Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-19-20 / 66. szám

1994. március 19-20., szombat - vasárnap SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 5 Már a XXI,századra készülnek - Más megyékből is érdeklődnek Európai színvonalú számítástechnikai oktatás 50 számítógép egy hálózatban, mutatja Bató András tanár úr S algótarján déli végén ma­gasodik az ipari szakmun­kásképző intézet, népszerű nevén az ISZI. Horváth László igazgató elmondta, hogy a szá­mítástechnika oktatását a 80-as évek elején kezdték meg. Ezek a számítógépek - a Commo- dore-k, majd a hazai gyártású School Computerek - a mai gé­pekhez képest igen keveset tud­tak. A gép azonban csak az egyik tényező. Fontosabb az ember, s számítástechnikai ta­nár akkoriban igen kevés volt. De azóta részben önképzéssel, részben posztgraduális tanulás­sal kialakult a szaktanári gárda. Ma az intézetben több mint félszáz PC - többségük AT 386-os és 486-os processzorral - üzemel. A gépek egyik része a számítástechnikai általános képzést szolgálja, nagyobb ré­szük az ipari alkalmazás oktatá­sának szolgálatában áll. A tanu­lók ipari folyamattervezést,irá­nyítást tanulnak. Szinte egy tu­dományos fantasztikus film díszletei közt érezzük magunkat a számítógéppel vezérelt ipari robotok, forgácsológépek mel­lett. A számítógépeket egyéb tárgyak, például matematika és nyelvek oktatásában is intenzí­ven alkalmazzák. Az elektroni­kai szakközépiskolai tanulók, a technikusjelöltek a számítógé­pek karbantartását, javításának tudományát is elsajátítják. Ők megismerkednek a programo­zással, az ipari alkalmazással, a gépek egységeivel is. A felnőttekre ugyancsak gondolnak. Most, amikor a vég­zettek nehezen találnak munkát, különösen fontos a továbbkép­zés. Nekik szervezték meg a kétéves, intenzív szakközépis­kolai osztályokat. A tanulók itt is tanulják a számítástechnikát. Ez az ismeret növeli elhelyez­kedési esélyeiket. Az intézetben olyan MIT- SUBISI ipari robottal is találko­zunk, amely néhány éve még COCOM listán szerepelt. Né­melyik, szinte laboratóriumnak tekinthető szakteremben húsz millió forint értékű berendezés is található. Ezeknél más orszá­gokban sincsenek korszerűb­bek. Európai színvonalú képzés folyik az intézetben. Néhány tanulócsoporthoz betekintet­tünk. Igen érdekes volt Faludi Ferenc tanár úr órája, aki a III. éves esztergályos tanulókat a legmodernebb CNC rendszer rejtelmeibe vezette be. Ezek a folyamatos gyártórendszerek már a jövő század technikáját jelentik. Bató András tanár úr az V. éves ipari elektronikai technikusjelöltekkel foglalko­zott. Itt csodálhattuk meg azt a számítógépes hálózatot, amely telefonon és rádión az országos számítógéphálózatokhoz és az Intervet nemzetközi számító­géphálózatba is csatlakozik. A technikai fejlődés megúju­lása folyamatos. A tanárok ál­landóan tanulnak. Az új eszkö­zök beszerzése is megtörténik. Legújabb szerzeményük egy MPS rendszerű "minigyár", amely Izraelből érkezett. T anulója ezerkétszáz van a szakmunkásképzőnek. Száztíz tanár - többségük mérnök is - tanítja őket. A beis­kolázás elsősorban Nógrád me­gyéből történik, de egyre töb­ben jelentkeznek a szomszédos megyékből is. V.M. Salgótarján és környéke A fogyasztókért • SALGÓTARJÁN. A Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség március 21-én tájékoztatót tart a múlt évi ellenőrzések tapasztala­tairól. A megyeházán délelőtt 10 órakor kezdődő rendezvényen ismertetik Nógrád megye fo­gyasztásvédelmének helyzetét is. Közgyűlések • KISHARTYÁN. Pénteken tartotta éves közgyűlését a helyi termelőszövetkezet. A résztvevő gazdák megvitatták a múlt évi be­számolót és az idei elképzeléseket. A Festő NPS berendezés új szerzemény. Bemutatja Bodnár Zol­tán mérnök-tanár és Horváth László igazgató, Lengyel Tamás és Papp Ferenc VI. éves erősáramú technikusjelölteknek Salgótarjáni gazdasági delegáció járt Kijevben Új alapokon a testvérvárosi kapcsolatok Kijev, Ukrajna fővárosa sokat szenvedett, de az ősi város mindig megújul A közelmúltban alakult Nógrád Megyei Ipari és Ke­reskedelmi Kamara elnöke, Tóth Sándor és Salgótarján alpolgármestere, Detre Jenő az elmúlt napokban Ukrajná­ban folytatott tárgyalásokat. Nyitás Nyugatra Salgótarján hagyományos testvérvárosi kapcsolatai az utóbbi években változtak. Ke- merovoval a távolság és a Szov­jetunió felbomlása miatt lazul­tak a kapcsolatok, de ezt sem szabad eltemetni, hiszen itt be­láthatatlan üzleti lehetőségek nyílnak a jövőben. Élénkek a megyeszékhely kapcsolatai Besztercebányával, a finnor­szági Vaantával, a lengyelor­szági Gliwicével. A kapcsola­tok az utóbbi években elsősor­ban Nyugat felé bővültek. Egy­üttműködési megállapodás szü­letett a svéd Nacka, az angol Doncaster és a francia Valenci­enne városokkal. Most ismét kelet felé nyitott Salgótarján. Az ukrán főváros, Kijev Visnyevi nevű elővárosá­val írtak alá szándéknyilatkoza­tot az együttműködési megálla­podásról. Ez a százezer lakosú város szinte egybeépült Kijev- vel, és páratlan kereskedelmi lehetőségeket kínál. Régi-új kapcsolat Tóth Sándor elmondta, hogy ez a kapcsolat nem mai keletű, hiszen a korábbi VEGYÉP- SZER-nek régebben is voltak itt üzleti kapcsolatai. A salgótarjáni küldöttséget az ukrán kamara alelnöke, Iva- novszki Viktor fogadta. Az egy­üttműködés szándékát örömmel nyugtázta. Megállapodtak ab­ban, hogy a nógrádiak a megye lehetőségeit, vállalkozóit, ter­melő egységeit bemutató do­kumentumot adnak át az ukrán partnernek. Ezt az ukránok ha­sonlóval viszonozzák. Ezzel gyorsabb, közvetlenebb és fő­ként hiteles információkhoz juthatnak a nógrádi vállalkozók. Lépéselőnyben Tárgyaltak az INTEGRO nevű kereskedelmi vállalkozás­sal, mellyel a vegyigépgyámak régi kapcsolatai vannak. Ennek vezérigazgatója, egyben az uk­rán kisvállalkozók szövetségé­nek alelnöke is szívesen vette a kezdeményezést, mivel a két ország kereskedelmi kapcsola­tai ma zavarosak, bár az újsze­rűén alakuló államközi kapcso­latok barátiak. A recesszió sem tarthat túl hosszú ideig. Most kell lépni, mivel, aki most sze­rez piacot, az lépéselőnybe ke­rül. Ez a terület Salgótarjánnak különösen fontos, hiszen az üzemek termékeinek nagyobb hányada eddig a szovjet piacon kelt el. Detre Jenő a a tárgyalássoro­zat mérlegét megvonva el­mondta, hogy a lehetőségek ha­tártalanok. A gazdasági kapcso­latok mellett ki kell alakítani a városok közti együttműködést egyéb területeken is. V. M. Környezetvédelmi felhívás Zagyvapálfalváról Idős fák védelmi térképe Az Arany János Általános és Szakiskolában beszélgetünk a környezetvédelemről Simon Tibor tanár úrral,aki a környezet- védelem elkötelezettje. Ő most egy nagyon értékes kezdeménye­zés megvalósításán fáradozik. Célja, hogy az iskola tanulói és tantestülete - összefogva más tanintézetekkel - térképezzék fel Salgótarján és környéke természeti értékeit. Az iskolában hosszú ideje fo­lyik környezetvédő felmérő munka. Idén szeretnék az idős faállományt feltérképezni. Ezt azonban csak a többi iskolával együtt, összefogással tudják el­érni. A gyerekek segítségével szeretnék felmérni a 150 éves­nél idősebb faállományt Nógrád megyében, hogy megmentsék azokat a jövő számára. Ezzel bizonyíthatjuk, hogy a jelenkor embere azért nem élt annyira vissza a természettel, mint azt sokszor és sokan hangoztatják. Szeretnék, ha ezek a fák a múlt és a jelen hírmondói, a jövő örökségei lennének. Ha a gye­rekek megtalálták őket, kezde­ményezni fogják, hogy a Bükki Nemzeti Park nyilvánítsa vé­detté ezeket. A továbbiakban arról váltot­tunk szót, hogy merre találhatók a már felkutatott fák. Simon Ti­bor elmondta, hogy iskolájuk­hoz legközelebb látható egy mintegy három-négyszáz éves fekete nyár. Ez a bányagépgyár közelében van. Ennek a fának, melyet a 7. f osztályos tanulók fedeztek fel, oly vastag a törzse, hogy csak hét gyermek tudta át­ölelni. A környékbeliek elmondása szerint hajdan a bányászok ül­tették. Persze háromszáz éve erre még aligha bányászkodtak, mégis jó hallani így a történetet. A Karancs-Medves tájvé­delmi területen található még néhány idős fa. Kezdeményezé­sük elsősorban nem ezeket kí­vánja védeni. Nagyobb ve­szélyben vannak a tájvédelmi területen kívüli fák, mivel a pri­vatizáció által az erdők magán­kézbe kerülnek, és sokszor a famatuzsálemek sem kerülik el a motorfűrész általi halált. Sze­retnék, hogy legalább ezek a régi, sok száz éves fák megma­radnának. Seregnyi gyermek kell ahhoz, hogy körbeölelje a zagyvapálfalvai famatuzsálemet Aggodalom a lakóhelyért - A szeretet szavai Jobb életet remélnek A Medves és Szilváskő között, Salgótarján központjától 9 kilométerre van egy kis te­lepülés. Nem nevezhető falunak, mert már régebben a városhoz csatolták, de nem is város, mert attól meg távol esik. Ezért magán viseli a hátrányos helyzetű település minden jegyét. A "község" neve Rónafalu. Egyszerű, becsüle­tes emberek lakják. Büszkék a lakóhelyükre, a csodálatos fekvésű, piciny falura, amely úgy si­mul a Medves-fennsík oldalához, mint a ház fa­lához a fecskefészek. Tiszta, jó levegőn csodála­tos kilátásban gyönyörködhetnek az idelátogatók és vendéglátóik. Közel hatszáz méteres magas­ságból láthatják a Mátrától a Karancsig Nógrád megye legszebb vidékét. Rónafalu mindig valamely más településhez tartozott, előbb Zagyvaróna, később Salgótarján külterülete lett. A község fejlődése a szénbányá­szat virágkorában volt a legszembetűnőbb. Ak­kor kapott a település vezetékes ivóvizet és elekt­romos áramot. A bányászat megszűnése óta a falu csak vegetál. Vízvezeték-rendszere elörege­dett, a csapadék-elvezetés csak részleges. Esős időben még a falu főutcája is nehezen járható. Rónafalunak sürgősen szüksége lenne a vízve­zeték-rendszer felújítására, csatornázásra és bár­mikor járható utakra. Cered, Zabar. Szilaspogony, e közeli települé­sek az utóbbi néhány évben sokat fejlődtek. Ró­nafalu hiába tartozik Salgótarjánhoz, előbbrelé- pés szinte semmiben sem tapasztalható. Gazdát­lan ez az értékes kis falu, s lakóinak fájó pont, hogy még mindig mostohagyermekként kezelik. Úgy érzik, hogy több lehetőség rejlik az általuk szeretett településben. M unkát adnának a szebb és jobb környezet kialakításához , de szükség lenne az ön- kormányzat hathatós segítségére is. Ösz- szefogással sok mindent elérhetnének, de ez nem : jelenti azt, hogy csak a "sült galambot" várják. A nyáron képviselőjük segítségével csekélyke tá­mogatásból szép játszóteret építettek. Ők is sze­retnének egy kicsit jobb körülmények között élni. G.A.­Önmagukat védik a lapujtőiek Miért sír az erdő? V ajon mi idézi elő a bűncse­lekmények és az ennél ki­sebb mértékű súlyos sza­bálysértések növekedését? Akit már ért vétlenül ilyen esemény, könnyen eljut a végkövetkezteté­sig, és ebben segítségére volt az országgyűlési ülésről szóló tv-közvetítés is, amely a rendőr­ségi törvény vitáját élő, egyenes adásban sugározta. A rendőrség keze sok vonatko­zásban megkötött, a törvény fele­lősségre vonásának, a szabály- sértésekkel összefüggő bünteté­seknek nincs visszatartó hatásuk - vélekednek sokan. Mások azzal magyarázzák az elkövetett bűn- cselekményeket, az erőszakos cselekedeteket, az önmagukat és másokat is veszélyeztető szabály- sértéseket, hogy a megélhetés, a túlélés szüksége miatt történnek. Egységes a kép, és ez alól Ka- rancslapujtő sem kivétel. Itt is en­gedély nélkül vágták az erdőt. De­rékba vágott fák siratják, tavaszt idéző könnyeikkel, a helyrehozha­tatlan károsítást. A látvány el­szomorító, mint minden olyan eset, amely a Karancs térségében élők nyugalmát megzavarja.- A lakosságnak össze kell fogni, és önmagunk védelmét meg kell szerveznünk. Ehhez az önkormányzat támogatást ad - mondja a lényegre utalóan Mor­genstern Ferenc polgármester. A jegyző asszony, Juhász Gá- borné, aki jelen volt a polgárőr­ség alakuló ülésén, arról tájékoz­tatta lapunk olvasóit, hogy 10 taggal kezdte meg szabályszerű működését az önvédelmi egyesü­let. Valamennyien önként vállal­ták. K arancslapujtőn egykor jól működött az önkéntes rendőrség. A mai polgárőr­ség nem a rendőrség „mellékszer­vezete”. A polgárőröknek ható­sági jogkörük nincs. Erejüket a község lakosságáért érzett fele­lősség adja. Tórák László, az egyesület vezetője, Majer László, Lipták Józsefné polgá­rőrök és még hét társuk abban re­ménykednek, hogy többen csatla­koznak hozzájuk, vagy támogat­ják tevékenységüket. Mert önma­guk, családjuk, szomszédaik, ro­konaik, Karancslapujtő község ér­tékeinek, nyugalmának védelme most ezt kívánja. Rácz András Hétfői számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Ismét él a Kohász • SALGÓTARJÁN. A Kohász Művelődési Központ már a máso­dik telet húzta ki fűtés nélkül. Ezért a művészeti csoportjai és művelődő kisközösségei a város különböző helyén „takaréklángon” működtek. Most, hogy eljött a ta­vasz, visszatértek otthonukba. Hétfőn a természetjáró szakosztály tartja összejövetelét, kedden és csütörtökön a fúvószenekar tart próbát. Ugyancsak kedden és csü­törtökön találkoznak a balettcso­port tagjai. A KIVISZI színjátszó csoport jubileumra készül: fennál­lásuk tízéves évfordulóját ünnepli. A péntekenként tartott próbáikon ennek megfelelő igyekezettel és odaadással gyakorolnak. Az oldalt szerkesztette: Veres Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom