Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. február 18., péntek Megsértett tűzszünet Afganisztánban Több tucat tüzérségi lövedék csapódott be szerdán este az af­gán fővárosban. A Burhanuddin Rabbani államfőhöz hű erők egyik magas rangú katonai veze­tője, Baba Jan tábornok szerint a kedden hajnalban életbe lépett négynapos tűzszünetet Hekmat- jar kormányfő csapatai sértették meg: teherautókra szerelt soro­zatvetőkből lőtték Kabult. A tá­bornok szerint az államfő csapa­tai nem viszonozzák a tüzet, és továbbra is betartják a péntekig tartó tűzszünetet. Nem tud határozni az orosz parlament Többszöri nekifutásra sem tu­dott dönteni az orosz parlament az alkotmány elfogadása alkal­mából meghirdetendő amnesztia ügyében. A különböző változa­tokról tartott szavazás során ki­derült, hogy a képviselők több­sége elutasítja az elnöki terveze­tet, amely alapján mintegy húsz­ezer köztörvenyes eh'télt kapná vissza szabadságát. Közben a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette liberális demokrata frakción be­lül szakadás fenyeget, miután Viktor Kobeljev, Zsirinovszkij jobbkeze és egy másik képviselő kilépett a parlamenti csoportból. Indoklásuk szerint Zsirinovszkij a párt jóváhagyása nélkül nyilat­kozik útón-útfélen, s ez ellen til­takoztak lépésükkel. Bányászok sztrájkja Kijevben Éhségsztrájkot kezdett Kijev­ben száz donyecki bányász. Az akcióval azt akarják kikényszerí­teni, hogy az illetékesek fizessék ki háromhavi elmaradt bérüket. További 200 bányász jelenleg is az állami szénbányászati bizott­ság helyiségeiben várja a fejle­ményeket. Mihail Volinyec, a Független Bányász Szakszerve­zet kelet-ukrajnai részlegének vezetője szerint kilenc nagy do­nyecki fejtés képviselői vesznek reszt az akcióban, és várhatóan még újabbak csatlakoznak hoz­zájuk. Egy F-16-os katasztrófája Lezuhant egy amerikai F-16- os vadászgép Szlovéniában, a tengerparti Portoroz közelében, amikor leszállást kísérelt meg egy polgári repülőtéren. A pilóta katapultált és megmenekült — közölték amerikai katonai forrá­sokból. Az illetékesek tájékozta­tása szerint a harci gép az észak­olaszországi avianói légitámasz­pontról indult, s az ENSZ repü­lési tilalmának betartását fel­ügyelő NATO-hadművelet kere­tében végzett gyakorlatot. A bal­eset oka egyelőre nem is­mert. Tadicot a bíróság előtt szeretnék látni A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök meg­ítélésére létrehozott nemzetközi bíróság azt szeretné, ha a Német­országban elfogott szerb nemze­tiségűboszniai Dusán Tadic ügye a hágai székhelyű bíróság elé ke­rülne —jelentette ki szerdán An­tonio Cassesse, a nemzetközi bí­róság olasz elnöke. államfőnk madridi látogatása Göncz Árpádot díszdoktorrá avatták Hivatalos madridi látogatásá­nak második napján az Álcáid de Henares egyetem díszdoktorává avatták Göncz Árpádot. Az el­nök előzőleg a madridi városhá­zán átvette a város aranykulcsát José Maria Alvarez del Manzno főpolgármestertől. A madridi lapok fényképpel illusztrált jelentésekben számol­tak be a magyar államfő látoga­tásáról és programjairól. Az ABC azt emelte ki, hogy magyar köztársasági elnök először tesz hivatalos látogatást Spanyolor­szágban. A Diario 16, az elnököt kísérő üzletemberek „hadsere­gét” és a kereskedelmi kapcsola­tok bővítésére irányuló törekvést tartja a leginkább figyelemre méltónak. Az El Pais azt hangsú­lyozta, hogy a spanyol király tá­mogatja Magyarország belépését az Európai Unióba, és hogy nem szabad megengedni, hogy új so­rompó ereszkedjék le az európai országok közé, és ossza meg Éu- rópa népeit. A spanyol tévé híra­dóiban rendszeresen tájékoztat­ta nézőit a magyar elnök prog­ramjairól. (MTI) Súlyosan megsérült Kim Ir Szén fia Mégsem tud uralkodni? Súlyosan megsérült Kim Dzsong II, a koreai államfő és pártvezető, Kim ír Szén fia—je­lentette be csütörtökön Szöul­ban az ellenzéki Demokrata Párt vezetője. Ri Ki Tek „jól értesült külföldi forrásra” hivatkozott sajtóértekezletén, amikor a hírt ismertette. A dél-koreai politikus szerint Kim ír Szén politikai örökösé­nek is tekintett Kim Dzsong II — aki a napokban ünnepelte 52. születésnapját, s e dátumról or­szágszerte megemlékeztek — sú­lyos sérüléseket szenvedett, és kritikus állapotban van. Ugyan­akkor nem ismeretes, hogy mi­lyen sérülésekről van szó. Ri Ki Tek közölte: úgy értesül­tem, hogy Kim Dzsong II olyan súlyosan sérült meg, hogy nem lenne képes ellátni hivatali teen­dőit, amennyiben hatalomra ke­rül. Nem tudom, hogy Kim Dzsong II súlyos sérülései közle­kedési balesetből vagy lőfegy­vertől származnak — mondta a dél-koreai ellenzéki politikus a Reuter tudósítása szerint. Karadzic a válságról: Lehetséges a harmadik világháború A belga külügyminisztérium azonnali hatállyal felszólította belgrádi diplomáciai képvisele­tét, hogy péntekig—azaz 48 órá­val a boszniai szerbekhez intézet múlt heti NATO-ultimátum le­járta előtt — intézkedjenek a csa­ládtagok hazatelepítéséről. Ez a gyakorlatban csupán a királyság belgrádi követsége ügyvivőjének feleségét és fiát érinti, mivel más dipomaták családtagjai már nem tartózkodnak a szerb főváros­ban. Eközben a Rómában tartóz­kodó Vük Draskovic kijelentet­te, hogy szerinte a légicsapások csak olajat öntenének a boszniai háború tüzére, mert „ennek a há­borúnak nem lehet újabb bom­bákkal véget vetni”. A Szerb Megújhodási Mozgalom vezető­je Beniamino Andreatta olasz külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein reményét fejezte ki arra, hogy a boszniai szerbek idejében eleget tesznek a NATO követeléseinek. Andreatta a ta­lálkozó után úgy nyilatkozott: Belgrádnak most végre meg kell értenie, hogy a nemzetközi kö­zösség egyértelmű határozatot hozott. — A boszniai szerbek kezdet­től fogva bizalmatlanul fogadták a NATO és a nyugati országok fenyegetéseit, mert azok arra biztatják a muzulmánokat, hogy ne fogadják el a békét, hanem harcoljanak tovább. A NATO- nak nem kellene egy 4,5 milliós népet — a szerbet — fenyegetnie, amikor az semmi mást nem tesz, mint a szabadságáért és függet­lenségéért küzd — jelentette ki szerdán Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője a La Libre Belgique című újságnak nyilatkozva. A szerb vezető egy további kérdésre válaszolva nem tartotta kizártnak, hogy ha mégis sor kerül majd NATO-légicsa­pásra, az könnyen akár egy har­madik világháború kezdetét is je­lentheti. „Amerika most meg akaija mutatni izmait, hogy meg­alázza Oroszországot és megfé­lemlítsen más országokat. A NATO pedig olyan, mint egy munkáját vesztett fiatalember, és be akaija bizonyítani, hogy ké­pes bárkire lesújtani” — tette hozzá. Oroszország bulgáriai nagy­követe „hatásköri túllépéssel” vádolta meg a NATO-t a bosz­niai szerbekhez intézett ultimá­tum miatt. Moszkva szerint a vi­lágszervezet csak abban az eset­ben hatalmazta fel a NATO erőit boszniai fegyverhasználatra, ha a békefenntartó ENSZ-erőket tá­madás érné. A diplomata szerint erre még nem került sor, ennek ellenére a NATO tanácsa ultimátumában katonai csapásméréssel fenyege­tőzött. Parkinson-kórban szenved Teng? Teng Hsziao-ping egészségi állapotáról szóló kommentárt közölt a hét elején egy Kína által pénzelt hongkongi lap. — Magá­tól értetődik, nogy egy kilencvenéves ember mozgása nem fürge és fiatalos — írta a Ta Kung-pao kedden Pekingbe ér­kezett száma. A kínai nyelvű új­ság elítélő hangnemben reagált azokra a találgatásokra, ame­lyeknek a legbefolyásosabb kínai vezető legutóbbi nyilvános sze­replése adott tápot. A hivatalos tisztséget nem vi­selő hatalmasság — egyévi teljes visszavonultság után — a múlt csütörtökön bukkant fel Sanghaj vezetőinek holdújévi fogadásán. Látható volt a kínai televízióban, amint két lánya kíséretében, kar­jukra támaszkodva megjelent az ünneplők között. A külföldi saj­tóban számos olyan cikk jelent meg, amelynek szerzője Teng mozgásából és viselkedéséből egészségi állapotának rohamos romlásara következtet. A Jomiuri Simbuncimű japán lap azt is tudni véli, hogy a kínai vezető Parkinson-kórban szen­ved. A kínai hírközlő eszközök ellenben azt fűzték a látottakhoz, hogy a reformok „építőmestere” jó egészségnek örvend. (MTI) „Lábvesztve” mene­kült a vörös khmer parancsnok Dezertálnak a harcosok A kambodzsai kormánycsa­patok elfoglalták a vörös khme­rek Phnom Pentől mintegy 300 kilométerrre északra fekvő Along Veng-i támaszpontját. A vörös khmerek oly sietve mene­kültek, hogy hírhedt parancsno­kuk, a féllábú Ta Mok még a mű­lábát is elvesztette. Anlong Veng bevétele a kor­mány legjelentősebb katonai győzelme volt a tavaly májusi vá­lasztások óta — idézte csütörtö­Kubai ellenzék: pártbejegyzésre várva Nem családok és barátok köre A kubai politikai rendszer és a gazdaság átalakításának menet­rendjét felvázoló programjaink kidolgozáskor sok hasznos tapasz­talatot merítettünk a közép-európai, különösen a magyarországi rendszerváltás tapasztalataiból — hangsúlyozta Elizardo Samped- ro, a Demokratikus Szolidaritás Pártja elnöke az MTI havannai tu­dósítójának. Az ellenzéki politikus abból az alkalomból nyilatko­zott, hogy a kubai alkotmányban garantált egyesülési jog alapján benyújtotta a pártja törvényes bejegyzése iránti kérelmet az igazságügyi minisztériumnak. Miként a beszélgetésből ki­tűnt, a párt, noha még csak a szerveződés állapotában van, s ez a munka a hivatalos elismert­ség hiányában az illegalitás kö­rülményei között zajlik, minden valószínűség szerint jelenleg a legszélesebb ellenzéki erőt kép­viseli a szigetországban. A be­jegyzési kérelem 260 nevet tüntet fel az országos bizottság tagjai­ként, s összesen mintegy 650 ak­tív résztvevője van a szervezet­nek. Az elnök hozzátette, hogy a pontos számot ő maga sem isme­ri, hiszen most alakulnak sorra a helyi szervezetek a főváros kerü­leteiben, valamint több megyé­ben, és a szervezőmunka legális eszközeit nélkülözve nem tudják a gyarapodást naprakészen nyo­mon követni. — Annyi bizonyos — mondta —, hogy a gyakran csupán egy-egy családra, baráti körre korlátozó­dó ellenzéki csoportoktól eltérő­en a Demokratikus Szolidaritás Pártja maga is 32 szervezet egye­süléséből jött létre, és az ország egészét átfogó munkára, jelen­létre törekszik. A reformkommunistáktól a konzervatív, jobboldali irányza­tokig teijedő kubai ellenzéki pa­lettán Elizardo Sampedro az új pártot a szociál-liberális értékek képviselőjeként helyezte el: — Tartózkodni kívánunk a neoliberális és a populista mo­dell végleteitől, mert Latin- Amerika közelmúltja és jelene azt bizonyítja, hogy egyik sem nyújt követendő fejlődési alter­natívát. A mi középutas koncep­ciónk a többpártrendszeren ala­puló valódi parlamenti demok­ráciába és a piacgazdaság viszo­nyai közé akaija átvezetni az or­szágot, de egy olyan átmenet so­rán, amely csak a legszüksége­sebb mértékben kíván újabb ál­dozatokat az amúgy is a véglete­kig megterhelt lakosságtol, és megőrzi azokat a kétségtelen eredményeket az egészségügy, az oktatás, a társadalmi gondosko­dás terén, amelyek a Castro- rendszer évtizedeiben születtek. A kubai „Szolidaritás” a kis- és középvállalatokban, a kistu­lajdonosi, az egyéni gazdálkodói réteg megerősödésében látja a katasztrofális helyzetben lévő gazdaság talpraállításának útját. A kisvállalkozók hiteltámogatá­sára, a földosztásra már most programokat dolgoznak ki, mint ahogyan konkrét feladattervek­ben rögzítik az ország infrastruk­turális elmaradottságának fel­számolását, illetve a szükséges politikai reformokat, például a választási rendszer, az egyesülési jog szabályozását is. Egyebek között ez utóbbiak megfogalma­zásához használták fel a magyar demokratikus átalakulás tapasz­talatait. — Túl szeretnénk lépni azon, hogy a kubai belső ellenzék tevé­kenysége eddig jobbára a hatal­mat, az emberi jogok megsérté­sét elítélő, a külföldi sajtóhoz el­juttatott közlemények gyártásá­ban merült ki. Reális jövőképet akarunk felvázolni, megmutat­va, hogy van kiút a mai helyzet­ből — hangoztatta az elnök. Arról azonban az ellenzék többi szervezetével azonosan gondolkodnak, hogy bármiféle valódi változás előfeltétele a poli­tikai foglyok szabadon bocsátá­sa, a civil szerveződések létének elismerése, s egy átfogó, az emig­rációban élőket is magában fog­laló társadalmi párbeszéd az or­szág jövőjéről. — A hatalommal való párbe­széd elengedhetetlen a békés ki­bontakozáshoz, de a dialógusra az átmenet alapelveiben való megegyezés, nem pedig a kor­mányzattal való kiegyezés érde­kében van szükség — szögezte le a politikus. Illúziókat persze a Demokra­tikus Szolidaritás Pártja aktivis­tái sem kergetnek. Elizardo Sampedro jól tudja, hogy azok az ellenzéki csoportok máig is vár­ják a választ a hatóságoktól. kön a Reuter Long Sopheap tá­bornokot, a hadsereg parancs­nokát. A várost február 5-én foglal­ták el a kormánycsapatok, míg a vörös khmerek támaszpontját csak február 10-én. Ta Mok villá­jában találtak rá a műlábra, ame­lyet győzelmi jelképként vitték Phnom Penbe. A tábornok szerint az Anlong Vengért folyó harcokban 135 vörös khmer vesztette életét, 149-en megsebesültek, ötöt el­fogtak és 13-an dezertáltak. A kormánycsapatok 26 embert ve­szítettek és 113 katonájuk sebe­sült meg. Az Egyesült Államok huma­nitárius segélyt nyújt a vörös khmer dezertőröknek — közölte a Phnom Pen-i amerikai nagykö­vetség csütörtöki közleményé­ben. Az akció célja, hogy segítsé­get nyújtsanak az egykori vörös khmer harcosoknak a kambo­dzsai társadalomba való beillesz­kedéshez. Egy amerikai katonai repülőgép pénteken érkezik Phnom Penbe 20 tonna rako­mánnyal: 370.000 dollár értékű egészségügyi berendezéssel és szerszámokkal. A segélyt a kam­bodzsai Vöröskeresztnek adj át át, amely azokat az egykori har­cosok átképzésére kialakított tá­borokba szállítja — úja az AFP a nagykövetség közleményét is­mertetve. A lakosság bánhatja a boszniai beavatkozást Aggódó ukrán szakértő A polgári lakosság lesz a fő kárvallott, ha a NATO mégis a Szarajevó környéki szerb állások bombázása mellett dönt, s a mű­szaki adottságok, a terepviszo­nyok miatt eleve bizonytalan a légicsapás kimenetele — jelen­tette ki egy vezető ukrán katonai szakértő a Kijevszkije Vedo- mosztyi című lap szerdai számá­ban megjelent foteljában. Gennagyij Kologyij altábor­nagy, aki jelenleg az ukrán légi­erő parancsnoka, négy évet töl­tött Afganisztánban, a Szarajevói­hoz hasonló körülmények között. Ottani tapasztalatai alapján hangsúlyozta: jellegét tekintve a boszniai háború ugyanolyan, mint az afganisztáni, hiszen nem hadseregek állnak szemben egy­mással, hanem elszórt állások­ban meghúzódó fegyvere­sek. Egyesült Államok Bevándorlók, kíméljetek! Az Egyesült Államok anyagi és jogi eszközökkel igyekszik csökkenteni az országba politi­kai okokra hivatkozva bevándo­rolni kívánók számát. A Bevándorlási és Honosítási Hivatal (INS) illetékeseinek közlése alapján a The New York Times (s nyomában az AP) csü­törtökön arról számolt be, hogy már a közeli napoktól 130 dollá­ros illetéket kell fizetni a politikai menedékjog-kérelem beadása­kor. A következő korlátozó in­tézkedésként az érintettek szá­mára hat hónapos várakozási időt tesznek kötelezővé, s ezalatt nem kaphatnak munkavállalási engedélyt. Évente át­lagosan ötszázezer ember kér politikai menedékjogot az Egyesült Államokban, s miköz­ben az INS az aktatengerrel vias­kodik, a jövevények gyakorlati­lag azonnal megkapják a munka- vállalási engedélyt. (MTI) Kérdőjelek Biztonság, szemrehányásokkal? Nem titkolt szemrehányások kísérik Nyugatról a budapesti döntést, miszerint a magyar kormány nem engedélyezi az ország felett a balkáni térségre irányuló felderítő repüléseket az esetleges boszniai repülőtámadások idején. S vannak, akik a keserű­ségnél is tovább mennek, és nyíltan kioktatnak: szerintük „nem szerencsés”, ha egy ország akkor akadékoskodik, amikor éppen hogy aláírta a NA- TO-békepartnerség megállapodást. Jogosak-e a nekünk szóló kritikák? Legalábbis érthetőek, hiszen a magyar lépés közvetlenül befo­lyásolja a NATO operatív terveit: nem mindegy a szövetség katonai vezetői számára, hogy AWACS- repülőik csak az Adria felől, vagy Magyarország felett is végezhetik-e légitámadásaikhoz szükséges felderítéseiket. S ehhez képest számukra másodla­gos, ami számunkra viszont elsődleges: másfél mil­liárd dollár kárt okozott nekünk már eddig az, hogy szigorúan betartottuk a szomszéd Kis-Jugoszlávia ellen meghirdetett ENSZ-embargót. De ami még ennél is fontosabb: nem kis mértékben a NATO kétséges biztonsági garanciái teszik kötelességévé a magyar kormányzatnak, hogy elkerüljön minden olyan helyzetet, amelyben kérdésessé válhat Ma­gyarország békéje, biztonsága, s veszélybe kerülhet a Szerbiában élő mintegy félmilliós magyarság léte. Hogy ők majd megértik-e? Nem akármilyen po­litikai-diplomáciai feladat, hogy mielőbb megér­tessük velük: az érdekellentétek látszólagosak. Az egész kontinensnek, sőt a világnak közös érdeke, hogy a közép-európai térségben fennmaradjon a politikai-katonai stabilitás. Ennek pedig most meg­határozó eleme, hogy a vitathatatlanul meglévő né­zetkülönbségek ellenére se uralkodjék el az egy­mástól való félelem Magyarország és Szerbia kö­zött. Nem elég a szomszédok közötti „ magasfeszült­ség”, annak véres következményeivel együtt tőlünk délre? Kocsis Tamás Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom