Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-11 / 35. szám

1994. február 11péntek SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Az oldalt szerkesztette: Mihalik Júlia A Madách-pályázat szécsényi különdíjasai Huszonöt sipeki diák négy pedagógus szárnyai alatt Farsangi bál • VARSÁNY. Vidám rendez­vénynek ad otthont február 12-én, szombaton, a helyi klub­könyvtár. Itt rendezik meg — ezúttal a sportolók támogatásá­val - a farsangi mulatságot, ahol jelmezben vagy anélkül hajnalig táncolhatnak a szóra­kozni vágyók. Idén a második • SZÉCSÉNY. A város zene­iskolája ebben az évben a má­sodik növendékhangversenyre hívja a zenekedvelőket, a szü­lőket, hozzátartozókat, érdeklő­dőket. A tanulók február 24-én 17 órai kezdettel lépnek szín­padra, s negyven műsorszámot adnak elő. Számítógépes tervek • RIMÓC. A helybeli felső tagozatosok hetente két alka­lommal vehetnek részt számí­tógépes foglalkozáson, amely körükben az egyik legkedvel­tebb tanórán kívüli elfoglaltsá­got jelenti. Az iskola és az ön- kormányzat is szeretné tovább­fejleszteni a gépparkot, de az utóbbi pénzügyi lehetőségei egyelőre nem teszik ezt lehe­tővé. Ráment a szünet, de megérte! Azon túl, hogy szécsényiek, fiatalok, középiskolások, közös pont az életükben, hogy mind­ketten szép országos sikert tud­hatnak magukénak. Madách Imre születésének évfordulójára a váci Madách Kör irodalmi pá­lyázatot hirdetett középiskolá­sok részére. A nyertesek között Ocsovai Gábor és Veress Anikó a zsűri különdíját vette át.- Hogyan szereztetek tu­domást a versenyről?- Nekem az osztályfőnököm, - aki egyben a magyar szakos tanárom - Pelléné Czene Csilla hívta fel erre a figyelmemet - mondta Veress Anikó, a salgó­tarjáni Bolyai János gimnázium negyedik osztályosa.- Nekem is a tanárnőm, Hüse Lajosné javasolta - tudatta Gá­bor, a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola harmadéves gépésztechnikusa.- Anikó miről írt?- Örök tragédia itt és most, az ezredvég hajlékán - címmel azt a gondolatot fejtettem ki, hogy a mai borúlátó fiatalokra milyen hatással van a tragédia derűlátása, optimizmusa.- Milyen pályára készül?- Jogira. De lenne egy kéré­sem. Azt is tessék megírni, hogy az osztálytársam, Solymár Ildikó, - aki egyébként nem szécsényi - második lett.- A leendő gépészhez mi­lyen közel áll az irodalom?-Úgy hiszem, az általános műveltséghez, a teljes értékű emberhez, az irodalom, az ab­ban való jártasság is hozzátarto­zik - felelte a fiatalember.- Sok munkával járt a ne­vezés, a felkészülés?- Ráment a téli szünetem, de megérte. Jó megmérettetés volt - így Gábor. - Önmagam, szü­leim és tanáraim előtt is bizo­nyíthattam - mondta Anikó. Szenográdi Ferenc Veress Anikó és Ocsovai Gábor a két nyertes, versenyen kívül is szívesen elidőzik a könyvek társaságában Kép: Szenográdi T. Iskola a világ közepe Vág völgyi Gézáné és a 3-4. osztályos Kosik T eréz, Pifka Linda, Józsa T ímea. Vizi Viktor, Oláh Réka, Tóth László, Szita Zoltán, Berecz Roland, Csernák Csaba, Gergely Zoltán és Kelecsényi Richárd L egtöbb településen már az iskola elhelye­zése is jelzi: alapítói fontos szerepet szántak neki. Sajátos szellemi központnak tekintették, s nehezen élték meg az elvitelét, leszűkítését. Mert a szülők mindenkor ma­guk mellett szeretik tudni gyerekeiket, remélik, hogy azok helyben alapozhatják meg a jövőjüket s titkon ab­ban is bíznak: nem szakadnak el a gyökerektől. Ezért tölti el örömmel a fel­nőtteket egy-egy oktató-nevelő létesítmény mindennemű fej­lesztése. Mely által - lélekben - maguk is megerősíttetnek. Nógrádsipek lakosai jeles napként őrzik emlékezetükben az iskolaépület bővítményének átadását. Azt a napot, amikor csillogó szemű, hat-tízéves gye­rekeik birtokukba vették az új tantermet és a többi kiegészítő helyiséget. A fejlesztés célja az volt, hogy fokozatosan „vissza­hozzák” Varsányból a felsős osztályokat is. Ennek megfele­lően nemrégiben döntött a helyi vezetés: megteremtik a feltéte­leit annak, hogy szeptembertől az ötödikesek és a hatodikosok is ismét a falujukban járjanak iskolába. De más változás is történt: ’93 augusztusától igazgatóként dolgozik itt Vágvölgyi Gézáné, aki ezt megelőzően - tizenhá­rom évig - Sóshartyánban taní­tott. És siet leszögezni:-Szerettem azt a falut, jó volt ott dolgozni és...nehezen jöttem el. Nem az igazgatói ál­lás, hanem a lakóhelyemhez (Szécsényben él a család) való közelség vonzott ide. Feleség, anya vagyok, akinek néha mu­száj meg- szakítania, megmásí­tania hivatásbeli kötődéseit - fogalmaz. Sugárzó mosolyú, lebilincselően vidám egyéniség. Tanítványairól szinte áradozik: - Rendkívüli kézügyességgel megáldott kis emberkék vannak ám itt. De lelkesen ténykednek az irodalmi szakkörben, nép­táncot tanulnak egy helybelitől és szívesen versenyeznek. Most pedig a farsangi előkészületek vannak porondon. N em túlzás: az alsóta­gozatos iskola és falu kapcsolata bensősége­sebb, elmélyültebb lett. Az itt élők minden ünnep közeledtén várakozással tekintenek a kis diákcsapatra: vajon mivel ked­veskednek? Tanárok, tanulók érzékelik: állandósult ez az igény, s termé­szetesen meg akarnak felelni ennek is. Vágvölgyi Gézánét és kollégáit az a tudat ösztönzi eb­ben, hogy a falu befogadta, el­fogadta őket. (M. J.) Mihálygerge következik A Pásztón megrendezett nép­tánc antológia egyrészt a falu színeiben fellépett fiatalok si­kere miatt emlékezetes a mi- hálygergeieknek. Másrészt pe­dig azért, mivel a rendezvény szervezői a következő hasonló esemény színhelyéül ezt a köz­séget választották. Szőllősi Mária rajzai SZÉCSÉNY. Az ifjabb korosztálybeliek is nagy érdeklődéssel fo­gadták Szőllősi Mária textilművész egy hónapja megnyílt rajzki­állítását, amelyet - a városi művelődési és ifjúsági centrumban - február 15-éig tekinthetnek meg az érdeklődők. Kép: Rigó T. Márciusban az ifjúsági RÁRÓSPUSZTA. Látszólag csendes az ifjúsági tábor, de aki figyelmesebben szétnéz a fahá­zak körül, felfedezheti a friss földhányásokat, a szerszámo­kat. Ezek egyértelműen azt jel­zik, hogy folyik a karbantartás. szezonnyitás táborban Időben. Ugyanis itt korán nyílik a szezon: március 7-én érkezik az első csoport Budaörsről. Szé­kely Imre, a tábor vezetője arról is beszámolt, hogy - egy-két hét kivételével - már a nyári hóna­pokat is lefoglalták. Horgászok évindítója SZÉCSÉNY. A segítőkész horgászoknak mindig akad dol­guk, főleg persze a vizek kör­nyékén. Elmondhatják ezt a február 20-i, évindító közgyűlé­sükre készülődő II. Rákóczi Fe­renc Horgászegyesület tagjai is. Az előző szezonban megrende­zett, sok résztvevőt vonzott ver­senyükön kívül olyan önként vállalt feladatnak is eleget tet­tek, mint az erősen megrongá­lódott pösténypusztai híd társa­dalmi munkában való javítása, és az Ipoly-parti pihenőhely fel­szerelésének pótlása, a fából készült ülőkék rendbetétele. Ma még nem tudják, hogy pénzügyi lehetőségeik függvé­nyében idén mire lesznek képe­sek. Teljesíthetik-e a pöstény- pusztaiak kérését, miszerint az említett hidat ajánlatos volna korláttal is ellátni. Nógrádi Gábor: Hogyan lehet könnyen, gyorsan milliomos? (6.) Fektessünk be ügyesen! T gyük fel, hogy van ötmil­lió forintja. Vagy hat. Mindegy. A lényeg az, hogy ezt az összeget meg akarja tízszerezni. Vagy százszorozni. Mindegy. Mondom a megoldást: Megveszi a bérleti jogát egy jó helyen lévő üzlethelyiségnek és berendezi, mondjuk, zöld­ség-gyümölcs kiskereskedésnek. Vagy éjjel-nappali közértnek. Vagy masszázsszalonnak. Mindegy. Ami fontos: úgy kell csinálni, hogy mindez négy mil­lió forintnál ne kerüljön többe. Vagy négy és félnél. Vagy ötnél. A lényeg a lényeg: a maradék­ból beszerzi az árukészletet: almát, lisztet, vagy a lányokat. Ne ijedjen meg, de el kell árulnom valami fontosat: „a kezdet nem lesz könnyű" (John D. Rockefeller). Bizony! Csüg- gedésre azonban semmi ok! Ha néhány hónapot kibír, meglesz az első két nélkülözhető milli­ója! Vagy három. Esetleg négy. Mindegy. Ebből a pénzből azonnal leelőlegez egy építési telket a világkiállítás jövendő színhelyén. Vagy a Rózsadom­bon. Vagy a Parlament mögötti üres telken. Mindegy. A további bevételekből fel­építtet egy kisebb felhő­karcolót, amit a költsé­gek tízszereséért elad. Vagy hússzorosáért. Most tényleg ne kicsinyeskedjünk! Ez az összeg már elegendő ahhoz, hogy lét­rehozzon egy kisebb üzletháló­zatot a Sopron-Záhony három­szögben, akár zöldség-gyü­mölcs, akár masszázs-vonalon. K ész. Sínen van. Ettől kezdve már csak egy igazi feladata akad: el kell tudnia számolni egymillióidig, miközben újabb építkezéseket szervez, vállalato­kat vásárol, export-import céget gründol és újságokat kebelez be, monopóliumokat épít, és külföldi tőkével házasodik, pár­tot finanszíroz és adómentő alapítványokat alapít...! Mind­egy. A lényeg a lényeg: végül el­juthat oda, hogy Önnek, aki a Balatonon nem tudott eltölteni két hetet a családjával pénz hí­ján, háza lesz a francia Rivié­rán, és Floridában, magánrepü­lőgéppel röpköd a vállalatai kö­zött, a neve pedig fennmarad, amíg bűnügyi nyilvántartás lesz a földön és három nap . . .! Mi az? Mit mond? Hogy nincs meg az első öt­millióforintja?! Na tessék! Hát akkor kinek beszélek én itten?! (Folytatjuk) Víztakaró az Ipoly völgyében LITKE és NÓGRÁDSZAKÁL között most nem szomjazik a láp. A tél kegyesebb volt ehhez a festő­ién szép környezethez, mint a megelőző hónapok. Helyenként nagy kiterjedésű víztakaró borítja a területet. De mi jön ezután? Mennyi marad a sajátos flórát éltető nedvességből? Mint évek óta, kell-e aggódni az itt őshonos mocsári nősziromért, a füzszigetekért és madarakért? Fotó: R. T. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó n _ > S_ L • T • 'ö « ^ I «5 *cr I > I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom