Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29-30 / 24. szám

DUPLA SZÁM - FARSANGI S5 GAZIN, NŐI DOLGOK, KULTÚRA - MÜVÉTŐl ' r«fi| *l 11 m EW NOGRAD HÍRLAP MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1994. JANUÁR 29-30., SZOMBAT-VASÁRNAP V. ÉVFOLYAM 24. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT LAPUNKBAN: Balassagyarmat bátor város (4. oldal) Interjú: Az egyház sekrestyései? (9. oldal) Együtt ittak, aztán lakásában kifosztották (16. oldal) Februártól 10.500 Ft Megállapodás a minimálbérről A kötelező legkisebb bér feb­ruár 1-jétől 10.500 forint. Az 1500 forintos emelésről délután fél háromra sikerült megállapod­niuk a szociális partnereknek az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén. A megegyezés szerint a Magyar Iparszövetség­hez tartozó ipari szövetkezetek­nél csak augusztus 1-jétől, az ag­rárszférában november 1-jétől alkalmazzák a 10.500 forintos minimálbért. Indul a Bpl televízió Február hetedikén indul a Bpl, a magyar nyelven is adást sugárzó, első műholdas kereske­delmi televízió — tájékoztatta pénteken az MTI-t Spischák Já­nos, a Bpl elnöke. A közlemény szerint a Bpl kereskedelmi tele­vízió az elmúlt hetekben megte­remtette magyarországi műkö­désének technikai és szervezeti kereteit. Lebukott papagájcsempész Papagájcsempészt lepleztek le a Ferihegyi repülőtér vámosai. Harmincnégy védettnek minő­sülő, élő papagájt próbált behoz­ni az ország területére. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága pénteki tájékozta­tása szerint a madarak értéke több mint 2 millió forint. A vám­hivatal a papagájokat lefoglalta, és átadta a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium­nak. A jugoszláv állampolgársá­gú csempész ellen, aki a repülő­téri zöldfolyosón próbálkozott, csempészet bűntette elkövetésé­nek alapos gyanúja miatt felje­lentést tett a vámhivatal. Csökkennek a munkaadók terhei Az eddigi 7,2 százalékról ápri­listól 5 százalékra csökken a kifi­zetett bérek után számított mun­kaadói szolidaritási járulék. Er­ről az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén született megál­lapodás. Abban is megegyeztek, hogy a Szolidaritási Alap múlt évi maradványából 7,9 milliárd forintot átcsoportosítanak az idei foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítására. Módosított államháztartás A kormány elfogadta és a Par­lament elé teijeszti az államház­tartásról szóló törvény módosí­tására vonatkozó javaslatát — hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón. A módosítást az teszi szükségessé, hogy megte­remtődjön a lehetőség az egyes alapok közötti pénzügyi átjárha­tóságra. Boross megbeszélése egyházi vezetőkkel Boross Péter miniszterelnök — az egyházak vezető személyi­ségeivel elkezdett megbeszélé­sek keretében — pénteken hiva­talában fogadta a Magyarországi Református Egyház vezetőit. A megbeszélésen jelen volt Hege­dűs Lóránt püspök, a Reformá­tus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Kocsis Elemér, Márkus Mihály és Mészáros István püs­pök, Czine Mihály, Bodnár Ákos, Kálmán Attila és Szabó Dániel egyházkerületi gondnok. A meghívottak megelégedéssel állapították meg, hogy jó ütem­ben halad az egyházi iskolák visz- szaadása, s kifejezték reményü­ket, hogy a még vitás ingatlan­ügyek is mielőbb rendeződnek. Lőrincz Kálmán elköszönt Március 1-jétől nyugállo­mányba vonul Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Hon­védség parancsnoka, aki február 11-én betölti 55. életévét. Az első számú katona pénte­ken a Honvédelmi Minisztéri­umban tájékoztatta a sajtót nyug­állományba vonulásával kap­csolatban. Elmondta, hogy négy éve vállalt feladatát elvegezte, egy támadó beálh'tottságú hon­védségét alakított át védelmi fel­adatokra kiképzett hadsereggé. Távozásának nincs politikai mo­tívuma. Csatlakozásunkat szorgalmazva Göncz Árpád szorgalmazta Budapest bekapcsolását az euró­pai kül- és biztonságpolitikai munkába és rendszerekbe, egye­bek között a Nyugat-európai Unió, a békepartnerség és az eu­rópai stabilitási egyezmény ré­vén. Erről az elnök abból az al­kalomból beszélt, hogy pénteken fogadta a most létrejött társulási parlamenti vegyes bizottság tag­jait. Göncz Árpád külön is hang­súlyozta, csatlakozásunk elen- eahetetlen eleme a szomszé- okkal való együttműködés, a regionalitás gondolata. Betétkönyvet lopott gépkocsiból A postáskisasszony gyanúja Gyakori eset, hogy a gépko­csiban hagyott értékeknek lába kél: feltörik a kocsit, s elvisznek belőle mindent. így történt ez Drégelypalánkon is, ahol a tet­tes betörte R. Zoltán személy- gépkocsijának ablakát, és az ira­tain túlmenően egy takarékbe­tétkönyvet is elemeit. Az akkor még ismeretlen tet­tes igyekezett mielőbb a betét­könyvben elhelyezett pénzhez jutni, s ezért Vácra utazott, ahol a postahivatalban próbálta ki­váltani a hatvanötezer forintot. A postáskisasszony bizo­nyára gyanút foghatott, mert nem fizette ki azonnal a pénzt, hanem hosszasan vizsgálta a be­tétkönyvet. A tettes erre meg­rémülhetett, mert csapot-papot. betétkönyvet maga mögött hagyva sürgősen távozott a pos­táról. A rendőrség nem sokkal ez­után lopás bűntettének alapos gyanúja miatt őrizetbe vette /. László nagylóci lakost. Kiderült az is, hogy két, tulajdon elleni bűncselekmény miatt ügyészi szakban lévő eljárás van folya­matban ellene. Tízmilliós életmentő érkezett Tízmillió forint értékű, főleg kardiológiai és szülészeti műszerrel gazdagodott a salgótarjáni megyei kórház. Képünkön: dr. Babják István kerékpár-ergométerrel ellenőrzi a beteg szívritmusát. Tudósítás a 3. oldalon Az IPOSZ indítja A taxisblokád idején hallgatták le... Otthonépítési mozgalom Történt-e államtitoksértés ? Benczúr Gyulára emlékeztek Benczúr Gyula születésének 150. évfordulója alkalmából a nagy fes­tőművészre emlékeztek tegnap Benczúrfalván és Salgótarjánban. Felvételünk a Nógrádi Történeti Múzeumban megnyitott emlékkiál­lításon készült. Beszámolónk a 3. oldalon. Fotó: Rigó Tibor Országos lakás- és otthonépí­tési mozgalmat indít az Ipartes­tületek Országos Szövetsége- Magyar Kézműves Kamara. Az „Otthon lenni 2000-ben Ma­gyarországon” elnevezésű prog­ram célja, hogy hozzájáruljon a lakásproblémák megoldásához, a lakáspiac fellendüléséhez. A lakásokat elsősorban azok­nak szánnák, akik a jelenlegi la­káspiaci struktúrában lehetetlen helyzetbe kerültek: a pályakez­dő fiatalok, egyedülállók, nyug­díjasok, menekültek. Az idősek esetében az ellátást, a gondozást is megszervezik. Az épületek felépítési költsé­geinek finanszírozására komplex rendszereket dolgoznak ki, me­lyekbe beépítenek nemzetközi és hazai támogatásokat, hiteleket, bankok, biztosítók, nyugdíj- pénztárak és alapítványok, helyi befektetők pénzeszközeit. A program érintené a hazai kisvállalkozókat, kereskedőket is, hiszen az építkezések, majd pedig az üzemeltetés, karbantar­tás, a gondozási tevékenység munkalehetőséget biztosítana a településeken. A tervek szerint az épületek a helyi befektetők vagy önkormányzatok birtoká­ban maradnának, illetve lízing formájában az ellátást biztosító családok tulajdonába kerülhet­nének. (MTI) A Lakásbérlők Egyesülete szerint: Több kell gondolkodási időre A Lakásbérlők Egyesülete el­fogadhatatlannak tartja, hogy a korábban elgondolt öt év helyett mindössze egy éve legyen a la­kásbérlőknek arra, hogy döntse­nek lakásuk megvételéről. Battha Pál főtitkár az MTI- nek elmondta, hogy az egyesület két-három éves gondolkodási időt javasol a törvényhozásnak. Azt pedig különösen fontosnak tartja, hogy az időpontot ne a törvény hatálybalépésétől szá­mítsák, hanem attól a naptól kezdve, amikor a helyi önkor­mányzat meghozza rendeletét. Ugyanis ez utóbbi szabályozás alapján ismerik meg a bérlők la­kásuk megvételének feltételeit. A Lakásbérlők Egyesülete el­fogadja, hogy a jelenlegi 35 évvel szemben 25 évre csökkenjen a részletfizetés futamideje. Miután azonban ez kedvezőbb az önkor­mányzatoknak, hiszen gyorsab­ban juthatnak pénzükhöz, így cserében fenn kell tartani a 3 szá­zalékos kamatot, illetve a maxi­mum 10 százalékos előtörlesz­tést. Azt semmiképpen sem lehet elfogadni, hogy az önkormány­zatok határozzák meg a fizetési feltételeket, hiszen annak kiszá­míthatatlan következményei le­hetnek. A jogszabály nem maxi­málja a bérlakások eladási árát. Ezért Battha Pál szerint a tör­vénynek ki kell mondania: az ár­megállapításnál figyelembe kell venni, hogy az adott lakás hatá­rozatlan bérleti jogviszonnyal terhelt. Ez többek között azt je­lenti, hogy nem beköltözhető, és a bérleti jogviszony a bentlakók számára folytatható. Az ilyen la­kások ára pedig az üres, beköl­tözhető ingatlanok felét sem te­szi ki az általános gyakorlat sze­rint. (MTI) A Fővárosi Főügyészség hiva­talból indított büntetőeljárást ál­lam- vagy szolgálati titok meg­sértésének gyanúja miatt isme­retlen tettes ellen, a Beszélő ja­nuár 20-i számában megjelent „Talált tárgy” című cikkel kap­csolatban. Dr. Nyilasi Gyula osz­tályvezető ügyész nem cáfolta az MTI értesülését. A politikai és kulturális heti­lap szerkesztősége a cikket olva­sók tudomására hozta, hogy a magnókazettát — amelynek alapján leírták a beszélgetéseket — ismeretlen adományozó jut­tatta el hozzájuk. A kazettán négy telefonbeszélgetés hallha­tó, amelyek 1990. október 26- án, péntek reggel, a csütörtökön este kezdődött taxisblokád má­sodik napján zajlottak le a Bel­ügyminisztérium és a Budapesti, illetve az Országos Rendőr-fő­kapitányság között. A szerkesz­tőség állítja: nemigen hihető, hogy a minisztérium, illetve a rendőrség telefonjait illegálisan lehallgatták; inkább feltételez­hető, hogy a beszélgetéseket a hívó vagy a hívott telefonjához csatolt magnón rögzítették. A kazetta — a szerkesztőség véle­ménye szerint — nem tartalmaz lényeges új információt. Dr. Nyilasi Gyula annyit el­mondott, hogy az ügyben a fő­ügyészség feljelentés-kiegészí­tést rendelt el, amelynek végre­hajtására az Országos Rendőr­főkapitányság központi vizsgá­lati osztályát kérték fel. Eddig két haláleset... Az influenza- járványról Kertai Pál országos tiszti főor­vos nyomatékosan felhívja a la­kosság figyelmét, hogy — mind a hatásos kezelés, mind pedig a szövődmények elkerülése érde­kében — a magas lázzal és el- esettséggel járó tünetekkel hala­déktalanul forduljon orvoshoz, és tartsa be az utasításokat. Az influenzaszerű megbete­gedések halmozódása az ország egyes területein már január első napjaitól észlelhető volt. Először azonban csak a hónap közepén sikerült izolálni egy-egy influen­za A-vírustörzset. Azután vi­szont már további nyolc beteg vizsgálati anyagából mutatták ki az influenza A-vírusokat. Ezzel bizonyítottá vált, hogy az ország­ban terjedőben van az influenza­vírus-fertőzés. A január 10. és 23. közötti két hét alatt Buda­pestről és 12 megyéből összesen 70 ezer megbetegedést jelentet­tek, ami már egy országos jár­vány kezdetének tekinthető. Sem a klinikai tünetek, sem pe­dig a szövődmények aránya nem tért el azonban a korábbi évek­ben tapasztaltaktól. Eddig két halálesetnél merült fel az influ­enza szerepe, a bizonyító vizsgá­latok ugyanakkor még nem feje­ződtek be. Kegyetlenkedó tizedesek Kiskatonákkal kegyetlenkedó tizedeseket ítélt el pénteken Sze­geden a Csongrád Megyei Bíró­ság Katonai Tanácsa. Ä szentesi Műszaki Technikai Ezredben szolgálatot teljesítő elsőrendű vádlott, Boldizsár Ferenc egy év és négy hónap börtönbüntetést kapott, a közügyektől egy évre eltiltották. Kupeczik Attila má­sodrendű vádlott büntetése 1 év fogház, Papp János harmadren­dű vádlotté pedig 10 hónap fog­ház, amelyet katonai fogdában kell letölteniük. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. Tavaly az újoncok kiképzésé­vel megbízott tizedesek rendsze­resen kegyetlenkedtek a kiskato­nákkal, sokszor emberi méltósá­gukban alázták meg őket. Gáz­álarcban kellett menetelniük és énekelniük, máskor meztelenül vonultak végig a folyosón. Taka­rításból is kijutott nekik bőven, a már kitakarított körletben felet­teseik újból és újból kiöntötték a vizet, a szemetet, szétdúlták az ágyakat. Az elsőrendű vádlott esküvői ceremónián adott össze két kiskatonát, a többieket pedig lovaggá ütötte. Misét is rende­zett, amelyen imaszerú szöveget kellett mondani. Ostya helyett mosószert nyomott a résztvevők nyelvére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom