Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-17 / 64. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. március 17., csütörtök A kultúra értéke és ára A nemzeti ünnep idején a rádió két dologgal volt teli. Egyrészt a történelmi eseményt méltató emlékezésekkel (ezek kikerülhetet- lenek ilyen nagyjelentőségű évfordulón) és aktuális beszédekkel, amelyek - a fogadkozások ellenére - nem nélkülözték a direkt politikai tartalmat. Olyany- nyira, hogy a hallgató, már-már tudathasadásos állapotba került, hiszen bárki szólalt meg, azt mondta, hogy a szekértábor másik fele elorozta, kisajátította magának a rádiót. Ha valakinek is igaza lenne, akkor nem hangozhattak volna el ezek az egymásnak szögesen ellentmondó kijelentések. Újabb Petőfi-szenzáció Ilyen körülmények között valósággal üdítő színfoltként hatott, és tényleg az ünnep szelleméhez méltó volt az a műsor, amelyben egy ismeretlen Pe- tőfi-versről(?) esett szó. Simor András költő, az Ezredvég című folyóirat főszerkesztője ezúttal mint középiskolai tanár szólalt meg. A Táncsics gimnázium -ahol tanít - 1984 óta jelentet meg kiadványsorozatot a 18-19. század irodalmából. Az idén Színi Károly múlt századi lap- szerkesztő, újságíró elfelejtett életművét tervezik megismertetni. Az előkészületek során akadt rá Simor András egy olyan költeményre, amely egyetlen Petőfi összes műveit tartalmazó kiadásban sem szerepel, de Színi Károly szerint - aki jól ismerte a lánglelkű költő életművét - a Rákóczi című Borulj le, én lelkem ... kezdetű verset Petőfi írta. Simor András óvatosan és ezért szimpatikusán nyilatkozott. Ő nem akar a szibériai Pe- tőfi-expedíció kétes dicsőségében osztozni, s csak annyit mondott, hogy egyelőre semmi nem mond ellent annak, hogy tényleg új Petőfi-verset sikerült találnia. Aprólékos, hosszú kutatómunka vár most az irodalomtudományra, hogy kiderítse az igazságot. Mindenesetre nagy dolog lenne, ha Petőfi halála után csaknem másfél évszázaddal bebizonyosodna, hogy még egy vers tartozik az egyébként is felülmúlhatatlanul gazdag életműbe. Ismét tavaszi fesztivál Már az is imponáló volt, ami a Stúdió ’94 kedd esti adásába belekerült, pedig az ötven perces műsor eleve csak ízelítőt tudott adni a Budapesti Tavaszi Fesztivál április 10-éig tartó programjából. A tizennegyedik alkalommal megrendezett szemle az idén minden megelőzőnél nagyobb szabású, hiszen Budapest most az európai kulturális hónap egyik helyszíne. Vaskos programfüzet tartalmazza a színvonalasabbnál színvonalasabbnak ígérkező zenei, balett, képző- és iparművészeti, színházi műsorokat, melyek keretében sztárvendégek, világhírű együttesek egész sora lép fel a magyar fővárosban. Budapest jó híre Bár a fesztiváligazgató szerint csak nehezen, az utolsó pillanatban gyűlt össze a pénz, az feltétlenül dicséretes dolog, hogy a magyar kormány és a fővárosi önkormányzat nem sajnálta az anyagi áldozatokat sem ettől a rendezvénysorozattól. Hiszen ezzel nemcsak mi magyarok jutunk különleges szellemi csemegékhez, hanem azok a külföldiek, akik akár turistaként, akár leendő befektetőként szerte viszik a világban Budapest jó hírét. A legfontosabbat azonban Kerényi Imre, a Madách Színház igazgatója fogalmazta meg a tavaszi fesztiválról, amikor azt mondta, hogy ez a program (az elmúlt évi színházi fesztivállal, az idei filmszemlével egyetemben) azt bizonyítja, hogy ebben a választások előtt álló országban nemcsak „őrület”, nemcsak sárdobálás létezik, hanem igenis jelen van, hat a kultúra értékteremtő ereje is. S ez a tudat még azok önbecsülését is fokozhatja, akik vagy azért, mert távol vannak az eseményektől vagy azért, mert sem idejük, sem pénzük azokat megtekinteni, kimaradnak a Budapesti Tavaszi Fesztivál áldásaiból. - csongrády A fennállásának százéves évfordulójára tavaly emlékezett Salgótarjáni Síküveggyárról jelent meg könyv az ünnepek Gyártörténet előtti napokban. Dr. Gajzágó Aladár a gyár történetét a kezdetektől dolgozza fel 1949-ig. A tervezett második kötet 1975-ig, a harmadik 1993-ig tekinti át az eseményeket. ÁLLAMI VAfiTOXÍTiTAÖKSÉr. AJÁNLATI FELHÍVÁS ............................. ....................................i____________________________£.......................................................-...................--........................................................................J * A z Állami Vagyonügynökség meghirdeti a Magyarnándóri Állami Gazdaságból alakult Szügyi Agrár Termelő Rt. állami tulajdonban lévő részeit egyfordulós, nyilvános pályázat keretében történő értékesítésre. Tájékoztatjukaz érdeklődőket, hogy a SzügyiAgrárTermelőRt. jegyzett tőkéje: 92.560E Ft, melynek 90 %-a kerül értékesítésre. A részvénycsomag megvásárlásával 2253 ha földterület bérelhető. A részvénycsomag megvásárlására E-hitel, készpénz és kárpótlási jegy vehető igénybe. Az ajánlatokat 3 példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. Az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap. Az Állami Vagyonügynökség fenntartja ajogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1994. május 02., 11.00-12.00 óra. Az ajánlatok benyújtásának helye :ÁVÜ (Budapest XII., Pozsonyi út 56.) 543. szoba. Apályázatok benyújtásának feltétele az eljárási rendet is tartalmazó részletes ajánlati anyag 10.000 Ft-ért történő megvásárlása a 1133 Budapest, Pozsonyi | út 56. ÁVÜ ügyfélszolgálatánál. Munkahelyteremtés, infrastruktúra igen, útépítés nem Lehet pályázni a területfejlesztési alapra A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kiírta az 1994-re szóló pályázati felhívását a területfejlesztési alap támogatásaira. Ennek részleteiről tájékoztatott Bakos Ferenc, az Állami Fejlesztési Intézet Nógrád megyei kirendeltségének vezetője.- A pályázat célja a gazdasági szerkezetváltás, a piacképes munkahelyteremtő- és megtartó beruházások és az infrastrukturális beruházások megvalósulása. Kik pályázhatnak az alapra?-Szinte mindenki: bel- és külföldi, jogi- és magánszemély, jogi személlyel nem rendelkező társaságok. Azok az önkormányzatok, akiket a 161/1993. november 17-i kormányrendeletben felsoroltak. Azt kell figyelembe venni, hogy magának a beruházásnak telephelye legyen a településen. Lehet még pályázni a 169/1993. december 3-i kormányrendelet mellékletében felsorolt célokra.- Hány százalékos önerővel kell rendelkezniük a pályázóknak, és mennyi kapható?- A támogatás mértékének szélső határai a 20 és 70, de döntő többségben 30-40 százalékos.- Vajon a beruházások bruttó vagy nettó összegére igényelhető a támogatás?- Nettó összegekre.- Meddig kell benyújtani a pályázatot?- Két határidő van. A közelebbi 1994. március 31-e. Addig azoknak az önkormányzatoknak (illetve önkormányzatokkal kapcsolatosan) kell benyújtaniuk a pályázatot, akiknél a 161/1993-as rendelet mellékletének negyedik oszlopában 1-es szerepel. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliség meghaladja az országos átlag másfélszeresét - ebből a szempontból kerültek a listára. Az összesen felsorolt 111 megyei településből 67-re vonatkozik a március végi határidő. A többiek 1994. szeptember elsejéig pályázhatnak.- Hová kell beadni a pályázatot?- Az ÁFI Nógrád megyei ki- rendeltségén fogadjuk a pályázatokat. A kiíráshoz itt átvehető segédanyag és útmutató is, ami részletesen tartalmazza, hogyan kell elkészíteni a pályázatot.- Lehet már tudni valamit az elbírálás időpontjáról?- Folyamatos lesz az elbírálás. Tudni kell, elsőbbséggel pályáznak az elsődlegesen a helyi gazdaság megújulását elősegítő beruházások, a kormányprogramokban szereplő fejlesztések, illetve a térségi összefogással megvalósuló vagy térségi kihatású fejlesztések.-Melyek a leglényegesebb támogatási feltételek?- A kérelem benyújtásának időpontjában megkezdett beruházáshoz már nem adható támogatás. A beruházásnak két éven belül meg kell valósulnia, öt évig kell vállalni a foglalkoztatást. Üzleti tervvel kell alátámasztani a vállalkozás életképességét. Ez az alap útépítési támogatásokra nem vonatkozik.- Mennyi nógrádi település pályázott az elmúlt években?- Munkahelyteremtő beruházásra 30 szerződést kötöttek 1991 és 1993 között. Ebből év végéig 11 beniházás megvalósult, üzemel. Öt meghiúsult, 14 megvalósítás alatt. Kilenc támogatási szerződést kötöttünk infrastrukturális beruházásokra, ebből öt üzemel, négy folyamatban van. Dudellai I. Régi sláger új hangszerelésben - Nehezedtek az értékesítés körülményei Korszerű piaci stratégiával versenyben Gazda László, vezérigazgató-helyettes A felcím ne tévesszen meg senkit: nem valamelyik korábbi és népszerű sláger új hangszereléséről lesz szó az alábbiakban. Nagyon is komoly témáról beszélgettünk: a versenyképes, gazdaságos termelésről.- Ha nem figyelünk jól oda, akkor nagyon nehezen tudjuk visszaszerezni korábbi piaci pozícióinkat a hazai megrendelőink táborában. Ugyanis a régebbi 70-80 százalékos országos jelenlétünk az utóbbi időben, a megjelent és egyre erősödő konkurencia miatt lassan mérséklődik - foglalja össze piaci tapasztalataikat, utalva a további tennivalókra Gazda László, az SVT Wamsler Háztartástechnikai Rt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Egyetlen út: a költségcsökkentés A riasztóbb jelenségek erőteljesebben tavaly a második fél évben erősödtek fel. Nehogy azonban bárki is azt gondolja, hogy megrendelési gondjaik keletkeztek. Ellenkezőleg: egy-két termék esetében nem tudták teljesíteni a hazai kívánságokat. Mindezek hatására az év végére egyértelművé vált, hogy szigorú önrevízióra van szükség a termelésben és a gazdálkodásban.- Piaci stratégiánkat több korszerűbbelemmel kénytelenek vagyunk átalakítani. Ennek az a kizárólagos célja, hogy talpon maradjunk, illetve nyereségesen zárhassuk az idei esztendőt. Mivel azonban valójában csak egyetlen egy kínálkozó lehetőségünk van az eredményességre, azt kell megragadnunk: vagyis 500 millióval kell csök- kentenünk a termelés költségeit ahhoz, hogy ez évi üzletpolitikai célkitűzéseinket teljesítsük. Megvalósítása összehangolt, tervszerű intézkedéseket követel. Csak ily módon tudjuk ellensúlyozni a gazdasági inflációs hatásokat, a hitelkamatok hullámzását, a beszállítók és szolgáltatók áremelési törekvéseit, a nemrég végrehajtott 10 százalékos ár- csökkentésünket és az esetleges továbbiakat, a minőség javításából fakadó, netán bekövetkezőtöbbletráfordításokat.- Érdekelne bennünket, hogy milyen konkrét tennivalók húzódnak meg az előbbi mondatok mögött, és mit várnak végső soron a szigorító intézkedésektől?-Konkrét intézkedési tervbe foglaltuk össze a tennivalókat, amelyeket három fő területre koncentrálunk. Ebben meghatározó szerepet szánunk a közvetlen anyagköltségek mérséklésének. E forrásból csaknem 145 milliós megtakarítással számolunk. Több milliós költségcsökkentés szerepel, többi között az energiaköltségnél, a karbantartásoknál és fenntartásoknál, a minőségi munka javításánál, a személyi jellegű kifizetéseknél. Több százezer forinttal mérsékeljük a telefon- és fuvarköltséget, az utazási bérletek észszerű kiadásával 1 milliót takarítunk meg. A teljesítmények fokozásával a tavalyi 80 százalékos kapacitást 100 százalékra növeljük. Ennek érdekében emeljük a szintidőket - a normaidőt -, a sokoldalúság megvalósítása céljából pedig kötelező elméleti és gyakorlati oktatásban vesznek részt a dolgozók, vizsga- és pótvizsga kötelezettséggel. Sokat várunk a veszteségidők feltárásától, a szigorúbb munkafegyelemtől, a részvételi díj rendszerének bevezetésétől, a betegállomány csökkenésétől. Kéthetenként értékelnek- Nagy horderejű, összefüggő intézkedés-sorozatról van szó. Miként fogadták a különböző vezetői szinten dolgozók a korábbinál jóval nagyobb követelményeket, amelyeket meg kell valósítaniuk?- Megértették ennek szükségességét. Ugyanis a jó végrehajtás az egész gyár dolgozóinak létérdeke. Hogy ne maradjanak papíron a konkrét feladatok, meghatároztuk a végrehajtásért felelősöket is. Nem kampányról, hanem folyamatos napi tevékenységről, az intézkedések ellenőrzéséről van szó. Az ügyvezetés tagjai kéthetenként elemzik, értékelik majd az időközben felmerülő újabb tennivalókat. Alaposan megvizsgálják a lehetőségeket, és megkeresik az ésszerű megoldásokat. Venesz Károly Működik az automata vezérlésű szalaghasító és daraboló
