Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-26-27 / 48. szám
12 CSALÁD, OTTHON, SZABADIDŐ 1994. február 26-27., szombat-vasárnap A tavasz hírnökei Tőzike virága, levele, hagymája A januári, évszázados rekordot döntő meleg a tavasz ígéretét hozta a növényeknek. Elegendő volt a hideg napok száma ahhoz, hogy azt a hatást váltsa ki, vége a télnek, és itt a virágzás ideje. Legjobban sietett a kinyílással a Leoncojum vemum, vagyis a tavaszi tőzike. Európa középső részein honos, de a mi vidékünkön kevésbé ismert. Ennek az az oka, hogy párás körülmények között érzi jól magát. Főleg a nyugatibb párás részeken, a Bakony, a Somogyi dombvidék és az Alpok keleti nyúlványaiban fordul elő. Február-márciusban nyílik - tőálló kocsányon - hóvirágra emlékeztető, fehér, kedves virága. A lepellevelek csúcsán lévő zölt folt különbözteti meg az előbbitől. Aki bővíteni szeretné kerti választékát a korai virágzású tőzikével, kertje nyugati részére ültesse, félámyékba, ahol a nyirkosabb mikroklíma jobban megvalósítható. Szaporítóanyagot gyűjtéssel (virágzás, illetve behúzódás után) szerezhetünk, vagy ősszel sarjhagymáról szaporítható. A legismertebb koratavaszi virágunk a hóvirág. Nevét kétszeresen is megérdemli. Bókoló virágai hófehérek, és szinte a hó alól nyílnak. Fontos ámyéki növény. Virágzása a tavasz jövetelét jelzi. A kert használhatóságát kitolhatjuk a benne virágzó növényekkel. Kezdetét a korán virágzókkal. A virág már enyhébb téli, télvégi napokon a kertbe csalja az embert. A hóvirág tipikus humuszlakó. Csak olyan helyen marad meg és szaporodik el, ahol a téli takarót és később a tápláló humuszt adó lombot nem gereblyézik össze. A lomb nem szemét (kivéve, ha fertőzött, beteg), hozzájárul sok szép ámyéki növény termeszt- hetőségéhez. Elérhetjük, hogy az árnyékban lévő kertrész nem egy csupasz folt lesz, hanem - a gyepszintet alkotó növényekkel - a kert egyik legszebb dísze. A hóvirágot ide, az ámyéki gyeppótlók közé ültessük. Mint vágott virág is kedvelt, apró, borostyánlevéllel keretezett csokrai érzelmi hatásukkal pompá- sabb virágokkal is felveszik a versenyt. Szintén sarjhagymáról szaporítható. A behúzódás után felszedjük, és ősszel telepítjük. Lehet magját is szedni, és érés után azonnal vetni. így később kapunk virágzó töveket. Sokszor már a hó alatt, februárban virágzik a fekete hunyor. Virága - nevével ellentétesen - fehér, körül zöldes. Nevét fekete gyökeréről kapta. Levelei bőmeműek, tenyeresen osztottak. Kertekben különböző színű változatát termesztik. Árnyas helyekre, facsoportok alá ültessük. Szaporítóanyagát, mivel védett növény, inkább kertészetekben vásároljuk. A kert természetes jellegét növeli. Tavaszjelző virág a kökörcsin is. Karógyökerű évelő. Cserepes szaporítóanyagát ma már vásárolhatjuk. Gyűjtésével ne kísérletezzünk, mivel kiszedéskor gyökere megsérül. Nem tűri az átültetést. Érés után magját cserépben lehet nevelni, majd kiültetni. A sort a már naposabb körülményeket kedvelő ibolya, gyöngyvirág, jácint, nárcisz zárja, hogy utána átadják helyüket a hosszabb életű egynyári virágoknak. V. Pénzes Judit Amire választ várnak az olvasók Annak csak örülhetünk, hogy egyre gyakrabban kapunk olvasói leveleket, amelyekben szinte partneri, sőt, alkotótársi szerepről is tanúbizonyságot adnak olvasóink. Elsősorban azzal, hogy a közérdeklődésre számot tartó szó- és nyelvhasználati jelenséggel és gyakorlattal kapcsolatos kérdésekben kémek tájékoztatást, eligazítást. Deákos műveltségéről, a latin nyelvben való jártasságáról tanúskodó levélírónknak az nem tetszik, hogy ebben a reklám- szövegben - Vadé mecum szájápoló - hibás kiejtéssel hangoztatják a latinos, deákos műveltségünk örökségeként számon tartott vadé mecum nyelvi formát. Helyes olvasata, kiejtése: „vádé mékum”, jelentése: Járj velem! Az 1800-as évektől kezdve a vadé mecum szólásszerű nyelvi formával nevezték meg a „velemjáró könyvets- kéket”, a zsebkönyvszerü útikalauzokat, noteszokat, ismereteket közlő évkönyveket, kézikönyveket, följegyzéseket, vezérfonalakat. Egy Pesten 1843-ban kiadott könyv már ilyen címadással jelent meg: Vademecum: szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára. Tófalusi István sem véletlenül adta a szokatlan szavak szótára kiadványának ezt a címet: Vademecum. A valóban szokatlan szótárt zsebkönyvként ajánlja a szerző az olvasók figyelmébe. A kézikönyv megnevezést is emlegeti a szerző a bevezető sorokban. Lapunk hasábjain is olvashattuk a „vádemé- kum” szóalakot a Tófalusi István Vallási vademecum című munkájáról szót ejtő közleményben (Heves M. Hírlap, 1993. febr. 18.). Bár szótáraink a választékos, a régies minősítésekkel emlegetik e szóformát, a Könyvvilág egyik cikkének címadásában mégis kulcsszerepet kapott: Vademecum a filozófiához. Szívesen vettük annak az édesanyának a levelét is, amelyből megtudhattuk, hogy a görög eredetű -sa közhasználatban nem elterjedt - tudományos szakkifejezések felhasználásával csínján kell bánnunk. A dyslexia, dysle.xiás - kiejtésük szerint: diszlexia, diszlexiás - kifejezésekről van szó. Levélírónk szerint, amikor a fia osztályfőnökével taklálkozott, megtudta tőle, hogy a fiacskája dyslexiás, de hogy ebből a dyslexiából mikor és hogyan kerül ki, azt még nem tudta megmondani neki senki. Levélírónkat annyira meglepte a két idegen szó használata, hogy elfelejtette megkérdezni, mit is jelent a két szakkifejezés. Azt azonban sejtette, hogy valamiféle rendellenességről, sikertelenségről, zavarról lehet szó. Levelében meg is kérdezi, jól sejtette-e mindezt. Igenlő választ kaphat a kérdésére. A görög dys több szóösszetétel előtagjaként a nem megfelelő, a hibás, a hiányos, a zavart okozó működési jelenségekre utal. Példáink is ezt tanúsítják: disz- funkció, (rendellenes, zavart működés), diszkinézia (mozgási zavar), dyslexia (olvasászavar), diszlália (beszédzavar). Hogy a gyerekkel kapcsolatban melyik zavartípusra gondolt, arról a dyslexia, dyslexiás szavakkal élés adhat eligazítást. Nem a beszélő, illetőleg a beszéd szerveinek hiányos működéséből fakadó beszédzavarról van szó, hanem arról, hogy a dyslexiás gyerekek nehezebben tanulnak meg olvasni, s az olva- sági zavarok miatt az olvasási készség bizonytalan, ezért jelentkezik náluk az olvasásfóbia, a beteges félelem az olvasástól, így gátlásossá válnak, pontatlanul olvasnak, nehezebben tanulnak meg értelmesen, értelmező szinten olvasni. Különösen zavar tapasztalható a hangok és a betűk megkülönböztetésében, a szóelemek pontos elkülönítésében, az alkotó tagok írásában és ejtésében, a betűejtéshez való ragaszkodásban: az „ablakban látjuk” olvasásában az „ablagban láttyuk” helyes ejtést a betűejtés hibás változata váltja fel: ab-lak-ban lát-juk. A dyslexiás gyerek általában pontatlanul olvas, sokat ismétel. A korszerű és hatásos módszerekkel kiküszöbölhetjük e hibákat, zavarokat. A tudománytörténet beszédes példákról is tud e témakörrel kapcsolatban. A világhírű Einstein és Edison is dyslexiás zavarokkal küszködött gyerekkorában. Életútjuk, tevékenységük arról tanúskodik, hogy e zavarok javíthatók, ha a tüneteket korán felismerjük, s az okokra vonatkozólag is használható ismeret- anyag áll a pedagógusok rendelkezésére. Dr. Bakos Józsej Az írás, mint jellemünktükre (A Grafológiai Intézet rovata) Gondolatok az önvizsgálatról a 1. sz. minta A világot csak saját magunkhoz való viszonyunkon keresztül ismerjük. Ezért nemcsak a világot kell állandóan vizsgálnunk, hanem magát a vizsgálót is. A zártság annyira jelenlévő az emberekben, hogy már-már alaptermészetük jegyeként fogható föl. Ám attól, hogy természetes, még nem lesz sem hasznos, sem lényeges, sem megváltozhatatlan. Az igazi önvizsgálathoz nyíltság és bátorság kell. Az érett és egészséges elméjű embernek rendekívüli rugalmasságra van szüksége ahhoz, hogy fönntartsa az egyensúlyt az egymásnak ellentmondó szükségletek, célok, feladatok, felelősségek stb. között. Ez az egyensúlyozás senkinem sem megy (nem mehet) tökéletesen, előbb vagy utóbb kibillen az egyensúlyi állapotból, s veszélyes ütemben halad valamelyik szélső helyzethez. Mivel mai korunk legtöbb elvárása a 30-45 évesekre záporozik, az ebben a korosztályban előforduló krízishelyzeteket „életközépi” válságnak is nevezi a pszichológia. Akik elég bátrak az önkéntes pszichoanalízishez és terápiához, azok általában több változáson mennek keresztül, mint mások egész életükben. Ami azt illeti, a pozitív változás már az analízis előtt megkezdődött, hiszen már magában foglalja a „nincsen nekem semmi bajom” én-kép föladását. Ez főleg férfiak számára nagyon nehéz, mert sajnos kultúránkban ez gyakran összefonódik azzal, hogy „férfiatlan, gyenge vagyok”. (Pedig ha az emberi lélekhez képest olyen „primitív” szerkezetnek, mint az autó, állandó szervizre van szüksége, miért nem ismerjük már be végre, hogy ide is szakemberek kellenek?!) A pszichoterápiát vállalók rendszerint az átlagosnál erősebbek, és fejlődni vá- gyóak. Változni akarnak, mert elégedetlenek magukkal. Az „életközépi válság” szereplői általában két táborra oszthatók. Az első csoport a neurotikusoké, ők azok, akik mindig, mindenért magukat okolják, szoronganak, bizonytalanok saját viselkedésüket, hozzáállásukat illetőlen. A másik tábor a jellemhibásoké, akik sohasem látják be, hogy bármi közük lenne problémájukhoz, azokért tőlük független erőket okolnak. Míg egy neurotikussal könnyen együtt tud dolgozni akár a pszichológus, vagy a grafológus, a jellemhibással sokkal nehezebb dolga van, hiszen az utóbbi eleve nem hajlandó mélyebb önvizsgálatra. Kevés ember mentes teljesen a neurózistól, vagy a jellemhibáktól. Ezt az magyarázza, hogy az emberi lét egyik legalapvetőbb problémája annak helyes eldöntése, hogy miért tartozunk felelősséggel, és miért nem. A problémát sohasem lehet kielégítően megoldani. Egész életünk során újra és újra föl kell mérni felelősségünket, mégpedig a változó események mindegyikével kapcsolatban. Szükség van a folytonos önvizsgálat képességére, amiként a hajlandóságra is. Az íráskép általában egyértelműen árulkodik arról, hogy valaki inkább neurotikus jellegű karakter, vagy jellemhibára hajlamos. Mivel azonban, mint mindenben, itt is a kevert típusok (ún. „jellem-neurotikusok”) fordulnak elő leggyakrabban, különös gyakorlatot és hozzáértést kíván a megkülönböztetés. Nézzünk két példát nem kevert, hanem tiszta típusokra. 1. sz. minta: neurotikus írás. A neurotikusoknál az íráskép összeszorul, szinte érezhető, hogy a „külvilág” agyony- nyomja, mintegy ránehezedik az íróra, s az írás terjedelme lezsugorodik, a tovahaladásnál félelemérzet akadályozza. Mindemellett a bizonytalanságérzet még a hullámzó sorokban is kifejeződik. 2. sz. minta: A jellemhibára hajlamos emberek szívesen kinyújtóznak a térben, mozdulataik tértölelőek, lendületesek, szinte érezhető, hogy elvárják, hogy a tér, a világ alkalmazkodjon hozzájuk, ne pedig ők figyeljenek a helyes beosztásra. Katona Ágnes grafológus 2. sz. minta A hajótörött esete a kapitánnyal Az utasszállító hajó egy parányi lakatlan sziget mellett halad el, amelynek partján hirtelen egy igencsak torzonborz ember jelenik meg, aki - meglátva a hajót - eszeveszetten hadonászni kezd.- Mit csinál ez ott? - érdeklődik az egyik utas a hajó kapitányától. Á választ lásd a vízsz. L, valamint függ. 12. és 18. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A kapitány válaszának első része (zárt betűk: N, T, M, A, H, Z) 12. A személyét megelőző helyre 13. Disznó teszi az orrával 14. Újpesti sportegylet 15. Annál lejjebb 16. Közlöny része! 17. Méhlakás 19. Művészet - latinul 21. Az izmot köti a csonthoz 22. Levestésztát keskeny csíkokra vágt 24. Amorf egynemű hangzói 26. Szarvas- marha első két lába közti izmos testrésze 28. A gazdaság egyik ága 29. Idegen Károly 31. Libé- riás alkalmazott 32. Valakinél megkülönböztető bánásmódot alkalmazni 35. Azonban 37. Tárgyat kizárólagos joggal birtokba vesz 38. Kiütés a ringben 39. Ilona becézve 4L Tárgyat portól megtisztogat 42. Seben képződik 43. Nem kézzel írja 45. Légi fegyver 48. Békés... (színművésznő) 49. Kellemesen árnyas 51. Folyók fölött átívelő építmények 52. A Rákosi-kor- mány minisztere volt (Ernő) 53. Delejes hatású 55. Egyenes felületű 56. Részben egysíkú! 57. Város Jász-Nagykun-Szolnok megyében 59. Felső végtag 60. Kettős mássalhangzó 61. Földünk mellékbolygója 62. Gríz 64. A rádium vegyjele 65. Hajat kócossá tesz 67. Károsan hat 69. Munkakört betölt FÜGGŐEGES: 2. Beborít 3. Máté Éva monogramja 4. Hivatkozik valamire 5. Sűrű növésű 6. Arany - franciául 7. Te - németül 8. Női név 9. Költemény 10. A lantán vegyjele 11. Balaton melletti üdülőhely 12. A válasz harmadik, befejező része (zárt betűk: N, O, Ó, N) 17. Óhajtják 18. A kapitány szavainak második része (zárt betűk: E, V) 20. Célként kitűzött színvonal 23. Órahang 24. Tapogatózva keresgél 25. Vásárlóérték fölött fizetendő összeg 27. Enikő becézve 29. A szükséges időpont után bekövetkező 30. Gallyat fatörzstől elválaszt 33. Evőeszköz 34. Város Romániában 36. Eléje rakják 38. Kettős törzsű, gyors járatú hajó 40. A gazdaság egyik ágával kapcsolatos 42. Oltalmazzák 44. Igekötő 46. Apró 47. Szándéktól függő, tudatos 49. Mások poggyászait fizetségért szállító személy 50. A virágokat gyűjtötte 53. Részben megjavuló! 54. Féltő gonddal 57. Taszított 58. Származik 61. Testrész 63. Világos angol sör 66. Lásd ott, röv. 68. Reve egynemű hangzói 70. Némán élez! A megfejtéseket legkésőbb március 3-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. Kéijük, a borítékra ne feledjék ráírni: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila
