Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. február 9., szerda Régi muzsika és népek zenéje Balassagyarmati hangversenyek a Néprajzi Múzeumban B alassagyarmati muzsika csendül föl ezekben a he­tekben is szinte rendsze­resen Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. A közelmúltban a magyar kultúra napja alkalmá­ból a Kórusok Országos Taná­csa rendezett hangversenyt a múzeum aulájában, ahol Lukin László volt a műsorvezető. Itt a vidéki vegyeskarok képvisele­tében a Balassagyarmati Dal­egylet lépett föl, Ember Csaba vezetésével. A múzeum dísztermében ja­nuár elejétől március végéig hangversenysorozat zajlik Régi muzsika és népek zenéje cím­mel. Ezen belül január 30-án délelőtt tizenegy órakor a Ba­lassagyarmati Kamaraegyüttes adott hangversenyt. Az együttes tagjai: Kanyó András művészeti vezető (fuvola), Baranyi Klára (hegedű), Réti Emőke (gor­donka), Perneczky Zsolt (zon­gora). A hangversenyen, ame­lyen közreműködik Dohai Sza­bolcs (hegedű) és Ember Péter (brácsa), Telemann, J. S. Bach, Mozart és Pergolesi művei sze­repelnek. Ugyancsak e sorozatban lép föl február 27-én délelőtt tizen­egy órakor a,balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola nagy kórusa, Antal Gusztáváé vezetésével, s a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola több hangsze­res tanulója. Közülük Ember Dániel és Kanyó Dávid fuvolán, Filip Viktória pedig hegedűn játszik. Zongorán három tanár, Bira Sándorné, Ember Csaba és Perneczky Zsolt működik közre. M indkét hangversenyre meghívót kaptak Ba­lassagyarmat város Budapesten élő barátai. A hangversenyek is jó alkalmat je­lentenek arra, hogy az elszár­mazottakkal való kapcsolattar­tás tovább erősödjön, amire a város mindig is nagy figyelmet fordított.-th Ismét a filmvásznon Lisa Rinna, drogfüggőségtől megszabaduló asszonyt játszik új szerepében. Az élet és a film találkozott, hiszen a színésznő súlyos hónapok után szerepel újra. Ö is kábítószerélvező volt. A film hozta vissza hitét az élethez. FEB-fotó Mai „macskakor ömpörkölt" Szomszédokról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Maty rógyina Közép-Eu- rópa eléggé el van anyátla- nodva. Szilágyi Ákos író és szlavista Van még hely? Versengés van a kelet-eu­rópai népek között. Melyikük tud leghamarabb beslisszolni Európába, a többiek rovására. Vitányi Iván szociológus, a Szocialista Párt választmányának elnöke Engedékenység Ha Erdélyről van szó, a román politikusok gyakran úgy viselkednek, mintha ott nem élnének magyarok. Mi, magyarok nem tehetünk úgy, mintha Erdélyben nem élné­nek románok. Gittái István nagyváradi költő Van benne valami Az eldördült lövések szá­mát, a vadság látványát, a kéthetente fél órában jelent­kező Szomszédok nem ellen­súlyozhatja. Horváth Ádám tévérendező Pukkanó gyertya Ukrajnában csak napokban mérhetők az energiatartalé­kok: az üzletekben már gyer­tya sincs. Csak nehogy vala­kinek eszébe jussanak a Szta- lin-gyertyák. Szilvás István egri hírlapíró Különös guga a nyelven (2.) Palócok között nem lehet csendben lenni A Diákújságírók Szö­vetsége által meghirdetett „Édes anyanyelvűnk” pá­lyázaton díjat nyert írás második részét adjuk most közre. A cikk szerzője a Salgó­tarjáni Kodály Zoltán Ál­talános Iskola diákja, s rovatunk szorgalmas tu­dósítója volt. Felkészítő tanára: Marekné Pintér Aranka. Ú gy érzem, s merem állí­tani: őriznünk kellene tájszólásainkat, tájszava­inkat, s ezáltal gátat szabhat­nánk kialakuló szürke egyfor­maságunknak. Két táj, két tájszólás példájá­ról tudok hitelesebben beszélni. A két „lakhelyem” két világa azonban további világokra en­ged következtetni, amelyek ér­téke ugyanúgy mérhetetlen, mint az enyéimé. Otthon a pa­lócok közt nem lehet csendben az ember. Falunként, sőt még városonként is mindenki ismer mindenkit. Beszélgetnek az emberek. Felszállók a buszra, mellém ül valaki, s elmondja örömét, vagy bánatát. Nyitot- tabbak az emberek, s mégis zár­kózottak. Tartanak az újtól, jobb talán a megszokott nekik. Palócok, így szeretem őket. Itt Almádi, Veszprém körül nincs palócos kíváncsiság. Mi­ért is lenne? Nincs az az írígy- kedés, másikkal való foglalko­zás, mint otthon. Itt nyugodtab- ban, csendesebben élhet az em­ber. I lyen és hasonló tapasztalato­kat az ország bármely táján szerezhetünk. Más módpn éljük mindennapi életünket. Én ezt így jónak, érdekesnek és he­lyénvalónak találom. Lehet, hogy van, aki nem ért ezzel egyet, de nem hiszem, hogy bárki is komolyan állíthatná: igenis mindenki legyen egy­forma, viselkedjen előírt szabá­lyok szerint. Ha valaki mégis ezt akarná, biztos vagyok ab­ban, hogy nem érné el a célját. Nem tudná. Vagyunk még olyan erősek, hogy kitartsunk a magunk viselkedési stílusa mel­lett. Személyiségünk még elég erős, s még őrzi tájegységeink, a minket körülvevő környezet hatását. A nyelv azonban már eléggé megváltozott. Van még azért tájszólás, tájnyelv, de ezt most valahogy másképp hívjuk: ez az úgymond parasztos beszéd. Annak ellenére, hogy nem is oly rég teljesen elfogadott volt. Ma már csak a falusiak beszél­nek így. Ez hiba, azt hiszem. Lehet, hogy -tekintettel a táj szólásokra - országrészen­ként, az ottani viszonyokhoz al­kalmazkodva kellene nyelvtant tanítani?! N em azt akarom mindez­zel mondani, hogy nincs szükség a nyelvtani sza­bályokra, nyelvhelyességi isme­retekre - miért ne lenne?! Nem azt gondolom, hogy a palócok­nak ne is tanítsák a -val, -vei rag teljes hasonulását - persze, hogy tudniuk kell róla! Azt aka­rom elérni, hogy lássuk a jelen­tőségét még meglévő tájszava­inknak. Fontos az, hogy beszél­jünk, s beszéljenek az iskolák­ban a tájnyelvről, a tájszólások­ról, az ilymódon még sokféle magyar nyelvről. A tájszavakat használni kell és nem szabad azokat elfelej­teni! Én is elhoztam magammal némelyiket Almádiba. Innen tudja most már néhány dunán­túli, hogy ha valaki gombázás közben igazit talál, akkor var­gányára akadt; hogy a guga az búb, amely a fejemen nőtt, ami­kor beütöttem azt. Ne legyen a tájnyelv, az ízes beszéd nyel­vünknek nemkívánatos dudora, ne legyen olyan, mint a fejen nőtt guga! L egyen elfogadottabb része a magyar nyelvnek, ma­radjon élő, hasznosítsuk, ápoljuk saját tájszólásunk szó­készletét, s ha lehet gyarapítsuk másokét! Magyar Zoltán II/A. Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium, Balatonalmádi (Vége) Kassai színművészek közreműködésével Rendhagyó magyaróra Várakozással teli zsibongás- sal gyűlt össze az iskola négy nyolcadikos osztálya a Gerelyes Endre Ifjúsági Házban, két kas­sai művész, Kövesdi Szabó Má­ria és Pólós Árpád önálló műso­rának meghallgatására. A zaj hamar elült, és a kamasz közön­ség pisszenés nélkül hallgatta végig a két kellemes orgánumú művész szuggesztíven előadott, jól szerkesztett műsorát. Az előadás gerincét a legszebb Radnóti versek alkották, a tan­anyag hasznos előkészítéseként. A második részben gitárkísé- retű versek hangzottak el a ki­sebbségi létről, majd műsorukat az „Egyesült Európa” reményé­vel fejezték be. A hallgatóságot örömmel töl­tötte el, hogy szép magyar nyelvünket a határon túl is ilyen gonddal ápolják. A maradandó élményt a gye­rekek virággal, az iskola igazga­tója kedves szavakkal köszönte meg. A jövőben szívesen meghall­gatnánk Petőfi, Illyés és Arany János összeállításukat is. Dudok Evelin 8/b Arany János iskola Salgótarján Kazinczy szépkiejtési verseny A kultúra napján Iskolaközösségünk az épület előtt álló Mikszáth szobor — id. Szabó István szobrászművész alkotása- koszorúzásával haj­tott fejet nemzeti kultúránk előtt. Az ünnepélyen a 7.b osz­tály működött közre. Ugyanennek az ünnepnek a tiszteletére rendezték meg a Kazinczy szépkiejtési verseny iskolai fordulóját, amely két részből állt: egy szabadon vá­lasztott és egy ismeretlen szö­veg felolvasásából. A felső ta­gozatosok két korcsoportba osz­tottan vettek részt a versenyen, melyen az alábbi eredmények születtek: Az 5-6. osztályosok között: 1. Szabó Nikoletta, 6.b 2. Deák István, 5.b 3. Skrabák Ildikó, 5.b A 7-8. osztályosok között: 1. Virág Zsuzsanna, 7.b 2. Guzmics Andrea, 8.c 3. Tóth Tímea, 7.a A városi fordulón Virág Zsu­zsanna fogja képviselni isko­lánkat. Vertich Lilla Kodály Zoltán iskola Salgótarján Színjátszó egészségügyisek SALGÓTARJÁN. Az egészségügyi szakközépiskola IV. c osztá­lyos tanulói a szalagavató ünnepség keretében mutatták be Ka­rinthy Frigyes Kacsalábon forgó kastély című jelenetét Sepsi Is- ván tanár rendezésében. Balról-jobbra: Puskás Mónika, Szondi Szibilla, Petrovics Katalin, Józsa Tímea és Végh Mária. REJTVÉNY! F üggöleges-vízszintes 1 2 3 4 5 6 7 Az alábbi - betűrendben megadott - szavakat olyan csoportosítás­ban írd be az ábra függőle­ges soraiba, hogy a víz­szintes 1 -ben egy ismert hegy, a víz­szintes 5-ben pedig egy fi­nom sütemény neve legyen olvasható! A beírandó szavak: AR­COK, ATOMI, CSITT. KA­LAP, NAPLÓ, RAKÁS, SÁRGA. Beküldendő: a megadott két vízszintes sorban kialakuló szó. Beküldési határidő: február 18-a. A Számlogika című rejtvé­nyünk nyertesei: Kádár László Nagylóc, Mikszáth u. 8. sz„ Ju­hász Judit Karancsalja, Rákóczi u. 136. sz„ Gyimesi Petra Sal­gótarján, Kassai sor 4. sz. A könyveket postán juttatjuk el szerencsés nyerteseinknek. Kéthetes őzgida - emberanyukával Suasan Hadley, a Hampsire-i állatkert dolgozója nem egy esetben vitt már haza gondozásra, ápo­lásra szoruló kis állatokat. Nevelt már otthon afrikai kecskét is. * • .. n A jovo század képernyője R ed Bums professzor, a New York-i egyetem tanára kijelentette: A ma társadalmának emberét el­ragadtatással tölti el az az új le­hetőség, hogy szobájából im­már nemcsak nézheti a műsort, de mind nagyobb mértékben azt is megszabhatja, mikor mit akar látni, hallani.-Nincs messze az az idő, amikor az igényes tévénéző megnyom egy gombot, ezzel megrendeli a programot, és a következő két-három órában módszeresen végigjárja a föl­dkerekség leghíresebb múzeu­mait - anélkül, hogy felemel­kedne lakása foteljéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom