Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-08-09 / 6. szám
1994. január 8-9., szombat-vasárnap KULTÚRA - MŰVÉSZET HÍRLAP 7 Városnézés a Springadombról Balassagyarmat sok titka Nagy Márta képei a Szerbtemplomban- - • - ~ Nagy Márta: Január N agy Márta festőművész, a város művész-tanára már jó ideje megkezdte Balassagyarmat szellemi birtokbavételét. Ez szinte törvény- szerű folyamat, hiszen, ha valaki nemcsak lakóhelyének tudja a helyet, ahol él, előbb-utóbb azonosul is vele, szűkebb és tágabb környezete gondolkodásában, életmódjában is megjelenik. Ha pedig festőről van szó, a hely szerkezete, házainak, tereinek elrendezettsége, az épületek színezettsége, sőt, a város fölé boruló ég hangulata beépül festészetébe. Balassagyarmatot az Ipoly-parttal, a környező falvakkal, lakóinak hagyományaival, meséivel és mondáival, ilyen-olyan mítoszaival írók, költők is sokszor megörökítették. A város a képzőművészetben is ott honol. Horváth Endre grafikusművész, bankjegytervező, aki az első világháború kitörésének évében itt érettségizett, az 1920-as évek palóc népviseleteiét is megörökítette bankjegyein. Szabó Vladimír, a város szülötte megfestette az Ipoly-parti és a ligeti fákat. Farkas András és Réti Zoltán festészete el sem választható Balassagyarmattól. A sor még folytatható. Például Nagy Márta képeivel is. A Szerbtemplomban látható január 27-ig az a kiállítás, amely a művész tizenkét festményét mutatja be. Mindegyik balassagyarmati mai városképet ábrázol. Neki is vannak különösen kedves zugai. Magától értetődik, hogy az egyik éppen a Springa- domb. Az egyik kép címe is ez. A Springadomb Szügy felé van, és itt lakik a művész. Ezt szinte magától kitalálhatja a néző is, annyi belső melegség árad a springadombi képekből. M ert több is van belőlük. Például a Január című festmény, lakótelepi tűzfallal, fehér törzsű, grafikus finomságú fiatal nyírfával. Ilyen fákat láthat a művész, ha kitekint ablakából a hallgató és titkot őrző tájba, alkotói csöndjében. A Lakótelep című festmény ugyancsak a Springadombról szól. Ezt a látványt inkább délelőtt képzeli el az ember, amikor az emberek többsége nincs odahaza, és nem túl nagy a házak közötti utak forgalma. Úgy tetszik, Balassagyarmatnak több ilyen csöndes szöglete is van, ideális hely az élmény kibontakozására. Nagy Márta napjainak jó részét a város középiskoláiban tölti, művész-tanár. A December című kép azt a látványt rögzíti, amit mindenki láthat, ha kitekint a Balassi Bálint Gimnázium ablakaiból. Ezt mutatja föl a Fák, házak, tavasz című festmény is. Megint más városkép ragadja meg a tekintetet a Hősök tere, vagy az Ipoly-part és A vasút mentén című festményen. U ‘^ gy érzi a néző, sok titka lehet még a városnak, ha tizenkét kép is ilyen változatosan tud szólni róla. -mér A kortárs magyar líra helyzetével foglalkozó egyik tanácskozáson hangzott el a magyar- országi viszonyokat is hovatovább jellemző mondat: „Ha Svájcban valaki a bankszakmában munkára jelentkezik, teszteléskor azt is megkérdezik, sze- reti-e a verseket? Ha a kérdésre igennel válaszol, máris szedheti a sátorfáját...”. Radies István művészete alapvetően érzelmi, azaz lírai, stíluseszményét tekintve pedig realista indíttatá- tású. Nyilvánvalóan esélytelenül pályázna a bankszakmában, miután kissé eszementen szeretnénk „csatlakozni” a művelt nyugathoz, kidobva az ablakon azt is, ami érték, a terhes kultúrát. Lejtős utca A kérdés most már csak az: ajánlatos-e képzőművészeti kiállítást nézni az ifjú embereknek az iskolában, ha esetleg a mostani újkapitalizmus hajnalán a bankszakma iránt érdeklődnek? Szerintem, igen. Legalábbis addig, amíg el nem érAkvarell, rajz, tűzzománc Szerelmes földrajz Radies István kisterenyei tárlata jük Svájcot. Aztán majd meglátjuk. Radies István míves festő. Alkotásainak olyan sajátos ritmusa, dallama, zeneisége, egyéni íze van, mint a lírai műRadics István festőművész kiállítása még a múlt év utolsó napjaiban nyílt meg a bátony- terenyei (kisterenyei) Váci Mihály Gimnázium galériájában. A tárlat mind műfajilag, mind tartalmilag igen változatos. veknek. Nem kenyere a doku- mentáris objektivitás, jóllehet művei dokumentálnak is. Itt vannak mindjárt az akvarellek. Radies István: Generációk „Kávé-sorozat” a Mikszáth Kiadótól Röpiratok Nógrádról Beszélgetés dr. Németh- alkalom a társaséletre János István igazgatóval A Kastélykert, az Eső után, a Töprengő, a Lejtős utca. Aki egy kicsit is figyelmesen nézi őket, ráismerhet a szépséggel teli nógrádi tájra, az emberekre. Valóságos tájakról és valóságos emberekről van ugyanis szó. Széltében-hosszában A rajzok még tovább erősítik a látogatóban ezt az ismerőssé- get. A művész széltében-hosz- szában bejárta Nógrádot és a „szerelmes földrajz” újabb könyvét írta meg. Ennek lapjai közé tartozik például Szuha, Hollókő, Mátrakeresztes, Kiste- renye, Kányás, Salgótarján és még sorolhatnánk. Jellemző parkrészletek, utcaképek, tájdarabkák, népi építészeti formák láthatók ezeken a lapokon. S ezekkel szerves kapcsolatban a Generációk, a Kapaélező, a Furulyázó, mindaz, ami az itt élők jellemzője volt vagy maradt. A karancssági iskolának készülő falképterv, továbbá rézkarcterv és több linómetszet is itt van a jelen tárlaton. Utóbbiak között az ország több más tája, például Szigliget s a külföld is föltűnik, így a bolgár tengerpart mesés világa. Tíz szűz Végül, de nem utolsósorban említendők a művész tűzzománc képei, amelyekkel már hosszú idő óta sikerrel szerepel hazai és nemzetközi tárlatokon, Franciaországban, Németországban, Pozsonyban és másutt. Radies István legismertebb alkotásai közé tartozik például a tíz szűz, az Okos szüzek, Balga szüzek sorozat, a Vidróczki, a Pásztorünnep, a Várőrség, a Kalotaszeg. Méltán emelkedtek nemzetközi hírnévre is. Radies István hűséges ember és művész. Nógrádmegyerben látta meg a napvilágot, művészi és pedagógiai munkássága alapján főiskolákra, országos intézményekbe hívták többször is, ő azonban maradt, s a nehezebb utat választva alkotta meg korántsem befejezett életművét. Most is tanít a kisterenyei gimnáziumban, ahol ezt a ragyogó tárlatot is megrendezte, mintegy ünnepi ajándékul szeretett tanítványainak. —th Új könyvsorozatot indított útjára Salgótarjánban a Mikszáth Kiadó a múlt év utolsó hónapjában. Máris „kávé-sorozatként” emlegetik azok, akikhez eljutott ennek első, küllemében is szép könyvecskéje. A kezdeményezés e tájon, de talán az országban is előzmény nélküli. A kiadó sorozatával mindenekelőtt az itt élő értelmiségiek számára kíván mértékadó nyilvánosságot teremteni. Beköszöntője így hangzik: Kérdések-Válaszok. „KV”, „azaz kávé”. Sorozatunk munkacíméből - ebből a mozaikszóból - lett egy sokkal mélyebb tartalmú elnevezés, a „kávé” sorozatcím. Föltehetően lesz elég ital a sorozat vitájához is. Dr. Németh János István: Ezek a könyvek önmagunkról szólnak önmagunkról Dr. Németh János Istvánt, a Mikszáth Kiadó igazgatóját kérdezzük.- Gondolja, hogy lesz elegendő érdeklődés a játékos elnevezésű, de nagyon is komoly kérdéseket boncolgató könyvecskék iránt? — Gondolom, hogy lesz. Sorozatunk célja a társasélet szervezése. Erre pedig nagyon is szükség van, hiszen hovatovább mindent elural a politika, minden megnyilvánulás a politikai törésvonalak mentén történik. Ezt meg kell haladni, s ebben nagy szerepe lehet a független értelmiségnek. Fejlett polgári demokrácia nem alakulhat ki az önmagát mind hatékonyabban megszervező társadalom nélkül. Ehhez pedig alkalmak kellenek. A kötetek éppen a társasélet alkalmainak kívánnak szellemi készletet szolgáltatni.- A sorozat első könyve megjelent, és máris érdeklődést keltett. Miről szól?- A sorozathoz az ötletet dr. Horváth István adta, a könyv első részét az ő tanulmánya jelenti . Címe: Az ezredfordulóra figyelő röpirat Nógrád- ból. Ebben a történész-szerző, kutatóként tesz kísérletet egy nógrádi diagnózis elkészítésére. Elemzése után a cselekvés lehetséges és szükséges csomópontjait is fölvázolja. Ellenpontok címmel ehhez csatlakozik az én tanulmányom, amiben kultúrakutatóként a kulturális viszonyokat elemzem Nógrád- ban történeti és jelenkori összefüggésben.- Mit tart a leglényegesebbnek e történeti és jelenkori összefüggés-rendszerben?-A többi között azt, hogy a kultúraelemzés módszereivel fölmérjük azt a távolságot, amely itt kimutatható a kulturális viszonyok és a viszonyok kultúrája között. Hiszen Nógrád megye kulturális azonosságtudata zavaros, hamis „eredetmondák” is terjengenek, más tudatzavarok is hatnak. Sokak előtt nem világosak a polgárosodás zsákutcái sem Nógrád- ban, amelyeket pedig ezek tudatos földolgozása nélkül nem lehet meghaladni.- Hányféle zsákutcáról van szó?- A polgárosodás „losonci útja” az első. Ez politikai zsákutca. Egyrészt azért, mert a polgári út kibontakozását politikai katasztrófa törte meg. Másrészt, mert az új birtokos szándékosan sorvasztotta el a magyar polgárosodást. A polgárosodás balassagyarmati modellje feudális-nemzeti-keresz- tény-konzervatív jellegű, tipikusan úri-középosztályi alakzat, amelyben a kifejlett szerepzavarhoz hozzájárult a szükséges gazdasági háttér hiánya. Ez az ideológiai zsákutcás modell szintén csődbe torkollott. A salgótarjáni zsákutca oka gazdasági. Salgótarján az ipari polgárosodás, a tőkés fejlődés gyakorlatias, angolszász típusú útját járta 1948-ig, jól rétegzett polgársággal és szervezett munkássággal. Valószínű, hogy az utána következő korszak jellegétől függetlenül is zsákutcába jutott volna mára ez a modell, mégpedig az iparosodás történelmi csődtömegének kilátásta- lanságába. Mindazonáltal a város társadalmi és intézményi szerkezete magában hordozza a jövőbeli modernizáció lehetőségét.-Itt már el is érkeztünk az utak-válaszutak kérdéséhez.- Igen. Tanulmányom másik részében megpróbálom számba venni a különböző tudástípusokat, s az ezekből levonható következtetéseket.- Hogyan folytatódik a könyvsorozat?- Evenként legalább három kötetet szeretnénk kiadni. Mondhatom, hogy azok is izgalmasak lesznek. t.e. Változások a színházi programban Ember tervez ... Januárban nem lesz előadás! I gen, a naptári év fordulója nem jelent szükségszerűen félidőt a színházi programban, hiszen a bérletsorozatban meghirdetett tíz előadásból eddig csak három volt látható a megyeszékhelyi József Attila Művelődési Központ színpadán. Ebből is egy - a Hálószobakomédia - úgymond műsoron kívül. Ez azt jelenti, hogy februártól az évad végéig gyorsított ütemben kerülnek színre a további darabok. Januárban ugyanis nem lesz előadás. A kényszerű szünet, illetve a programváltozás a vendégszereplő társulatok miatt következik be. Egész biztos, hogy elmarad a Szolnoki Szigligeti Színház által beharangozott Miller- színmű, A salemi boszorkányok előadása, valamint az egri színház által tervezett Dürenmatt- darab, A milliomosnő látogatása című komédia. Egyelőre bizonytalan a a másik Düren- matt-mű, az Angyal szállt le Babilonba című komédia bemutatása is, amelyet a szolnokiak otthon már levettek műsorról. Ez azonban még nem végleges. Még csak részben tisztázott, hogy mi kerül az elmaradó előadások helyébe. Biztosnak látszik, hogy az Egri Gárdonyi Színház februárban bemutatja Salgótarjánban a Svejk a hátországban című darabot. Ugyancsak februárban - 15-én - kerül színre az eredetileg meghirdetett programból H. Ashman - A. Menken Rémségek kicsiny boltja című horror musical a Székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában. A többi előadással remélhetőleg nem lesz gond, vagy ha mégis, azért nem a vendéglátó intézmény lesz a felelős. A színházak ugyanis egyrészt fokozódó anyagi nehézségeikre, másrészt egyéb problémáikra hivatkozva csökkentik a bemutatók számát. Egerben például azért nem tudják műsorra tűzni Az öreg hölgy látogatását, mert a főszerepelőnek meghívott Berek Kati lemondta az előadást. C sekély vigasz ez azoknak, akik bizonyos darabok kedvéért váltottak bérletet, s félő, hogy bizalmukat vesztik a legközelebbi évadra. S ezért éppúgy kár lenne, mint ahogyan sajnálatos az a törés is, ami bekövetkezett az oly biztatónak indult 1993/94—es színházi szezonban. Cs. B.
