Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

7? t 4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. március 2., szerda Salgótarjánban újratermelődik a nyomor Salgótarján sokat emlegetett, kárhoztatott szégyenfoltja 1961-ben a Pécskő-domb volt.Most más... ássunk csodát Születőben az új bádogváros a Kun utca végén Fotókat nézünk. 1961-ben és napjainkban készültek. Fotók a XX. század végéről. Szépen szólt a nóta a pécskői cigánysorról, de annál nyomo­rúságosabb volt itt az élet. Évti­zedek munkája kellett ahhoz, hogy a városban felszámolják a „Pécskő-dombot”. A családokat - igaz, szerény lakásokban - si­került elhelyezni. És most, mint azt Salgótarján önkormányza­tának ülésén dr. Fancsik János képviselő jelezte, újabb bádog­város született. Ez a szégyenfolt ott van a Kun utca végén. Ott, ahová vendégeinket visszük, hi­szen innen a legszebb a kilátás az építészeti nívódíjas megye- székhelyre. Ezen a frekventált helyen laknak emberhez méltatlan kö­rülmények között családok. Itt röfögnek a disznók is. Mindez a városközpont közelében. A megoldás a város vezeté­sének a feladata. Intézkedni kell - emberségesen és határozottan. Nem halogatva a fellépést, mert az ilyen bádogvárosok úgy bur- jánzanak, mint a daganat. Gyó­gyításuk csak időben történő beavatkozással lehetséges! Kép és szöveg: Veres Mihály Az ólakban disznók röfögnek - közel a városközponthoz r Kőlyukoldal-Karancs-Medves-Térkép Megyénk a Turistában A 105. évfolyamához érkezett Turista Magazin 1994. évi februári számában Nógrád megye több írásban mutat­kozott be. Dr. Nyíri László, a salgó­tarjáni Madzsar József Kórház-Rendelőintézet belgyógyásza érdeklődésé­ből eredően a Kishartyán és Nógrádmegyer között található Kőlyukoldalnak nevezett geológiai kép­ződmény keletkezéséről és történetéről írt. Ez a „ho­mokkőfal mintegy 300 mé­ter hosszú, középső harma­dában igen meredek állású, 30-40 méter magasságú, zömmel egymással párhu­zamos homokpadokból áll.” A szerző ismerteti annak a barlangnak a történetét, amely a homokkőfalban ta­lálható, és a múlt század végéig remete életet élő szerzetesek lakhelyéül szolgált. A megyénk termé­szeti szépségei iránt érdek­lődő turisták számára ez az írás pontos eligazítást ad e ritka természeti szépség be­járására. Szintén a februári szám­ban olvashatunk a Karancs Egylet Sportturisztikai Társaság megalakulásáról. Jusztin Sándor, Veres Mi­hály és még sokan mások - az egylet alapítói - céljuk­ként fogalmazták meg a természetjárás, az egészsé­ges életmód népszerűsíté­sét, a Karancs-Medves tér­ség turistalétesítményeinek fejlesztését. Az egylet az Erdőlakó-Hegymászó Ala­pítvány segítségével pedig a helyi és más tájakról ér­kező diákturistáknak kíván tájékoztatást adni a lehető­ségekről. Reméljük, ugyancsak sokan vállalkoznak a Nóg­rád megyei Természetbarát bizottság által a Turista Magazinban meghirdetett Nógrád Megye Termé­szetjárója cím elnyeré­sére. A felhívás szerint a teljesítés három módon lehetséges: az országos kék-túra Nógrád megyei szakaszának bejárásával, a Karancs-Medves 35 tel­jesítménytúra teljesítésé­vel, illetve az úgynevezett Bányász körút végigjárá­sával. A Turista Magazin ne­gyedik megyénkről szóló írása térképet ajánl a természetjárók figyel­mébe. A kiadvány Pásztó város önkormányzata és két helybeli túravezető, il­letve tájfutó versenybíró, Zentai József és dr. Zentai László kezdeményezésével és támogatásával jelent meg. A jól kezelhető, prak­tikus térkép Hasznos, Mát- rakeresztes községeket, Pásztó várost és a környező hegyvidéket ábrázolja. I gazán örvendetes, hogy angol, francia, német és magyar nyelvű ismer­tető segíti a határon kívül­ről érkezett turistákat. (A Turista Magazin mos­tani és korábbi évfolyamai olvashatók a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár ol­vasótermében.) Bódi Györgyné Kedélyes majmok Az amerikai Dél-Karolina ál­lam közelében egy szigeten szabadon kószáló majmok ez­reit tartják megfigyelés alatt a tudósok. Kiderült, hogy azok a hímek, amelyek agyában csak csekély mértékben mutatható ki a serotonin nevű vegyület, in­gerlékenyebbek, agresszivab- bak társaiknál. Ez a tulajdonság utódaiknál is kimutatható, még akkor is, ha szüleiktől elkülö­nülten nevelkednek. Az állatkísérletek azt jelzik, hogy e vegyület nagyobb mér­tékű jelenléte az agyban kedé­lyesebb, a társas életre alkalma­sabb majmokat produkál. Vajon az, amit a majmoknál kimutattak, az emberekre is áll? Intéző úr! Mezőgazdasági fejlesztési támogatás - Többen pályáznak,mint tavaly - 510 ezer forintig vissza nem térítendő A szakember ígérete: csökken az elbírálási idő Dunántúli nagybirtokra főhi­vatású intézőt keresnek a vado­natúj tulajdonosok. Nagybirtok. Intéző. Mi hiányzik még innen? A cseléd. A cselédek toborzására már nyílván az új intéző adja fel a hirdetéseket. Biztató kilátások. Az intéző úr majd válogat. S csökken a munkanélküliség. S az intéző úr, amúgy majd mo­dernizálja a magyar mezőgaz­daságot. Hajrá, intéző úr!- e ­Tavaly négy milliárd forint ; fejlesztési pénz állt az ország ; mezőgazdaságában dolgozó j magánvállalkozók, magánsze­mélyek, gazdasági társaságok és szövetkezetek rendelkezé­sére. Megyénkből vajon hányán éltek a felkínált lehetőséggel, milyen újabb összeg áll fejlesz­tés céljából a mezőgazdasággal foglalkozók részére? A témával kapcsolatos kérdé­seinkre Urbán Imre, az FM Nógrád Megyei Földművelésü­gyi Hivatal helyettes vezetője válaszol:- A pályázatok elfogadása­kor volt-e valamilyen megha­tározott keret?-Nem. Hivatalunkra, a me­zőgazdasági fejlesztési alaptá­mogatásra vonatkozó pályáza­tok begyűjtése, véleményezése és továbbítása hárult. A múlt év március 19-től az év végéig fo­lyamatosan érkeztek a doku­mentumok. Huszonhármat to­vábbítottunk. Mindegyiket el­fogadta az FM agrárfejlesztési bizottsága. A nyertesek közül tizenhat magánszemély, ma­gánvállalkozó, kistermelő, négy gazdasági társaság, három pe­dig szövetkezet.- Mivel magyarázható a ki­alakult arány?- A szövetkezeteknél első­sorban tőkehiány van.- Vannak olyan vélemé­nyek, melyek szerint szigo­rúak voltak a feltételek?- A szövetkezetek körében meghatározó követelményként fogalmazódott meg, hogy éves árbevételük ne haladja meg a 150 millió forintot. A másik előírás szerint a beruházási ér­ték érje el az 500 ezer forintot.- A kapott pénzt milyen fej­lesztésekre fordíthatták?-A magánvállalkozók első­sorban új gépek vásárlására, il­letve az állattenyésztés fejlesz­tésére, ezen belül a tejtermelő tehenészet kialakítására. Ugyanez vonatkozik a mező- gazdasági szövetkezetekre is. Rajtuk kívül a pályázók bogyós és törzses gyümölcsültetvények telepítésére költik el a kapott pénzt. Ebben van vissza nem té­rítendő és visszatérítendő, ka­matmentes támogatás.- Elégedett a megyei pályá­Urbán Imre, a földművelésü­gyi hivatal helyettes vezetője zók számával?- A szövetkezetek nehéz pénzügyi helyzetük miatt csak ennyire voltak képesek, bár ér­deklődésük jóval nagyobb volt, mint a benyújtott pályázatok száma. A gazdasági társaságok esetében a részvételt megfele­lőnek tartom. A magánvállalko­zók, magánszemélyek körében az érdeklődés a jelentkezők öt­szöröse volt.- Más megyékhez viszo­nyítva soknak, vagy kevésnek tekinthetjük a résztvételt?-Információm szerint egyes megyékben a miénknél is keve­sebben, másütt viszont lényege­sen többen éltek a felkínált lehe­tőséggel. Ez utóbbi azért követ­kezett be, mert a sikeresebb megyékben, a gépforgalmazó cégek gépvásárlási akcióikkal meghatározó szerepet vállaltak a lebonyolításban. Nálunk a hé­zagos információk miatt a pá­lyázatok döntő többsége a határ­idő előtti napokban érkezett be.- Az idén országosan 9 mil­liárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Állítólag to­vábbra sincs keretmeghatá­rozás. Változtak-e a pénzhez- jutás feltételei?-Igen. A kétmillió forint alatti gépi, az 1 millió forint alatti egyéb beruházásokra irá­nyuló igények elfogadása az idén hivatalunk hatáskörébe tar­tozik. Ez lehetővé teszi, hogy a korábbi 60 napos elbírálási időt 30-ra csökkentsük. Ennél jelen­tősebb változás, hogy vala­mennyi pályázatnál, az elmúlt évi lehetőségeken kívül, a nyer­tesek beruházásuk értékének 30 százalékáig - maximum 500 ezer forintig - vissza nem térí­tendő támogatást kaphatnak. Örömmel mondhatom, hogy az idei újabb lehetőségek és ked­vezmények már most éreztetik előnyös hatásukat. A tavalyihoz képest jóval nagyobb az érdek­lődés, több kész pályázatot ad­tak be. Általános kívánság, hogy céljaik rnielőbbi elérése érdekében az Állami Fejlesztési Intézet megyei kirendeltsége minél gyorsabban kösse meg velük a támogatási szerződést. Venesz Károly MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot ________-____________példányban ___________________hónapra. K érem az alábbi címre kézbesíteni:___________________________ M egrendelő neve:_____________________________ C íme: (város, község, irányítószám)__________________________ u tca, házszám:________,____________________________________ A z előfizetési díj: egy hónapra 375,- Ft, (3 lapszámot ingyen kap) aláírás A megrendelőlapot borítékban, bélyeg nélkül kérjük eljuttatni a sajtóházba. (Címünk: 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. Pf.: 96.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom