Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-28 / 73. szám
1994. március 28., hétfő LÁTÓHATÁR HÍRLAP 7 Három és fél millió néző egyszerre - Folytatása lesz A Kisváros határőr kedvencei Aranyos Ferenc felvételvezető emlékei A város közéletének kedvelt alakja volt Lehár Ferenc Az emberek többsége kedveli a sorozatokat. Milliók ülnek képernyő elé a Kisváros című magyar filmsorozat sugárzásakor is. A közvélemény-kutatások szerint egy-egy adást 3 és fél millióan néznek meg, és a tetszési index 80 százalék körül ingadozik. Mi jelenti a sikerét? Valószínűleg az, hogy a hétköznapi néző magát véli felfedezni a figurákban és az eseményekben. Hammings rendezte kanadai produkcióban az Álarcosbál című krimit. Kellemes emberi kapcsolat alakult ki közte és a Butterfly rendezője, a jó kedélyű David Cronenberg között. Tanácskozik a vezérkar: (balról jobbra) Aranyos Ferenc felvételvezető, Várkonyi Gábor rendező, Sík Endre producer és ifj. Elek Ottó társproducer tos, szép utcáin veszik fel.- A felvételvezető munkája a nagyközönség előtt eléggé ismeretlen. Végül is mi a feladata a filmezésben?- Neki kell biztosítani a mindenkori forgatások feltételeit. Vagyis gondoskodnia kell arról, hogy rendelkezésre álljon a technika, a helyszínek be legyenek rendezve, meglegyenek a kellékek, ne hiányozzanak a színészek és a többi. Mindennek együtt kell lenni. Úgy, hogy a rendezőnek már csak forgatni kelljen. A felvételvezető ezt a szerteágazó, színes munkát sok segítőtárssal végzi. Például külön ember egyezteti a színészeket és megint más a statiszták jelenlétét.- A Kisváros humorral mutatja be a polgári és a katonai életet egyaránt. Gondolom, a felvételek sem nélkülözik a vidámságot...- Valóban jó hangulatban forgatunk, és a tréfa, a nevetés nem hiányzik az életünkből. De azért feszültség is adódik bőven, hiszen pénzről - nem is kevésről - van szó. Nem a régi, A Kisváros minden hájjal megkent Hunyadi főtörzse (Usztics Mátyás) és Pilóta határőr (Rácz Gyula) A Szurdi András írta és Várkonyi Gábor rendezte sorozat utolsó részét szerdán este mutatták be az 1-es csatornán. Egy időre el kell búcsúznunk a Kisvárostól és igyekvő lakóitól, valamint tettre kész határőreitől. De ahogyan Aranyos Ferenc, a filmsorozat egyik, Salgótarjánban élő felvételvezetője lapunkat tájékoztatta, a stáb készen áll az újabb húsz részes folytatásra. Aranyos Ferencet jól ismerik Nógrád megyében. Huszonkét évet töltött el a közigazgatásban. A salgótarjáni Madách gimnáziumban érettségizett, később diplomát szerzett az államigazgatási főiskolán. A film- készítés gyakorlatával 1965 és 1968 között ismerkedett meg, amikor - sikertelen közgazdaság-tudományegyetemi felvételi vizsga után - az MTV külsőseként dolgozott. .- Milyen érzés volt ilyen hosszú kihagyás után visszatérni a filmesek közé?- Nagyszerű. Mostanra sok élettapasztalatot szereztem, a régi társak közül pedig sokan a filmszakmában maradtak, és minden erejükkel támogattak a beilleszkedésben. Rengeteget köszönhetek Sík Endre barátomnak, a 3 Sztár Filmgyártó Kft. vezetőjének. A vele való négy évvel ezelőtti találkozásom sorsdöntő volt. Azóta ve- gyok felvételvezető, önálló vállalkozóként, mint az Aranyos és Társa Film Bt. ügyvezetője. Én is úgy szerződöm egy-egy produkcióra, mint bárki más, mondjuk a rendező vagy a színész. Számba vesszük a közreműködésével megvalósult filmeket. Az első egy filmsorozat négy része volt a BBC IV-es csatornájának. Ezek a közép-ke- let-európai politikai, társadalmi változásokról szóltak, klasszikus angol humorral fűszerezve. A Granada nevű angol magántévétársaságnak 12 részben forgatták le Georges Simenon Maigret felügyelőjének (Michael Gambon) bravúros nyomozásait. Az Antonioni Nagyításából ismert színész-rendező, David Szerettei említi az operatőr Ragályi Elemér, az építész Martin Éva nevét. A Kisváros húsz része előtt még egy reklámfilmet forgatott a Procter and Gamble-nek. Április végén lesz egy éve, hogy a sorozatot elkezdték. A kisvárosi jeleneteket Szigetvár gyönyörű, történelmi főterén és hangulalassú tempóban dolgozunk... Amit Aranyos Ferenc beszélgetésünk idején még nem tudott pontosan, azt megtudhattuk az egyik esti híradó végén: ősszel újabb részekkel folytatják a Kisvárost. így aztán néhány hét múlva újra felzenghet a csapó hangja: Felvétel!...Tessék! Sulyok László Schlindler sem próféta a saját városában? Robin O Neill, a Scotland Yard detektívje ezúttal magánügyben nyomozott s jutott el a csehországi Svitavy-ba, amelyet korábbi szudétanémet lakosai Zwittau-ként emlegettek. A felügyelő szülei ugyanis az ún. Schindler listán szerepeltek: a brünlitzi üzemben élték túl a csodával határos módon a náci népirtást s jutottak ki a háború után, Nagy-Britanniába. Sokat meséltek fiúknak is, de a történet szinte hihetetlennek tűnt. A fiatalember csak most, Thomas Keneally regénye majd, Steve Spielberg filmje után tudta meg igazán, miként mentett meg ezerkétszáz zsidó embert az először csak saját anyagi gyarapodásával törődő, de azután lelkiismerete szavára hallgató német gyáros. A nyomozó így jutott el Schindler szülővárosába, ahol csupán most leplezték a város szülöttének első emléktábláját. Kiderült, hogy a környék iskoláiban korábban soha nem esett szó Schindlerről. Akik személyesen ismerhették, úgy emlékeznek rá, mint egy hangos, náci érzelmű fiatalemberre. Nagy szoknyavadász hírében állott, s feltehetőleg kettős ügynök lehetett, Brydl polgármester szerint is ellentmondásos személyiség volt. Mindenestre emlékezni mindenütt, Svitavy-ban is kell - vonta le a következtetést O Neill felügyelő. - 1200 lélek megmentője minden elismerést megérdemel. Réti Ervin Bemutatjuk a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőjelöltjeit 1. sz. választókörzet (Salgótarján) Palik Ferenc Ötvenhat éves. Biológiaföldrajz szakos középiskolai tanár. 1973 óta a KÖJÁL-nál illetve annak jogutódjánál, az ÁJ- lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál dolgozik Salgótarjánban. 2. sz. választókörzet (Pásztó) Tóth Sándor Ötvenöt éves. Gimnáziumi tanár, újságíró, költő. Jelenleg is képviselő a parlamentben. Tavaly a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki. Nős, öt gyermek édesapja. 3. sz. választókörzet (Szécsény) Juhász Péter Negyvenéves. Villamosmérnöki végzettséggel rendelkezik. 1990-től parlamenti képviselő, a gazdasági bizottság tagja. 1992-től az országgyűlés jegyzője. Nős, három gyermek édesapja. 4.sz.választókörzet(Balassagyarmat) Kovács Gábor Hatvankét éves. Középiskolai tanári diplomával rendelkezik. 1990 előtt Balassagyarmaton és Szécsényben tanított. Azóta parlamenti képviselő. Nős, két gyermeke van. A párt listavezetője. emléke Losoncon A losonci Kubinyi tér a századforduló táján. A képeslap jobb szélén a Vigadó épületének sarka látható L osonc központjában, a Kubinyi-téren áll a közelmúltban újjávarázsolt Vigadó. A patinás épületben lévő Lehár-kávéház- ban, 1994. március 21-én Boros Jenő, Magyarország szlovákiai nagykövete leplezte le Lehár Ferenc mellszobrát, mely azt hirdeti, hogy Komárom, Budapest, Bécs, Badischl mellett Losonc is Lehár városa volt, hiszen az utóbb világhírűvé vált zeneszerző négy éven át a losonci 25.gya- logezred katonakarmestere volt. A leleplezés és megemlékezés után a Vigadó dísztermében Lehár-emlékműsor következett. A losonci Kármán József Színkör tagjai és vendégei elevenítették fel a legnépszerűbb Le- hár-operettek örökzöld melódiáit. A mosoly országa himni- kus nyitánya után a műsorvezető ezekkel a szavakkal köszöntötte a közönséget: - De jó volna, de szép volna, ha országunk a „mosoly országa” volna! - A finálét stílusosan Lehár Losonci indulójára építette a műsor vendégrendezője, Jankovits Jenő, a Gyöngyösi Játékszín vezetője, aki immár harmadszor rendezett szülővárosában, és ezúttal is sikerre vezette a lelkes és tehetséges losonci csoportot. Az emlékműsor apropóját az adta, hogy kerek száz évvel ezelőtt, szintén a Vigadóban volt Lehár búcsúhangversenye! A Monarchia legfiatalabb katonakarmestereként 1890-ben Losoncra került Lehár, az akkortájt épülő-szépülő, pezsgő életű felső-nógrádi város kulturális életének meghatározó és közkedvelt alakja lett. Számos koncerten, bálon, műkedvelő előadáson, jótékony célú rendezvényen szerepelt és nemcsak karnagyként, de hegedűművészként és zeneszerzőként is megcsillogtatta tehetségét. A jóvágású, húszéves katonakarmester persze elsősorban a losonci hölgyek kedvence volt. Ha egy bizonyos Czaczula úr nem tartja rangon alulinak, hogy Málcsi lányát egy zenész vegye feleségül, talán Losoncon maradt volna Lehár. A szép losonci éveknek egy incidens vetett véget: egyszer hangverseny után a kávéházban egy törzstiszt odaüzent Leltárnak a pincérrel, hogy hegedűn játsza el a kedvenc dalát. Az önérzetes karmester visszaüzent, hogy ő nem cigányprímás, ha az úr akar tőle valamit, hát jöjjön ő maga és kérje meg, de ne üzengessen neki! Bár a tisztikar rokonszenve Lehár oldalán volt, a szóváltás kellemetlen következményekkel járt: a bocsánatkérésre felszólított Lehár felmondott, és távozott Losoncról. A négy losonci évet jól jellemzi az a néhány sor, mely a búcsúhangversennyel kapcsolatban jelent meg a helyi lapban: „A körünkből távozó kedvelt karmester egyúttal mindazon jó barátainak és ismerőseinek, kiktől személyesen nem búcsúzhatott el, lapunk útján mond szívből eredő Isten hoz- zád-ot, forrón köszöni a losonci közönségnek iránta tanúsított rokonszenvét, és kéri, hogy továbbra is jól emlékezzék meg róla, valamint, hogy ö előtte is a Losoncon töltött idő felejthetetlen lesz!" 1894 márciusában távirat érkezett Losoncra Szarajevóból (!): „A katonai tengerészet karnagya vagyok, 3000 forint fizetéssel.” Losonc elveszítette Lehárt, a nagyvilág viszont megnyerte őt, vagy inkább ő nyerte meg a világot zenéjével, melyet egyetlen cél vezetett: „ ... örömet szerezni az embereknek, egy-egy boldog percet, a száguldó élet forgatóban ...” Böszörményi István Zsoldos Imre emlékére Végigtrombitálta a háborút Március 26-án lett volna hetvenöt éves a magyar könnyűzenei élet legendás alakja, Zsoldos Imre, aki már kilenc éve nincs köztünk. Muzsikustársai a legkedvesebb, legszeretetre méltóbb kollégának tartották, nem ok nélkül. Pedig sok mindenen ment keresztül, de töretlen kedélyét mindig megőrizte. Zenész családból származott a három Zsoldos-fiú. László ma is komponál, Ernő eleinte csak hegedült, Imre pedig furulyával kezdte, majd egy véletlen találkozás a trombitával örökre elkötelezte ennek a hangszernek, amelynek avatott művelője lett. A legnehezebb körülmények között sem vált el tőle. A trombitának életmentő szerepe volt a második világháborúban, amikor munkaszolgálatosként kivitték a Don-kanyarba. Saját tréfás fogalmazása szerint végigtrombitálta a háborút. 1944 őszén megszökött, és a felszabadulásig bujkált. Arra ért haza Budapestre, hogy javában nyílnak a zenés kávéházak és az éjszakai szórakozóhelyek. A legismertebb mulatókban lépett fel, majd a Magyar Rádió Tánczenekarának vezetője lett. Második otthonra talált a rádióban, amelynek haláláig volt tagja. A kezdeti élő adásokat később a 8-as stúdióban készülő hangfelvételek követték, majd a hangversenysorozatok, az országos és külföldi turnék. Amikor huszonöt éves jubileumát ünnepelte a rádióban, nagylemeze jelent meg a legismertebb slágerekből. Ebből aranylemez lett. Feleségével, Sárosi Katalinnal, a legnépszerűbb művészpár voltak éveken keresztül. Közös műsorukkal bejárták az országot. Az aranytrombitás ugyanis vérbeli színész is volt, imádott a színpadon szerepelni. Egy ilyen vidéki út során következett be a végzetes baleset. Emlékét hangszalagok és a zenekedvelők szeretete őrzi.
