Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-21 / 67. szám

1994. március 21hétfő BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Még a képviselő is tartozik - Jogos volt a prémium - Érthető óvatosság Leépülőben a városgazdálkodási vállalat Nánai Gábor: Még azok is tartoznak nekünk, akik százezer forint szociális segélyt kaptak / géretünkhöz híven, visszaté­rünk a Balassagyarmati Vá­rosgazdálkodási Vállalat prémium-felvételéhez. Tavaly hatalmas vihart kavart az Ipoly-parti városban, hogy a VGV vezetése az év végi ered­mények ismerete nélkül megelő­legezte magának, a vállalat dolgozóinak a prémiumot. Olyan három milliót. Nánai Gábor igazgató válaszol a kér­désekre.- Igazgató úr, az év végi mérleg ismeretében talán pontos választ tud adni arra, hogy jogosan vették-e fel an­nak idején a prémiumot? 30 ezer plusz a mérlegben-Elkészült a mérleg, nem egy nagy összeg a végered­mény: 30 ezer forint plusszal zártuk az elmúlt évet. Egyéb­ként ez úgy lehet viszonyítási alap, ha tudjuk, hogy a terv 3 egész 6 tized millió veszteséget irányzott elő. Ha azt is nézzük, hogy egy évvel ezelőtt minusz két és félmillió volt az „ered­mény”, nem lehetünk elégedet­lenek. Hozzá kell tenni, hogy a képviselő-testület megtett min­dent annak érdekében, nehogy pluszba kerüljünk. Összességé­ben elmondhatom: az idő min­ket igazolt, jogosan vettük fel a prémiumelőleget.- Ezek szerint a kérdés már csak az: most mennyi prémi­umot kapnak?- Valóban kérdés, hogy a prémium másik fele hogyan alakul, tekintettel arra, hogy a képviselő-testület hozott egy olyan határozatot, amelyben arra kértek, hogy mindaddig, amíg az átvilágítás eredménye nem lesz meg, ne fizessük ki a prémiumokat. Az óvatosság tel­jességgel érthető. Jelentős a kintlévőség- Ön sokat panaszkodott az utóbbi időben. Mivel magya­rázza a javulást?- Elsősorban annak tudható be a javulás, hogy négy millió­val sikerült csökkenteni a kint­lévőségeinket. Ez nem kevés, de a többi 24 milliós kintlévő­ség olyan likviditási problé­mákhoz vezet, ami előbb-utóbb tarthatatlanná teszi ennek a vál­lalatnak a működését.- Mivel lehetne áthidalni az óriási kintlévőségekből eredő hiányt?- Az lenne a megoldás, ha az önkormányzatnak nem fizetné a VGV azokat a pénzeket, ame­lyek tartozásként fennállnak. Itt jegyzem meg, hogy az 1992-ben esedékes tartozásokat az utolsó fillérig rendeztük. Legalább azt a kint lévő tízmil­liót átvállalhatná az önkor­mányzat, ami peresítve van. Ahhoz idővel biztos hozzájut­nak. Igaz, erről az önkormány­zat hallani sem akar.- Kik tartoznak a VGV-nek?s- Nem fogja elhinni; olyan képviselő ítéli el legjobban a kintlévőségeinkkel kapcsolatos magatartásunkat, aki maga is tízezrekkel tartozik nekünk, és csak bírói úton tudjuk rajta be­hajtani az összeget. Egyébként 28 végzést hozott a bíróság, ám az önkormányzat semmit nem lépett az ügyben. Az is roppant érdekes, hogy egyesek évente százezer forint szociális segély­ben részesülnek, ugyanakkor je­lentős összeggel tartoznak ne­künk. Az önkormányzat nem tesz semmit- Gondolom, az eredmé­nyek magukban hordozzák a fejlesztés lehetőségét is!- Sajnos ez a minimális eredmény nem tesz lehetővé semmiféle fejlesztést. Holott, ahhoz, hogy a munkánkat a mi­nimális mértékben el tudjuk látni, jelentős fejlesztéseket kel­lene megoldani. Tudni kell, hogy a legfiatalabb gé­pünk is ötéves, az amortizáció miatt a működési költ­ségek nagyon ma­gasak. A díjak nem fedezik a rá­fordításokat. Ha a képviselő-testület nem változtat a mentalitásán, veszteségbe viszik a vállalatot. Előbb-utóbb azzal a kellemetlen ténnyel kell szá­molni, hogy tönk­remegy a vállalat, hiszen folyamatos vagyonfelé­lésnek vagyunk tanúi. Előfor­dulhat az, hogy nem fogjuk tudni ellátni azokat az alapvető feladatokat, amelyek miatt tu­lajdonképpen működünk. A technikai szint tekintetében a nulla pont irányába haladunk.- Azt is mondják, túl nagy létszámmal dolgozik a válla­lat.- Ez a híresztelés minden va­lóságalapot nélkülöz. Annyira lecsökkentettük a létszámot, hogy komoly problémát jelen­tene, ha egyik napról a másikra jelentős megrendeléshez jut­nánk. Példa erre, hogy 16 jár­műre összesen 6 sofőrünk van. Előfordul, hogy egy nap egy so­főr négy-öt járművön is dolgo­zik.- Jól lehúzza a vizeslepedőt az önkormányzatról. De va­jon időben felhívta-e a testü­leti tagok figyelmét a ba­jokra?- Hogyne, mindig elmondom a problémákat, amire az a vá­lasz legtöbbször, hogy én zsaro­lom az önkormányzatot azzal, hogy ilyen kilátástalan helyzetet vetítek előre. Óriási gond, hogy nem érzi igazán a bajokat az önkormányzat, mert a napi költ­ségeiben nem jelenik meg a VGV költségtényezője. Hová tűnt a félmillió?- Nánai úr, borzasztóan ko­szos a város...- Elismerem, de ez is pénz­kérdés. Öt éve például a seprű- gép naponta végigsöpörte a vá­ros utcáit, néha még naponta kétszer is. Szeptember óta most ment ki először a seprűgép az utcára, nem csoda, ha szemetes a város. Azzal, hogy nem ment ki a gép, 400 ezer forintot fogott meg a város. Arra meg külön kíváncsi vagyok, hová tették a közel félmillió forintot. Az el­múlt négy évben a köztiszta­ságra és a parképítésre évente 10 milliót fordítottak. Soha nem veszik figyelembe az inflációt, pedig ez az összeg lassan a felét éri.- Azt veszem ki a szavaiból, ha ez a tendencia folytatódik, könnyen előfordulhat, hogy működésképtelenné válik a vállalat.- Pontosabban ebbe az irányba tartunk. A vállalat teljes leépü­lése csupán idő kérdése. Már csak azt kellene tudni, ki vállalja majd a felelősséget. A.T. Feljajdul a járda Balassagyarmat főutcáján is sok a szemét. Felvételünk a város központjában készült K icsit kesernyésen, ha nem is panaszként mon­dom: éve is van már, hogy esti sétára ragadtattam magam. Szűkre szabott időm - sokan vagyunk így - nem enged ilyen huncutságot. Sajnos. Most azonban megtört a jég: hétköz­nap és este lassan lépkedve ha­ladtam Balassagyarmat főutcá­ján. Céltalanul, merengve. Puha köddel takarózott az a pár fa a járda mellett - biztosan fáztak. Az idilli hangulatot egy mű­anyagpohár roppanása törte ketté. Ráléptem és máris a való­ság szikár valóságába csöppen­tem. Döbbenetes hatással volt rám a sok szemét. Némi túlzás­sal úgy is fogalmazhatnék: tér­dig álltam a szemétben. A járda, az út, a zsebkendőnyi zöld par­kocska dugig szeméttel vé­ges-végig. Ahogy a költő fo­galmaz: ameddig a szem ellát, messze földön, égen. Istenem, hol vagyok, csak nem Gyarmaton? Nem takarítják ezt a várost az biz­tos. Nem is lehet cáfolni ezen meg­állapítást, minden látható. Hacsak nem káprázik a szem. A takarí­tásra, söprésre fordított órák száma elenyésző, vagy éppen nulla. Kimutatásnak, sta­tisztikának itt nincs helye. Az erre a célra fordí­tott százezrek hova lettek? Mi­ért, hogy nem tesznek semmit azok, kiknek dolga lenne? Pörgessük meg az érmet, s nézzük a másik olda­lát. Kulturálatlanságunkat is bi­zonyítják a szeméthegyek. Mert mi szórjuk el a papírokat, ba­nánhéjakat és mindenféle mű­anyagokat. Még egészen pici volt a lányom, amikor egyszer elszórt az utcán pár maghéjat. A kezére csaptam, s elmagyaráz­tam neki naturálisán, mily illet­len szemetelni. Azt is mondtam, túlzott atyai szigorral: kezét tö­röm. Nem kerülgetem, kimon­dom: bunkóság. Azóta sok víz lefolyt az Ipolyon, a lányom nagy lett, és soha többé nem szemetelt. Sőt, megvetéssel te­kint arra, aki almot szór maga alá. Szerelmetes városomnak fáj a sok mocsok. Nem mondja, de tudom, s hallom, ahogy feljajdul a járda. Akárha kést mártanának a hátába. A gyógyulás lassú, kö­zös orvoslást igényel. Adám Működik a klub Ipolyvecén Botrányoktól sem volt men­tes korábban a faluban lévő klub működése. Úgy „teremtet­tek rendet”, hogy egyszerűen bezárták a klubot. Ennek legin­kább a helyi kocsmáros örült, mert a fiatalok jobb híján hozzá jártak. Most végre rendeződtek a dolgok, az ifjak a klubban kul­turált körülmények között szó­rakozhatnak. Ismerkedés a népművészettel Faluünnepély Hugyagon A hangulatos műsor tetőpontja a néptánc volt A z Ipoly Menti Népfőisko­lái Társaság idén is meg­kezdte kommunikációs tréningjét. Elsőként, március 4-én meghívott vendégünk, Bogdán Béla kormányfőtaná­csos, aki Cigányság - alternatí­vák címmel tartott előadást. Majd március 11-én Török Iván pszichológus fogadta el meghí­vásunkat, aki pszichológiai já­tékokkal színesítve egész napos programot biztosított a népfőis­kolái társaság tagjainak. A to­vábbiakban is híres előadók gazdagítják majd ismereteinket. Az alsó tagozatos általános iskolában is aktív munka folyik a kulturális élet terén. Farkas Józsefné tanítónő pályázatot nyújtott be kulturális személyi­ségfejlesztő foglalkozásokra. Az elnyert pénzösszegből feb­ruárban megkezdődtek a tanó­rán kívüli foglalkozások, mely­nek célja:- kommunikációs nyelvi fej­lesztés,- kreativitást fejlesztő felada­tok megvalósítása,- nyelvi ismeretek bővítése, helyesírás, szókincsfejlesztés,- személyiségfejlesztés bá­bozással,- a zenei, valamint a ritmikai érzék fejlesztése,- technikai foglalkozások,- ismerkedés a népművészet­tel,- népi hagyományok, nép­szokások őrzése, gyűjtése,- helyes viselkedésformák megismerése, illemtan. Mindezek megvalósításában valamennyi pedagógus kiveszi részét. Március 14-én faluünnepély keretében emlékeztünk meg nemzeti ünnepünkről a község művelődési házában. Az alsó tagozatos általános iskola szín­vonalas műsorral készült. Első­ként az irodalmi színpad össze­állításában forradalmi versek hangzottak el. Ezt követte a Pe­tőfi életének legfontosabb ese­ményeit felelevenítő színdarab, melyet korunkhoz képest kima­gasló komolysággal és tudással adtak elő. A műsor és a hangu­lat tetőpontja a néptánc volt, melyet népviseletbe öltözve táncoltak el. A tanulók műsorát a BIT- NODISZ színjátszó csoportjá­nak komédiás jelenete és a nő­napi köszöntés követte. A helyi önkormányzat és az Ipoly Menti Népfőiskolái Társaság anyagi támogatásának segítségével vi­rággal és egyéb ajándékkal kö­szöntötték az ünnepélyen részt­vevő valamennyi leányt és nőt. A Hugyagi Általános Iskola tantestülete Meghalt egy ember N éhány napja Gyarma­ton meghalt egy ember. A zebrán ütötte el egy ámokfutó motoros. Ismertem az áldozatot, munkám során gyakran beszélgettünk a bíró­ságon. Pár napja más ügyből kifo­lyólag egyik ismerősömmel futottam össze. Nem tudom, milyen apropóból, de szóba került az említett baleset. Megkérdeztem: tudja-e, ki volt a gázoló? Ismerte, az ut­cájukban lakik. Aztán mint egy mellékesen hozzátette, ez már várható volt. A gyerek gyakran száguldozott le-föl az utcán hol motorral vagy az apja autójával. Az ott lakók többen rossz szemmel nézték ezt az ostoba száguldozást. Szóvá is tették a fiúnak, de le­pergett róla a figyelmeztetés. Talán, ha az apjának szólnak, és ő fülöncsípi a fiút, el lehe­tett volna kerülni ezt a halálos balesetet. Ekkor kaptam talán az utóbbi idők legmellbevágóbb válaszát. Az apjának nem volt értelme, hogy szóljanak, mert ő is minden nap látta, amint a fia végigrepeszt az utcán - mondta az ismerősöm, ö sem különb! Hasonló stílusban ve­zeti a kocsiját, mint a fiú a motort. Szóval, most már csak egy jó ügyvéd kell. - soós ­Mi lesz veled, Ipoly Szálló? Gyarmat egyik legpatinánsabb épülete az Ipoly Szálló. A háború után sokat vesztett fényéből, ekkor már előkelősé­gekről nem lehetett beszélni. Ezt a szállót két éve egy vállalkozó vette meg. Mindenki azt hitte, most már végre rendbehozzák, és újra fogadhat vendégeket. Nem így történt. Ott áll az épület, az enyészet nyomai láthatók rajta. Közben a városban különböző mendemondák kaptak lábra. Még némi korrupcióról is suttog a mindig jól érte­sült polgár. Mindez akkor jutott az eszembe, amikor néhány napja egy pár munkást láttam bemenni az épületbe. Azt beszélik, munkavégzés céljából járogatnak oda, a presszót szeretnék rö­videsen megnyitni. így az a szokatlan eset is megtörténhet, előbb-utóbb még a szállóhoz is hozzáfognak. S.G. Balassagyarmat és környéke Két utca • IPOLYVECE. Két utca ka­pott szilárd burkolatot tavaly a faluban. Igaz, a munkálatokat a télen a hideg miatt félbe kellett hagyni. Most végre befejeződ­het a munka: a Görgey és a Pe­tőfi utat aszfalttal takarják. Csatornáznak • DEJTÁR. A minapi önkor­mányzati ülésen a testületi ta­gok elfogadták a költségvetést. Nem szokványos költségvetés­ről van szó, mivel a 249 millió forint igen sok pénznek tűnik. Ám az összeg jelentős része a csatornázásra megy el. Az ön- kormányzat pályázatok által nyerte el a támogatást. Csupán egyetlen tétel - közel negyven- millió - nem akar megérkezni a megyétől. Új számítógépek • DRÉGELYPALÁNK. Bár az önkormányzat nem dúskál az anyagiakban, az intézmények tovább működhetnek. Az iskola fenntartása sok pénzt emészt fel, most pedig az épület belső festése vált esedékessé. Felsze­reltsége jónak mondható - a kö­zelmúltban vásároltak négy korszerű számítógépet. Zaj, por • NÓGRÁDKÖVESD. Évek óta visszatérő probléma a kőbá­nya működése. A lakosok saját bőrükön tapasztalják a környe­zetszennyezés, a por, a zaj ár­talmait. A jelenlegi bányatulaj­donosnak 1996-ig van érvényes engedélye az üzemeltetésre. Megoldásként felvetődött, hogy a kő zúzását már kinn, a hegy oldalán lévő bányában elvégzik. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Késik a kivitelező • MAGYARNÁNDOR Gőz­erővel dolgoznak a kivitelezők a környező falvak összekötő ivóvíz gerincvezetékének építé­sén. Úgy tűnik azonban, hogy mégsem lesznek kész a kivite­lezők időben. Könnyen előfor­dulhat: például Debercsényben annak ellenére nem tudják használni a lakosok a csapot, hogy a faluban már gyakorlati­lag megépült a vezeték. Nem szabályoz lámpa • BALASSAGYARMAT. Igen sok a város belterületén a baleset a megnövekedett forga­lom és a nem kellő körültekin­tés miatt. A lakosság egy része azt szeretné, ha a legkritikusabb csomópontokon közlekedési lámpa szabályozná a forgalmat. Az önkormányzati ülésen is fel­vetődött ez a lehetőség, viszont pénz hiányában egyelőre nem valósulhat meg. Az oldalt szerkesztette: Adám Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom