Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-07 / 31. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1994. február 7., hétfő A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Bevalljuk: mintha csak hájjal kenegettek volna bennünket, olyan érzésünk támadt, amikor a kazári Telek Flórián levelét olvastuk. Holott elsősorban nem minket, hanem a kézbesítőjüket dicsérte. Levélírónk azt írja: Juhász Attila olyan szorgalmas, hogy már reggel 5-kor kézhez kapja tőle lapunkat, s olvashatja a ht • reket. Úgy hallja, hozzá hasonlóan mások is elégedettek a munkájával. Aztán megjegyzi: lapunkkal ugyancsak elégedett. A magunk nevében köszönjük az elismerést, s bizonyára Juhász Attilának sincs ellenére a jó szó. Reméljük, ha újságkészítő és újságkézbesítő egyaránt közmegelégedésre teszi a dolgát, talán mások is kedvet kapnak a Nógrád Megyei Hírlap megrendelésére Kazáron. Vitatott a lakáskamat Nem volt etikus Töprengés két utca helyzetéről Ságújfaluhoz vagy Karancssághoz tartoznak? Cikkünk nyomán Fillérek pedig vannak A Nógrád Megyei Hírlap folyó év január 31-én megjelent - „Megszűntek a filléres gondok” című - lakossági észrevétellel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatta szerkesztőségünket Kajzinger János, MNB. megyei igazgatója: „A 3/1992. (MK. 34.sz.) MNB elnöki rendelkezést módosító 2/1993. (MK.142.sz.) MNB. elnöki rendelkezés szerint 1994. január 1-jétől a pénzforgalmi megbízásokat a pénzintézeteknél, vagy postánál forintra kerekítve kell benyújtani. Arról azonban nincs szó, hogy az 50-20-10 filléres érmék bevonásra kerültek volna, ezek az érmék jelenleg is forgalomban vannak. Az említett érmékkel tehát bárhol és bárki fizethet, mivel azok továbbra is törvényes fizetőeszköznek minősülnek, így fizetésnél mindenki köteles azokat elfogadni.” H osszas töprengés után jutottam elhatározásra, hogy véleményt nyilvánítsak a Nógrád Megyei Hírlap január 27-ei számában megjelent, a Két ságújfalui utca keresi a helyét című cikkről, amely az itteni Petőfi és Zrínyi utca hovatartozásáról, a helyi népszavazásról szól. A cikk olvasása közben és után én is megdöbbentem, hogy valójában mi is történt, vagy nem történt a helyi népszavazás után. Töprengésem oka, hogy nem lakom ugyan az érintett utcák egyikében sem, mégis 3 évtizede az átlag helyi állampolgárnál nagyobb mélységében ismerem az ottani lakók érzelmeit, törekvéseit, a hovatartozás kérdésében, másrészt, hogy ez helyi ügy, minek teregessük a megye közvéleménye elé. A két utca lakói mindig is sá- gújfalusiaknak vallották magukat. Itt volt az állandó lakcímük, ide fizették az adót, itt lett kialakítva a község sportpályája, Ságújfaluban tartották a keresztelőket, névadókat, házasságkötésüket, ide temették halottaikat, itt jártak iskolába, templomba, az itteni egyházközséghez és politikai, társadalmi alapszervezetekhez tartoztak, az itteni választói és szavazókörzetekben gyakorolták választói és szavazati jogaikat. De törekvéseik ellenére nem tudták elérni céljukat: területileg is Ságújfaluhoz tartozhassanak. Sőt az 1970-es években egyszerű hatalmi, hatósági eszközökkel ka- rancssági lakosoknak nyilvánították őket, azzal az indokkal, hogy a két utca területe telek- könyvileg és kataszterileg Karancssághoz tartozik. A közös tanács megszervezése után, a 70-es évtized végén felszólították a két utca lakóit, hogy személyi igazolványukkal jelenjenek meg a tanácsházán, hogy átírhassák a lakhelyüket Karancs- ságra. Ennek nem mindenki tett eleget, ezért előfordult, hogy a házastársak egyikének Ka- rancsság, másikának Ságújfalu, Petőfi út, ill. Zrínyi út X. szám szerepelt a személyigazolvány lakcím rovatában. A nagy felháborodás után ezt később visz- szacsinálták. A két utca lakóinak az 1990. augusztus 14-én kihirdetett ön- kormányzati törvény hozta meg a lehetőséget a területi hovatartozás rendezésére. Ők éltek is a lehetőséggel: helyi népszavazást tartottak. Azt már az újságból tudom, hogy a szavazók 98 százaléka voksolt a területátcsatolásra. A jogi helyzetük mégsem változott, mert az ingatlan- nyilvántartás szerint, azaz te- lekkönyvileg még mindig Karancssághoz tartoznak. A cikkből az is kitűnik, hogy az utca képviseletében tíz személy által aláírt „nyílt levelet” rossz helyre vagy nem küldték meg, de ugyanúgy nem tudom értelmezni a „csupán a földhivatali dokumentálás nem történt meg ...” hivatkozást se, a késedelmességért, mert a földhivatalnak nagy megterhelést jelentő kárpótlási törvényt csak 1991. június 26-án fogadta el az országgyűlés, és még jóval később hirdették ki, a végrehajtási rendeletet, pedig (ami a munkák dandárjának indításaként fogható fel), augusztus hónapban adták ki. A földhivatal működéséről, határidők tartásáról kifejezetten kedvező tapasztalataim vannak. Éppen ebben az ügyben nem tudott időben cselekedni, vagy más valaki mulasztott, és csak hivatkoznak a földhivatalra? Valójában hová is tartozik ma a két ságújfalui utca? Mit kell azon érteni, hogy a falurészeket négy éve bekapcsolták a lakóhely vérkeringésébe? C supán a földhivatali dokumentálás nem történt meg, vagy történt-e egyáltalán valami? Dénes Andor Ságújfalu Válasz Csányi Nándor közös képviselőnek Lehetőség a tisztázásra A Nógrád Megyei Hírlap Kíváncsiskodó rovatában a felújítási kamatra vonatkozó kérdést tettek fel Várhelyi Bélának, az Egyesült Lakásszövetkezet elnökének, aki a válaszában rám hivatkozott. Az alábbiakat azért from, hogy a tényeket ne ferdíthessék el kb. 2500 szövetkezeti tag előtt. Az 1993. május 17—ei küldöttgyűlésen tettem észrevételt. A rendelkezésemre álló adatokból megállapítottam, hogy a lakóépületek között nem azonos módszer szerint történik a felújítási kamatok elosztása. Az elnök úr által szóban közölt módszer alapján számítva, az 1992. éves kamatok felosztásával a lakóépületek fele (a rendelkezésere álló adatok alapján) különböző mértékben károsodott (4482-113355 forint) között. A másik fele többet kapott (64 Ft-tól 346098 Ft) között. Éppen ezért kértem a 65 lakóépületre történő ellenőrzést, de ezt nem eszközölték. Várhelyi úrnak abban igaza van, hogy a vizsgálat eredményéről mind szóban, mind_ írásban tájékoztatást kaptam. Én viszont nem „tájékoztatást” kértem, hanem egyértelmű, világos választ a kamatfelosztás módszeréről, amit a lakók ellenőrizni tudnak. Ezt nem kaptam meg. A szóbeli válaszok pedig nem elégítettek ki. Számos kérdésben pedig még tájékoztatást sem kaptam, nemhogy választ. A fentiek alapján úgy érzem, nem volt etikus, hogy az elnök úr rám hivatkozott. Vagy igen? Csányi Nándor közös képviselő Salgótarján A Csányi Nándor által felvetett probléma kivizsgálására a küldöttgyűlés a felügyelő bizottságot bízta meg, melynek eredményéről a tavaszi ülésen kell majd számot adni. Levelei, beadványai, újabb felvetései azóta is folyamatos feladatot jelentenek a szövetkezet dolgozóinak, vezető testületéinek. Kéréseivel többször foglalkozott a felügyelő bizottság, az igazgatóság. Minden olyan válasz, mellyel nem értett egyet, újabb levélírásra sarkallta Csányi urat. A legutóbbi válaszra a minap kaptuk meg észrevételeit. Sajnos ma már nemcsak a saját épülete elszámolását vitatja, hanem másokét is - feltételezések alapján. Mivel a felügyelő bizottságtól nincs felhatalmazásom és felvetései számviteli-szakmai kérdésekre vonatkoznak - melyek hosszabb, számításokkal alátámasztott választ igényelnének, - ezért az újság hasábjain nincs módom válaszolni. AzonMostanában csapkodnak a „villámok” a lakásszövetkezet és annak elnöke körül. Meddig? igazgatósági taggal történt konzultáció alapján - felajánlom hogy igazáról, állításai helyességéről ismét - remélem e kérdésben utoljára próbálja meggyőzni a testület tagjait személyesen egy közeli Csányi Nándor által egyeztetett időpontban. Várhelyi Béla Egyesült Lakásszövetkezet Salgótarján Morcos arcok - érző szívek Emberségből jelesre vizsgáztak Tisztelt segítőkész embertársaink! Engedjék meg, hogy ezúton köszönjük meg segítőkészségüket, mely nagy boldogsággal tölt el bennünket, hogy még a mai helyzetben is vannak érző szívű szülők, nagyszülők, mert valaki valahol mindig tartozik valahová és valakikhez. Gondolnám ezt, mert ennyi ember megmozdult a segélykiáltásunkra, mikor rákényszerültünk a kérésre, a vak kisgyermekek meggyógyításának érdekében. Felsorolni is nehéz lenne külön neveket, hogy hány morcos arc, hány érző szívet takar, látjuk itt a példa rá. Mennyi segítőkéz nyújtja ki karját, hogy segíthessen. Mi csak hálával tudunk gondolni ezekre A szénpénzzel: 21 Lapunk szombat-vasárnapi számában írtunk róla: a nógrádi bányásznyugdíjasok februárban kapják meg az 1991-ről elmaradt szénpénzüket. Nos, nem egészen pontosan az emberekre, azért amit tettek, és tesznek értünk. Külön szeretném megköszönni nagy áldozataikat az SVT. Wamsler dolgozóinak és vezetőinek, a Vöröskereszt városi és megyei vezetőségének, a városi televízió, a Glassunion Kft. dolgozóinak, a Máltai Szeretetszolgálat sátoraljaújhelyi szervezetének, az Arany János Általános Iskola tanári karának, - ahová reméljük még a mi gyerekeink is fognak járni, és a többi gyerekkel együtt tanulni tudnak, mint „látó” teljes értékű emberek, - és mindenkinek, aki segített és segíteni fog. Halmosi Józsefné (Almádi Valéria) Salgótarján töl csenget a postás fogalmaztunk. Helyesen: nem február 21-én fizetik, hanem ettől a naptól kezdődően. A már jól bevált gyakorlatot követik: a települések nevének abc szerinti sorrendjében postázzák a pénzt. Mai „macskakorömpörkölt" Országról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László ígéret szép szó... Spórolós fajta Ez az ország mindenekelőtt tisztességes politikát kívánt, de hisztériát kapott és zavaros beszédet. Beke Kata középiskolai történelemtanár, az MDF alapítótagja, volt oktatási államtitkár, a Nemzeti Demokrata szövetség tagja, független országgyűlési képviselő Éljünk a mának? Egy olyan országban, ahol piedesztálra emelték az orgazdaságot, nem érdemes ingatlant vásárolni. Dr. Tímár György védőügyvéd Szeretnék olyan országban élni, ahol nem neveznek el emberekről utcákat, mert azután nem kell négyévenként leverni a táblákat. Szántó Péter közíró Már tud valamit Ez nem az az ország, ahol tartósan lehetne hazugságokkal kormányozni. Lengyel László politológus, a Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója Hazafiság Pártot egyet sem szolgálnék, országot igen. Veress Péter volt külkereskedelmi miniszter, középiskolai franciatanár Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Mit jelent a kezességi szerződés? Olvasónkat korábbi munkatársa és jó barátja arra kérte, hogy írjon alá egy olyan papírt, mellyel az OTP-től kölcsönt kér. Olvasónk a kérést teljesítette, s emiatt most már a házassága is veszélyben van. Történt ugyanis, hogy a „jó barát” az OTP-től felvett kölcsön nagyobb részét másra költötte, mint amire kérte. Vállalkozásba kezdett, de nyugati autót is vásárolt, és nagylábon élt. A vállalkozása rövid időn belül megbukott, és nem fizeti a kölcsön törlesztőrészleteit sem. Emiatt az OTP követelését olvasónkkal, mint készfizető kezessel szemben érvényesítette. Olvasónk azzal védekezett, hogy ő nem ismerte a jogot, ezért kijátszották. Kérdezi, hogy mit lehet most tennie? Sajnos nem tudom olvasónkat megvigasztalni. Viszont okulás céljából összefoglalom a kezességgel kapcsolatos tudnivalókat. A Polgári Törvénykönyv 272. paragrafus (1) bekezdése szerint kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak, -jelen esetben az OTP-nek - teljesíteni. A kezesség fajtái: a/. Az egyszerű kezesség: Ilyen esetben a Ptk. 274.parag- rafus (1) bekezdése szerint a kezes mindig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és olyan kezesektől, akik őt megelőzően reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ilyen esetben tehát a jogosult elsődlegesen a kötelezettel szemben léphet fel követeléssel, és az ilyen kezes csak akkor felel a tartozásért, ha az a kötelezettől behajthatatlan. b JA készfizető kezesség: Ebben az esetben a Ptk. 274. paragrafus (2) bekezdése szerint a kezes már nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először a kötelezettől hajtsa be. A mindennapi életben a készfizető kezesség a gyakoribb forma. Ennek oka, hogy a kezességvállalásra elsősorban a pénzintézeti kölcsönök nyújtásakor, valamint használati tárgyak (például autó) bérlésekor kerül sor. Ilyen esetekben a jogosultak minél nagyobb biztonságra törekszenek, ezért biztosítékként csupán a készfizető kezességet fogadják el. Amikor tehát valakinek az ismerőse, vagy ,jó barátja” ilyen kölcsönök igénylésekor készfizető kezességet vállal, számolnia kell azzal, hogy ha a kötelezett (kölcsönt felvevő) nem teljesít, neki kell helytállnia. Ilyen esetekben szinte reménytelen a követeléssel szembeni védekezés. Nem célravezető arra hivatkozni, hogy nem voltam tisztában azzal, hogy mit jelent készfizető kezesnek lenni. Közismert az a mondás, hogy: a jog nem ismerete nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól. A készfizető kezes a kötelezettel egyetemlegesen felel. Ezt mondja ki a Ptk. 275. paragrafusa, de ezt erősíti a Ptk. 334. továbbá a 337. és a 338.paragra- fusa is. Vigaszként csupán arra hi- vatkozhatom, hogy miután a kötelezett helyett teljesített, a kötelezettel szembeni megtérítést - bírósági úton - követelhet. * * * Itt üzenem annak az olvasónak, aki „egy elkeseredett asz- szony” jeligés levélben kért tanácsot, hogy a tényállás tisztázása céljából személyesen keressen fel bármely pénteki nap délelőtt (9-11 óra között), amikor a sajtóházban (Erzsébet tér 6. sz.) jogsegélyszolgálatot tartok. Szíveskedjék magával hozni az iratait is. Dr. Verebélyi Gyula Nagy örömünkre dicsér az olvasó Korán érkezik és jó az újság
