Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-22 / 44. szám
4 HÍRLAP ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG 1994. február 22., kedd Interjú Csépi Lajossal, az ÁV Rt. vezérigazgatójával - Mi is az a KRP... Minimálisra szorítani azokat az eseteket, amelyeket a közvélemény nem ismerhet meg- Ön eddig az Állami Vagyonügynökség egyik felelős vezetője volt, nemrégiben nevezték ki az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójának. Változik-e a vagyonkezelő holding privatizációs stratégiája?-Némi változás várható. A privatizációért felelős miniszter azzal delegált az rt. igazgatóságába, hogy a szervezetnek nem csak biztonságos vagyonkezelőnek, hanem tudatos „privati- zátomak” kell lennie. Vagyis meg kell találnunk az összhangot az ésszerű ütemű eladások illetve a hatékony vagyonkezelés között. „Feljavítás”- Ez miért változás a korábbi stratégiához képest?- Azért, mert az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságnak korábban a vagyonkezelés volt az alapvető feladata, vagyis hogy megőrizze és „följavítsa” a meglévő vagyont. Mostantól, ami eladható - vagyis amit a kormány nem minősített eladhatatlannak - azt mindenképpen meg kell próbálni eladni. Olyan szakmai vagy intézményi befektetőket kell keresni, akik leveszik a vállunkról az állami vagyon kezelésének terhét, mert jobban értenek hozzá. Remélem, nem kerül sok energiámba meggyőzni ennek az elvnek a helyességéről az igazgatóság tagjait.- Tekintélyes közgazdászok is elmondták már többször is, hogy a kisbefektetők a KRP vagy az MRP kisrészvényesei nem lesznek igazi tulajdonosai azoknak a vagyonrészek nek, amelyeket megvesznek. Osztja ezt a vélekedést?- Ezek az észrevételek részben jogosak, de úgy is föltehető a kérdés, hogy jobb gazdák-e, jobb tulajdonosok-e ezek a (ha úgy tetszik) botcsinálta tulajdonosok, mint az állami vagyonkezelők. En azt gondolom, igen. Az igaz, hogy még náluk is job bak, hozzáértőbbek a szakmai vagy intézményi befektetők - közöttük a magánbefektetőkre is gondolok -, mert a folyamatosságot képviselik, nagyobb a felkészültségük, kialakult szervezetük van. Végül is az a véleményem, hogy bár nem ideális megoldás a kisbefektetői vagyonkezelés, mégis, ha ideális tulajdonosokat nem találunk, mert éppen nincsenek a piacon, akkor átmeneti megoldásként igenis jobbak, mint az állami vagyonkezelés.- Ha április elején elindítják a kisbefektetői részvényprogramot, akkor gondolom, Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója némiképpen módosul az ÁVÜ eladási politikája is.- Valóban, némiképpen más lesz a helyzet, mert eddig általában 51 százalék vagyonrészre kerestünk szakmai befektetőket, akik többségi joguk alapján voltak az irányítók. A KRP program célja az, hogy a fennmaradó 49, 35 vagy még kisebb százalék vagyonrészre kisbefektetőket találjunk, mert ők a nagyok árnyékában hasznosan kiegészítői lehetnek a vagyon működtetésének. Mindezzel azoknak a polgároknak is lehetőség nyílik bekapcsolódni a magánosításba, akiknek nem volt, vagy nincs saját induló tőkéjük. Ezzel a többlettel a kistulajdonosok részvételével részben oldhatjuk a privatizáció körül meglévő gyanakvásokat, másrészt elősegíthetjük a piac- gazdaság kialakulását. Nincs titok- Azokat a bizonyos gyanakvásokat nem csak a helyi pletykák, híresztelések növelhetik, hanem ha azt olvassuk, hogy „az ÁV Rt. legyen átlátható szervezet, de tudomásul kell venni azt is, hogy vannak a nyilvánosságra nem tartozó ügyek is”.- Szabó Tamás miniszter úr ezzel arra célzott, hogy a legfontosabb személyi döntések háttere a dolgok természeténél fogva zártkörű. De nemigen tarthatók titokban olyan döntések, amelyeket egy tizenegy tagú testület hoz, és amelyeket egy több mint száz fős apparátus készít elő. Már csak ezért is, de egyébként is az ÁV Rt. munkáját a nyíltságnak és a nyitottságnak kell jellemeznie, és a minimálisra kell szorítani azokat az eseteket, amelyeket a közvélemény nem ismerhet meg. Az viszont természetes, hogy pályáztatás közben egyetlen eladó, így az ÁV Rt. sem közölheti a beérkező árajánlatokat és a versenyt minősítő feltételeket, mert ezzel saját üzletét rontaná. Minden ülés után sajtótájékoztatót tartunk, és a döntések érdemi részleteiről részletesen beszámolunk a pályázatok végeredményének közlésekor. Ami a Karancs Szállóról tényszerűen tudható Ezt veszi meg az új tulajdonos A salgótarjáni Karancs Szálloda értékesítésére kiírt pályázat január 31-én lejárt. Sokféle pletyka járja az új gazdáról, vannak, akik akár fogadásokat is kötnének, annyira biztosak információjukban. Tényeket azonban nem közölt még az ÁVÜ. Egyelőre az az ígéret is a levegőben lóg, hogy február 15-ig eldől a szálló sorsa. De mi is az, amit eladnak, mi kerül a vásárló tulajdonába sikeres pályázat esetén? A szállodáról közhelyként forog közszájon: kihasználatlan és veszteséges. A magyar állam tulajdonában lévő három csillagos szálloda környezeti leírásában ez szerepel: Salgótarján az ország északi részében, hegyek között fekvő város. Idegenforgalmi nevezetességei nem jelentősek, ipara és a környező hegységek természeti szépsége jelenti a vonzerőt a város számára. 1964-ben vasbeton szerkezetből építették a pincéből, földszintből, félemeletből, gépészeti szintből és hét emeletből álló 5865 négyzetméteres szállodát, amelynek telekterülete 2381 négyzetméter. Hőszigetelése részlegesen, hangszigetelése nem megoldott, távfűtéses. 1984-től felújítása folyamatos. 84 kétágyas szobájából 78 rendelkezik fürdőszobával és vécével, hat szoba hideg-meleg folyóvizes. A 168 férőhely pótágyakkal kétszázra bővíthető. A szállodában található étterem másodosztályú, 257 négyzetméteres, 250 vendéget tud fogadni. Haszonkulcs 170 százalékos. Az 50 fős befogadóképességű 96 négyzetméteres cukrászda első osztályú, 200 százalékos haszonkulccsal dolgozik. Csakúgy, mint a szintén első osztályú cukrászda, amely 109 négyzetméteres. A Karancs Szálloda két személy- és egy teherfelvonóval bír. Bútorzata és a konyha berendezései felújításra és cserére szorulnak. Az állóeszközállomány nettó értéke 23 millió 822 ezer forint. A fogyóeszközállományt kilencmillióra értékelték. A szálloda telkének értéke 14 millió 300 ezer forint, míg az épület műszaki értéke 81 millió. Nyolcvanegyinillió forint a három csillagos Karancs Szálloda műszaki értéke Előadás a klubban A privatizáció és a tőkepiac kapcsolata lesz a témája dr. Kazár Péter, az Állami Vagyonügynökség igazgatója előadásának február 22-én kedden 13 órától Salgótarjánban a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége székházában a Magyar Privatizációs Társaság és a MTESZ megyei szervezete által létrehozott Privatizációs Klub ülésén. ; i*fil IHII lala IIu : a privatizációhoz Á talakulási folyamat:Az átalakulás során megszűnik az állami vállalat, és helyette létrejön egy kft. vagy egy rt., amely a megszűnő cég általános jogutódja. Ez azt jelenti, hogy átszáll rá a megszűnt állami vállalat valameny- nyi joga és kötelessége. Átkerülnek hozzá a vállalat tartozásai és kötelezettségei, így tehát a vállalat helyett a gazdasági társaság köteles helytállni. Hogy a hitelezők is tudjanak a változásról, az átalakulásról hozott döntést, az átalakulási tervet és a vagyonmérleg legfontosabb adatait a vállalat köteles közzétenni a Cégközlönyben, kétszer egymás után. Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok átalakulásáról az ÁVÜ, egyéb vállalatokról a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése dönt. Külső vállalkozók - bel-, külföldiek, jogi vagy természetes személyek - az átalakulás során, vagy az után léphetnek be a privatizációba. Az átalakulás során jelentkezők vagyoni hozzájárulásával az eredeti vállalati vagyon kiegészül, és a külső vállalkozók lesznek a létrejövő gazdasági társaság részvényeinek (rt.) vagy üzletrészeinek (kft.) tulajdonosai - mégpedig hozzájárulásaik arányában. Ha az átalakulás során külső vállalkozók nem vállalnak részesedést, akkor a vállalat eredeti vagyonával átalakul kft.-vé vagy rt.-vé: minden üzletrész, részvény az ÁVÜ-höz kerül, és az ÁVÜ értékesítheti azokat egyben vagy külön. (A következő héten: Egyszerűsített átalakulási eljárás) Lassú a privatizáció? Nahát, öregem, egy éve még kilátszott a feneked a nadrágból! És még azt mondják, lassú a privatizáció __ T allózó a lapokból Menedzser-szerződéseket kötött az ÁVÜ a feljavítandó cégek vezetőivel a reorganizáció céljára. Az újabb megmérettetés a cégek privatizációs előkészítését szolgálja. _ (Népszabadság, II. 08.) Az ÁV Rt. az idén 20 milliárd forintos vagyont értékesít. Elsőként - várhatóan tavasszal - a Magyar Villamosművek Rt. részvényeinek egy részét kínálja fel megvételre. (Figyelő, II. 03.) Hogyan segít az ÁVÜ Nógrád megyei irodája? Nem részvényesként távoznak az érdeklődök Országos adatbázissal rendelkeznek T avaly szeptembertől működik Salgótarjánban az Állami Vagyonügynökség Nógrád megyei irodája a MTESZ-székházban. Az iroda vezetője Schreng/ Miklósáé, munkatársai Bozó Árpád és Faragó Sándor. Napi információkat kap az iroda a központtól, így Salgótarjánban is megtalálhatók a tender kiírások, az értékesítésre szánt vagyontárgyak listái, és időszerű módszertani kérdések. Egyebek között abban is tudnak segíteni az érdeklődőknek, hogyan lehet felhasználni a kárpótlási jegyeket részvényvásárlásra? Havonta mintegy 250-en fordulnak meg a nógrádi irodán, és rengeteg telefonhívás fut be. Két nagy csoportra lehet bontani az érdeklődőket: sokan ingatlant (épületet, üzletet, vállalatot) szeretnének venni. A másik gyakori jelenség, hogy a kárpótlási jegyeket kívánják hasznosítani. Ötvenezer forint értékű kárpótlási jeggyel éppúgy felkeresik a kárpótoltak az irodát, mint milliós értékűvel. Sokan rendelkeznek viszont azzal a téves információval, hogy az irodán eladhatják a kárpótlási jegyüket. Ott ugyanis nem foglalkoznak adásvétellel. Aki tehát betér az ÁVÜ irodájába, az onnan nem részvényesként távozik. Gondok olykor abból adódnak, hogy a kárpótlási jegy részvényre váltásra nincs mindig mód a megyeszékhelyen. Hallottunk arról a javaslatról: jó lenne, ha valamennyi megyei irodában helyben lenne erre lehetőség. Általában azonban elmondható: helyi jellegű a privatizáció iránti érdeklődés. Sokan határozatlanok még, amikor bekopognak a nógrádi ÁVÜ kirendeltségre, még nem döntötték el, milyen módon tudnának részt venni a privatizációban. A munkatársak különböző kiadványokkal tudnak segíteni. Részvényvásárlás esetén gyakori, hogy az érdeklődők tanácsot kémek. A munkatársak azonban a kínálatot ismertetik, véleményt nem mondanak az egyes lehetőségekről. Országos adatbázissal rendelkezik az ÁVÜ megyei irodája az ingatlanokról, és arról is vannak adataik, miket értékesítenek majd későbbi időpontban. A legtöbb problémát e tekintetben az jelenti, hogy olyan üzlethelyiséget akarnak megvenni, ami vagy már elkelt, vagy még nem került kiírásra. Leggyakrabban kereskedelmi üzlethez szeretnének hozzájutni, és természetesen lehetőleg forgalmas helyen. Külföldről is volt már érdeklődés Salgótarjánban, kastélyok iránt.
