Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-14 / 11. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. január 14., péntek Bal egyenes El kell menni? B oross Péter, a kormány elnöke a napokban olyan magyar hősi halot­takra emlékezett, akik 1943-ban fiatal életüket a Don mellett áldozták fel a hazának, no meg. a II. német hadsereg megmenekülésének... Van, akinek a hősök ma is azt pél­dázzák: ha a haza hív, hát ak­kor el kell menni... Meg­halni tudniillik. Ma is. Mielőtt valaki modem min­tává emelné a hősi halál esz­ményét, ne feledkezzünk meg róla: életáldozatokat, a mérhe­tetlen szenvedést nem a haza szent oltárára tették ezek a hő­siesen harcoló, szerencsétlen sorsú fiatalemberek, hanem - ezer és ezer kilométerre a ha­zától - a nagyorosz semmibe, ahová egy végletesen ostoba, nemzetvesztő, gőgös úripoli­tika vitte őket, és kényszerí­tette vágóhídra a haza fiait. Aki nem ment volna? Felkon- coltatik. Felkoncoltatik német érdekek szerint. Az ismert vi­lágtörténet legmocskosabb ideológiájú birodalma oldalán, német fasiszták mellett harcol­tak egy másik félelmetes gó- lembirodalom ellen, a bolsevik Szovjetunió ellen, amely két-három évtized alatt tudott olyan gyilkoló, hazudó hata­lomgépezetté gyalázatosodé Sztálin keze nyomán, hogy az emberiség fenyegető ellensé­gének lehetett reklámozni. De hogy a két ördögi nagyhatalom háború darálójában százezer­számra odalökdöshetők legye­nek magyar állampolgárok, az nemcsak, hogy szégyenletes körülmény, de egyenesen nemzetellenes bűncselekmény. A hősi halálnak egyes- egyedül a haza, a szabadság tényleges védelmében lehet nemzetépítő dicsősége! Dózsa, Rákóczi, Kossuth, Nagy Imre oldalán el kell menni a haza védelmében! Harcolni és meg­halni is! De az újkori magyar történelemben végre, és egy­szer s mindenkorra ki kéne zárni, hogy hatalommentő ha- zudozások, tévedések, kény­szerű, szerencsétlen külkap- csolatok kedvéért bárkinek is hősi halál juthasson osztályré­széül. I mát mondani lehet és kell az értelmetlen, szennyes háborúk ártatlan magyar áldozataiért, de egykori legyil- kolásukat századvégi példa­helyzetté nemesíteni, egysze­rűen képtelenség! Agyrém! Valahol egészen másutt kell keresni az eszményeket, min­tákat, életpéldákat, amelyek majd felerősítik a fiatalok ha- zafiságát. Mondjunk istenhoz- zádot 1943 áldozatainak, de azt is mondjuk ki: biztosan tudjuk, többé már-soha, sem­milyen hatalom, semmilyen ürüggyel nem vihet itt vágó­hídra magyar fiatalembereket! Nem és nem! Erdős István Barcelonából Ricard Salvat professzor lesz a Madách-nap vendége A pályázat gazdagítja a Madách-irodalmat Beszélgetés Pál Józseffel, a Palócföld főszerkesztőjével A hagyományos Madách Imre irodalmi pályázatot az 1993. évre is meghirdette Nógrád Megye Közgyűlése, valamint a Pa­lócföld című közéleti, irodalmi, művészeti folyóirat szerkesztő­sége. Erre összesen 65 pályamű érkezett. A zsűri a napokban fe­jezte be értékelő munkáját. A díjakat Balassagyarmaton adják át a Madách-napon, január 21-én. P ál József­fel, a Pa­lócföld főszerkesztő­jével, ország- gyűlési kép­viselővel a pá­lyázatnak, il­letve a Ma- dách-napnak a nógrádi szel­lemi életben betöltött jelen­tőségéről be­szélgettünk.- Milyen eredménnyel zárult a pá­lyázat? Me­gyei jelentő­ségén túl be- tölt-e értéke­lendő szerepet a kortárs ma­gyar iroda­lomban?-Többezer oldalas irodalmi anyag érkezett a szociográfia, irodalmi riport, esszé, tanul­Pál József: Madách szellemi öröksége oszthatatlan és közös kincs mány, illetve a versek, széppró­zai művek kategóriában. A zsűri magasra értékelte a pá­lyaművek színvonalát, megál­lapította a díjazandók sorrend­jét. Ezután bontották föl a jeli­gés borítékokat. Megállapíthat­tuk, hogy nemcsak Nógrádból és az ország minden részéből érkeztek pályaművek, hanem - s ez külön öröm - Erdélyből, a Vajdaságból és Szlovákiából is. Bizonyos szempontból tehát a pályázat fontos szerepet tölt be a kortárs irodalomban, megmé- rettetési lehetőséget jelent.- Melyik kategóriában szü­lettek a legjelentősebb mű­vek? Új szerzők és művek- Az esszé, tanulmány kate­góriában. Úgy látszik, hogy pá­lyázatunk eredeti célkitűzését, amelynek egyik központi tétele a Madách-kutatás élénkítése volt, az elmúlt négy-öt évben elértük. Ez az év is azt bizo­nyítja, hogy új szerzők új szem­pontok szerint új témákkal je­lentkeznek, jelentősen gazda­gítva a Madách-irodalmat. Úgy vélem, hogy a Madách-pályáza- tok révén a Palócföldben megje­lent Madáchra vonatkozó pub­likációk ismerete nélkül ma már nem lehet érvényesen szólni Madách Imréről és fő művéről, Az ember tragédiájáról.- Milyen Madách-napra számíthat január 21-én Balas­sagyarmaton a közönség? Időszerű tragédia- Örvendetes, hogy a rendez­vény szervezői között változat­lanul jó az együttműködés. Úgy látszik, Madách Imre össze­fogja ezt a kis megyét: olyan szellemi érték, amely oszthatat­lan, és közös kincs. Az ünnep­ségek résztvevői tudják, hogy a díjazottakon kívül a meglepe­tést mindig az ünnepség szó­noka jelenti.- Idén ki lesz a vendégünk?- Ricard Salvat, a barcelonai egyetem tanszékvezető profesz- szora, irodalomtörténész, ren­dező. Mi magyarok, és különö­sen mi nógrádiak hosszú ideje bizonygatjuk, hogy nincs idő­szerűbb írónk Madách Imrénél. Most egy nem magyar irodal­már vélekedik ugyanígy. Ezt óriási fordulatnak érzem. Ri­card Salvat február 4-én Buda­pesten, a Nemzeti Színház szín­padán rendezőként eleveníti meg Az ember tragédiáját. E bemutató vezető színészei is föllépnek a balassagyarmati ün­nepségen. - mér A nógrádi cukorrépa-termesztés veszte és jövője Felszentelt kereszt a doni áldozatoknak Fél évszázad elmúltával ke­gyelettel közölhetjük, hogy az oroszországi Don folyó térsé­gében nyugvó közel 120.000 magyar honvéd és munkaszol­gálatos emlékére tizenegy haj­dani temető -Repjevka, Boldi- revka, Jablocsnoje, Kolbino, Marki, Sztorozsevoje, Oszkino, Puhovo, Jekatyerinovka, Ve- retje, valamint Uzmány volt ha­difogolytábor - beazonosítása, felszentelt kereszttel történő megjelölése történt meg. Az 1943. január 13-ai doni áttö­résre emlékezve tájékoztatjuk a Hozzátartozókat, hogy ez év jú­niusában további öt temetőben - Ilovszkoje, Rosszoski, Kolo- mejcevo, Masztjugyino, Ka­menka - hangzik el magyar imádság. Ezzel párhuzamosan meg­kezdődnek az előkészületek, Afanaszjevka, Novo, Ivanovsz- kij, Goncsarovka, Sztarij Osz- kol, Tim településeken, a Prip- jaty mocsaraknál és a Brjanszk-i erdőnél. Alapítványunk úttörő felada­tot vállalt ebben a térségben, hi­szen az olasz és a német hadi- sírgondozók csak most tették meg az első lépéseket a máso­dik világháborús emlékek felku­tatására. Mártha Tibor a Don menti sírok gondozására létrejött alapítvány elnöke A sok tévénézés növeli az Alzheimer kór veszélyét? Vigyázat a túlzásba vitt tele­víziózással: árt az agynak és rontja az emlékezetet! Ezt látja bizonyítottnak Mose Aronson, a Tel Aviv-i Egyetem tudósa. Szerinte a mértéktelen televíziózás növeli az Alzhei­mer kór kialakulásának veszé­lyét. A brit „New Scientist” című szakfolyóiratban megje­lent közleményében a kutató megállapította, hogy azok az emberek, akik sohasem néznek televíziót, alig betegszenek meg ebben a kórban. Aronson ezért azt javasolja, hogy inkább ol­vasgassunk vagy rádiózzunk, az egészségesebb. Mai „macskakorömpörkölt" Zsidókról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Csonka fütyülő Trianonban hazánkat sza­bályszerűen körülmetélték. Szakály Ferenc történész Program-e a pogrom? Nem félek a pogromtól - csak kissé undorodom. Gadó György SZDSZ-es országgyűlési képviselő Fütyülős barack Ha a zsidók értékeit ki­vonnánk a magyar kultúrá­ból, akkor nem maradna más, csak a bőgatya, és a fütyülős barack. Landeszmann György budapesti főrabbi Az SZDSZ tiszai vizitúrájáról Elzarándokolnak Szatmár- csekére és Gávavencsellőre, közben felveszik az általuk ránk tukmált bikkfagatyát. Tóth István az MDF Szolnok megyei szervezetének elnöke A parlamentben is elfeledkeztek a termelőkről Kérdés népnemzetiekhez Nagyobb bűn-e pajesszal lopni, mint bőgatyában? Bencsik Gábor újságíró, aJvIUOSZ főtitkára Zöldellő cukorrépa táblák bújnak elő az olvadó hó alól az agyagos nógrádi földeken. Az októberben beköszöntött csapa­dékos időjárást követő vastag hótakaró megállította a répa be- tekarítását Nógrádban, amit egyes területeken a mai napig nem lehetett folytatni. A cukorgyárak pedig már leálltak. érdekeltségű gyárak sok min­dent megtettek a termesztés ér­dekében. Megelőlegezték a mű­trágya, vetőmag, vegyszer, gáz­olaj költségeket. Vetést, növé­lejtették, pedig a termesztés költségei itt a legnagyobbak. A tervezett bevételek hiánya szinte a padlóra küldte az amúgy is katasztrofális helyzet­Még 1991-ben kezdődtek az ágazat bajai, amikor a korán jött fagy jelentős területeken földbe tartotta a cukorrépát. Akkor még a kormányzat támogatást adott a kártszenvedett terme­lőknek. Ezt követte a 93-as aszály, ami katasztrófát jelentett a nógrádi tájakon. Az akkori 10 tonna hektáronkénti megyei át­lagtermés harmada volt az előző évekének, és minden termelő számára veszteséget jelentett az ágazat. Sokan eladósodtak. Ak­kor azt mondták a gazdák, hogy ilyen aszályt nem éltek még meg, csak jobb idő jöhet. Aszályos nyár volt Bibliai példázat Mint a zsi­dóknak az egyiptomi fog­ság után, ne­künk is negy­ven évig kell vándorolnunk, míg elérjük az ígéret földjét, míg elfelejtjük a húsos fazekakat. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, a gyümölcsé- szet akadémiai doktora, volt kultuszminiszter És mit tesz Isten? 1993-ban Nógrádban az év első nyolc hó­napjában 130 milliméter körüli csapadék áztatgatta csupán a szomjazó földeket, ami szinte soha nem látott szárazságot je­lentett, és a vízhiány okozta kár minden növényt károsítva jócs­kán felülmúlta az előző évit. Már a kelésnél kevésnek bi­zonyult a földben tárolódott víz. A mátravidéki cukorgyárak Rigó Tibor archív felvétele Endrefalva határában a cukorrépa betakarításkor készült körzetében sok ezer hektáron újra kellett vetni a répát, és az újravetés jelentős része ki sem kelt. Nógrádban is sor került újra- vetésekre, amelyek többsége már csak a szeptember végi esőkkel sorolt ki. A nyár pedig elsorvasztotta még a lábon álló, kétszer megkapált répákat is. így volt ez Palotáson, a 400 hektár gondosan kezelt, tisztán tartott fejtrágyázott cukorrépá­val is, ami végül minden nega­tív rekordot megdöntve 5 tonnát adott hektáronként. De ez még jó termésnek Számított a kör­nyéken. Az aszály által megti­zedelt, elsorvasztott répatáblák egy része még annyi értékű termést sem adott, ami a betaka­rítás költségét fedezte volna, így maradt a földben a répa Cserhátsurányban és Magyar- nándorban is. Francia segítség A cukorgyárnak pedig kellett a répa. Fennállása óta nem élt át ilyen évet a selypi és hatvani cukorgyár. A kevés répa miatt Selyp meg sem indult, amit az ott dolgozók zsebe és lelke is megérzett. Pedig a francia Béghin Say nyápolást, betakarítást végeztek szolgáltatásként a gyár által menedzselt kft. gépeivel. De megtörtént az, hogy nem volt annyi termés, mint amennyi a kiadás, és sajnos ez az eset volt a többségben. A termelők el­adósodtak. A szövetkezet és az egyéni gazdálkodó is. Az idő válaszol Mi legyen a földben lévő kál­iéi, erdőkürti, erdőtarcsai, palo- tási répák sorsa? Az idő meg­adja a választ, mert már egy ré­szüket beszántották, de a befek­tetett költségeket az aszály, a kedvezőtlen időjárás sújtotta termelőknek ki téríti meg? Azoknak is, akik hiába vártak hónapokig a répa kelésére, át­kozva a vetőmagot, a Napot, a hiányzó felhőt. Es azoknak is, akik betakarításig művelték, reménykedve,- majd csak meg­jön az eső. De abból volt a leg­kevesebb. Minden másból - áru, anyag, és szolgáltatás költ­ségből - volt bőven. Említette-e valaki a parla­mentben a nógrádi répaterme­lők katasztrófáját? Az aszályká­rokat - lehetőségei szerint - igyekezett enyhíteni a kormány, de a cukorrépát valahogy elfe­ben lévő nógrádi termelőket. Van, akiért a harang szól! A nógrádi répatermelőkért ki szól? Várhatnak-e segítséget az adósságban maradtak?-Várhatnak! Van remény! - mondja Dr. Tolnner Ferenc, a palotási szövetkezet elnökhe­lyettese. Ha az országgyűlési képviselőink esetleg elfelejtet­ték a nógrádi és más térségek répatermesztőinek katasztrófá­ját, szólt helyettük a még létező Cukorrépatermelők Országos Egyesülete, amelynek tagja va­gyok. Kértük a minisztert, hogy mindenkinek, akiknek földben maradt a répája, illetve 30 tonna hektáronkénti termelésig adja­nak tonnánként 1000 forint tá­mogatást, hogy a költségeket kompenzálják. Termelői szövetség Hogy ez az álom megvaló- sul-e, az kérdés. Mindenesetre a termelők gondjait képviselni kell, és ezt szolgálja a december 10-én Hatvanban megalakult Mátravidéki Cukorgyárak Rt. termelési területén répát terme­lők szövetsége. Szabó Endre (A témát szombati lapszá­munkban folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom