Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-27 / 22. szám

HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. január 27., csütörtök Félelem és remény Félni nemcsak az ember képes. Az állat is disz­kói, ha veszélyt sejt, fedél alá igyekszik, összebújik a másik­kal, ha vihar közeleg. Az élet­ösztön diktálja védekező maga­tartását ... Bezzeg az ember félni is tudatosan fél. Nemcsak a konkrétumoktól, hanem a rosszat ígérő jelektől is tart, mert ismeri a dolgok közötti összefüggéseket. Csengőfrász Ez derült ki abból a szombat délelőtti rádiós magazinból is, amelynek a félelem volt az egyik központi témája. A riport­alanyok különböző korú embe­rek voltak. Akadt közöttük tízé­ves gyerek, akinek - nem tudni miért - örökös halálfélelme van, s megszólaltak meglett fér­fiak, akik - a mai fiatalokkal el­lentétben - tudják, hogy mit je­lentett az ötvenes években a „csengőfrász”, s egész életük­ben emlékeznek a háborús években oly sokszor felbúgó sziréna hangjára. Annál is in­kább, mert a délszláv véreng­zésről szóló híradásokban ismét gyakran hallani e vészjósló je­ladást. Ami pedig a csengőszót illeti, az ma ismét lehet riasztó, csak más okból. Most sokan azért félnek ajtót nyitni, mert nincs miből kifizetniök a gáz- vagy villanyszámlát, a lakbért és más úgynevezett közüzemi díjat, s nem kevesen tartanak attól is, hogy mikor kapják kézhez a munkáltató „elbocsátó szép üzenetét.” Érdekes volt az a vélemény, amely szerint a választások is kiválthatnak félelmet. Egyrészt azért lehet izgulni, hogy a ki- nek-kinek szimpatikus pártok kerüljenek hatalomra, de azért is, hogy vajon beváltják-e ígére­teiket. A műsorban az tetszett, hogy nem kilátástalanul, nem lemon­dóan fejeződött be, a félelem feloldására biztatott. Van, aki ezt úgy csinálja, hogy komoly döntéseket hoz — például elhatá­rozza, hogy semmilyen körül­mények között nem hagyja el az országot -, s van, aki kiírja ma­gából a szorongását. Valami ha­sonlót tett Bornai Tibor zene­szerző is, amikor megalkotta a Mumus című musicalt, amely­nek refrénje jól hangzik a gye­rekek számára: „A mumusok szíve jó. I Ez igazán könnyen be­látható". De vajon a felnőttek hisznek-e neki? Lila ködök nélkül A művészek -leginkább per­sze a színészek - gyakran magán­emberként is szerepet játszanak. Kivált a fia­tal évjáratúakra jellemző a kö­dösítés, a valóságtól elrugasz­kodott életszemlélet, idegen szóval dekadencia. Ezért hatott üdítő jelenség­ként a Stúdió ’94 legutóbbi adá­sában megismert színészosztály józan gondolkodásmódja, sze­rény magatartása. Vámos László - aki „melles­leg” oszályfőnökük - elmondta, hogy ez a közösség több szem­pontból is kin a többiek közül. A többség ugyanis, amikor -a sokadik nekirugaszkodásra és sokszoros túljelentkezés kö­zepette- bekerül a főiskolára, megváltozik. Elkezd nyafogni, mindent ócsárol, s még válasz­tott hivatását is értelmetlen do­lognak tartja. Szép arcú fiatalok Nos, a Vámos-féle osztály- mint a képernyőről is kiderült- nem ilyen. Ritkán látni ennyi szép arcú fiatalt együtt, akiknek ráadásul abszolút „normális” mind a haj-, mind a ruhavisele- tük. A lényeg azonban nem eb­ben van. Inkább abban, hogy egymás nélkül még a kamerák elé sem voltak hajlandók leülni. Szeretik egymást, az életüket tették arra a pályára, amelyet járni szeretnének. Ők is tudják, hogy a boltban szívességre semmit sem kapnak, mégsem a pénz irányítja gondolataikat. Szerencséjük is van persze, de az ilyeneknek legyen is! Úgy néz ki, hogy zömük együtt ma­rad s olyan kitűnő társulat szer­ződteti őket, mint a Katona Jó­zsef Színház, de jó helyre, - Székely Gábor kezei közé - ke­rülnek azok is, akik saját akara­tukból az Arany János Színhá­zat választották. Jó volt látni, hallani ezeket a munkára, a teljesítményre kon­centráló, reményteljes fiatal embereket. Bárcsak sok lenne belőlük minden területen!- csongrády ­Lapunk is a rendező szervek között Ismét lesz Arany János versmondó verseny Nógrád megyében S algótarján Város Önkor­mányzatának oktatási-, kulturális és sport osztá­lya, a Nógrád Megyei Pedagó­giai Intézet, a Nógrád Megyei Hírlap, valamint a Salgótarjáni Arany János Általános Iskola és Szakiskola a nemzeti kul­túra hagyományainak őrzése, a magyar nyelv ápolása, a fiata­lok előadókészségének fejlesz­tése érdekében - az elmúlt évi jó tapasztalatok, kedvező visszhangok alapján - újra meghirdeti az Arany János versmondó versenyt Nógrád megye hetedik és nyolcadik osztályos tanulói részére. A versmondó verseny véd­nöke dr. Zsély András Salgó­tarján város polgármestere. A nemes versengésben részt venni szándékozó tanulók ma­gyar költőktől választott két verssel nevezhetnek. A megyei versenyt körzeti elődöntők előzik meg. Ezeket 1994. március 2-án (szerdán) Arany János születésnapján, délután két órakor a megye hat városában (Balassagyarma­ton a Dózsa, Bátonyterenyén az Erkel, Pásztőn a Gárdonyi, Salgótarjánban az Arany Já­nos, Szécsényben a II. Rá­kóczi Ferenc iskolában, vala­mint a rétsági általános isko­lában) tartják. Az elődöntőkre az iskolák maximum három versenyzőt nevezhetnek a tanulók nevé­nek. iskolájának, osztályának és felkészítő nevelőjének fel­tüntetésével. Nevezési határ­idő: 1994. február 15-e. A körzeti versenyek első­harmadik helyezettjei oklevél jutalomban részesülnek és to­vábbjutnak a megyei döntőre. A többiek emléklapot kapnak. A megyei döntőre 1994. március 26-án (szombaton) a salgótarjáni Arany János isko­lában kerül sor. Az első három helyen végzők oklevelet, tárgyjutalmat, a többiek em­léklapot kapnak. A „dobogón” végző tanulókat felkészítő ne­velők emléktárgy ajándékban részesülnek. Csütörtököt mondunk Mottó: „Ahol az égbekiáltó költekezés nagyjából egyenlete­sen oszlik el, ott a költségvetés egyetlen tétele sem lesz elég je­lentős ahhoz, hogy érdemes legyen belekötni. Folyománya: Ha elég gupid van, az egész államkincstárt feletetheted velük.” (A gupitörvény Murphy törvénykönyvéből) Ha valaki figyelemmel kíséri e rovatot, azonnal megvádolhatja a szerzőt: ez a mottó már volt egy­szer. Nem is titkolnivaló a dolog - ám arról már nem e sorok írója tehet, ha a megyeszékhely költ­ségvetése minden esztendőben e mottó szerint készül. A tarjánl Kovalicsok Elhangzott a hétfői testületi ülésen, hogy az (előző) átkosban a szemétszállítás nyereséges te­vékenység volt. A jelenlegiben azért nem az, mert a szemétszállí­tást végző Ritas Kft. még az 1991-ben megállapított árakon végzi e munkát. így aztán nem is nagyon vitatták az áremelés szükségességét, legfeljebb az ár­emelés mértékén különböztek össze a képviselők. Mint ismeretes, Salgótarján városa tíz kerek esztendőre köte­lezte el magát a Ritas mellett. Addig olyan elválaszthatatlanok lesznek, mint az egykor fél esz­tendőn át tartó francia tévésoro­zatban Chateauvallon és az ő szemetüket busás haszonnal szál- lítgató Kovalics-família. Ha meggondoljuk, ez a tíz kerek esz­tendő nem is olyan sok ahhoz ké­pest, mint amit Monte Cristo grófja, Edmond Dantes lehúzott If várában. Ám Salgótarján vá­rosa díjfizetési garanciát vállalt a Ritas felé arra az esetre, ha a szemétszállítási díjak nem foly­nának be. Márpedig nem folynak - s az emiatt keletkező költségve­tési veszteség még akkor is tete­mes, ha a milliók pontos összegét minden pártnál másképpen tud­ják. A veszteség nő Nos, az árak növekedésével alighanem a kinnlévőségek is nő­nek majd, ezáltal a város kidobott pénze sem lesz kevesebb. A ga­ranciavállalás ugyanis megma­radt. így a szemétszállítás annak ellenére nem jó üzlet a városnak, hogy 51 százalékban tulajdonos a Ritas Kft.-ben. Ja! A város költségvetését hét­főn tárgyalják, s az anyagot a sajtó nem kapta meg. Két dolog­ról azonban tudunk: az anyagból a városháza tételes költségvetése „kifelejtődött”, s a tervezett hiány összege 360 millió forintnál is több ... Balázs József Február 4-éig lehet leadni a jelentkezési lapokat Minden nyolcadikosnak tovább kell tanulnia N agy izgalommal élik meg az iskolaválasztás idejét a most nyolcadi­kos tanulók és szüleik. Az 1994-95-ös tanévre a középis­kolai továbbtanulásra jelent­kező végzősöknek február 4- éig kell leadni jelentkezési lapjukat osztályfőnökeiknek. Az általános iskolák igazgató­inak pedig február 15-éig kell a jelentkezési lapokat meg­küldeniük a középiskoláknak. Nógrádban igen széles körű választék áll a tanulók rendel­kezésére, csaknem húsz közép­fokú iskola várja a jelentkező­ket. A választást segítette, il­letve segíti az a tájékoztató, amelyet Nógrád Megye Köz­gyűlésének Hivatala közokta­tási és művelődési osztálya, va­lamint a Nógrád Megyei Peda­gógiai Intézet adott ki, s ame­lyet a pedagógiai intézettel együttműködve a Nógrád Me­gyei Hírlap is folytatásokban adott közre december folyamán. Ez tartalmazza az 1994/95-ös tanévi középiskolai jelentkezé­sek rendjét, valamint a Nógrád megyei középiskolák felvételi lehetőségeit. Az eltelt két-három hónapban szinte valamennyi középfokú iskola nagyon sok nyolcadikos gyereket fogadott, akik ily mó­don közvetlenül is megismer­kedhettek az iskolák követel­ményeivel, az ott folyó diákélet­tel. Ez is segítette az iskolavá­lasztást. E tanév különlegessége, hogy az új közoktatási törvény értel­mében mindenki 16 éves korig tanköteles, tehát a nyolcadik osztály befejezése után min­Mai „macskakorömpörkölt" Színészek mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Prüdéria Túlsúlyos egyéniség Engem mindig zavart, hogy a ma­gyar írók kö­zül oly sok - tisztelet a ki­vételnek - mintha nem is egy-egy fe­leség, hanem egy-egy anyós felügyelete alatt írta volna regényeit és színdarabjait. Gábor Miklós A kilókkal állandóan harc­ban állok, és rendszerint min­dig vesztek Hollósi Frigyes Debreceni törzstag, 36. éve Ha vándorol a színész, vi­heti a régi manírjait magával az új helyre, azok ott újdon­ságként hatnak. Sárközy Zoltán Hatalmi kérdés A tehetséget mindenki sze­retné magáénak vallani. Vagy megvenni. Szabó Gyula Csapodár Nekem dagadt lett volna a kézem, ha mindig rácsapnak. Straub Dezső Botrány után esőben n Woody Allen amerikai ren­dező és film­színész nem­rég vakáció­zott Velencé­ben fogadott lányával és szerelmével, Süiri Jivél. A hölgy volt az oka Woody Allen válásá­nak - Mia Farrowtól. A szerelmesek mit sem tö­rődtek a zu­hogó esővel, kéz a kézben járták a lagú­nák városá­nak utcáit, és igyekeztek megnézni Ve­lence minden kínálkozó ne­vezetességét. SALGÓTARJÁN. A Kodály Zoltán Általános Iskola végzős nyolcadikosai a középiskolák által nyújtott továbbtanulási lehe­tőségekről beszélgetnek osztályfőnökeikkel, Bakos Györgyivel és Bartus Róberttal (jobbról). Ülnek (balról jobbra): Guzmics And­rea, Cserna Magdolna, Révai Renáta, Demény Réka. Állnak: De­là Casse László, Budai Tibor, Egri Veronika, Csépe Zoltán, Ki­rály Gábor, Kotroczó Dóra denkinek tovább kell tanulnia. Ezért várhatóan jelentősen megnő a középfokú iskolákba jelentkezők száma. Ezután pedig még izgalma­sabb időszak következik, mert a középiskolák április 15-éig döntenek a felvételekről. Előzetes tájékozódásunk sze­rint föltehetően valamennyi idén végző nyolcadikosnak lesz helye a középiskolák első osztá­lyos padjaiban. Természetesen megtörténhet, hogy nem mindenki ott kap he­lyet, ahová jelentkezett, hiszen bizonyos középiskolákban je­lentős a túljelentkezés. E fo­Fotó: Kun Király József gadó középiskolák az általános iskolában elért tanulmányi eredmény figyelembevételével döntenek majd. Egyébként érdemes ezen el­gondolkodni a a még csak hato­dikos-hetedikes gyerekeknek és szüleiknek, hiszen jövőre is lesz beiskolázás. Tehát okosan ki kell használni az általános isko­lai éveket, jó előre megismer­kedni a továbbtanulás lehetősé­geivel. Akik most a középiskolákban nem tanulhatnak tovább, vá­laszthatnak a legkülönfélébb szakiskolai képzési formák kö­zött. - th Woody Allen nyíltan vállalja ifjú kedvesét Lőrinczy István: É* nem hazaindultam, hi­szen várt rám az asszony. (Vadul szeretkeztünk haj­nalig, - ahogy mondani szokás — az asszony kijárt hozzám az erdőszélre ... Hogy milyen ember volt a Géza bácsi? Na, az ilyenre mondják az öreg parasztasszo­nyok, hogy „még a kutya is csi­nált bele”. Kegyetlen, ocsmány- szájú ember volt. „Nagymonológ” Fizetni, azt rendesen fizetett, a kaja, az mindig birkapörkölt volt, meg naponta három liter pálinka fejenként. Úgy gondol­tam, megszokom ezt is, de az őrületes piálás már kezdett az idegeimre menni, noha még olyan kondícióm volt, mint egy bikának! Géza bácsi szövege­lése azonban igencsak kikezdte az acélidegeimet. Estefelé, amikor már elég ré­szeg volt, kezdte a „nagymono­lógot”:- Ilyen jó dógod a szép anyádba se vót, te, mikor ettél ennyi birkahúst, meg ittál ennyi jó pájinkát, he? Mindig szegé­nyek vótatok, bezony, anyád az osztán igen szegény jány vót ... De olyan szép jány egy se vót a faluba, mint ő ... Ötszázas pálinkára- Igyál, na, mit idegeskedsz, hisz mégis a kódus apádhoz ment feleségül, bár igaz, hogy már nem szűzen ... Na, na, ne kapkodj, nem félek én tőled, te, ereggy, osztán hozzál az öreg Pótitul, a karancssági tanyárúl pájinkát, itt van egy ötszázas, na eriggy, úgyis tudom, hogy köz­ben ordíttatod azt a hülye rá­diót, meg a konti zenét üvölte- ted, amikor a kóbojok a kék csillagok alatt a teheneiket le­geltetik, ez való neked, na in­dulj . .. Többet nem mondok én már semmit, gyere, hadd csó­koljalak meg, olyan szép piros szád van, mint egy jánynak . .. Hát - így ment ez, nap-nap után.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom