Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. január 20., csütörtök Erkölcs és lélektan Miután a Gon­dolat - jel foly­tatta az elmúlt héten e hasábo­kon is tárgyalt témát, itt is érdemes rá vissza­térni. Annál is inkább, mert fon­tos tanulság adódik az ügy „má­sodik felvonásából.” Az előzményekről most csu­pán annyit, hogy Kertész Imre magyar író, - egyike azoknak, aki letiltotta műveinek sugárzá­sát a rádióban és a televízió­ban- levelet kapott a Szerzői Jogvédő Hivataltól, amelyet ő „meglebegtetett fenyegetésnek” fogott fel. Sőt, az ügyet össze­függésbe hozta azzal a sére­lemmel, amely Németország­ban a Berlini Magyar Ház veze­tője, Kurucz Gyula részéről érte, amikor ellene, mint az evangé­likus tanácskozás felkért hozzá­szólója ellen szólt, és őt is Kon- rád György bandájához sorolta. Kicsit másképpen A jogvédő képviselője el­mondta, hogy minden alkotó­nak küldtek levelet, aki hozzá­juk fordult műveinek bojkottja ügyében. Azt viszont elismerte, hogy a jogi nyelvezet talán nem volt közérthető és egyértelmű. Kertész Imre köszönettel vette, hogy a hivatal reagált soraira, s már nem tartja magát megkü­lönböztetettnek, és nem látja igazolhatónak a két dolog ösz- szekapcsolódását. Várady Júlia megkereste az ügy németországi szereplőit is. Kurucz Gyula nem titkolta, hogy a magyar irodalom képvi­seletében szívesebben látott volna másokat is azon a bizo­nyos tanácskozáson, mint az ál­tala azonos kategóriába sorolt Kertészt illetve Dalos Györ­gyöt, de a Konrád-féle minősí­tést nem vállalta, méltatlannak tartotta volna az európai mércé­hez s jelenlegi pozíciójához is. Ez azért érdekes, mert az evan­gélikus tanácskozás helyi szer­vezője kitartott emellett. S mi a tanulsága mindennek a rádióhallgató számára? Termé­szetesen furcsállja, hogy a ma­gyar szereplők valamennyien Változtatták részint véleményü­ket, részint a róluk az első adás során kialakult képet. Áthallá­sok, csúsztatások sorozatáról volt szó ezúttal is. Akárki is tette, biztos, hogy nem növelte a bizalmat önmaga, s az általa képviselt társadalmi réteg iránt. Az viszont ebből az esetből is kiviláglik, hogy miért van ná­lunk médiaháború. Ólomkatonák háborúja A televízió­ban nagyon sok a lövöldözés, az agresszivitás, a durvaság, a gát­lástalan szexualitás, a pornográ­fia. Nem a magyar adásokban, hanem az itt fogható programok Kihaló állatokat védenek 1992-ben hagyta el Eu­rópát két fran­cia tudós. Az­zal a céllal utaztak Ázsi­ába, hogy köz­reműködjenek a kihaló félben lévő állatok védelmében. A két vállalkozó szellemű férfiú most Jávában, Barbiroussa szigetén él azért , hogy a megmaradt já- vai rinocero- szok továbbé­lését a maguk módján lehe­tővé tegyék. Mai „macskakörömpörkölt" Nahlikról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Nahlik-Csúcs Nagyon ügyesek. Nem hirtelen csi­nálják: meg­engednek mindent, az­tán lassan szo­rítanak. Faludv György költő Az előd véleménye A jelenleg a Magyar Tele­víziót irányító, mérnöki vég­zettségű ikes ige. Bányai Gábor az MTV 1. volt intendánsa Kinek adna citrom-díjat? Nahliknak és Csúcsnak, de meg kellene ígérniük, hogy időnként odatartják egy nya­lintásra Babiczky Klárának is. Lázár Zsolt dunaújvárosi hírlapíró Elnöki jogkörű alelnök Nahlik Gábor, a televízió vicéje. Pallagi Ferenc újságíró, a Népszava főszerkesztőhelyettese Minőséghibás A Sony-esetből tanulhat­nánk, és esetleg néhány kér­dést mi is intézhetnénk a Kermihez, hátha huszonnégy óra alatt kivonnák Nahlikot a forgalomból. Farkasházy Tivadar tévéből és rádióból eltávolí­tott humorista, a Hócipő című vicclap főszerkesztője összességében. Jogos igény, hogy jó lenne valami szépet, va­lami igazán emberit is látni a képernyőn. Nos, Kosztolányi Dezső Kanári című írásából ké­szült tévéjáték ilyennek tűnt, hisz az Édes Anna, a Pacsirta írója a lélektani ábrázolás nagy mestere volt. Bár a Kanáriban is van há­ború: magyar és francia ólom­katonák harcolnak Jancsika já­tékasztalán. Az érzelmek is csa­táznak persze, hiszen ebből fa­kad a darab mondanivalója. Cseléd kontra madam A nagyravágyó édesanya el­határozza, hogy ha törik, ha szakad kisfiának meg kell ta­nulnia franciául. Még olyan áron is, hogy a francia nevelőnő megérkezésével Bözsi, a cseléd­lány feleslegesnek érzi magát, felmond, s ezáltal mérhetetlen szomorúságot okoz mind ön­magának, mind az általa nagyon szeretett Jancsikának. Tehetet­len dühében úgy áll bosszút a kényeskedő nevelőnőn, hogy szabadon engedi agyondédelge­tett kanáriját. Mindössze ennyi a történet, amit Cselényi László Kolozsvá­rott, a huszas évek hangulatát kiválóan visszaadó eredeti hely­színen rendezett meg. Ugyan­csak az ő érdeme, hogy új arco­kat sorakoztatott fel valamennyi szerepben. S bár nem törekedett direkt módon aktualizálni Kosztolányi művét, több vonatkozásban is érzékeltette időszerűségét. A Nyugat-majmolás, a rongyrázó, „fenn az ernyő nincsen kas” szemlélet és gyakorlat ma épp­úgy jelen van életünkben, mint a megírás időszakában. Ebből persze semmi esetre sem következik, hogy nem kell és nem érdemes idegen nyelvet tanulnunk . . .- csongrády ­Nemzetközi Madách Társaság lesz Fölgyorsultak, s befejezéshez közelednek a Nemzetközi Ma­dách Társaság megalakításának előkészületei. A társaság, amelynek létrehozását dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Hubay Miklós író, a Magyar Pen Club elnöke, valamint Ko- rill Ferenc, Nógrád Megye Ön- kormányzatának elnöke kez­deményezte, még ez évben megalakul Nógrád megyében. Céljai közé tartozik, hogy tö­mörítse a világ bármely részén élő és Madách Imre életművé­vel kapcsolatba került íróit, ku­tatóit, irodalomtörténészeit, rendezőit. A Nemzetközi Madách Tár­saság a jövőben kiemelkedő szerepet tölthet be a magyar kultúrában, illetve Nógrád szel­lemi életében. Csütörtököt mondunk Mottó: „Sosem lehet előre tudni, hogy a kenyér melyik olda­lát érdemes megvajazni.” (Murphy törvénykönyvéből) Pezseg mostanság a politikai élet. Naná, közelednek a vá­lasztások. Ám ettől még nem törvényszerű, hogy a pezsgés­ből csak a pezsgő okozta meg- részegülést lássák azok, aki Yégül majd az urnákhoz fognak járulni. Sajnos, nagyon is való­színűnek látszik, hogy bármely oldalát vajazzuk meg kenye­rünknek a választások előtt, az eredményhirdetést követően az úgyis a vajas felével esik a szőnyegre. Kormányhatalom Mint Herényi Károly szó­vivő a Magyar (magyarabb, legmagyarabb) Televízióban kijelentette: pártjuk, az MDF ki kívánja ugyan építeni a szociá­lis piacgazdaságot, de erre az elmúlt három és fél év nem volt elegendő. A szociális részét a következő négy évben kíván­ják megvalósítani. Miközben hallgattam, elő­vettem a választójogi törvényt, és lázasan kutattam: mikor lé­pett érvénybe a hét és fél éves választási ciklus intézménye Magyarországon. Nos - ha csak el nem kerülte figyelme­met - még nem lépett életbe. Arra gondoltam: fel kellene hívnom a Milan elnökét, s ne­kiszegezni a kérdést: nem kí­vánják-e megóvni a vasárnapi, Genoa elleni mérkőzésüket, amely gól nélküli döntetlenre végződött. Indokként felhoz­hatnák, hogy csak azért veszí­tettek pontot, mert a találkozót a bíró 90. perc után fújta le. Ha a meccs eltartott volna még másfél óráig, minden bizony­nyal sikerült volna elhozniuk a két pontot Genovából. Berlus­coni úr azonban higgadt ember. Bizonyára megelégedne az egy bajnoki ponttal, s belátná: a vesztett pontnak a csapat volt az oka, és nem a száz éve vál­tozatlan játékidő. Azt már nem képzeltem el, milyen arcot vágna a szövetség, ha Berlus­coni úr mégsem lenne higgadt, beletörődő ember ... „Önkormány”-hatalom Furcsa szerelmi viszony szövődik Salgótarján képvi­selő-testületében. Á Fidesz és az SZDSZ eddig inkább iszonyban volt egymással helyi önkormányzati szinten, ám most úgy döntöttek (legalábbis fideszéknél), hogy félredobat­nak minden fennálló ellentétet, és addig járnak együtt, behunyt szemmel, kézen fogva, míg véget nem érnek azok a francos választások, ameddig országos szinten ők szétválaszthatatlan szerelmesek. A szerelmi aktus gyertyafé­nyét csak az a 290 milliós hitel árnyékolja be kissé(?),amely­nek felvételéről homlokegye­nest más volt kettejük vélemé­nye. A napokban eldől: dúl- hat-e love story a kecske és a kés között? Bár Salgótarjánban még ez is elképzelhető... Balázs József Balassagyarmaton nyílik a kiállítás A magyar kultúra napja al­kalmából holnap, január 21-én nyílik meg idős Szabó István (1903-1992) Kos- suth-díjas érdemes művész Pa­lócföld -fában című kiállítása a balassagyarmati Palóc Múze­umban, az intézmény és a salgó­tarjáni Nógrádi Történeti Mú­zeum közös szervezésében. A tárlat a szobrászművész paraszti témájú műveiből mutat be igen értékes válogatást, Peák Ildikó művészettörténész ren­dezésében. Az ünnepi megnyitóra dél­előtt tizenegy órakor kerül sor. Bódi Tóth Elemér költő, a Nóg­rád Megyei Hírlap munkatársa ajánlásával. Közreműködik Lengyel Judit (ének), Mokosné Lévárdi Beáta (zongora) és Tóth Tibor (hegedű). Idős Szabó István alkotásai május 1-jéig várják a látogató­kat Balassagyarmaton, a Palóc Múzeumban.?/! bemutatóra szombati számunkban részlete­sen visszatérünk.) Idős Szabó István benczúrfalvi műtermében (archív) Az új csodaszer neve: humin Egyedülálló a világon a bezárt dudari szénbányában (FEB) Magyarország humin nagyhatalom! A kijelentés tar­talmát a szorosan vett szakmai berkeken kívül kevesen tudják hová tenni. A humin, a huminsav a lexikon címszava szerint a talaj specifikus humusz anyagait jelenti. Miért fontosak ezek, és hol van a „lelőhelyük”? - erről kérdeztük a Terrum-Dudarte Kft. tulajdonosát, ügyvezető igazgatóját, Hamburger Tamást.- A huminsavak az élet alap­ját, a sejtlégzést segítik elő. Szent-Györgyi Albert fedezte fel ennek a jelentőségét. A sejt­lélegzés az egész anyagcsere fo­lyamat alapja, nélküle nincs élet. A sejtek légzését pedig a huminsavak segítik elő. És mi Film készül a Radetzky-indulóból Axel Corti rendező irányításával Ausztriában kezdték meg a La Marche de Radetzky című film for­gatását. A főszereplő Max von Sydow. Jelentős szerepet kapott a filmben Gerd Voss is. ezeket a huminsavakat nemcsak természetes anyagokból tudjuk előállítani, hanem szintetikus úton, laboratóriumban is. Ez eddig másoknak nem sikerült, ezért lett Magyarország humin nagyhatalom!- Mi ennek a jelentősége?- Az ember által mestersége­sen tönkretett földeket egy ter­mészetes anyag hozzáadásával helyre tudjuk állítani. A humin­savakat műtrágya adalékanyag­ként juttatjuk a talajba, ahol azok megakadályozzák a táp­anyagok kimosódását, segítik a sejtlégzést, helyreállítják az el­rontott, elromlott légzési láncot, és ezáltal a talaj megújul.- Hol van a lelőhely?- Dudaron, a gazdaságtalan- ság miatt bezárt szénbányában. Megvettük a bányát, ahol a ko­rábban értéktelennek kikiáltott szén huminsav tartalma eléri a 80-85 százalékot. Ez egyedü­lálló a világon!- Milyen területeken hasz­nosítható ez a csodaszer?- A festékgyártástól a gyógy­szergyártásig hosszú a skála. Rövid időn belül forgalomba hozzuk a talajjavító komposzt- anyagot, s talán jövőre azzal a gyógytermékkel is piacra lé­pünk, amely hamarabb meg­gyógyítja a sebeket.- Hányán dolgoznak majd a dudari üzemben?- Ha beindul a gyártás, min­tegy 350 embernek tudunk majd munkát adni. Szabó Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom