Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29-30 / 24. szám

1994. január 29-30., szombat-vasárnap ARCOK-HARCOK HÍRLAP 9 Fiatal honatya Magyarnándorban Beszélgetés dr. Giczy György kereszténydemokrata képviselővel Csak az a baj, hogy a politika dönti el, kik a legjobb szakértők Magyarnándorban járt a minap Horváth László fideszes honatya, aki az oktatási és művelődési bizottság tagja a parla­mentben. A képviselő, mielőtt elkezdett politizálni, tanársegéd­ként dolgozott az egyik főiskolán. Kezdjük az oktatással! Magániskolák- Sokan szeretnénk, ha szí­nes, színvonalas iskolarend­szer alakulna ki az elkövetke­zendő időkben. A magánisko­lák még gyerekcipőben jár­nak, s hiányoznak a törvényi garanciák is.-A magán­iskolákkal szemben a jog­szabályalkotó­nak olyan kö­telezettsége van, hogy vi­lágossá tegye: a kimeneti ol­dalon milyen követelmé­nyeknek kell megfelelni azoknak, akik az ilyen intéz­ményeket el­hagyják. Vitán felül áll, hogy a ma­gániskoláknak létjogosultsá­guk van a tár­sadalmunkban.- Mennyire komoly a ma­gániskolákban szerzett végbi­zonyítvány, amikor a tulajdo­nosok egyik érdeke, hogy minél több tandíjat szedjenek be?-Szerintem jól felfogott ér­deke minden magániskolának, hogy minőséget produkáljon. Igaz, ma még kíméletlen rablás folyik, hatósági szabályozás lenne szükséges. Hosszabb tá­von azonban érvényesülnie kell annak, hogy minél jobb az is­kola hímeve, annál többen irat­koznak be.- A nemzeti alaptanterv el­készülte már hosszú ideje hú­zódik. Annak idején a Gazsó Ferenc-féle csoport gyakorla­tilag elkészült a munkával. Aztán elkezdődtek a támadá­sok. Ön szerint mi az oka en­nek a huzavonának?- Emlékszem, még Glatz Fe­renc minisztersége alatt volt egy nagy-nagy össznépi tanári kon­ferencia, s csudák csudájára ott egyetértés alakult ki a nemzeti alaptantervről. Az egész okta­tási rendszer zűrös három-négy évének botrányai oda vezethe­tők vissza, hogy a legnagyobb kormányzópárt ideológiai alapra terelte a vitát. De az MDF-en belüli irányzatok is nagyon keményen ütköztek. A Csurka-, a Csoóri-, és a többi vonal gyúrta egymást. Nem a tartalomról szólt a vita. Olyan szemlélet alakult ki: ha mi el is megyünk, a szellemiségünk ma­radjon! Még nem láttuk az új médiatervet- A háttérben zajlanak az események.- Éppen az a legnagyobb baj, hogy illegálisan végzik a tör­vény előkészítését. Nem tudjuk, kik, mit, hol, s miért cseleksze­nek. A kormányzat, amikor rá­kérdezünk ezekre a dolgokra, mindig azt mondja, hogy nyu­godjunk meg, a legjobb szakér­tők dolgoznak a tervezeten. Csak az a baj, hogy a politika dönti el, kik a legjobb szakér­tők. Épeszű kormányzat meg­próbál szakmai, politikai, társa­dalmi közmegegyezésre jutni.- Februárra új médiatör­vényt ígér a kormányzat. Mennyiben új ez a tervezet a korábbihoz képest?- Mi nem láttuk az új média­tervezetet. Igazából csak azok az információk állnak rendelke­zésünkre, amit a kormányfő, a parlamenti frakcióvezetők, il­letve a pártok vezetői átadtak egymásnak. Ebből úgy ítélem meg, hogy az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. Leg­alábbis az ellenzéki álláspontok nem közeledtek a kormány né­zeteihez. Szerintem a tervezet semmi új elemet nem tartalmaz. Rádió-televíziózunk- Egyáltalán, érdekében áll-e a kormánynak a média körül kialakult helyzet meg­változtatása?-Nem hiszem, így kényel­mesebb a kormánynak. Eddig is tapasztalhattuk, hogy a kor­mány mire akarja felhasználni a rádiót, a televíziót. Akkor meg miből gondoljuk azt, hogy ilyen éles időszakban változtatnak az eddigi gyakorlaton? Miért mondana le önként a kormány a TV Híradóról? Ezt a kényelmes helyzetet egyetlen intézkedés tudja feloldani: a privatizáció.- Ez lenne az üdvözítő megoldás?- Nagy a csábítás. Ha a mos­tani ellenzék hatalomra jut a vá­lasztások után, akkor nekik (ne­künk) is nagy lesz a csábítás, kár lenne tagadni. A kormány­zati hatalom sajátos logika sze­rint működik. Amíg két köz- szolgálati csatorna van a televí­zióban, addig nem hiszem, hogy jó megoldás születhet. Egyetlen felügyelőbizottság sem műkö­dik pártatlanul. Privatizálni kell, a megoldás a kereskedelmi csa­tornák létrejötte. Adám Tamás Fidesz-napok Pásztón A tavaly januári ha­gyományteremtést köve­tően Pásztón immár má­sodik alkalommal rendez­nek főleg fiatalokat moz­gósító Fidesz-napokat. Az események e hét végén zajlanak a városban. Horváth László szerint a médiabékét csak a privatizálás révén lehet megteremteni-Erdei emberek erdészházban legenda A szarvasra leső orvvadászok meghátráltak erdészünk elől kém, se testem nem kívánta! És gyorsan másfelé terelte a szót. T alán nem követek el bűnt, ha felidézem. Nos, Gábor Sándor átvette a kerületét. A szép májusi időben ismer­kedni ment Kisbükk-tetőre. Az érett erdő tele volt sűrű aljnö­vénnyel, megejtően frisselő zölddel és madárdallal. A májusi csodát lövés rom­bolta szét. Hatalmas zajt csap­tak a menekülő szarvasok, majd emberi hangok hallatszottak egyre közelebbről. Az erdész szívverése felgyorsult. Május­ban szarvasra vadásznak? Vagy mi a fene történik itt? Levette válláról fegyverét, és a testes tölgyfának védelmébe helyez­kedett. Két ember, fegyverrel a kezében, izzadtan toppant eléje. Rájuk kiáltott:- Májusban tilos szarvasra vadászni! A két fegyveres meghökkent, megtorpantak, és kérdezték: ki­csoda ön?- A kerületvezető erdész va­gyok... - felelte. Meglepődtek a hívatlan pus­kások. Ezt az erdész is észre­vette, de azért követte minden mozdulatukat. Az ilyen találko­zás, ismeretlenekkel az erdő­ben, bizony kellemetlen. A két ember va­lamit motyo­gott, de tisztá­ban lehettek cselekedetük súlyával, s a meghátrálást választották. Amikor Kisbükkön újra csend lett, fellélegzett az erdész is. Csak a jelentés megküldése után derült ki, hogy akiket tetten ért, „hi­vatali fensőbb- ségből” jártak a tilosban. Egy hétre bevonták a fegyverüket, aztán csend lett. Az erdész keserűen mondta:-Ez volt az én belépőm, éreztették is velem sokáig. Elmúltak az évek. Új, fiatal erdész járja már a kerületet. Gá­bor Sándor éli csendes, felesé­gét szolgáló életét. De nem fe­lejtették el, legendák szállnak róla szájról szájra, megörökítve mindazt, amit oly nagy szeretet­tel az erdőért tett. Bobál Gyula Az egyház sekrestyései? A kereszténydemokrácia történetében a kereszténydemokra­ták mindig önállóan fogalmazták a programjukat. Soha nem vállalták azt, hogy ők lesznek az egyház sekrestyései - hangsú­lyozta dr. Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt or­szággyűlési képviselője abban az interjúban, amit a párt Salgó­tarjánban szervezett nagygyűlése előtt adott lapunknak. Giczy György: Európában a keresztényi értékek - ha nem is a liturgia szintjén - beépültek a kultúrába- Ön a parlamentbe kerü­lése idején a keresztény közé- letiséget szorgalmazó Márton Áron Társaság titkára volt. A KDNP előtt alakult-A társaság másfél évvel a KDNP előtt alakult. Akkor azt gondoltuk, hosszabb lesz a rendszerváltoztatás folyamata. Azért hoztuk létre szellemi mű­helyként, hogy a közélet iránt érdeklődő fiatalok elsajátíthas­sák az ebben való jártasságot. Márton Áron erdélyi püspök volt, aki na­gyon sokat tett a magyarsá­gért, és a ke­resztény érté­kek alapján nagyon ko­moly nemzet- fenntartó erőt jelentett sze­mélyében az erdélyi ma­gyarság szá­mára. A társa­ság elnöke Ke­resztes Sándor volt, később ő lett a KDNP elnöke is.- Mit ért­sünk keresz­tény közéleti- ség alatt? Azt, hogy a keresz­tények lépjenek fel a közélet­ben, vagy azt, hogy a közélet, úgy ahogy van, keresztényi legyen?- Bizonyos értelemben mindkettőt jelenti. Európában a keresztényi értékek - ha nem is a liturgia szintjén - eszmetörté- netileg beleépültek a kultúrába. Tehát amikor mi keresztény közéletről beszéltünk, ilyenfajta kulturális kötődést akartunk ki­fejezni, amit egy erőszakos ate­izmus negyven éven keresztül megsemmisíteni kívánt. Talán nem eredménytelenül.- On szerint mennyiben kell bevonnia a KDNP-nek az egyházakat a politizálásba? Il­letve mennyiben befolyásolja ez választási esélyeiket?- A papok is állampolgárok. Csak a katolikus egyházon belül van olyan törvény, hogy a pap­ság ne vegyen részt a konkrét pártpolitikában. Ezért nincs a mai magyar parlamentben kato­likus lelkész képviselő. Furcsál­lom, amikor világi jog alapján vitatják a papok pártpolitikai szerepét. Semmi megdöbbentőt nem találok abban, ha egy pap is elmondja a híveinek, hogy éppen mit gondol a politikai helyzetről. Kritikus szerep- Mennyire függ egymástól a KDNP és az egyház?- Hangsúlyozni szeretném: a kereszténydemokrácia történe­tében a kereszténydemokraták mindig önállóan fogalmazták a programjukat. Nem vállalták azt, hogy ők lesznek az egyház sek­restyései. Soha semmiféle olyan hivatalos megegyezést nem kö­töttek az egyházak vezetőivel, ami arra indíthatta volna az egy­házi vezetőket, hogy valamelyik párt mellett agitáljanak. Sőt, amikor a XIX. század harmincas éveiben először használták a „kereszténydemokrata” fogal­mat, akkor a kereszténydemok­raták két dologra vállalkoztak egyszerre: egyfelől arra, hogy az egyházat is bizonyos kritikával illették (a megújhodása érdeké­ben), ugyanakkor komoly társa­dalomkritikai szerepet is betöl­tötték. Dudellai Ildikó Újabb választási előjelek a keleti országrészből Pártrokonszenv - Dunán innen Egyre közeledve a választásokhoz, mindinkább érdekessé vá­lik, mit is gondolnak az emberek a politikáról, a pártokról, poli­tikusokról. Most arról számolunk be, a Szonda Ipsos közvéle­mény-kutatását felhasználva, hogy kik milyen pártra szavazná­nak abban az esetben, ha vasárnap választásokat tartanának. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, Ön melyik pártra szavazna? (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében az egész országban illetve a keleti országrészben) a keleti országrész adatai: FIDESZ 17 ___■_____ o rszágos adatok: szdsz 8 MSZP 14 K KDNP 6 FIDESZ 16 Vprv ' k SZDSGtS 7 / \ ^»KDNpK 1 lFKGPS FKGP 5 MDF 7 MDF 7 párt 6 Mj' y egyéb párt 5 nem szavazna, bizonytalan 36 ^ nem szavazna, bizonytalan 38 Ma a Fidesz nevetne A Dunától keletre ma a meg­kérdezettek közül legtöbben (17%) a Fideszre voksolnának. Ügyanekkor ez az arány egy ár­nyalattal magasabb, mint az or­szág egészében (ahol 16% tá­mogatja ezt a párot). A második helyen található a Szocialista Párt 14%-os támogatottsággal, ami valamivel gyengébb ered­mény a 17%-os országos szava- zótábomál. A harmadik helyet az SZDSZ foglalja el 8%-kal (országosan is 8%.) Az MDF-re a választópolgárok 7%-a vok­solna (az országban is 7%). A KDNP kezébe a választók 6%-a adná a kormányaidat (országo­san 5%.), míg a FKgP a keleti területen és országosan egy­aránt 5%-os támogatottságot él­vez. A parlamenten kívüli pár­tok egyike sem éri el az 1%-ot. A pártok népszerűségét szin­tén jól mutatja a biztos szava­zók körében elért szavazati arány. Akik úgy mondják, biz­tosan részt vennének egy mos­tani szavazáson, azoknak a kö­rében a Fidesz előnye eltűnik az MSZP-vel szemben: mindkét párt egyaránt 25%-os támoga­tottságnak örvend. Előzések - ellenszenv Ugyanakkor országosan az MSZP (30%) jelentősen meg­előzi a Éideszt (22%). A biztos szavazók 13%-ára számíthat az SZDSZ (országosan is), míg az MDF és a KDNP egyaránt 10%-ot kapna. Az FKGP 8%-ot ér el. Érdekes összehasonlításra ad lehetőséget az is, ha megnéz­zük, hogy a választók mekkora ellenszenvvel viseltetnek az egyes pártokkal szemben. A keleti országrészben a leg­nagyobb ellenszenvvel az MDF és a FKgP iránt viseltetnek a vá­lasztópolgárok - mindkét pártot 17% nevezte meg úgy, hogy arra semmilyen körülmények között nem adná voksát. Ugyanakkor az országban az FKgP-t 15 %, az MDF-et 20% nevezte meg számára kifejezet­ten ellenszenvesnek. A Szocia­lista Párttal szemben a keleti or­szágrészben és az országban is egyaránt 7-7% viseltetik elle­nérzésekkel. A Fideszről a Du­nától keletre és az egész or­szágban egyaránt a megkérde­zettek 3%-a gondolja úgy, hogy semmiképpen sem szavazna rá. A KDNP-nek 2% ellenszenve- zővel kell szembe néznie (or­szágosan szintúgy). Az SZDSZ-re a megkérdezettek 1 %-a nem szavazna, sem a keleti régióban sem pedig országosan. Hatalmon kívül A parlamenten kívüli pártok közül egyedül a Munkáspártnak van számottevő „ellenzéke” a választópolgárok között. E pártra az elképzelt hétvégi szavazás alkalmával 6 % bizto­san nem adná le a szavazatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom