfőbb kormánypárt szél­sőjobboldalának kisebbségi áramlatai kezdtek a tévé és a rá­dió behálózására. A májusi vá­lasztások után felálló új többség nyilván siet majd helyrehozni ezeket a visszaéléseket. Időköz­ben azonban az ennél többet ér­demlő Magyarország képe be­piszkolódik — fejeződik be a Le Monde vezércikke. A Le Monde vezércikke a magyar rádiós elbocsátásokról „Egy kétségbeejtő helyzetben lévő hatalom gesztusa” A Nógrád Megyei Hírlap kiadóhivatala HIRDETÉSSZERVEZŐKET keres főállású foglalkoztatásban a megye településein. Ha Ön érettségizett, dinamikus, mozgékony személyiség, személygépkocsival rendelkezik és kedvet érez a változatos, kreatív igényeket kielégítő munkakörre, írásbeli jelentkezését önéletrajzával együtt küldje be címünkre: AS-M. Kft. Heves-Nógrád Megyei Iroda 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. Fizetés: alapbér + teljesítmény után járó jutalék. Saját gépkocsi használatának költségtérítése a jogszabályok alapján. Egyéb szociális juttatások. A borítékra kérjük ráírni: Hirdetésszervező § |Több mint 1000 férfi és női hivó naponta.' Itt a te lehetőséged új kapcsolatokra ! 24 órás szoláltatás . */i I .JE / "Ili­ir'' JÉü ELŐ beszélgetés • szórakozás • randevúzás telefon-flört • találkozás. ~ ” E3EL Próbáld ki, HÍVD MOST ! ínaeremulinivas: 9oT frú erc* EROTIKUS F0RR0 DRÓT 2 LÁNY = DUPLA OROM 00.972.5656.0531 FEKÜDI MELLÉM 00.972.5656.0540 FORRÓ BÓJA EROTIKA 00.972.5656.0550 hívj azonnal 00.972.5656.0554 IBUSZ-TOURS ajánlata! ÜDÜLÉS A SPANYOL TENGERPARTON. A természeti szépségekben gazdag, varázslatosan szép tengerparti szükúszori COSTA BRAVÁTÓL A BALEÁRI-SZIGETEKIG (Mallorca). Elhelyezés szállodában, félpanzióval illetve apartmanban, áprilistól októberig Nagy gyermekkedvezmény! Részvételi díj személyenként egy hétre már 1.500.- Ft-tól. Utazás neoplan autóbusszal, részvételi díj egy útra 5.100.- Ft-tól. Repülőgéppel egy út ára 9.750.- Ft-tól. Várjuk jelentkezésüket IBUSZ irodánkban! Salgótarján, Fő tér 4., Balassagyarmat, Rákóczi út 46/50. Jöjjön vissza egy mosollyal! Rádiós ügy — vagy: Választási pozícióharc (Folytatás az 1■ oldalról) A kormány közvetlenül nem kommentálta a rádiós elbocsátá­sokat, de közvetve hatással volt az események menetére. Biztosí­totta ugyanis -r 105 milliós céltá­mogatással — a felmondások anyagi fedezetét, ebből fizetik ki majd a végkielégítéseket. Az ügy kapcsán Boross Péter miniszter­elnök — szóvivője útján — szük­ségesnek tartotta leszögezni: al­kotmánysértő magatartást tanú­sít az, aki a mai napig még nem mentette fel Hankiss Elemért és Gombár Csabát a televízió és a rádió elnöki tisztéből. A kor­mányfő utalása egyértelműen Göncz Árpád köztársasági el­nökre vonatkozik. „Elszomorító, hogy csak most...” „Mártöbbször elmondtam, hogy 1991-ben éppen a parlament kulturális bizottsága követelte: a rádiónál és a televíziónál draszti­kus létszámcsökkentések legye­nek, így a mostani rádiós elbo­csátásokat teljesen természetes­nek tartjuk. Ugyanakkor a név­sor engem is meglepetésként ért.” — jelentette ki Kulin Ferenc, az MDF frakcióvezetője. „Nem értek egyet azzal, hogy a Rádióban és a Televízióban ki­alakult helyzetet túldramatizál­ják. A teljesen törvényes veze­tés rendelkezései jogszerűek, ép­pen ezért nincs ok a hisztériára.” — mondotta Csépe Bélé, a KDNP frakcióvezetője. Torgyán József, az FKGP el­nöke elítélte, hogy a rádió belső ügyeibe kívülről szólnak bele, fontosnak tartotta viszont a bel­ső megtisztulást. „Elszomorító, hogy az elbo­csátásokra csak most került sor...” — hangoztatta a Magyar Újságírók Közösségének elnök­ségi tagja. Üdvözölte és támo­gatta Csúcs László intézkedéseit a Közakarat Egyesület. Politikai indíttatású lépés Az SZDSZ tiltakozó levelé­ben Kuncze Gábor és Pető Iván megállapította:”A Magyar Rá­dióban történtek politikai indít­tatású tisztogatások, amelyekre az 1956-os forradalom leverése óta nem volt példa. A pártveze­tők felszólították a miniszterel­nököt, hogy kezdeményezze a rádiós és televíziós alelnökök felmentését. „A Magyar Szocialista Párt a sajtószabadság és a demokrácia durva megsértésének tekinti a Magyar Rádió vezető munkatár­sainak tömeges, leplezetlenül politikai indítékú elbocsátását. Ezért a történtekért a kormányt teszi felelőssé.” — mondotta Horn Gyula, MSZP-pártelnök. Deutsch Tamás, a FIDESZ alelnöke szerint „az elbocsátások politikai motivációját kár lenne tagadni. Ez az intézkedés azon kívül, hogy veszélyezteti az in­tézmény működőképességét, nagyban befolyással lesz a vá­lasztási kampányra....A józan érvek összecsapása helyett az acsarkodás nyer teret.” Tiltakozott az elbocsátások el­len ismert televíziós személyisé­gek — Vitray Tamás, Antal Imre, Szegváry Katalin, és mások — csoportja, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Nyilvánosság Klub. „Lehulltak a maszkok...” „A budapesti konzervatív kor­mány átlépte a Rubicont azzal, hogy pénteken fenntartás nélkül tudomásul vette a magyar állami rádió 129 újságírójának elbocsá­tását” — úja a Le Monde. „Ezzel lehullottak a maszkok,s a kor­mány megmutatta: immár a for­malitásokkal sem törődik, csak hogy elérhesse a célját, az állami rádió és tévé teljes alávetését”. Yves-Michel Riols, a Le Mon­de ismert Közép-Európa szakér­tője kifejtette: „Az ügy annál is fájdalmasabb, mivel Magyaror­szág az átmenet nehéz esztendei­ben nem konfliktusok és nehéz­ségek nélkül ugyan, de tiszteletre méltó eredményeket ért el, s ez a mostani rádió-konfliktus éppen ezeket gyengíti”. A holland rádiótudósító úgy véli, hogy „ha tisztán gazdasági megfontolások játszottak szere­pet több, mint száz rádiós újság­író elbocsátásában, akkor azzal talán várhattak volna a májusi választásokig”. Miért maradt el a szombati 168 óra? Nagy feltűnést keltett ország­szerte, hogy szombaton—a Kos­suth Rádió Déli Krónikájában elhangzott bejelentés ellenére, amely még a műsor tervezett tar­talmát is ismertette- váratlanul elmaradt a 168 óra adása. A Rádió közleménye szerint két műsor is előkészületben volt. A Mester Ákos által összeállított adást azért nem sugározhatták, mert az eddigi felelős szerkesztőt és a közreműködő riporterek egy részét egy nappal korábban fel­mentették a munkavégzés alól. A Rapcsányi László felelős szer­kesztésében készült műsor pedig azért nem hangozhatott el, mert a szerkesztést állítólag megza­varták az épületbe jogellenesen behatolt személyek. Emiatt mindkét adón a Petőfi Rádió Szivküldi műsorát sugározták. Mester Ákos az üggyel kap­csolatban kijelentette: „Abból, hogy megzavartuk őket, egy árva szó sem igaz. Normálisan készül­tünk az adásra, mivel előzőleg velünk senki sem közölte, hogy nem lesz ma műsorunk. Nem akartuk azt, ami a tv Egyenleg műsorának megszüntetésekor új, sorsdöntő érvként elhang­zott, tudni illik, hogy megtagad­tuk a munkát. Az újságból ért- sültünk arról, hogy Rapcsányi vállalta az új 168 óra elkészítését. Vártam legalább egy telefont a főnökeimtől, de mivel az sem volt, a rendes időben a stúdióba indultunk az elkészített műsor­ral. A rendészek azonban nem engedtek be bennünket”. A Vasárnapi Hírek értesülése szerint az „ellen 168 Óra” szá­mára nem adták át anyagaikat. Egyetlen interjú készült el, Fikár László beszélgetett Csoóri Sán­dorral, ők azonban — írta a Va­sárnapi Hírek — amikor megtud­ták, hogy milyen célra akatják felhasználni, letiltották a közlést. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom