Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. február 1kedd Felháborodás, sztrájkhangulat - Félév előtt az iskolákban Túlsúlyos, lúdtalpas, cukorbeteg gyerekek Kaotikus állapotok a közoktatásban Beszélgetés Szöllösi Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkárával A félév előtti iskolai nagy sürgésben-forgásban most különö­sen ideges a hangulat. No nem a megszaporodott teendők miatt. A miértek után kutatva ismerőseim ezeket mondják: bértábla, törvénymódosítás, visszasorolás, bérminimum. Valóban nyug­talanok a nevelők? - kérdezem Szőllősi Istvánnét, a Pedagógu­sok Szakszervezetének főtitkárát.- Mi a helyzet a kötelező óraszámokkal, a központi bérfinanszírozással?- Közismert, hogy az önkor­mányzati szövetségek nevében javasolták a pedagógusok óra­a központi bérfinanszírozás módjának kimunkálásához.- Mik az aktuális érdekvé­delmi feladatok?- Most három vasat kell egy­szerre a tűzben tartanunk. Az in­A salgótarjáni Arany János általános és szakiskola diákjai az új impozáns épület mellett, még a régi kis épületben is intenzíven tanulnak. Felvételünkön Kovácsné Bulyáki Margit franciaórát tart az első C. osztályban. Gyurkó Péter Új konfliktushelyzet-A közalkalmazottak jogál­lásával kapcsolatos törvény no­vemberi sietős módosítása új konfliktushelyzetet teremtett. A törvénymódosítás és a nyomá­ban elkészült rendelet nemcsak szűkítette a magasabb fizetési kategóriába sorolás kötelező eseteit, de a lehetséges átsoro­lással kapcsolatban - szerintünk - törvény- és alkotmánysértő megoldásokat sugallt az ön- kormányzatoknak. Ezáltal pe­dagógusok ezreit rugdosták ki a magasabb fizetési kategóriából. S mindezt utólag, visszamenő- leges hatállyal.- Mit szól mindehhez a szakszervezet?-Tiltakozik. Ezt a helyzetet nem vagyunk hajlandók elfo­gadni. Nemcsak azért, mert a módosítással összefüggésben semmiféle érdekegyeztetés nem történt, hanem azért is, mert az egyoldalú változtatással meg­szegte a kormányzat a múlt évi megállapodást. Igaz, bevezetik az új bértáblát, de hát tavaly ar­ról azért nem volt szó, hogy kiü- resítik majd a legmagasabb fize­tési osztályt, s eközben a bér­minimum is a régi marad.- A kormányzat szerint a pedagógusok kérték a módo­sítást.- Ez egyáltalán nem ok, csak ürügy volt arra, hogy a minisz­térium végrehajtsa a pénzügy szűkítő útmutatásait. Erre bizo­nyítékaink vannak még az egyéni képviselői indítvány be­nyújtása előtti időből.- Mi vár­ható?- Felhábo­rodás, botrány, sztrájkhangu­lat, spontán sztrájkok, pe­rek sokasága.- Mit le­hetne tenni?- A Peda­gógusok Szak­szervezete azonnal, soron kívül tárgya­lást kezdemé­nyez az A-l-es kategória fel­emeléséről, vagyis arról, hogy a bérmi­nimum a köz­alkalmazot­taknál is a mindenkori or­szágos érvé­nyes bértétel legyen, s ne attól kevesebb. Ez a változás - ha megtörténne - minden fizetési kategóriát érintené. Szerződésszegések Ugyanakkor már beadvány­nyal fordultunk az alkotmánybí­rósághoz - kérve a törvény és a rendelet felülvizsgálatát. Sze­rintünk mindkét dokumentum törvény- és alkotmányellenes. Előírásaik szerzett jogot sérte­nek, s ha végrehajtják őket, egyoldalú szerződésszegések történnének. számának felemelését 18-ról 22,5 órára. Mi ezzel - természe­tesen, sok indok miatt - nem ér­tünk egyet. De hogy ne lehessen oly könnyen megtenni ezt, java­soljuk, hogy az országgyűlés törvényben rögzítse az óraszá­mokat, s ne valamilyen rendelet szabályozza. Három vas a tűzben Az oktatási törvény előírja, hogy 1995-től központi bérfi­nanszírozás lép életbe, s nekünk nem mindegy, hogy milyen. Ezért már most hozzá kell fogni tézményi szinten: ha problé­máik vannak a pedagógusok­nak, kezdeményezzenek egyez­tetést, s ennek eredménytelen­sége esetén adjanak be keresetet a bírósághoz. Települési szin­ten: reprezentatív szakszerveze­teink egyeztessenek az önkor­mányzatokkal a költségvetéssel kapcsolatban. A közalkalma­zotti törvény ezt egyébként kö­telezően előírja. Országos szin­ten: mi már megindítottuk a harcot az alkotmányellenes jog­szabályok érvénytelenítéséért, és a minimálbér emeléséért. Mies P. József Hogyan tovább iskolaegészségügy? A z iskolaegészségügyről rendezett országos kon­ferencia szervezői és résztvevői talán nem is talál­hattak volna alkalmasabb időpontot, mint az idei esz­tendőt: az ENSZ 1994-et a családok nemzetközi évévé nyilvánította, a család pedig elképzelhetetlen gyerek, a gyerek pedig iskola nélkül. Évről évre romlik a gyerekek egészségi állapota, jelentette be az országos tisztifőorvos. Riasz­tóak az adatok: a gyerekek 10-15 százaléka túlsúlyos, elhí­zott, ami a későbbiekben magas vérnyomást, szív- és érrendszeri elváltozást, cukorbetegséget idézhet elő. Az iskolások mint­egy fele mozgásszervi elválto­zásban szenved: lúdtalpasak, hibás a testtartásuk, ferde a ge­rincük. A mozgásszegény élet­mód 35-40 százalékuknál ér­hető tetten: testmagasságuk nö­vekedésével nem tart lépést izomzatúk fejlődése. A serdülőkorúak több mint egyharmada dohányzik, minden ötödik gyereknél tapasztalható mentálhigiénás, lelki eredetű probléma. Elképesztően rossz a gyerekek fogazata, az óvodások 80 százalékánál tapasztalható fogszuvasodás, az iskolások 80-90 százalékának legalább öt maradó, állandó foga beteg. Az egészségügyi reformmal valójában hatályukat vesztették az iskolaegészségügyről szóló miniszteri utasítások. A tb-kár- tya bevezetése óta az alapellátá­sáért a gyermek- és a felnőtt há­ziorvosi szolgálat a felelős. Csökkent a fő- vagy mellékfog­lalkozásban tevékenykedő isko­laorvosok, ifjúsági- és körzeti védőnők száma. A települési önkormányza­toknak gyakran nincs pénzük az iskolaorvos és védőnő munká­jának honorálására, végül is gazdátlanná vált az iskolaegész­ségügy, védtelenné a gyerek. A szakemberek a legfonto­sabb feltételnek az iskolaegész­ségügy formai és tartalmi meg­újítását tartják, és korszerűsített jogi szabályozást sürgetnek. Malajziában, a Bajaus szigetek lakói valamikor rettegett kalózok vol­tak. Utódaik magányosan élnek a szigeten, s halásznak. Az utóbbi idő­ben sok hajót támadtak meg errefelé, s a gyanú a tengerek nomádjaira esett. Bűnösségüket azonban ez ideig nem sikerült bebizonyítani. A játék fejleszti a kreativitást Monopoly - az élethez igazítva A nagy francia ásvány- olajvállalat, az Elf központ­jában, az ülésterem falán a Monopoly ismert társasjá­ték nagy, kétszer három mé­teres táblája függ. Előtte Európa különböző részeiből összesereglett vállalati veze­tők, akik 5 napos szeminá­riumra gyűltek össze - és játszanak: olajlelőhelyeket, fúrótornyokat, piacokat ad­nak és vesznek. Hasonló társasjátékot játszanak más francia nagyvállalatoknál is, így például a Renault autó­gyárban és a Prisunic áru­házhálózatnál. De mind­egyik játék „mérték után”, azaz a megrendelő cég saját kívánalmaihoz igazítva ké­szül. Gyártója az ötlet­gazda: a 32 éves francia hölgy, Corinne Jayat.- A vezérigazgatók rájöt­tek arra, hogy ez a játék fej­leszti a kreativitást, erősiti a csapatszellemet, és növeli a felelősségérzetet - állítja Corinne Jayat. Aki játszik, nem érzi, hogy dolgozik. Mai „macskakor ömpörkölt" Surján László mondja íróasztalán kifőzte: Zöldi László Szakszerűen Kevesen tudják például azt, hogy a szakszerűen elkészített fogtömések­nél is pana­szok jelent­kezhetnek. Hideg, majd meleg ingerre föllépő érzé­kenység figyelmeztető előjele lehet egy későbbi komoly fájdalomnak. Ha valaki már ezen kezdeti panaszok során orvoshoz fordul, egy tömés­cserével elkerülheti a na­gyobb fájdalmat. Szike Az orvos nem közgazdász, neki gyógyítania kell az utolsó leheletig. Eszébe sem juthat, hogy az adott anyagi körülmények között inkább a fiatalt, mintsem az öregebbet operálja meg. Vagy-vagy A rendszerváltás vagy dik­tatórikus, vagy jogi úton zaj­lik. Ha lehet, válasszuk in­kább a jogi lehetőséget. Fordulat Az adminisztrációt el lehet hagyni, ha az ország orvos- társadalma az álbetegek he­lyett a valódiak felé fordul. Ártalmas-e a sajtó? A túlságosan lojális sajtó többet árt, mint az objektív. A túlságosan támadó sajtó pe­dig épp az ellenzéknek árt, amelynek kedvezni akar. A mezőgazdasági termelés lehetőleg ne sértse a növény- és az állatvilágot! Privatizált természetvédelem A termőföldek privatizációja, illetve a kárpótlás során olyan területek is magántulajdonba kerültek, amelyek természetvé­delmi szempontból jelentős értéket képviselnek (erdők, mezők, halastavak, ősgyepek). A Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület szerint az ezeken a területeken folytatott inten­zív gazdálkodás a ritka, esetleg védetté nyilvánított növény- és állatfajok pusztulását eredményezheti. Ennek megakadályozá­sát az egyesület fontos feladatának tartja.-Mit tehet egy társadalmi szervezet, ha a privatizáció­ról, illetve a kárpótlásról szóló törvények egyértelműen ren­delkeznek az említett terüle­tek magánkézbe adásáról, természetvédelmi törvénye pedig még mindig nincs az or­szágnak? - kérdeztük Kállay György főtitkártól. Szakmai alapon nosok rendelkezésére. A mező- gazdasági termelés és a termé­szetvédelem ugyanis össze­egyeztethető, csupán szervezési kérdés az egész. Számos kiad­ványt készítettünk már, amely­ben pontról pontra leírjuk, ho­gyan lehet jó terméseredmé­nyeket elérni úgy, hogy közben nem sérül az adott környezetben élő növény- és állatvilág. Csalódás- Két évvel ezelőtt hirdet­ték meg a Kárpótlás és termé­szetvédelem című program­jukat. Milyen eredménnyel?- Sajnos, csalódást okozott. Arra számítottunk, hogy sokkal többen ajánlják fel egyesüle­tünknek a kárpótlási jegyüket. Eredetileg ezekből is természeti szempontból értékes területeket szerettünk volna vásárolni. Ne­hezíti a helyzetünket az is, hogy a kárpótlási jegyeket csak ott lehet felhasználni, ahol az álla­mosítás annak idején történt. Domi Zsuzsa Mátyás király címermadara volt - Hazánkban szórványosan költ A hollók megtelepedése a Karancs-Medves és Somlyó környékén- A privatizációt és a kárpót­lást egyaránt szakmai alapokról közelítjük meg. S mivel a tör­vény ellen valóban nem tehe­tünk semmit, alkalmazkodunk hozzá. A halastavak nagy része védett terület, de ennek ellenére bevonták a privatizációba. így jártak a biharugrai vagy a pacsmagi halastavak is.-Milyen pénzből tudott az egyesület akkora részesedést szerezni, amellyel befolyásol­hatja a döntéseket?- Külföldi kapcsolatainknak köszönhetően az egyik társszer­vezetünk sietett segítségünkre, így viszonylag nagy összeg állt e célra a rendelkezésünkre. Járhatatlan út-Ebből azonban talán már látszik is, hogy ez az út hosszú távon járhatatlan. Pénzünk nincs és nem is az a feladatunk, hogy az országban minden vé­delemre érdemes föld tulajdon­jogát megszerezzük. Viszont a szakmai tudásunkat örömmel bocsátjuk a mindenkori tulajdo­1987-ben már a Mátraszeléhez tartozó Kősavára nevű erdő­részben is fészkelt, és nevelte fel fiókáit. Ám az itteni erdőt kivágták, így a szomszédos Csengő-árnyék nevezetű bük­kösben lévő héja fészkét fog­lalta el az 1988-as évben. Az ezt követő években is eb­ben a fészekben költött, és ne­velte fel évente a 4-4 fiókáját. Időközben a fészek annyira el­korhadt, hogy a 1992-ben a tol­las fiókák súlya alatt elszakadt és lehullott. Ezért egy műfész­ket helyeztünk a régi helyére, azonban ezt nem foglalta el. 1993-ban az Inászó fölötti erő­sen gyérített idős bükkösben ta­láltam fészket 3 tollas fiókával. A Karancsban lévő fészekben is költött évente, de az erdő illetve a költőfa kivágása után eltűnt onnan. Az utóbbi években a Medves fennsíkon és annak déli vonulatain 13 példányból álló csapatot figyeltem meg, sőt a nyírmedi külszíni fejtésű bá­nyánál is láttam 10-es csapatot. Varga Ferenc ornitológus Zagyvaróna íme, írásunk főszereplője, a holló R itka mint a fehér holló tartja a szólás-mon­dás. Sokáig Mátyás király címermadara a fekete holló is ritkaság- számba ment nemcsak vi­dékünkön, hanem orszá­gos viszony­latban is. A szakirodal­mak szerint a holló hazai vi­szonylatban a szórványosan költő madaraink közé tarto­zik, így például az 1980-as évek elején Magyarországon mindössze 100-ra becsülték a költőpárok számát. Ez a nagytestű varjúfélék csa­ládjába tartozó madár nálunk először 1970 tavaszán, a bámai Karós-lápban lévő idős luc- fenyvesben fészkelt. Sajnos az akkori szarkák elleni mérgezett tojások kirakása sok egyéb ma­dár elhullását is okozták. így a bámai fészek alatt, amelyben tollas fiókák voltak megtaláltam az egyik szülőholló tetemét. Ezt követően ismét megszűntek a Salgótarjánt övező erdőkben történő fészkelések. Ezek után 1986-ban a Ma­gyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület helyi cso­portjának egyik tagja a Karancs hegység erdejében talált egy fészket 4 tollas fiókával, ame­lyeket le is gyűrűztünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom