Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

I 2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. január 11., kedd SZER-vezetq lemondása Az ország egységének megőrzésére szólított fel A pápa „példa nélküli” üzenete az olasz püspökökhöz Mérsékelt költségvetés Szaúd-Arábia, amely a világ legnagyobb olajexportőre, a kő­olaj világpiaci arának csökkené­se miatt 20 százalékkal kényte­len volt mérsékelni 1994. évi költségvetését. A költségvetés 42,7 milliárd dollár lesz, és szakértők 1,2 milliárd dollár hi­ánnyal számolnak. Az 5 éves mélyponton álló olajár arra kényszerítette a szaúdi kabine­tet, hogy mérsékelje kiadásait. A csatorna-alagút árai Kiszivárgott értesülések sze­rint a csatorna-alagúton való át­kelés alapára 160 font (240 dol­lár) körül lesz egy átlagos családi személyautónak, függetlenül az utasok számától. Az alapár a május-júniusi és az október-de­cemberi időszakra vonatkozik. Más szezonokban a jegy ára va­lószínűleg 220 és 260 font között lesz, és még magasabb hétvége­ken. 30 százalékos engedmény várható viszont, ha az autó és utasai öt napon belül oda-vissza utaznak az autókat szállító vona­ton. Az utasforgalom május 7-én kezdődik az alagúton. Lemondott posztjáról Willi­am Marsh, a közösen működte­tett Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió elnöke, tilta­kozásul az ellen a terv ellen, hogy az amerikai állami költségvetés által finanszírozott rádiók szék­helyét Münchenből Prágába he­lyezzék át. A The Washington Post tegnapi számának jelentése szerint Marsh a felügyelőtanács­nak írt levelében közölte: lépése annak az elégedetlenségnek a következménye, amellyel a tes­tület az áthelyezéssel szembeni fenntartásait fogadta. A tavaly ősszel kinevezett elnök egyebek között azzal érvelt, hogy az át- hurcolkodás túlságosan is meg­terhelné a rádió költségvetését, az 1500 munkatárs közül pedig sokan nem vállalnák az átköltö­zést Münchenből Prágába. II. János Pál pápa hétfőn — az olasz sajtó által egyöntetűen pél­da nélkülinek nevezett — hosszú levélben fordult az olasz püspö­kökhöz, és üzenetében a katoli­kus politikai erő szükségességére figyelmeztetett, a keresztényde­mokraták és az ország egységé­nek megőrzésére szólított fel. A pápa levele ugyanis alig néhány nappal azelőtt született meg, hogy sorsdöntő, újjászervező kongresszust tart a tekintélyét és politikai súlyát veszített keresz­ténydemokrata párt, hogy ren­dezze sorait a várhatólag még ezen a héten kiírásra kerülő új ál­talános választások előtt. A több mint négy évtizede ha­talmon lévő párt már új nevet vá­lasztott (ezentúl Néppárt elneve­zés alatt szerepel), de az új főtit­kár által meghirdetett mérsékelt centrista program vitája annyira megosztotta a vezetőséget, hogy az esetleges pártszakadást már sokan kész tényként kezelik. Emellett ezen a héten várható, hogy Luigi Oscar Scalfaro állam­fő feloszlatja a törvényhozást, és kihirdeti az előrehozott választá­sok várva várt időpontját — azaz hivatalosan is bejelenti az első köztársaság megszűntét. Levelében a pápa arra emlé­keztetett: a II. világháború végé­től napjainkig a katolikus erő—a többi demokratikus erővel együtt — múlhatatlan érdemeket szerzett a szabadság és a demok­rácia megvédésében, abban, hogy Olaszország a világ hét leg­fejlettebb ipari államának elit­klubjába került. II. János Pál sze­rint téves az az értékelés, amely szerint az új politikai szakaszban már nincs szükség „a keresztény ihletésű erőre”. Ellenkezőleg, a keresztények feladata az, hogy egységesek maradjanak, és a ke­resztes háború hevülete nélkül nyitottak legyenek „a nemzet minden egészséges erejével való őszinte együttműködésre”. II. János Pál fellépése nem előzmények nélküli. Karácsonyi üzenetében — az előre elkészített szövegtől eltérve — már síkra szállt az egységes Olaszország megőrzésének szükségessége mellett. Nem sokkal később a Vatikán hivatalos lapja, a L’Os- servatore Romano vitte tovább nagy figyelmet keltő kommen- táijában a pápai gondolatot, ki­egészítve azzal, hogy az olaszok új, közös otthonának megterem­téséből a katolikusokat nem le­het kizárni. Véget ért az ima Közel száz éve tartó folyamatos imádkozásnak vetett véget a tava­lyi év utolsó napjainak nagy hollandiai áradása: a „Rózsaszín Nővé­rek” rendje — amely arra esküdött fel, hogy a zárda falai között állan­dó imádkozással tartja ébren a hitet — a kitelepítés miatt volt kényte­len megszakítani az immár 1896 óta éjjel-nappal tartó imádkozást. Miután a limburgi Steyl falucska negyven nővére fűtés és világítás nélkül maradt, úgy döntöttek, hogy átmenetileg egy másik zárdába költöznek. De mint a Dagblad voor Noord Limburg című lapnak el­mondták, új helyükön is azonnal elkezdtek imádkozni. Mivel két nap múlva a nővérek felén az influenza tünetei mutat­koztak, így az ima egyelőre megint szünetel. (MTI) Kérdőjelek Nemből igen? „Nem szabad megengedni, hogy X párt hatalomra kerülhes­sen.” „Nem lehet szó arról, hogy Y párt a kormánykoalíció tagja legyen.” „Nem lépünk majd szövetségre Z párttal.” Nem, nem, nem... Ez a szó uralta a múlt héten a már megkez­dődött választási kampány nyilatkozatait. S ez — folytassuk stí­lusosan — nem jó jel. Olyan választási kampányt vetít előre, amelyben a nyilatkozók nem a maguk „portékáját” dicsérik, ha­nem a másikét próbálják értéktelennek feltüntetni. Mit szól ehhez a polgár, akinek szavazataiért szállnak csata­sorba a pártok? Alighanem tanácstalan, mert igazában nincs mi­ről véleményt alkotnia. Hiszen ő csak egyetlen meghízható tám­pont alapján tud és akar majd dönteni a szavazófülkében: ki mit kíván tenni az ő érdekében. Ehhez pedig elsősorban azt kellene ismernie, amit a pártok programjuknak tekintenek, s azt, hogyan akarják céljaikat elérni. E mondanivaló realitása, a választói igé­nyekkel való összhangja dönti majd el egy-egy párt választási szereplését. A másokat becsmérlő, ún. negatív kampány legnagyobb hibá­ja — túl azon, hogy sérti a politikai harc etikáját — az, hogy nem nyújt semmiféle valódi információt. Éppen ellenkezőleg, a kö­dösítés eszköze. Nemcsak egy-egy párt szándékait illetően hagy­ja bizonytalanságban az állampolgárokat, hanem a tekintetben is, érdemes-e egyáltalán odafigyelni a kampányra, s ami még rosz- szabb, tájékozatlanul van-e értelme szavazni menni? Holott ab­ban minden párt egyetért, hogy a választások sikeres lebonyolí­tása az ország egészének érdeke. Még idejében felismerhetik a negatív kampány zsákutcáját azok, akik kezdenek besétálni ebbe a kelepcébe. Rá kell jönniök, hogy a mások kritizálása aligha elegendő a támogató szavazatok elnyeréséhez. Úgy is mondhatnánk: a sok nemből nemigen lesz •gen- (FEB) Dosztum, Afganisztán Dzsingisz kánja Amikor a szovjet behatolók a mudzsahedekkel vívott harcuk­ban már végképp nem tudták, hová és merre, remek ötletük tá­madt:, hozzá fordultak segítsé­f ért. És Abdul Rasid Dosztum a abuli kommunista rendszernek tett szolgálataival sohasem oko­zott csalódást szovjet megbízói számára. Senki sem volt kegyet­lenebb az afgán szabadságharco­sokkal szemben, mint az ország északi részéről származó, az üz- bégek törzséhez tartozó tábor­nok. Nevének puszta említése félelmet és rettegést keltett, kü­lönösen Afganisztán keleti ré­szén, a pakisztáni határ közelé­ben. A Koszt városáért vívott hí­res-nevezetes csatákban tanítot­ta rettegésre ellenfeleit, minde­nekelőtt Gulbuddin Hekmatiár pastu vezért és követőit. Megbí­zói méltóképpen jutalmazták ér­demeit: kétszer tüntették ki a „Köztársaság Hőse” címmel. Dosztum, a köpcös, harmin­cas éveinek vége felé járó, szúrós szemű férfiú, katonai könyörte­lenségen kívül politikai érzékről is tanúbizonyságot tett. Amikor a szovjet csapatok kivonulása után egyre inkább inogni kezdett a moszkvai helytartók trónja, kezdetben visszafogottan visel­kedett, de aztán annál inkább rá­kapcsolt: 1992 tavaszán teljes pálfordulással jelentősen hozzá­járult ezzel azoknak a bukásá­hoz, akik korábban a szovjetek kegyeiből kerültek hatalomra. Miközben a háború által lénye­gében megkímélt afgán főváros ostroma egyre inkább rombolást hozó, hatalmi viaskodássá fajult, és a versengő mudzsahed cso­portok a szenvedő lakosság sze­mében mindinkább hitelüket vesztették, Dosztum saját háza táját gvarapítgatta. A Hinduku- son túl lévő, Mazar-i-Sarif-i fel­legvárában óriási fegyverraktárt épített ki a kivonuló Vörös Had­sereg által hátrahagyott harci re­pülőgépekből és katonai jármű­vekből. A túlnyomórészt üzbég és ta- dzsik törzsbeliekből toborzott 120 ezer főnyi hadseregének se­gítségével a megjelenésében és magatartásában Dzsingisz kánra emlékeztető parasztivadék Ma- zar-i-Sarif városát saját hatalmi központjává tette. Magát az „Északi Szövetség” elnökévé ki­kiáltva, onnan terjesztette ki ha­talmát Afganisztán 29 tartomá­nya közül tízre. Dosztum, miként többször is leszögezte, nem törekszik az or­szág feldarabolására. Erre mutat egyébként ama igyekezete is, hogy Kabulban is megvesse lá­bát. A tádzsik törzsbeli Burha- nuddin Rabbani, akinek helyze­te mind szorongatottabbá válik, immár nem térhetett ki az üzbég generális növekvő befolyása elől, és a kormány helyettes vé­delmi miniszterévé nevezte őt ki. Afganisztán Dzsingisz kánja ismét bizonyságot tett arról, hogy nemhiába tarják ügyes ke­zű hatalombirtokosnak. Minél ingatagabbá vált az elnök hely­zete, annál nyíltabban fordult Dosztum egykori ősellensége, Hekmatjár felé. ó pedig, mivel miniszterelnöki tisztségét csak névleg gyakorolhatta, már ré­gebben eltökélte magát Rabbani megbuktatására. Bárhogyan dőljön is el mindaz, ami ezekben a napokban Kabulban végbe­megy, egy biztos: valóságos cso­dának számítana, ha az üzbég f enerális ezúttal nem a nyertesek özött lenne. Államkötvény 1997/D Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik tanítta­tásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Különösen, hogy az államkötvény-vásárlásra fordí­tott összeg véglegesen levonható az adóalapból és a forrásadó a tavalyinak csak a fele, 10%. _____Államkötvény 1997/D_____ 1 994. január 10-én új államkötvény kibocsátására kerül sor. A befektetők 1994. január 11. és 21. kö­zött vásárolhatnak államkötvényt az MNB Főpénz­tárában és Megyei Igazgatóságain az 1994. janu­ár 5-én tartott akción kialakult átlagár felhalmozott kamattal növelt értékén. A fő forgalmazó és kifizető helyek: MNB Főpénztára, 1051 Budapest, Hold u. 4. Tel.: 153-2600/2191* MNB Baranya Megyei Igazgatóság, 7621 Pécs, Apáca u. 6. Tel.: (72) 410- 968 • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. Tel.: (76) 481-334/524 • MNB Békés Megyei Igazgatóság, 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. Tel.: (66) 446-192 • MNB Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság, 3525 Miskolc, Hősök tere 3. Tel: (46) 411-658 • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság, 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. Tel.: (62) 472-272/4640 • MNB Fejér Megyei Igazgatóság, 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Tel.: (22) 311-130/135 • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgató­ság, 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. Tel.: (96) 314-522/4832 • MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság, 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. Tel.: (52) 313-888/62 vagy 72 * MNB Heves Megyei Igazgatóság, 3300 Eger, Barkóczy u. 3. Tel.: (36)413-444/5603 • MNB Jász-Nagykun-Szol nők Megyei Igazgatóság, 5000 Szolnok, Magyar u. 8. Tel.: (56) 422-555/6893 • MNB Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság, 2800 Tatabánya, Fő tér 32. Tel.: (34) 335-837 • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság, 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. Tel.: (32) 310-722 • MNB Somogy Megyei Igazgatóság, 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. Tel.: (82) 419-411 • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság, 4400 Nyíregyháza, Széc­henyi u. 3. Tel.: (42) 310-422/6126 • MNB Tolna Megyei Igazgatóság, 7100 Szekszárdi, Auguszt Imre u. 7. Te!.: (74) 316-411/89 • MNB Vas Megyei Igazgatóság, 9700 Szombat­hely, Széli Kálmán u. 20. Tel.: (94) 311-410/7111 • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság, 8200 Veszprém, Budapest u. 4. Tel.: (88) 426-435 • MNB Zala Megyei Igazgatóság, 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Tel.: (92) 312-690 A legújabb Magyar Államkötvény 1997/D 3 éves futamidejű (1994. január 10. - 1997. január 10.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja a 90 napos diszkont kincstárjegy átlagho­zama + 2% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes ( 1994. január 10. és 1994 július 10. kö­zötti) kamata évi bruttó 26%. Törlesztés névértéken 1997. január 10-én. A köt­vény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpon­tok: 1995. január 10., 1996. január 10. és 1997. január 10. _________Adócsökkentő_________ A z Államkötvény 1997/D megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély be­fektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adókedvezmény csak a 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű értékpapírokra vonatkozik. To­vábbá, hogy 1994-ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ra csökkent. ______Mit kell még tudni ?______ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A kibocsá­tást és az átlagáras értékesítést követően az MNB a meghirdetett feltételek mellett forgalmazza, eladja és visszavásárolja az államkötvényt. Amennyiben a pénzre szükségünk van, a futamidő lejárta előtt az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarunk, akkor eladnak államkötvényt. Az Államkötvény 1997/D kamatát ugyanúgy szá­mítjuk ki, mint az első nyilvánosan kibocsátott állam- kötvényét, az Államkötvény 1994/A-ét. Mint eddig az Államkötvény 1994/A, az 1997/D is eladható és megvehető a-teljes futamidő alatt a tőzsdén ke­resztül, vagy az MNB Főpénztárában és megyei igazgatóságain. Az összes eddig kibocsátott állam- kötvény közül az 1994/A a legkeresettebb. h A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom