Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05-06 / 30. szám

jg HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. február 5-6., szombat-vasárnap Május 8-án lesz a választás első fordulója ß rfFolytatás az 1. oldalról) nsrBöntésének hátterét ismertet- ' vés'az államfő elmondta: a beje- ' lejtéssel azért várt eddig a pilla- náfig, mert a jogszabály értelmé­ben az Országgyűlésnek a hatá- fézattól számított tíz napon belül meg kell alakítania az Országos Választási Bizottságot. Miután a ímlament február 7-én, hétfőn (fpjytatja ülésszakát, egy korábbi -döntéssel a honatyák jól megér­demelt pihenését kellett volna .'félbeszakítani. „Ha megpróbál- jfcam volna összehívatni őket iéiért, azt hiszem, 370 képviselő kergetett volna Budapesten fur- icőval” — mondta Göncz Árpád. Az időpont megválasztását az államfő a többi között azzal in- jjbkolta, hogy a lehető leghama­rabb tartsák meg a voksolást, és 'ßnnak nyomán mielőbb jöjjön (Jtftre egy stabil kormányzat. )(,jJtalt arra is, hogy a választások ^második fordulójának időpont­ot már a Parlament által megvá- lásztott Országos Választási Bi- -zottság tűzi ki.) A döntés további szempontja volt, hogy a választás "¥ lehető legolcsóbb legyen. Fel­vetődött ugyanis, hogy amennyi­ben hétköznap lenne a voksolás, .esetleg munkaszüneti napot kel­lene elrendelni, ami hallatlanul megdrágította volna a választást, fontos kívánalom az is, hogy mi­méi többen menjenek el voksolni. :32z egyébként minden pártnak érdeke — szögezte le az államfő, akinek előrejelzése szerint vár­hatóan magas lesz a részvételi arány, mivel az ország népe tisz­tában van azzal: tétje van a vá­lasztásnak. Az MTI munkatársa ennek kapcsán arról kérdezte az állam­főt, hogy a maga részéről miként serkentheti a minél magasabb arányú részvételt. Göncz Árpád elmondta: az országot, vidéket járva minden alkalmat megra­gad, hogy a részvételre biztassa az embereket; bár az a benyomá­sa, hogy erre nem is igazán kell ösztökélni őket. A jelenlegi fel­mérések szerint 64 százalék kö­rül alakul a biztosan szavazók hányada. A bizonytalankodók­nak is valószínűleg legalább a fele az urnákhoz járul majd. A részvétel és a kampány hangne­mének összefüggésére utalva az államfő hozzátette még: „majd­nem biztosra veszem, hogy aki beleszédül a mocskolódásba, a piszkos kampányba, az elveszíti a választásokat. Tapasztalatom az, hogy az ország torkig van az anyázással”. A vasárnapi választási forduló mellett szólt a legfrissebb közvé­lemény-kutatási felmérés ered­ménye is. A tapasztalat az, hogy a falusi lakosság inkább vasárnap szeretne választani, az értelmisé­giek, illetve a városiak pedig élet­vitelükből adódóan a szombati választási fordulót preferálják. Egyébként az időpont meghatá­rozásánál még olyan szemponto­kat is az államfő figyelmébe aján­lottak, mint például az Esthaj­nalcsillag feljöttének ideje, az is­kolai ballagás napja, illetve a horgászati tilalom feloldásának időpontja. A választópolgárokhoz for­dulva Göncz Árpád azzal a jó ta­náccsal szolgált: ne csak a szá­mukra rokonszen vés párt jelöltjét hallgassák meg; vessék össze a különféle politikai erők prog­ramjait, szembesítsék azokat sa­ját maguk gondjaival. Az egyéni jelöltek esetében jól nézzék meg, kire, miféle emberre adják vok- sukat. A következő Parlament emberi minősége ugyanis nem pusztán a pártfelállástól fog füg- geni, hanem mindenekelőtt at­tól, hogy az egyéni kerületekből milyen képviselőket küldenek be a Házba. Az államfő ezért kérte, hogy a polgárok a választás al­kalmával ne engedjék eluralkod­ni az indulatokat; a józan eszükre hallgassanak. Abban a tudatban járuljanak az urnák elé, hogy egy demokratikus államrendben a második választás talán még az elsőnél is fontosabb, mivel az a demokrácia folytonosságának bizonyítéka. Végül a köztársasá­gi elnök kérte a sajtó segítségét a jelöltek bemutatásának esély- egyenlőségéhez. Voksolási menetrend _LL...Ülnjáüi.;_I-.-.-'-_í_______________di__i,_teü___ V élemények Az Országgyűlés 10 napon belül megválasztja az Országos Választási Bizottság (OVB) tit­kárát és négy tagját. Személyük­re a választójogi törvény értel­mében a belügyminiszter tesz in­dítványt. Az OVB további egy- egy tagj át az országos listán jelöl­tet állító párt bízza meg, a testü­letnek legalább 9 tagúnak kell lennie. A napokban megjelenő bel­ügyminiszteri rendelet pontosan meghatározza a május 8-ára ki­tűzött választás eljárási határidő­it, határnapjait. Ánnyi már most bizonyos, hogy az OVB öt tagján kívül a választási bizottságok vá­lasztott tagjait is 10 napon belül, a szavazatszámláló bizottságok tagjait pedig május 8-a előtt leg­alább 30 nappal kell megválasz­tani. A jegyzőknek a választás kitű­zésétől, február 4-étől számított 27 napon belül kell elkészíteniük a választók nyilvántartásba való felvételéről szóló értesítést. To­vábbá össze kell állítaniok azok­nak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs válasz­tójoguk. A választás napjáról és a választók nyilvántartásáról a szavazás napja előtt 60 nappal előtt a helyi választási bizottság­nak hirdetményt kell közzéten­nie. Az elkészült nyilvántartást a polgármesteri hivatalok helyisé­gében 10 napra közszemlére kell tenni, hogy a választójogosultság ellenőrizhető legyen. A köz­szemlére tétellel egyidejűleg, egy hónapon belül a választókat írásban értesíteni kell a nyilván­tartásba való felvételükről, fel­tüntetve a települést, választóke­rületet, szavazókört, a szavazó­helyiség címét és a szavazás nap­ját. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik. À pártok március eleje és ápri­lis eleje között — egyelőre még pontosan meg nem jelölt idő­pontban — gyűjthetik a jelölt­ajánló szelvényeket. Az egyéni választókerület jelöltjeit az egyé­ni választókerületi választási bi­zottságnál, a területi lista jelöltje­it a területi választási bizottság­nál, az országos lista jelöltjeit az OVB-nél kell bejelenteni legké- ,f sőbb a választás napja előtt 30 nappal, 16 óráig. A választójogi törvény értelmében február 4-étől számított 10 napon belül ki kell alakítani a szavazókörö­ket is. Ezekből mintegy 11 ezer lesz az országban. A szavazókö­rök számát és területi beosztását a jegyző állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre 600, de legfel­jebb 1200 választópolgár jusson. Előírás, hogy minden községben legyen legalább egy szavazó­kor. A választási kampány 1994. május 6-án 24 óráig tart. A kam­pánytilalom 1994. május 7-én 00 órától tart a szavazás befejezésé­ig. Nem minősül a kampány­csend megsértésének a választási munkacsoportoknak ez idő alatt, kizárólag a választási tudniva­lókról adott tájékoztatása, to­vábbá a választási részvételre vo­natkozó pártsemleges felhívása. Jogszabályi előírás, hogy a sza­vazással kapcsolatos közvéle­mény-kutatási eredményt a sza­vazást megelőző nyolcadik nap­tól nem szabad nyilvánosságra hozni. Ugyancsak törvény úja elő, hogy a választás kitűzésétől a vá­lasztási kampány végéig a pár­tok, a jelöltek választási falra­gaszt, hirdetést, feliratot, szóró­lapot, vetített képet engedély nélkül készíthetnek. Ezek olyan sajtóterméknek minősülnek, amelyeket engedély nélkül lehet előállítani. Fontos azonban, hogy épület falára, kerítésre pla­kátot elhelyezni kizárólag a tu­lajdonos, illetőleg a kezelő hoz­zájárulásával lehet. Egyes köz­épületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát el­helyezését a települési önkor­mányzat műemlékvédelmi, kör­nyezetvédelmi, városképi vagy idegenforgalmi okból rendelet­ben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság épületén vagy azon belül plakátot elhe­lyezni tilos. A plakátokat olyan módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül legyen eltávo­lítható. Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot vagy a köz­lekedés rendjét veszélyeztető plakátot a rendőrség köteles el­távolíttatni. Ennek költségét az köteles viselni, aki a plakátot el­helyezte vagy elhelyeztet­te. Az MDF szóvivője, Herényi Károly Göncz Árpád köztársa­sági elnöknek a választások idő­pontjára vonatkozó bejelentése után pénteken reggel az MTI munkatársának kijelentette: fe­gyelmezett állampolgárhoz mél­tóan, s egyben örömmel veszi tu­domásul a május 8-i dátumot. — Az öröm a vasárnapnak szól — tette hozzá Herényi Károly —, mivel a dátum maga nem is any- nyira fontos, mint az, hogy a vá­lasztás vasárnapra esik. Mint a szóvivő fogalmazott: a választá­sokon való részvétel, s a felelős döntés csak megnyugodott, tisz­tult lélekkel lehetséges, és ehhez a vasárnap szükséges. A Kereszténydemokrata Néppárt helyesnek tartja a köz- társasági elnök döntését, és egyetért az országgyűlési válasz­tások első fordulójának május 8-i időpontjával — mondotta az MTI érdeklődésére Varga Lász­ló, a KDNP elnökhelyettese. Varga László úgy vélekedett: a hazai tradícióknak leginkább az felel meg, ha munkaszüneti napon kerül sor a választásra, és a pártok többsége is a vasárnap mellett foglalt állást. A KDNP elnökhelyettesének véleménye szerint ugyanakkor a részvételi Kérdőjelek arány nem függ attól, hogy mun­kaszüneti vagy munkanapon tartják meg a voksolást. Mint mondotta: olyan közhangulatot kell kialakítani, hogy a polgárok kötelességüknek érezzék a véle­ménynyilvánítást a szavazóur­náknál. A polgároknak érezniük kell, hogy szavazatuktól függ: merre halad tovább az ország — fogalmazott Varga László. Fodor István, a függetlenek képviselőcsoportjának megbí­zottja az eddig szóba került idő­pontok közül a május 8-át tartja a legrosszabbnak. Fodor István szerint ez a dátum nem szolgálja Göncz Árpád pénteki sajtótájé­koztatóján kifejtett szempontjait sem, mivel a második fordulóra egy hét felkészülési idő nem elég, két hét múlva a pünkösd nem­csak katolikus, hanem protestáns ünnep is, tehát a 8-a utáni har­madik hétvége megegyezik azzal, mintha az elnök 15-éré tűzte vol­na ki a választások első forduló­ját. Horváth, Lajos, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke a köztársasági elnök által meg­nevezett időpontot pártos dön­tésnek tartja, amely általában a baloldalnak kedvez, és hátrányos a nemzeti keresztény erőknek. Milyen lesz a bizonyítvány? Megértjük-e mi, választópolgárok, hogy a soron következő országy- gyűlési képviselő-választásoknak mennyire komoly a tétje? Ez a kér­dés is foglalkoztatta az elmúlt napokban Göncz Árpád köztársasági elnököt, amikor a pártokkal konzultálva, a közvelemény-kutatási adatokat tanulmányozva május 8-ra, vasárnapra írta ki az országgyű­lési választásokat. Á dátum gondos kiválasztásával is hozzá akart já­rulni ahhoz, hogy az állampolgárok mind nagyobb számban éljenek választójogukkal, s így teremtsék meg még a nyári „holtszezon” előtt a működőképes, összetételében valóban a közakaratot kifejező Par­lamentet és a stabil kormányzás folytatásának feltételeit. Bizonyítványt állítunk ki magunkról? A rendszerváltozást meg­alapozó első választás után a most következő szavazás arról dönt majd, hogyan működjék tartósan a demokrácia hazánkban. Ez politi­kai folyamat — a többpártrendszer erősítése és fejlesztése —, s egyben gazdasági érdek, hiszen nálunk ma a szilárd állami lét fontos feltétele a gazdasági krízisből való kilábalás, a létfeltételek romlásának megál­lítása és a fejlődés érzékelhető megindítása. Meghatározó óhaj az or­szág szellemi-erkölcsi állapotának javítása is. A választás eredménye bizonyítványt állít ki arról, hányán és milyen erővel állnak ki e folya­matok mellett. Mit mérlegeljünk? A köztársasági elnök az ország színe előtt mondta el, hogy egyformán fontosnak tartja egy-egy párt, mint szer­vezet, és egy-egy jelölt, mint egyéniség alapos mérlegelését. Tudnunk kell, hogy ki kicsoda a maga teljes valósagában, és azt is, hogy mit képvisel? E két nézőpont együtt vezesse a polgár tollát a szavazófül­kében — hangzott az elnöki jó tanács. Göncz Árpád tehát május 8-ára urnák elé szólította az ország né­pét. Hogy milyen lesz a választási kampány? Ez márjórészt a közélet szereplőin múlik. De mi, polgárok figyelmeztethetjük őket: csak tisz­tességes szándékkal és tiszta beszéddel lehet „meghódítani” bennün­ket. P. T. A nők szerepe a pártok politikai programjában „A nők szerepe a pártok poli­tikai programjában” címmel ren­dezett konferenciát pénteken a Friedrich Ebert Alapítvány és a MONA (Magyarországi Női Alapítvány). Kéri László politológus elő­adásában hangsúlyozta: kívána­tos lenne, ha a választásokat kö­vetően több nő kerülne a Parla­mentbe, s gondolkodásmódjuk megjelenne a politikában. Véle­ménye szerint a mai erőviszo­nyok rendkívül korlátozottak, kevés hely jut a nőknek. Büki Dorottya, az SZDSZ or­szággyűlési képviselője, a MO­NA kuratóriumának tagja a sza­baddemokraták programjából emelt ki részleteket a nőpolitiká­ra vonatkozóan. Elhangzott pél­dául, hogy az SZDSZ kívánatos­nak tartaná, ha a gyermeküket nevelő anyák részmunkaidő­kedvezményeket kapnának, és ezt, ha szükséges, a fiatal nagy­szülők is igénybe vehet­nék. Frenkl Róbert, a Köztársaság Párt elnökségének tagja elmond­ta, hogy pártja nem tartja idősze­rűnek a nők nyugdíjkorhatárá­nak emelését. Mint hangsúlyoz­ta: a nyugdíjkorhatár felemelé­sére nem indok, hogy Nyugat- Európában később mennek nyugdíjba a nők. Az MSZP sem támogatja a korhatár emelését azonnal és drasztikusan, mert ez egész női életutakat tör ketté — mondta Katona Béla, az MSZP országy- gyűlési képviselője. Pártja véle­ményét tolmácsolva kifejezte: mihamarabb rendezni kell az öz­vegyi nyugdijakat. Mennyire szegények az amerikai szegények? A szegények száma és aránya egy társadalmon belül nem csupán ri­deg statisztikai adat: mögötte szociális programok, költségvetési tételek és erkölcsi kérdések húzódnak meg. A nyomor, a nélkülö­zés örök vita tárgyát képezi az Egyesült Államokban is, ahol a te­mérdek — és igen drága — jóléti programból állampolgári jogon ré­szesedhetnek a segélyt igénylők. Jellegükből fakadóan a szociális ráfordítások állandó tételek a költségvetésen belül: és hogy nem csekélységről van szó, elég csak arra utalni, hogy az összkiadások ötvenhat százalékát a jóléti programok viszik el! A szövetségi, álla­mi és helyi szintű egészségügyi és oktatási kiadások, a veteránok­nak nyújtott támogatás, a különböző segélyprogramok durván a hazai össztermék 19 százalékára — mintegy egybillió dollárra — rúgnak évente. Sok középosztálybeli ameri­kai igazságtalannak tartja a jóté­konysági rendszert. Viszolygá­suk alapja: rengetegen élnek visz- sza azzal a furcsa helyzettel, hogy inkább megéri segélyeken élni, mint olyan munkát végezni, amely kevesebbet hoz a konyhá­ra. Az adófizető szemszögéből a kérdés úgy vetődik fel: miért költsék én azokra, akik még csak nem is dolgoznak, pedig volna mit? Vagy pusztán azért szülik meg a gyermeküket, hogy még több segélyt kapjanak? Mi kö­zöm hozzá, ha jó néhány politi­kus populista jelszavak hangoz­tatásával akar tőkét kovácsolni magának? Persze, ennél azért sokkal ösz- szetettebb és fajsúlyosabb társa­dalmi problémáról van szó. Min­denesetre az egyik kiindulópont az, hogy ki tekinthető szegény­nek. Áz amerikai kormány egy négytagú család esetében évi 14.343 dolláros jövedelemben szabta meg a nyomorszintet: en­nek alapján 37 millió amerikai, a lakosság 14,5 százaléka él a sze­génységküszöb alatt. Á konzervatív Heritage Foun­dation szakértője, Robert Rector nézete szerint a számítás végze­tesen hibás, mert nem veszi te­kintetbe az olyan jövedelemki­egészítő forrásokat, mint amilye­nek a szociális segélyek, az egészségügyi támogatás, az egyedülálló anyáknak és gyer­mekeknek szánt juttatások, vagy az élelmiszerjegyek. Kalkulációja szerint ha min­dent összeadnának, a „nyomor­szinten” élők összjövedelme máris 11.470 dollárral növeked­ne, és átlagosan 25.813 dollárt tenne ki. Másfelől valamiképpen számításba kellene venni a feke­tegazdaságból származó bevéte­leket is, amelyek becslése szerint — össznemzeti szinten — évente elérhetik akár a 300 milliárd dol­lárt is. Sok ember vállal takarí­tást, fűnyírást vagy szobafestést „ipar nélkül”, vagyis eltitkolva jövedelmét az adóhatóság elől. Hivatalos adatokra támasz­kodva kimutatta, hogy a kor­mány számítása alapján szegénye nek minősülő családok negyven százaléka saját házban vagy la­kásban él; hétszázötvenezren rendelkeznek százezer dollárt meghaladó értékű ingatlannal; hetvenezer „nyomorgó” vagyo­na túllépi a 300.000 dollárt. A szegények 64 százalékának van legalább egy autója; 58 százalé­kuk olyan háztartásban lakik, ahol egy főre két vagy több szoba jut; 91 százalékuk rendelkezik legkevesebb egy színes televízió­val, és kétharmaduknak van mikrohullámú sütője. A statisztikai összesítésekből Robert Rector arra a következte­tésre jutott, hogy a „szegénység­küszöb alatt élők” jelentős része olyan életmódot folytathat, amely nem nagyon különbözik a középosztálybeli életszínvonal­tól. Rácz Péter NÓGRÁD I HÍRLAP kézbesítésére kézbesítőket keresünk az alábbi településeken: ErdStarcsa - Héhalom Egyházasdengeleg (egy kézbesítő) Erdőkürt - Kalló (egy kézbesítő) Cserhátszentiván - Bokor Kutasó (egy kézbesítő) Ezeken a településeken a kézbesítő saját gépkocsijával hordja szét és kézbesíti lapunkat. Várjuk olyan Hölgyek vagy Urak jelentkezését akik rendelkeznek saját gépkocsival és szívesen terjesztenék a Nógrád Megyei Hírlapot. (Erkölcsi bizonyítvány szükséges.) Az alábbi címen jelentkezhetnek: Pál és Társa Bt., Bátonyterenye, Rimai u. 12. II/2., Tel.: 32/354-652

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom