Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-15 / 62. szám
1994. március 15., kedd KÉRDÉSEK - HARCOK HÍRLAP 7 választások Mi nyilvános és mi titkos? S ok félreértés származik abból, ha valaki nincs tisztában azzal: meddig terjednek a nyilvánosság határai? Milyen információk tekintendők titkosnak, és mi az, amit minden választópolgárnak joga van tudni? A választási törvény kimondja, hogy a választással foglalkozó bizottságok tevékenysége alapvetően nyilvános, a rendelkezésre álló adatok, tények nem titkosíthatók. Ám a választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyiséghez fűződő jogokat. A választási bizottság közleményben tájékoztatja a sajtót, a helyi stúdiókat a jelöltekről, a választók nyilvántartásának kifüggesztéséről, a szavazókörök beosztásáról, a választási bizottságok tagjairól, a szavazás módjáról, a választás eredményéről. A választással foglalkozó testületek kötelesek gondoskodni arról, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást és felvilágosítást kaphasson. Ennek érdekében országszerte több helyütt információs irodák nyílnak. A választási és jogi információs szolgálat - amely Budapesten, a Kossuth tér 4. szám alatt működik - a vidéken élők számára is tájékoztatást ad munkanapokon reggel nyolctól délután fél ötig a 153-1611- es telefonszámon is. A sajtó képviselői külön engedély nélkül közvetlenül figyelhetik a választási testületek munkáját, de tevékenységüket nem zavarhatják. A szavazás napján, a választás befejezése előtt a részeredményt a törvény értelmében tilos nyilvánosságra hozni. Ha a választás lezajlott, az eredmény számítógépes adatait azonos feltételekkel kell a független jelöltek és a választáson jelölteket állító pártok rendelkezésére bocsátani. Minden jelöltnek, pártnak nyilvánosságra kell hoznia az országos napilapokban a választásokra fordított állami támogatások és a saját források összegét, és azok fel- használásáról nyilvánosan kell elszámolniuk. N. Zs. A május 8-ai képviselőválasztások utáni első ülésén egész biztos megtelik az ország háza 386 parlamenti hely vár gazdára (Ferenczy Europress) A magyar törvények értelmében mindenki választható, aki választójoggal rendelkezik, és állandó lakóhelye Magyarországon van. Ám a módosított választójogi törvény kizárja az országgyűlési képviselőjelöltek köréből azokat, akik a társadalombiztosítási önkormányzatok választott képviselői. Összesen háromszáznyolcvanhat parlamenti hely vár a jelöltekre. Ebből százhetvenhat az egyéni választókerületekből kerül ki, százötvenkettő a területi - megyei, fővárosi - választókerületekben indított pártlistákról, ötvennyolc pedig a bejegyzett pártok országos listájáról. Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választó aláírással és személyi számmal hitelesített ajánlása szükséges. Ez kizárólag a törvény által előírt formában - az ajánlási szelvényen — történhet, ami „kopogtató cédulaként” vált közismertté. Egy választópolgár csak egyetlen ajánló szelvényre jogosult. Ha netán bármi módon többet használ fel, akkor mindegyik ajánlása érvénytelenné válik. A területi választó kerületben — a megyékben és Budapesten - a pártok ■ listás jelölteket is állíthatnak. Az a párt jogosult ilyen lista állítására, amelyik az adott területen az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább hét terület választókerületében tudtak listát állítani. A pártok közösen is állíthatnak területi és országos listát, sőt listáikat össze is kapcsolhatják. A területi és az országos pártlistán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a párt által elért mandátumoké, akkor az adott parlamenti helyek üresen maradnak. Ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi listán és még az országos listán is jelölt lehet. Amennyiben valaki már az egyéni választókerületben mandátumot szerez, annak nevét a területi listáról és az országos listáról is törölni kell. Ha a mandátumot a területi listán szerzi meg a jelölt, akkor nevét az országos listáról törlik. Ha a párt bármelyik listájáról valamelyik jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép. N. Zs. A sajtó és a választási kampány Az Amerikai Újságíró Központ Budapest és az Alapítvány az Európai Magyarországért - az International Media Fund és a German Marshall Fund támogatásával - a közelmúltban kam- pányújságírási tréninget rendezett a fővárosban. A szervezők olyan hazai és amerikai újságírókat, médiaszakembereket hívtak meg előadónak, akik gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, elsősorban saját választási gyakorlatukat illetően. Példaként említhetjük John W. Mashek nevét, aki jelenleg a Boston Globe washingtoni irodájának a politikai tudósítója és az utolsó három amerikai választás mindegyikén az elnökjelöltekkel folytatott vita riporterei között szerepelt. Rengeteg csábítás érte a politikusok részéről. Johson elnök kifejezetten kedvelte írásait. Szívesen emelte volna munkatársi stábjába, de Mashek nemet mondott. Jól tudta ugyanis, hogy ha „átigazol” a közvetlenül politikai szférába, akkor számára a sajtóba visszaút már nem létezik. A két munkaterület ugyanis teljesen különböző világ, az egyik a függetlenségre, a másik a szoros függőségre épül. A rendezők az ország minden részéből meghívták az újságírókat. Szó volt egyebek között az amerikai kampányújságírás tapasztalatairól, egy-egy politikai párt és országgyűlési jelölt bemutatásának módszereiről, a közvéleménykutatás és a reklám szerepéről, a rádiós és televíziós újságírás sajátosságairól, a közelgő magyar választás esélyeiről. Tág teret kaptak a gyakorlati tudnivalók. Megint csak példaként felhozva, ilyenek: elfogadhatja-e a riporter az ingyen ételt és italt a pártoktól vagy jelöltjeiktől, fuvaroztathatja-e magát az autóikkal; támogathatnak-e az újságok politikai jelölteket? Minden választáskor az esélyegysenlőségre törekszenek, ami sohasem valósulhat meg száz százalékosan. Valakinek mindig több pénze van, és ez felborítja az egyensúlyt. Minden választást, tagadhatatlan, a pénz irányít. Ha kell, mozgásba lendít, vagy elaltat. Akinek sok a pénze, előnyben érezheti magát, miközben egyáltalán nem biztos, hogy megnyeri a választást. A választók ugyanis nem a pártok, hanem a saját zsebük alapján szavaznak. Másképpen: ha jól megy nekik, azaz a gazdaság produkál, akkor újraválasztják a hatalmon lévőket. Minden választáskor harcolnak azért, hogy ki kapja a legnagyobb sajtót. Mindenki a legnagyobbat szeretné. A jól működő demokráciákban ezt szabályozni tudják. A nagy pén- zűek törekvéseit visszaszorítják, a kispénzűekét igyekeznek felemelni. Tehát egyféle egyensúlyozást valósítanak meg, minden párt által elfogadottan. Ahol azonban zavarokkal küszködik a demokrácia, ott ez az egyensúlyozás csorbát szenved. A pénzesek igyekeznek letarolni a többieket, és maguk alá gyűrni a tömegtájékoztatást. Ez történik Magyarországon. Gene Mater, aki évekig a Szabad Európa Rádió hírigazgatója volt, hangsúlyozta: az újságírók és a kormányok általában nem nagyon találhatnak egymásra, mert nemcsak a feladatuk, hanem az érdekeik is másak. Az újságíróknak a valóságot kell pontosan visszaadni - a politikust ez a valóság riaszthatja. Sulyok László Nem kinyilatkoztatás kérdése Melyik a kormányképes erő? A választási kampányban gyakran hangzik el egyik-másik párt részéről, hogy csak magát tartja kormányképes erőnek. A többi párt rendszerint megalapozatlannak, propagandáízűnek tartja az efféle kijelentéseket. A vita hallatán elbizonytalanodhat sok állampolgár, aki valóban tudni szeretné: szavazatával kit segítsen a kormányrúdhoz annak érdekében, hogy a következő négy évben jó irányba haladjon az ország? Mitől függ a kormányképesség? Minden bizonnyal döntő tényező az adott párt vagy koalíció programja s főként annak realitása. A választók zömét ugyanis nem hangzatos ígéretekkel, hanem tapasztalt gondok, problémák reális megközelítésével lehet megnyerni. A legrózsaszínűbb terveknél is többre tartja az állampolgár, ha beavatják a politika műhelytitkaiba és ezzel is jelzik: számítanak rá a nehézségek leküzdésében. Röviden: csak a polgárokkal partneri viszonyra törekvő párt remélhet választási sikert. Kik állnak egy-egy program mögött? Ez is nagyon fontos szempont, mert a dokumentumok értéke nagy mértékben függ attól, van-e az adott pártnak olyan vezető-szakértő gárdája, amely képes valóra is váltani a terveket. Nem vitatva egy-egy jeles személyiség tömegbefolyását, megkockáztathatjuk azt a megállapítást, hogy az emberek jórésze a jövőt tekintve megnyug- tatóbbnak találja a kiegyensúlyozott,emberileg és szakmailag elismert „szürke” politikusok nagyobb csoportját, mint a „mindentudó”, harsány vezérek „egy személyes” szervezeteit. M ennyit számít az elmúlt négy esztendő? Nagyon sokat, de ez egyaránt vonatkozik a kormánykoalícióra és az ellenzékre. A lassan befejeződő négyéves ciklus egyes részletei a koalíció, más mozzanatai az ellenzék malmára hajtják a vizet. A kormányképesség tehát aligha kinyilatkoztatás kérdése. A szavazófülkében a polgár már csak a saját tapasztalataira hallgat. Csohány alkotóház • PÁSZTÓ. A Csohány Baráti Kör a közelmúltban tartotta ez évi közgyűlését. A tagság döntése értelmében a Csohány-há- zat a felújítást követően grafikai műhellyel felszerelt alkotóházként tervezik működtetni. A baráti kör terve szerint az idén két emlékkiállítást rendeznek, tisztelegve Zeke József és Szappan János festőművészek emléke előtt. A helyi Tittel Pál Kollégiumban további hat kiállítást ígérnek. Munkaprogramjuk szorosan kapcsolódik a 3. bu- jáki művésztelep és a pásztóiak találkozója eseményeihez. Bécsi fotóművész • SALGÓTARJÁN. Peter Ehrenstein bécsi fotóművész kiállításának megnyitójára és diavetítésre kerül sor március 16-án délután hat órakor a József Attila Művelődési Központban, az intézmény valamint a Nógrád Megyei Fotóklub rendezésében. A kiállítást Homoga József, a megyei fotóklub vezetője nyitja meg a fotógalériában. Előadás a cigányságról • HUGYAG. Az Ipoly Menti Népfőiskolái Társaság meghívására látogatott a községbe nemrég Bogdán Béla kormányfőtanácsos, aki Cigányság - alternatívák címmel tartott előadást a helybéli érdeklődőknek. A politikus a téma keretében beszélt a cigányság történetéről, elemezte a cigányok polgárosodási esélyeit. Hangsúlyozta az etnikai kisebbséghez tartozók önszerveződéseinek fontosságát, a civil kezdeményezésben rejlő erőt. Történelmi vetélkedő • SALGÓTARJÁN. Nógrád megye középiskolásainak történelmi vetélkedőjét rendezik meg március 17-én délelőtt tíz órától a Nógrádi Történeti Múzeumban. Ezen tizenkét középiskola öt-öt fős csapattal vesz részt. A vetélkedőt a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium kezdeményezte, fő szervezője a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet, témája a 16. század, Balassi Bálint kora. A győztesek értékes díjakat nyernek. Négyéves az árutőzsde • Magyarországon 1989 második fele óta működik újra árutőzsde, amelyet bankok, vállalatok és magánszemélyek hoztak létre. Az árutőzsde több mint négyéves működése igazolta létjogosultságát. Kereskedelmi forgalma évről évre dinamikusan nőtt, és 1993-ban már több mint húszszorosa volt az 1990- ben jegyzettnek. A tavalyi 12,3 milliárd forintos forgalom már nemzetgazdasági szinten is jelentősnek mondható. A nonprofit jellegű tőzsdén zömmel a vidéki termelők árusítanak gabonát és húsféleséget. Asztronómiai szenzáció • Alexander Wolszczan amerikai tudós két bolygót fedezett fel egy idegen naprendszerben. Ez eddig még egyetlen csillagásznak sem sikerült. A bolygók egy olyan csillag körül keringenek, amely körülbelül 1300 fényév távolságra található a Földtől. Tiltó lista • • A brüsszeli Euro-Bizottság orvosi szakvéleményekre hivatkozva be akarja tiltani a nikkel felhasználását fülbevalókhoz, és meg akarja szabni, hogy mennyi ártalmas fémet tartalmazhatnak a karórák. A nikkel ugyanis nem ürül ki a szervezetből, hanem felhalmozódik, és az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a nikkel által kiváltott allergikus bőrreakciók száma. Olaszországban például minden ötödik ember nikkelallergiában szenved. Az új nikkel-előírások valószínűleg 1996-tól lépnek életbe.
