Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-21 / 43. szám
2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. február 21hétfő Bulgária gazdaságáról Bulgáriában tavaly 10 százalékkal csökkent az ipari termelés 1992- höz képest, az értékesítésből származó bevételek pedig — összehasonlító árakon — 9 százalékkal maradtak alatta a megelőző évinek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1993- ban az anyagi termelés szférájában (a mezőgazdaság nélkül) 357 milliárd leva értékű volt a termelés. A magánszektor részesedése a megelőző évi 8,6 százalékról 12,3 százalékra nőtt. A kiskereskedelmi áruforgalom 2,9 milliárd levával volt kevesebb, mint 1992-ben, s ez 3,6 százalékos csökkenést jelent. Sör, kutyáknak Kutyáknak való söritalt mutatott be a minap egy franciaországi télisport-paradicsomban egy elzászi sörgyáros. A szokatlan serital a négylábúak erőnlétének növelésére hivatott. A Vau márkanéven forgalomba hozott ebsört Japánban próbálták ki elsőként, állítólag nagy sikerrel. Az alpesi üdülőhelyen nagy strapának kitett szánhúzó- es mentőkutyák hajthattak fel elsőként egy krigli sort. Nem kell attól tartani, hogy a Vaut fogyasztó kutyák részegessé válnak, mert a sörfőzés melléktermékeiből készülő ital teljesen alkoholmentes. Soros társulása Soros György társul a GE Ca- pitallel, az amerikai General Electric pénzügyi szolgáltató részlegével, és 2,5 milliárddolláros alapot képeznek erőműépítésekre a fejlődő országokban — jelentette a Financial Times című brit lap. A GE Capital és a Quantum Industrial Holdings — Soros egy új befektetési alapja — 200-200 millió dollárt helyez el a Global Power Investmentsnek nevezett új vállalkozásba, és hozzájárulásokat várnak más intézményi befektetőktől is, köztük a szakmában érdekelt nagyvállalatoktól. Üjabb halasztás... Újra elhalasztották a La Manche-csatorna alatt vezető, s Franciaországot Nagy-Britanni- ával összekötő alagút üzembehelyezését. Az üzemeltető társaság, az Eurotunnel Párizsban bejelentette, hogy a lépést a „próbákkal kapcsolatos problémák, illetve a működtetéshez szükséges berendezések késedelmes szállítása” tette szükségessé — ám konkrétumokat nem közölt. Az alagút átadása már eddig is rengeteget csúszott. Az eddigi tervek szerint az első teherszállítmányok március 7-én haladtak volna át a La Manche alatt, a személyforgalom pedig május 8-án kezdődött volna. A társaság nem tűzött ki új dátumokat, csak any- nyit közölt: reményeik szerint a teherforgalmat meg május 6-a előtt beindíthatják. Ez azért fontos, mert az alagutat ezen a napon avatja fel ünnepélyes külsőségek között Mitterrand francia elnök és II. Erzsébet brit uralkodónő. Az izraeli kormány terve Kissé megnyirbálja saját légi- társasága szárnyait az izraeli kormány, amely a légiközlekedési ágazat jelentős liberalizálására készül a beutazó turisták számának növelése végett. A most elfogadott terv értelmében a külföldi repülős cégek akár 60 százalékkal is emelhetik izraeli járataik számát; az eddigi gyakorlat szerint a külhoni társasagok csak annyi menetrendszerű járattal lehettek jelen az izraeli piacon, amennyit a nemzeti légiforgalmi vállalat, az El A1 üzemeltetett az adott útvonalon. Űzi Baram turisztikai miniszter elmondta: feloldják az utazási irodákra kirótt tilalmat is, amely a külföldi társaságok járataira érvényes, kedvezményes árú jegyek kiállítására vonatkozott eddig. Tartoznak az ukránok Rövidesen bizonyosan le kell állítani a csernobili atomerőmű 3.3. reaktorát, mert Oroszország nem szállít fűtőanyagot — közölték ukrán illetékesek. Az orosz szállítások már hetek óta akadoznak, egyes ukrán atomerőművek esetében teljesen elmaradnak. Az ukrán atomerőműfelügyelet szerint Kiiev 48 milliárd rubellel tartozik a korábbi szállításokért. Amennyiben néhány napon belül nem sikerül egyezségbe jutni a hátralék kifizetéséről, akkor a csernobili hármas számú reaktort leállítják, addig pedig fele kapacitással működik. Clinton rádióbeszéde „Nem fogunk habozni, ha cselekedni kell...” Bili Clinton elnök szombati rádióbeszédében leszögezte, hogy az Egyesült Államok készen áll a NATO légi csapásainak a megindítására, ha a boszniai szerbek nem tesznek időben eleget a szövetség brüsszeli ultimátumának. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség katonai eszközök igénybevételére. — Nem fogunk habozni, ha cselekedni kell, hanem eltökélten valóra váltjuk a NATO döntését — mondta. Közlése szerint a légi műveletekre felkészített repülőgépeknek a fele amerikai. Az esetleges veszteségek elfogadására kérve az amerikai közvéleményt, hangoztatta, hogy nincs kockázat nélküli katonai vállalkozás. Rádióbeszédében kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak fontos érdekei fűződnek a boszniai válság megoldáshoz. — Érdekünk fűződik ahhoz, hogy békét szavatoló erőként a NÂTO megőrizze hitelét; hogy véget vessünk a menekültek bizonytalanságot fakasztó hullámának; és hogy teljesítsük humanitárius elkötelezettségünket a szenvedők megsegítésére — hangsúlyozta. Az elnök mindazonáltal azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a boszniai rendezésért elsősorban az Az elnök határozott hangot ütött meg európai szövetségeseknek kell vállalniuk a fő felelősséget. Megerősítette álláspontját, hogy Washington nem fog szárazföldi csapatokat vezényelni Boszniába a béke kikényszerítésére, ám ha a szemben álló feleknek sikerül méltányos és önként elfogadott megállapodásra jutniuk, az Egyesült Államok kész csapatokkal közreműködni a beke megvalósításában. Horvát-bosnyák tárgyalások a rendezésről Haris Silajdzic, Bosznia-Hercegovina kormányfője és Mate Granic horvát miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter szombaton a frankfurti repülőtér Sheraton szállójában újabb kísérletet tett a horvát-bosnyák ellenségeskedés elsimítására. Frankfurtban tartózkodik Charles Redman, az amerikai kormány Balkán-megbízottja is, aki leszögezte: a NATO-ultimátum valószínűleg világossá tette a polgár- háborús felek számára, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a béke érdekében. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter az elmúlt napokban többször is olyan értelmű kijelentést tett, hogy miután a moszkvai diplomácia megtette a magáét a szerbeknél, most a Nyugatnak, mindenekelőtt az Egyesült Államoknak kell jótékony befolyást gyakorolnia a másik két harcoló félre. A zárt ajtók mögötti frankfurti eszmecserékről részletek egyelőre nem szivárogtak ki, de any- nyit tudni, hogy a horvátok, térképet is mellékelve, javasolják Bosznia-Hercegovina felosztását hét „kantonra”. Újabb fegyverszünetről is szó van, s a bos- nyákok ahhoz is ragaszkodnak, hogy Zágráb vonja ki a boszniai horvátok oldalán harcoló reguláris egységeit. ENSZ-becslés szerint körülbelül ötezer katonáról van szó, míg Zágráb ezt nem óhajtja elismerni. (MTI) Görögország szigorít Görögország szigorítja a Macedóniával szembeni büntetőintézkedéseit, már nem csak a thesszaloniki kikötőt zárja le a volt jugoszláv tagköztársaság áruforgalmának az akadályozására. A görög pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a határátkelőknél automatikusan visszaküldenek feladási helyükre minden olyan szállítmányt, amelyet „rosszul címeztek”, azaz célországként a szállítóleveleken Macedón Köztársaság elnevezést tüntettek fel. A kormányhivatal szerint beengedik ugyan Görögországba azokat a szállítmányokat, amelyek céljaként a „volt jugoszláv tagköztársaság Macedónia” elnevezés szerepel a szállítóleveleken, de azokat kivétel nélkül ellenőrzésre Thesszaloni- kibe szállítják. Jelentések szerint szombatra hatalmas kamionsorok alakultak ki a két ország határátkelőinél, a görögök olajjal megrakott vasúti szerelvényeket sem engednek tovább. Szkopje eddig azt hangoztatta, hogy kész a november óta felfüggesztett görög-macedón tárgyalások folytatására. De a macedón vezetés most bejelentette: akkor folytatható a párbeszéd, ha ha Görögország megszünteti a macedónellenes intézkedéseit. Az MDF: jólétet szeretne teremteni minden polgár számára Szombaton, a kora esti órákban hirdette ki az MDF VII. Országos Gyűlésének szavazat- számláló bizottsága az elnökválasztás eredményét. Eszerint az egyedüli jelöltként induló Für Lajost 685 érvényes szavazattal a Magyar Demokrata Fórum elnökévé választották. Az MDF újonnan megválasztott elnöke szűzbeszédében párhuzamot vont a mai és a négy évvel ezelőtti helyzet között, amikor is az MDF köztársaságiel- nök-jelöltjeként állt a II. Országos Gyűlés küldöttei előtt. A nyilvánvaló különbségek ellenére azonos vonás hogy a politika tétje ma sem kisebb mint 1989 őszén volt. Akkor az volt a kérdés, hogy az összeroppanó kommunista diktatúrából merre vezet az út. Folytatódik-e a poszt- kommunista vegetálás, az ország anarchiába zuhan-e, vagy kiteljesedik-e a demokratikus berendezkedés. Akkor a többség ez utóbbit választotta. A tét ma semmivel sem kisebb. A poszt- kommunista, baloldali erők ugyanis rendezték szétzilált soraikat és nyíltan avagy szemérmesen, szemlesütve, újra hatalomra törnek, a hatalom visszahódítá- sát akarják. A tét tehát az, hogy lesz-e, marad-e demokrácia; folytatódhat-e az a „tiszta demokrácia”, amelynek alapját a koalíció és annak vezető ereje, az MDF rakta le. Für Lajos reményei szerint a nemzet rádöbben arra, hogy mit kell választania és az alkotmányos rend mellett teszi le voksát, a demokráciát választja. A négy évvel ezelőtti és a mai helyzet másik összekötő gondoFür Lajos elnök: — Az MDF tagjai ma is hűek maradnak a ha gyományokhoz tataként Für Lajos a hűséget )e- lölte meg. Akkor hűséget fogadtak Lakitelek szelleméhez, a nemzet sorsát őszintén felvállaló politikai erőhöz, a Magyar Demokrata Fórumhoz. Az MDF tagjai ma is hűek maradnak a hagyományokhoz, az elődökhöz. Ugyanakkor a korszerű európai eszméknek, így a politikai demokráciának, a szociális piac- gazdaságnak is hűséget fogadnak. Az európai keresztény értékrend mellett az MDF magáénak vallja a társadalmi igazsáaz elődökhöz. gosság eszményét is; jólétet szeretne teremteni minden polgár számára. Emellett az MDF értékrendjének szerves része az otrombaságoktól mentes nemzeti eszmény is. Az újonnan megválasztott elnök Lezsák Sándor ügyvezető elnök társaságában nemzetközi sajtókonferenciát tartott. Für Lajos az MDF politikai, szellemi hagyományainak folytatását ígérte. Mint mondta: annak a politikának az örökébe lép, amelyet Antall József neve fémjelzett. A baloldali fordulat veszélyéről A Für Lajos által is említett baloldali fordulat veszélyéről tudakozódó kérdésre válaszolva az újonnan megválasztott elnök kifejtette: nem állítja hogy látványos visszarendeződés következne be, de irányváltást szenvedne az a demokratikus átalakulás, amely a politikában és a gazdaságban egyaránt elkezdődött. Ezzel kapcsolatos történelmi párhuzamként említette a Magyarországon 1945. és 1948. között, illetve a Németországban 1929. és 1933. között történteket. A pártelnököt megkérdezték arról is, milyen szavazatarányra számít az MDF a választásokon. Für Lajos szerint reális elvárás hogy partja a voksok 20-30 százalékát szerezze meg; „ha jól dolgozunk 30 százalékhoz közelebb lesz az eredmény” — mondta. Lezsák Sándor optimistább becslése szerint az MDF választási eredménye 20-tól akár 70 százalékig is terjedhet. Kérdés hangzott el azzal kapcsolatban is, mit tartalmaz Antall József végrendelete. Lezsák Sándor ezzel Kapcsolatban utalt arra hogy ez a fogalom tévesen került át a köztudatba. Az elhunyt kormányfő politikai írásos hagyatéka összetett, beszédvázlatokat, tanulmányrészleteket, gondolatsorokat, naplószerű feljegyzéseket tartalmaz. Ezek feldolgozása folyik. Kérdésre válaszolva Lezsák Sándor kifejtette azt is, hogy véleménye szerint az ország két dolog között választhat: a rendszer- váltás folytatódik-e határozottabban, keményebben, keresztény-nemzeti koalíciós erőtérben; vagy valami más történik. Ez utóbbi alternatíva kapcsán hozzátette: máris kirajzolódik egyfajta koalíció, amely bizonyára valamiféle nemzeti egységfrontnak fogja magát nevezni. Mivel az Országos Elnökség megüresedett helyeinek betöltésére az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a szükséges abszolút többséget, második fordulót tartottak az esti órákban. Vasárnap délelőtt a kőbányai vásárváros F pavilonjában folytatódott az MDF VII. Országos Gyűlése. A szombaton elsöprő többsével megválasztott új MDF-eLnök Für Lajos, bemutatta az új elnökségi tagokat, Balsai István igazságügyminisztert, Dobos Krisztina országgyűlési képviselőt, Salamon Lászlót az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökét és Scham- schula Györgyöt a közlekedési tárca vezetőjét. A vasárnapi zárónapon ösz- szegzték az MDF programjának egyes fejezeteivel foglalkozó szekciók állásfoglalásait. (MTI) Eladják az atombunkereket A brit kormány annyira bízik a hidegháború vége óta ígérkező világbékében, hogy a szabadpiacon értékesíti a körzeti földalatti atomóvóhelyeket. Angliában 17 körzeti atomóvóhely épült, egyenként mintegy 150 ember befogadására. Az utolsót 1988- ban fejezték be, 7 millió fontos költséggel. E földalatti atombunkerek, amelyeknek eddig létezése is hadititok volt, nem a lakosság védelmére, hanem a közigazgatás vezetőinek elhelyezésére készültek — afféle közigazgatási harcálláspontok, az összes lehetséges kommunikációs rendszerrel fölszerelve, atomtámadás esetére. Körülbelül egy hónapra elegendő élelmiszer és üzemanyag tárolható bennük. A kiárusítást a brit belügyminisztérium hirdette meg, és a jelek szerint a 17 óvóhely többségét még az idén el akaiják adni. (MTI) A drogbáró hagyatéka Személyi alternatíva Meciarral szemben Az elbocsátott szlovák külügyminiszter Vannak véletlenek: Jozef Mo- ravcik éppen negyvennyolcadik születésnapján, tavaly március 19-én foglalta el Szlovákia külügyminiszteri székét. Az eredetileg Prágában és Pozsonyban tanult jogász, aki a gazdasági kérdésekre szakosodott, a rendszer- váltás után a Komensky egyetem jogi karának dékánja lett, majd Csehszlovákia utolsó külügyminisztere. Nem ragaszkodott a kormányhivatalhoz, és csak akkor lett ismét, ezúttal már a független Szlovákia diplomáciájának irányítója, amikor Meciar miniszterelnök a korábbi külügyminiszterrel, Knazkoval történt konfliktusa nyomán erre felkérte. Negyvenkilencedik születésnapját aligha fogja a bársonyszékben ünnepelni, ezúttal ő került súlyos konfliktusba Meciarral. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy Moravcikot elvbarátjával, Roman Kovac miniszterelnök-helyettessel együtt a kormánypártból, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomból való kizárás fenyegeti, a kabinet üléséről pedig kiűzték őket, a külügyminiszterbe egyenesen belefojtották a szót. A válság olyan súlyos, hogy az eddigi keretek között szinte lehetetlennek látszik megoldást találni, s új, rendkívüli választások várhatók, voltaképpen csak azok időpontjáról vitáznak. Moravcik, akit méltán emlegettek a kormány realista vagy realistább politikusai között, azzal is kivívta a miniszterelnök haragját, hogy ellenzéki oldalról is őt tartottak egy új és szélesebb összetételű koalíció leheœges miniszterelnök-jelöltjének. Ahogyan ezt Pozsonyban sokan megfogalmazták, kialakult egy személyi alternatíva, választási lehetőség azzal a Meciarral szemben, aki egyéniségével rányomta bélyegét a fiatal szlovák állam egész eddigi életére. Jozef Moravciknak most rá kellett jönnie, hogy nem szabad Meciar manőverezési lehetőségeit és képességeit lebecsülni. A miniszterelnök a nyomással egybekötött bizalmi szavazástól a választásokat pótló népszavazásig, a döntési időpontok megfelelő kijelöléséig találhat mégma- gának politikai játékteret. De a végbemenő erjedési folyamatot, a szlovák politika átrendeződését nehezen tudja megakadályozni. Megint más kérdés, hogy az esetleges változások milyen módosulásokat eredményezhetnek az ország kül- és belpolitikájában. Mindenesetre érdekes lenne előre tudni, milyen tisztséget visel majd a most kiűzött külügyminiszter az ötvenedik születésnapján... A tavaly decemberben menekülés közben lelőtt Pablo Escobar, a kolumbiai kábítószerkar- tell vezére üzleti kapcsolatban állt többek között Raul Castro kubai hadügyminiszterrel — Fidel Castro tertvéröccsével — és Carlos Andrez Pérez volt venezuelai elnökkel. Legalábbis erre utalnak a drogbáró hagyatékában talált dokumentumok, amelyeket most ismertetett a kolumbiai sajtó. Escobar titkos archívumához most férhetett hozzá a helyi tájékoztatás, és némelyik darabja a szenzáció erejével hatott, rávilágítva a hírhedt medellíni kokainmaffia kiterjedt kapcsolatrendszerére, szinte korlátlan hatalmára. A dokumentumok között van egy több mint egy órás vide- ofelvetel is, amelyen a bűnszövetkezet egyik, Escobar által árulónak tartott tagja könyörög az életéért, cáfolni próbálván hűtlenségét. A maffiózó részletesen felidézi mindazokat az ügyeket, amelyekben személyesen is részt vett, híven szolgálva főnőké akaratát, s eközben közöl kompromittáló adatokat például kolumbiai bírákról és egy szenátorról, akik a kartell érdekében tevékenykedtek. A felvétel során említést tesz egy olyan ügyletről is, amit Kubában Raul Castróval, a kubai vezetés második emberével ütöttek nyélbe, s Pérez, a korrupciós botránya miatt tisztségétől tavaly megfosztott venezuelai elnök bizalmasaival ápolt kapcsolatokról is beszél, konkrét nevek említése nélkül. Amikor 1989-ben Havannában a nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel fenntartott kapcsolatai miatt letartóztatták majd elítélték és kivégezték Ar- naldo Ochoa tábornokot, a kubai hadsereg egyik vezetőjét és több főtisztet, számos megfigyelő úgy vélekedett, hogy a katonák a legmagasabb szintű jóváhagyás nélkül nem foglalkozhattak volna e jövedelmező mellékes üzletággal.
