Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05-06 / 30. szám
1994. február 5-6., szombat-vasárnap ARCOK-HARCOK HÍRLAP 9? Két férfi, egy eset - Párhuzamos beszélgetés öt tételben A választási előkészület, küzdelem helyi sajtónyilvánosságáról Orbán Viktor és Horn Gyula ugyanarról - nem ugyanazt Orbán Viktor azt mondta, most még elhisziaz előrebocsá- tott választási ígéreteket. A Fi- deszhez közelebb álló pártokat pedig szavahihetőnek tartja E ltér a megszokottól Orbán Viktorral, a Fidesz, és Horn Gyulával, az MSZP elnökével készített interjúnk. Azt kértük a múlt szombaton Pásztón, a fiatal demokraták napján, illetve kedden, a szocialista vezető salgótarjáni látogatásán, hogy ugyanazokról a kérdésekről fejtsék ki véleményüket. Egymás mellett olvashatják, hogyan képzelik jövőnket a fiatal demokraták és hogyan a szocialisták. A két elnök abban e- gyetért, hogy Nógrád nehéz helyzetben van, ám a felzárkóztatásra tett ígéretek mindkettőjük részéről visz- szafogottak. Horn Gyula szerint aligha képzelhető el, hogy a pártok programjai meg is valósulnak. Viszont meghatározzák az alapvető filozófiákat- Hogyan látja a Fidesz és az MSZP jelenlegi és jövőbeni kapcsolatát? O. V.: A két párt mostani viszonya kifejezi azt a távolságot, amely a két párt programját egymástól elválasztja. Ilyen értelemben korrektnek gondolom. A jövőbeni kapcsolat attól függ, hogy a két párt programja miként alakul. Az MSZP-nek több programja van. Egy, amit leírtak, és egy másik, amit össze lehet rakni a nyilatkozataikból. A kettő között nagy különbség van. Ahogy az MSZP álláspontja módosul, úgy a viszony javulhat. H. Gy.: A jelenlegiről tudok nyilatkozni, nem látok a jövőbe. Most hűvös a viszonyunk és egyoldalú. A Fidesz egyes vezetői mindenfélét nyilatkoznak az MSZP-ről, mi viszont nemigen reagálunk ezekre, mert egyfelől úgy ítéljük meg, nincs értelme a havonta, negyedévenként változó Fidesz-véleményekre válaszolni. Másfelől nem ez a stílusunk. Inkább az a felfogásunk, hogy ha riválisról nem tudunk jót mondani, akkor hallgatunk.- Mit tud ígérni a pártja annak az úgynevezett középrétegnek, amelynek van munkahelye, de gondjai akadnak a villanyszámlával? O. V.: Azt gondolom, annak is ígéret, hogy valaki munkahelyeket teremt, akinek van munkahelye. Mert minél több a munkahely, annál kisebb a nyomás rajta a munkanélküliek oldaláról. Mi munkahelyteremtő politikát akarunk folytatni. A vállalkozások élénkítése ugyanis nagy mértékben segíti elő a beruházások növekedését - ez áll a programunk középpontjában. A Fidesz elképzelése mást-mást jelent a különböző szakmai csoportoknak. Van koncepciónk a katonaság számára, a rendőrségnek elég erős fejlesztést ígérünk, és munkájuknak a mainál erősebb előtérbe állítását. A pedagógusoknak azt tudjuk ígérni, hogy kiemelten kezeljük az oktatást, és komoly oktatási reformot akarunk végrehajtani. A fiatalkorú munkanélküliek helyzetét az egyetemeket kinyitó illetve szak- és átképző programokkal akarjuk javítani, és speciális tb-fizetési szabályozással segítenénk a munkához jutásukat. H. Gy.: Határozott iparpolitikai koncepciót kell megfogalmazni, amely alapján mehet a privatizáció. Mert a privatizáció munkahelyvesztés vagy -teremtés, bevétel vagy veszteség. A településekkel, megyékkel kapcsolatban elfogadhatatlan a mostani helyzet. A mezőgazdaság helyzete változatlanul katasztrofális. A földművelésügyi miniszter legutóbbi szakmai válasza bebizonyította: semmi okunk 1994-ben a derűlátásra. A mezőgazdasággal kiemelten kellene foglalkozni. A középrétegnek - értem ez alatt a kis- és középvállalkozókat is - stabil, évekre kiszámítható gazdasági-politikai viszonyokra van szüksége. Elfogadhatatlan, hogy negyedévente változtatják az adóterheket. Az új kormány és parlament csak azzal kezdheti a tevékenységét, hogy felméri a helyzetet, és megpróbál valamit ösz- szerendezni, elindítani, mert ami most van az átalakulásban, az egy nagy káosz.- Igyekszik-e majd szétválasztani a pártja - kormányzati helyzetben - a közhatalmi és tulajdonosi funkciókat a korrupció megelőzése miatt? O. V.: Igen, de elsősorban nem a korrupció miatt. Azért kell szétválasztani, mert nem hiszünk az állami tulajdonban. Az csak akkor működőképes, ha összekapcsolják a független magántulajdonnal. Az államnak ezért kell a tulajdonosi pozíciókban kivonulnia a gazdaságból, a korrupció miatt csak másodlagosan. A korrupció nagy része ma lélektani helyzetből fakad: rendkívül sokan érzik úgy, hogy életük nagy lehetősége előtt állnak. Ha most összeszedik magukat, száz évre megteremtették a családjuk biztos anyagi hátterét. Ezen nem lehet átszervezésekkel segíteni. H. Gy.: Nem tudok egyetérteni azzal, hogy parlamenti képviselők bármiféle tisztséget vállaljanak olyan cégeknél, amelyekben bármilyen csekély arányú állami tulajdon is van. Megítélésem szerint ugyanez vonatkozik az önkormányzatokra. Elfogadhatatlannak tartom, hogy önkormányzati tulajdonban lévő vállalatoknál önkormányzati képviselők nagy számban ott legyenek az igazgató-tanácsokban és a felügyelő-bizottságokban. Meg kellene már nézni: tele vannak az apparátusok rokonokkal. Sok mindent kellene tenni. Hogy sikerül-e, azt nem tudóm.- Adna-e a pártja kormánytámogatást Nógrád megyének, ha döntési lehetőséghez jutna? Alkalmazná-e a jelenlegi felzárkóztatási módszereket? O. V.: Szerintem egy adott térség felzárkóztatási programjának nem kell feltétlenül kormánylátogatáshoz kötődnie. Különösen akkor nem, ha utána nem tartják be. A Fidesznek van programja a leszakadó térségek válságkezelésére. Hogy ez hány forintot jelent, azt majd a gazdasági helyzet fogja eldönteni. Nógrád, sajnos elég rossz helyzetben van ahhoz, hogy bármely kormány esetében felzárkóztatási akció tervének részesévé váljon.- Ön - őszintén szólva - mennyit O. V.: A miénkből most még mindent. A többiekéből? Azokat a pártokat, amelyekhez közelebb állunk, szavahihetőnek tartom. H. Gy.: Három másik megye mellett Nógrád mindenképpen külön támogatásra szórni. Kétféle típusú program készül: szintentartó és fejlesztő. Hajói tudom, Nógrádban az év végéig készül el a program. Nos: semmit nem szabad ígérni, amit nem tudunk teljesíteni. Amit viszont megígér valaki, azt teljesítse. Óriási bizalmatlanság van ma a hatalom szereplői és a lakosság között, teljes joggal. Csak olyan fejlesztési programot szabad kínálni, amit meg lehet valósítani. hisz el a választási ígéretekből? H. Gy.: Aligha képzelhető el, hogy a programok megvalósulnak. Azért lényegesek, hogy a pártok alapvető filozófiáit meghatározzák. Kilenc megyei napilap új ságközlemény e Különös időszerűséget ad a hét elején lezajlott Nógrád megyei pártfórumnak, hogy GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnök bejelentette döntését az 1994-es országgyűlési választások május 8-ai,vasárnapi időpontjáról. A jelöltállító szervezetek vezetői jóelőre szeretnék megalapozni a szavazatgyűjtő kampány- időszak tisztaságát a Karancs és Ipoly vidékén. A négy évvel korábbi, s a máris érezhető feszültségek miatt ez bizony nem lesz könnyű. Ugyanakkor biztató, hogy a résztvevők a kulturált, egymás gyalázkodásától és oda nem illő tényezőktől mentes politikai küzdelem mellett törtek lándzsát. A találkozón megjelentek az Agrárszövetség, a Független Kisgazdapárt, az FPDSZ, a Kereszténydemokrata Néppárt, az MDF, az MSZP, a Munkáspárt és az SZDSZ küldöttei, akik elsőnek lapunk várható sajtógyakorlatával ismerkedtek meg. A küszöbön vagy még közelebb álló,érezhetően mozgásba lendült választási kampány helyi sajtónyilvánosságáról kialakított állás- foglalás megfogalmazásában a Nógrád Megyei Hírlap is részt vett, s ezt szerkesztőségünk most nyilvánosságra hozza. A Békés Megyei Hírlap, az Új Dunántúli Napló, a Heves Megyei Hírlap, a 24 Óra, a Nógrád Megyei Hírlap, a Petőfi Népe, a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság és az Új Néplap, valamint a FEB Sajtóügynökség szerkesztőségei ezúton is megerősítik, hogy a sajtó- és szólásszabadság alkotmányos követelményeit a jövőben is teljes mértékben tiszteletben tartva, mindent megtesznek a parlamenti választások sikeréért. Teszik ezt abban a meggyőződésben, hogy az alkotmányos rend jogi és etikai normáinak megfelelően zajló, sikeres választások jól szolgálnák az ország belső fejlődését és nemzetközi tekintélyének növekedését. A fent nevezett szerkesztőségek kialakult helyük, szerepük és ebből adódóan a pártatlan tájékoztatásért vállalt felelősségük tudatában arra törekednek, hogy a parlamenti választások országos és helyi előkészületeiről, megnyilvánulásairól folyamatosan, hitelesen, az újságírókkal szemben támasztható erkölcsi és szakmai követelményeknek megfelelően, tartalmasán és közérthetően tájékoztassanak. Az esélyegyenlőség követelményeit szem előtt tartva fórumot biztosítanak a választási kampányban jogszerűen résztvevő minden párt vagy független jelölt megnyilatkozásaihoz. nnek érdekében:- az országos rendezvényekről lényegre törve tájékoztatnak,- beszámolnak a választásokkal kapcsolatos megyei eseményekről, pártprogramokról, bemutatják a képviselő-jelölteket,- a pártok dokumentumait - politikai hirdetés formájában - az azokra vonatkozó kiadói feltételeknek és közlési módoknak megfelelően - készek teljes terjedelemben is közzétenni,- szóvá tesznek minden olyan jelenséget, nyilatkozató!, amely sérti a törvényeket, a közélet tisztaságát, bárki személyiségi jogait, a viták kulturáltb ságát, a jóízlést, vagyis ellenkezik a nyílt és tisztességes Váy lasztási kampányhoz fűződő társadalmi igényekkel. Tartózkodnak a fentiekben elmarasztalható dokumentumok, nyilat-9 kozatok közzétételétől, még akkor is, ha azokat hirdetésként akarják megjelentetni. A szerkesztőségek kívánatosnak tartanák, ha a választás-1 sokon induló politikai szervezed tek vezetőségei támogatnák a fenti elveket, s ennek alapján megyei szervezeteik megbízottjai, illetve a független képviselők a helyszínen egyeztetnék elképzeléseiket a szerkesztőségekkel. Célszerű lenne megáld lapodni arról, hogy a lapok !-íi;" terjedelmi korlátáik miatt - csak a pártok által az adott megyébén legfontosabbaknak tartott je^9- lölő-, illetve választási gyűlé-11 sekről adjanak részletes tudósi-1, ;i tást. A szerkesztőségek e mun- kájukban számítanak a pártok-'1 tói időben érkező folyamatos tóPc, jékoztatásra. M mindezek a bevezetőú(> ben említett szerkesztő' tőségek felkérik az or-^u! szág többi megyei és városi lapjának, egyéb sajtóorgánumának szerkesztőségeit, hogy - a leírtakat saját elképzeléseikkel gazdagítva - legyenek partne-. reik a választások helyi nyilvá-1183 nosságának biztosításában, ~ sajtó és a pártok korrekt gyüttműködésében. Békés Megyei Hírlap Heves Megyei Hírlap Nógrád Megyei Hírlap Új Néplap Új Dunántúli Napló 24 Óra Petőfi Népe Tolnai Népújság Ferenczy Europress Bp. a eiána Az Agrárszövetség is (már) kötelezte magát Tiszta és kulturált kampányt! Az 1994-es választások közeledtével egyre erősödnek a kampány stílusával kapcsolatos aggodalmak. A leendő résztvevők attól tartanak, hogy a kampány „piszkos”, „rámenős”, „inkorrekt” lesz. Az Agrárszövetség szerint a pártok belátásán, önmérsékletén múlik a kampány minősége. A kampány olyan lesz, amilyenné a résztvevők formálják. Az Agrárszövetség, a pártok közötti kampányegyeztetési megbeszélésekhez kapcsolódva, az alábbi javaslattal fordul a választásokon induló pártokhoz. Ezeket a javaslatokat a többi párttól függetlenül, magunkra nézve kötelező érvényűnek ismerjük el. 1. / A választási kampány során tiszteletben tartjuk a résztvevők (és családtagjaik) magánéletét. Nem tartozik ebbe a körbe az aktív politikai tevékenység. 2. / A választási kampányban semmilyen körülmények között nem használjuk fel a gyermekek munkáját. Életterüket (pl. óvoda, játszótér) tisztán tartjuk a politikai hirdetésektől. 3.1 Plakátokat, hirdetéseket nem helyezünk el olyan módon, hogy az élő fában, növényben kárt tegyen. Ugyancsak tiszteletben tartjuk a művészi értéket képviselő felületeket (dombormű, falfestmény, stb.)! 4./ Egymás hirdetéseit kölcsönösen tiszteletben tartjuk, nem ragasztunk más pártok plakátjaira. Törekedjünk arra, hogy tere maradjon a nem politikai jellegű hirdetéseknek is (pl. kiállítás, film, színház, stb.)! 5./ A kampány költségei közé számítjuk, és biztosítunk pénzt arra, hogy a kampány befejeztével a közterületeket megtisztítjuk saját választási plakátjainktól, hirdetéseinktől. Az Agrárszövetség helyeselné, ha a pártok létrehoznának egy kölcsönös megegyezéssel kialakított etikai bizottságot, melynek döntéseit magukra nézve kötelezőnek tekintik. Az Agrár- szövetség javasolja, hogy az etikai bizottság tagjai köz- tiszteletben álló polgárokból kerüljenek ki, ne a pártok apparátusaiból. Magyar ipar 1994-ben - Kis- és középvállalkozók reménye Piaci szereplők kontra munkanélküliek ^ K utatási és a kormányzati előrejelzések szerint az év folyamán a lakossági fogyasztás a tavalyi szinten marad, az export visz- szaesése megáll, és a belföldi beruházások kis mértékben növekednek. A külgazdasági feltételekben nem várható jelentős javulás. Mivel a legfontosabb felvevőpiacokon - Németországban és Olaszországban - valószínűleg helyben jár a gazdaság, oda továbbra sem szállíthatunk a tavalyinál több árut. A kelet-európai piacokon ugyan érdeklődnek a termékeink iránt, de fizetni alighanem még a közeljövőben sem tudnak. Ami a beruházásokat illeti: akár 5 százalékos növekedés is elképzelhető - az ipari tárca előrejelzése szerint. Ezek külföldi tőkebefektetéssel, kül- és belföldi bankok hiteleivel, valamint közvetlen állami támogatással valósulnak meg. Főként infrastruktúrális építkezések - közúti, vasúti és távközlési fejlesztések -, s nem kis mértékben a világkiállításhoz kapcsolódó beruházások terén lehet eredményeket várni. A foglalkoztatottak számának csökkenése az év elején várhatóan megáll, majd év közben - a beruházások ütemével párhuzamosan - esetleg alig észrevehetően még nőni is fog. 1994-ben valószínűleg még, nem lehet 13 százalék alá szoríf tani a munkanélküliségi szintet. A gazdaság stabilitását segítheti, hogy az év folyamán befejeződik az állami vállalatok átalakulása. A privatizációnak ezzel jelentős szakasza zárul le. Az ipari növekedés folyamatában a kormány jelentős szerepet szán a kis- és középvállalkozásoknak. Az egyre szigorúbb kül- és belpiaci szabályok ugyanakkor óhatatlanul felgyorsítják a piaci szereplők kiválasztódását: az életképesek megerősödnek, míg az életképtelenek vagy csak lassan alkalmazkodók kihullanak a sorból.
