Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-16 / 63. szám

HÍRLAP ALLAHI VAfiVOATGYAOKSEf, 1994. március 16., szerda „Magánszféra” Egyperces - Szabó Tamás privatizációs miniszterrel- Az egyik héten mentelmi jogának felfüggesztését java­solják a parlamentben, a kö­vetkező héten a keresztény- demokraták közül néhányan menesztését emlegetik, titkos bizonyítékokra hivatkozással. Hogy érzi magát?- Ha mindig azzal foglalkoz­nék, hogy valaki valami nagyot talál mondani, akkor nem lenne időm a kisbefektetői részvény- tulajdonosi programra. Vagy elvenné az energiámat a tőzsde fejlesztésétől, a közalkalmazot­tak bevonásáról a privatizáci­óba, a dolgozói részvényked­vezményektől. Dolgozóknak való üzletrész-értékesítések MRP kivételével, éves bontásban Év 1990 1991 1992 1993 Darab 1 12 50 99 Szrződés szerinti érték Mft 23.2 159.676 1096.876 1536.743 Hogyan lett a Panda maciból Eskimo? Beszélgetés Szabó Tamással, a privatizációért felelős miniszterrél Szabó Tamás privatizációs miniszter- Ön a közel­múltban nem egyszer siker­ágazatnak ne­vezte a privatizá­ciót. De mihez képest? Mi a vi­szonyítási alap?- Nemzetközi privatizációs norma valóban nem létezik. Ne­künk arra kell tö­rekednünk, hogy minél gyorsabban és minél jobban privatizáljunk! Mérhetjük például azt, hogy a kör­nyező országokba mennyi működő tőke áramlik. Nos, ennek több mint a fele hozzánk jött, ráadásul gyorsuló ütemben.- Nem lassult tavaly ez a fo­lyamat?- Csak a hírekben! A való­ságban nem. 1990-ben egymil- liárd dollár alatt, '91-ben vala­mivel egymilliárd fölött, '92-ben 1,5 fölött, '93-ban már 2,3 milliárd dollár volt a befek­tetés összege. Ez siker, nem? Mint ahogyan az is sikernek számít, hogy a nálunk megje­lent hétmilliárd dollár körülbe­lül 350 ezer munkahelyet köt le. Vagyis ennyivel kisebb a mun­kanélküliség - a privatizáció következtében. A magángazda­ság ugyanis felőrölte a csődtö­meg jelentős részét. Ha nincs ez az eltökéltség a magángazdaság megteremté­sére, akkor nem működne 600 ezernél is több egyéni vállalko­zás (’89-ben 250 ezer volt), nem alakult volna 150 ezer társas vállalkozás, és a négy évvel ez­előtti néhány száz után ma nem dolgozna 15 ezer külföldi ve­gyesvállalat.- Ha már a külföldieket említi, kiárusítják az országot - mint ahogyan sokszor koalí­ciós partnereik is vádként fo­galmazzák -, vagy magunk­nak termelünk hasznot?- Sokszor hallom, hogy a drága szent magyar anyadföld drága szent terményét mások, a külföldiek élvezik, vagy hogy azért veszik a külföldiek a ma­gyar feldolgozóipart, hogy ki­szorítsák az alapanyagot a piac­ról. Mi a valós helyzet? Az, hogy hiába szeretem a Symphoniát, ha nem tudom el­adni Bécsben, Párizsban. Vagyis az a néhány óriáscég, amely megvette a dohány-fel­dolgozóipart, eleve versenyt te­remtett, tetejében kisebb niko­tintartalmú, Európában is ver­senyképes, Shert márkanévvel eladható terméket állít elő. A vi­lág így megismerheti a mi ter­mékünket, mert ugye nem kell mondanom, hogy azt a bizo­nyos doboz cigit magyar ember állítja elő. Mindehhez persze jó alapanyag kell. A feldolgozók elkezdtek egy hatalmas fejlesz­tési programot, új technológiá­kat vezettek be, újfajta kultúrá­kat finanszíroztak a termelők számára, és szakemberek sze­rint két év múlva kétszeresére nő a dohánytermelés. Ha tehát több embert lehet foglalkoz­tatni, akkor több áfa és több személyi jövedelemadó folyik be, vagyis a fogyasztásból nő az állam haszna. De hozhatok másik élelmiszeripari példát is. Fe­jérben a Pharmalat megvette a Székesfehérvári Tejipari Válla­lat jelentős részét, és a cég tőke­értékének megfelelő összeget befektetett, teljesen megújította a technológiát, vett harminc kis Mercedest, viszi a hosszú ideig eltartható tejet és egyebet min­den kis faluba, és kiszorította a holland importot. Magyar em­ber, magyar tehén magyar teje, magyar munkával, magyar fo­gyasztót szolgál, és még ex­portra is jut. Csak mellékesen teszem hozzá, a győriek már sürgettek, hogy siessünk a pri­vatizációval, mert kiszorulnak a hazai piacról a Fejér megyeiek miatt! Ugyanez a helyzet a Veszp­rémben gyártott és nem kifogás­talan minőségű Panda Maci fa­gyival. A gyárat megvette az UNILEVER, költött rá másfél milliárd forintot, fölvett 300 embert, és az Eskimo jégkrémet egész Európában eladja a négy gyárából, amiből az egyik a veszprémi. Áprilistól KRP-kísérlet Részletre, kárpótlási jegyért Az új privatizációs prog­ramban a tizennyolcadik életévet betöltött magyar ál­lampolgárok 100 ezer forin­tos keretet kapnak, amely­ből állami tulajdonú társa­ságok részvényeit vásárol­hatják. A keretet kamatmen­tesen használhatják fel a kisbefektetők, öt éves rész­letfizetéssel. Az első kísérleti szakasz­ban a Pannónia Hotel, a Global TH, a Pannonplast Műanyagipari és a Soproni Sörgyár Rt. mintegy négy- milliárd forint értékű papír­jait ajánlják föl. A forgal­mazással az OTP Bank Rt.-t bízták meg, amely verseny­ben nyerte el a feladatot. Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója bejelen­tette, hogy a következő sza­kaszban várhatóan a MA- TÁV, a Villamosipari Tröszt, a Pick Rt., és né­hány gyógyszeripari cég részvényeihez lehet hozzá­jutni a KRP keretében. Az érdeklődők a kárpótlási je­gyek részvényekre cserélé­sével is vásárolhatnak va­gyonrészt. Egyelőre 60 OTP fiókban regisztrálják a KRP-ben való részvételt, ami kétezer forintba kerül. Az eredeti kárpótoltak szá­mára ingyenes a jelentke­zés. Limitálni fogják az egy-egy cég megvásárol­ható részvényeinek minimá­lis és maximális jegyzési ér­tékét. A nyilvános kibocsá­tás az azonnali készpénzes fizetésre is módot ad. KERESSE FEL ÜGYFÉLSZOLGÁLATUNKAT! Nógrád megye 3100 Salgótarján, Rákóczi út 11. Telefon: 32/314-025 Telefax: 32/310-439 Vezető: Schrenk Mi kiásná Tényképek A magyar háztartások tíz százaléka rendelkezik valami­lyen vállalati részvénnyel vagy kárpótlási jeggyel. A vállalati részvények döntő hányada MRP, vagy kedvezményes dol­gozói részvényvásárlás útján ju­tott tulajdonukba. * Február elejéig 108 gazda­sági társaságnál alakult MRP. Az érintett társaságok 43 ezer dolgozót foglalkoztatnak, közü­lük 34 ezren MRP-tagok. Az MRP tulajdonban lévő részvé­nyekért a dolgozók összesen 15 milliárd forintot fizettek ki. * Kedvezményes dolgozói tu­lajdonszerzés: a dolgozói rész­vényvásárlásban érintett társa­ságok jegyzett tőkéje megha­ladja a 109 milliárd forintot (125 rt„ 205 kft.). 1993-ban több mint 3 milliárd forint ér­tékű részvényjegyzést, és más­fél milliárd üzletrész-jegyzést regisztráltak. A növekedés 1990-hez képest 30, illetve 60-szoros. Tallózó Az Állami Vagyonügynök­ség arra inti a kárpótlási jegy tu­lajdonosokat: ne akarjanak sza­badulni jegyeiktől. Nem való­színű ugyanis, hogy a jegy árfo­lyama sokáig marad a mostani, hosszú idő óta mélypontnak számító 57-62 százalék közötti árfolyamon. Az elsődlegesen kárpótoltak, de a többi jegytu­lajdonos is hamarosan komoly privatizációs kínálattal talál­kozhat, és lesz mód a váloga­tásra. (Népszava III. 01.) Az ÁVÜ-höz 1993-ban beér­kezett bejelentések száma több­szöröse az 1992. évinek - mondta Hajdú László, az ÁVÜ 1991-ben alapított Ellenőrzési Igazgatóságának új igazgatója. (Világgazdaság, II. 26.) a privatizációhoz Dolgozói részvény. Kibo­csátására részvénytársaságok­nál kerülhet sor. Áz rt. alaptő­kéjének felemelése mellett az alaptőkén felüli vagyonból le­het dolgozói részvényeket ki­bocsátani, annak maximum 10 százalékáig. A részvény névre szól, és csak korlátozottan for­galomképes. Eladható, elaján­dékozható az rt. más dolgozó­jának, de külső személynek nem. Ha a dolgozó meghal, vagy munkaviszonya megszű­nik, az rt.-t vételi jog illeti meg, vagyis ha megveszi, ak­kor a dolgozó, illetve az örö­kösei nem juthatnak a rész­vényhez. A dolgozótól a rész­vényt forgalmi értéken, de leg­alább névértéken kell meg­venni. A dolgozói részvényt ingyenesen vagy kedvezmé­nyes áron kaphatják meg a dolgozók (az rt. alapszabályá­tól függően). Dolgozói tulajdonszerzés. A kedvezményes vásárlás fel­tételeit a Vagyonpolitikai Irányelvek tartalmazzák (ezt az országgyűlés évente hagyja jóvá). Az összes kedvezmény nem haladhatja meg az átala­kuló vállalat saját tőkéjének 10 százalékát, illetve a 12 havi bruttó alapbértömeg összegét. A kettő közül az alacsonyabb összegű veendő figyelembe. Ha nem minden dolgozó vesz részt a kedvezményes vásárlá­sában, akkor arányosítani kell a kedvezmény mértékét a résztvevők és a teljes létszám között. Például a dolgozók 50 százalékát csak az egész válla­latra jutó kedvezmény 50 szá­zaléka illeti meg. Az ÁVÜ az eladási ár feléig árengedményt és részletfizetési kedvezményt adhat. E-hitel is igénybe ve­hető. (Jövő héten: va­gyonértékelés, vagyonnevesítés). A miniszter lova Gyorsabban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom