Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-29 / 74. szám

1994. március 29., kedd RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 A laktanya humorából Hőstettek A nagypapa végigharcolta a két világháborút. Különféle hős­tetteiről és kalandjairól gyak­ran és igen hosszan beszél az unokáinak. Egyszer azonban az egyik nagyobbacska fiú mesélés közben megkérdezi az öreget:- Egyet árulj el nekünk nagypapa!- Micsodát kisfiam?- Minek kellett a harctérre a többi katona? Múzeumban Az őrmester a feleségével együtt művelődni akar, elmen­nek tehát a Szépművészeti Mú­zeumba. Egy antik szobrot kü­lönösen megcsodálnak. A tiszt- helyettes felesége oda is fordul a teremőrhöz:- Mondja, kérem, ez a szobor alabástromból készült? Az őrmester erre izgatottan és dühösen kezdi rángatni az asszony kezét:-Ejnye drágám, ne kérdezz butaságokat! Nézd csak meg a feliratot, ki is van írva, hogy ez a Vénusz! Babot ültetnek a leendő háziasszonyok NÉZ|A. A helybeli általános iskolás lányok a háztartási ismeretek órákon sütnek, főznek, hímeznek és - mint felvételünk tanúsítja - kertészkednek is. Miklián Adrienn, Kralovánszki Erika, Kovács Szilvia és Szomlik Henrietta - mindannyian hatodikosok - éppen ba­bot ültetnek, hogy minél jobban megismerjék a tavasszal végzendő kerti munkálatokat. Fotó: Rigó Tibor így őrizte meg a legenda - Idős emberek emlékezete Romhányban tanácskoztak megyénk nimródjai A Kámori-vár boszorkánya L egendás vidék a Bör­zsöny-hegység: számtalan mese, monda, történelmi esemény fűződik a nevéhez: ilyen ez a boszorkánytörténet is. A Kámori-várhegy legtetején a mai napig is látható egy mély üreg. Milyen természeti erő hozta létre, vagy kik vájták a sziklába? Nem tudhatjuk. Ami biztos, hogy az egykor az égre magasodó vár a törökdúlás alatt elpusztult, s az 1700-as évek közepére már csak a romok em­lékeztettek a hajdanvolt dicső­ségre. Hogyan lehetséges, nem tudni, de az idő tájt a várhegy legtetején, az omladozó bástyák között élt egy magányos öreg­asszony. Honnan került ide? Nem tudták ezt a jó diósjenői polgárok. Pedig kíváncsiak vol­tak nagyon, szerették volna ki­deríteni, hogy miért él egyedül a csúcson épített kalyibájában. Az öregasszony azonban remete módjára viselkedett. Az erdő adott neki élelmet és fűtőanya­got, a várrom alatti forrás vizet. Tartott a kunyhó körül néhány kecskét és baromfit, meg össze­gyűjtötte az erdei gyümölcsö­ket, gyökereket, gombákat. A faluba soha nem ment, így aztán senki nem tudott róla semmit. Akadt azonban egy kíváncsi hegyre. Dél lett, mire felértek a romokhoz. Az öregasszony ép­pen kecskét fejt a vár egykori udvarán, és amikor meglátta a közeledőket, ijedten rohant a kalyibájába. A csapat tagjai hi­ába próbálták kicsalogatni, nem jött elő. „Aki elbújik, annak le­het titkolnivalója” - mondták a látogatók. Éppen ezért betörték az ajtót, s átkutatták a nyomorú­ságos viskót. Nem találtak ab­ban az égvilágon semmit, és el­tűnt belőle az öregasszony is! „Hová lett?” Kérdezgették tanácstalanul egymástól. Végül aztán a bíró javaslatára meg­gyújtották az öregasszony szé­nából rakott ágyát, és a kunyhó előtt várták, hogy mi történik. A farönkökből összetákolt, zsúp- fedeles házikó pár perc múlva úgy égett, mint a fáklya. Ami­kor estefelé csak üszkös romok maradtak a helyén, megtalálták a barlang bejáratát is. Elmene- kült-e azon keresztül az öreg­asszony vagy bennégett, sosem derült ki, ugyanúgy, mint az, hogy az előbbieknek van-e va­lami igazságalapja. Mindene­setre a nép ajkán így őrződött meg a legenda, s mesélte el Di- ósjenőn Végh József, aki a nagyapjától hallotta valamikor, az meg a saját nagyapjától... Faragó Zoltán asszonyság a faluban, aki nem bírta tovább, és a falu bírójánál bevádolta az öregasszonyt, hogy boszorkány. Az nem törő­dött a gyanúval, megpróbálta elsimítani a dolgot azzal, hogy A legendás várrom és kalyiba már Könyves Kálmán királyunk megmondta: „boszorkányok pedig nincsenek!” A faluban azonban az a hír kezdett ter­jedni, hogy meg akarja menteni a gonosz párát! Tisztázni akarta hát magát a gyanú alól, és úgy döntött, hogy küldöttséget me­neszt az öregasszonyhoz. Össze is álltak vagy tízen, és egy reggelen elindultak a vár­Rétság és környéke • BERKENYE. A falu lakos­ságának 90 százaléka belépett a gázprogram megvalósítására szervezett közműtársulásba, és befizették az ezzel járó anyagi hozzájárulást is. Az óvodába még az idén szeretnék bekötni a gázt, mivel az intézményben je­lenleg egyedi fűtés van. Tárlat - másodszor • RÉTSÁG. A városi közmű­velődési központban április 6-án, szerdán 17 órakor nyílik Sógor Endre helybeli amatőr festő kiállításár Az olajképekből álló tárlatot Kolozsvári Grand- pierre Miklós nyitja meg. A fes­tőnek ez a második nyilvános bemutatkozása. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Elkészül a sportöltöző • BORSOSBERÉNY. A köz­ségi sportöltözőt 1991-ben kezdték el építeni, de a szerény anyagi lehetőségek miatt csak idén kerül sor a befejezésére. A sok társadalmi munkával meg­valósított beruházást idén 220 ezer forinttal támogatja az ön- kormányzat. Megérkezett a harang # NÓGRÁD. A község egy németországi, nevezetesen karlsruhei harangöntőtől körül­belül 60 kilogramm súlyú ha­rangot kapott ajándékba. Ennek oka, hogy a templom harangjait a háború idején elhurcolták. Az új harang felszentelésére május utolsó vasárnapján kerül sor. Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán Gázprogram Távhívható remények Nézsa környékén Dél-nógrádi ötösfogat egy telefonközponttal H ét telefonközpontot ad­tak át rendeltetésének az elmúlt fél évben me­gyénk nyugati részén: Rétság, Romhány, Nagyoroszi, Diós- jenő, Bánk, Nógrád, s utóbbi­hoz csatlakozva Berkenye hív­ható fel közvetlenül. Ezzel a térség óriásit lépett előre a táv- hívásos telefonellátásban - per­sze a nulláról nem volt ez olyan nehéz . . . Egyelőre a déli, délnyugati rész maradt ki a fejlesztésből, de remélhetőleg rövidesen itt is kedvező változás következik be. A Nőtincsen telepítendő, Ősagárdot és Felsőpetényt is el­látó telefonközpont terveit már elkészítették. Ezt a telefonköz­pontot ezer vonal ellátására mé­retezték, de egyelőre az átadás és a beüzemelés határideje nem tisztázott. Nézsán és környékén - ez Alsópetény, Keszeg, Nógrádsáp és Legénd községeket érinti - pillanatnyilag egyetlen távhívá- sos vonal sincs. Ha azonban minden rendben megy, akkor rövidesen a jelenlegi előfizető­ket bekapcsolják a crossbar há­lózatba. A tervek szerint egy 800 készülék ellátására alkal­mas központot telepítenek, ami azonban szükség esetén a duplá­jára is bővíthető. Egy ekkora beruházással körülbelül 20 évre kielégíthetik a környék igé­nyeit, s valamennyi telefonra várakozó hozzájuthat a maga készülékéhez. E gyetlen szépséghibája van a dolognak: szerződéskö­tés eddig még nem tör­tént. Ha azonban minden a ter­vek szerint halad, 1994 végén telepítik a központot. s Április 1-je, de nem tréfa! DIÓSJENŐ. Ha az időjárás is kegyes lesz, május elején ki­nyit a kemping a faluban, de ezt megelőzően a helyi- és kör­nyékbeli fiataloknak kitárja ka­puit a „Pléhcsárda” is. Nyári vendégcsalogatóként a tulajdo­nos, Paróczi Csaba motoros ta­lálkozó és sárkányrepülő tábor szervezését is tervezi. A nemré­giben átadott teniszpályák mel­lett a kirándulók és a horgászok is találnak szórakozást. Ezt megelőzően április elsején - kü­lönféle programokkal tűzdelve - diszkó is indul ugyanitt. A vadászt ne zsigereljék ki a felvásárlók! egyénk területes va­dásztársaságainak többsége súlyos pénz­ügyi gondokkal küzd. A vadá­szati törvény késik, ebben a par­lamenti ciklusban már nem is számíthatunk rá, és ez megne­hezíti a tervezést: sokan már nem tudják vállalni a növekvő költségeket, és fájó szívvel akasztják szögre - hatástalaní­tott — vadászfegyverüket... A társaságok egy része azon­ban tervszerű, fegyelmezett vadgazdálkodással, külföldi bérvadászokkal kötött szerző­désekkel, a lőtt vad értékesíté­sével egyelőre talpon maradt. A vad értékesítéséhez viszont megfelelő vadsűrűségre van szükség, amelyet az erdőgazda­ságokkal egyeztetve kell fenn­tartani, és ehhez igazítani a terü­letek vadeltartó képességét. Ez azonban szakmai kérdés, és együttműködést követel az érin­tettektől. A társaságok gazdálkodásá­ban döntő szerepe van a vadfel­vásárlásnak. A Keletvad Kft. egy a lehetséges partnerek kö­zött - tudtuk meg a közelmúlt­ban Romhányban összehívott tanácskozáson. Mikula Kálmán, a hollókői Petőfi vadásztársaság elnöke igen keményen fogalmazott fel­szólalásában.- Nekünk olyan vadfelvá­sárló partnerre van szükségünk, amelyik nem zsigereli ki rövid­távú érdekeiért a vadásztársasá­gokat, mint ez korábban történt. Legjobb, ha piaci áron, pénz­ügyi fegyelmet, szabályokat követve együttműködik a társa­ságokkal, mert léte tőlünk függ - hangsúlyozta — nemcsak a személyes - véleményét. .Az endrefalvi vadásztársaság képviselője azt tette szóvá, hogy a vadfelvásárlójuk utólag „turkált” a hűtött lőtt vadban, sokszor leminősítette, sőt elko­bozta azt, így a pénzügyi el­számolás szinte ellenőrizhetet­lenné vált. Az átutalás is a fel­vásárló akarata szerint történt. A Keletvad Kft. ügyvezető igazgatója, dr.Vass János (jo­gász-sportvadász - a szerk) is jelen volt Romhányban.- A Keletvad olasz-magyar kft., központja Nyíregyházán van — mondta. — Újfehértón most építjük vadfeldolgozó üzemünket, amely őszre már termelni fog. Ma az országban 60 helyen van felvásárlóhe­lyünk. Átvételnél minősítünk, utána nincs vita, súlyprobléma, elkobzás. Az olasz partnercég Európa egyik legnagyobb vad- feldolgozó vállalata, évente 10 ezer tonna lőtt vadat dolgoz fel. A Magyarországról ide érkező, feldolgozott termékek kelen­dőek a nyugati piacon - utalt a biztos felvásárlói háttérre. A cégnek 800 tonna lőtt vad a fel- vásárlási terve. A z ügyvezető igazgató ar­ról is szólt, hogy hosszú távra tervezi az együtt­működést Nógrád megye va­dásztársaságaival. Rácz András Német rejtvény új ságok Nógrádsápról Nógrádsápon, a nyomdában 20-30-40 ezres tételben német megrendelésre rejtvényújságok készül­nek. A nagy példányszám miatt jelenleg két műszakban dolgoznak. Felvételünkön Varga Jánosné, Nagy Imréné és Hajszler Pálné látható az újságok borítójának fóliázása közben. -RT-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom