Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-09 / 287. szám
BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. DECEMBER 9. CSÜTÖRTÖK IV. ÉVFOLYAM 287. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT LAPUNKBAN: Kádár János viszatér (?) (3. oldal) Vita: Ot százalék ide vagy oda (7. oldal) Pécsi Ildikó 30 kilós fogyása (9. oldal) Világszínhely Szécsényben SZÉCSÉNY. A műemlékekben gazdag kisváros két éve pályázott arra, hogy ott rendezzék meg a múzeumi és műemléki világnap hazai eseményeit. Az óhaj teljesült, így jövőre reflektorfénybe kerülhet a város. (Információnk az 5. oldalon) A képen a tűztorony. Németh Zsolt az emberi jogi bizottság elnöke Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága tegnap ülést tartott. Ezen a fideszes Németh Zsoltot választotta meg a testület elnökévé. Mint ismeretes, az új vezető a nemrég lemondott Fodor Gábor helyére került. Közös érdek a bizalom erősítése Magyarország és Szlovákia kölcsönös érdeke a történelmi vélt vagy valós sérelmek miatti érzelmi indulatok, a gyanakvás légkörének megszüntetése és a bizalom erősítése. Erről Peter Weiss, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke beszélt Budapesten, amikor találkozott Dombach Alajossal, a Parlament alelnöké- vel. Külföldi tulajdonban a Magyar Hírlap Jürg Marqifard, a Magyar Hírlap többségi tulajdonosa megvásárolta az újság többi tulajdonosának — a Pallas, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP — részvényeit, így 96 százalékos részesedéshez jutotta Magyar Lap- és Könyvkiadó Vállalatban. A fennmaradó négy százalék részvény tulajdonosa a Magyar Hírlap Újságírói Alapítvány. Meggyilkoltak egy diáklányt Átvágott nyakú fiatal lány tetemére bukkant a szőnyi Holt- Duna-ágnálegy száraz fát gyűjtő férfi. A rendőrség megállapította, hogy a bűncselekmény áldozata a 16 éves P. E. kömlődi lakos. Az eddigi adatok szerint a diáklány a múlt hét csütörtökjén távozott el otthonról, majd a megye több településén járt, s diszkókban szórakozott. Az ügyben a rendőrség folytatja a nyomozást. Leglább három nemzedék távolságából jöttek el a macskaköves térre, az 1956. december 8-ai sortűz színhelyére a lassacskán fölcseperedő unokák és a nagyszülők, illetve a gyilkos terrort túlélők képviselői szerdán, az emlékezés napján Fotó: Gyurkó Gyásznap volt Salgótarjánban a sortűz áldozatainak emlékére A gyilkosoknak nincs mentségük Agyában égett meg a férfi BALASSAGYARMAT.- Jöjjenek gyorsan! Hiába zörgetek, senki nem nyit ajtót. Benéztem az ablakon, és úgy látom, mintha az egész lakás kiégett volna, s az ágyban is fekszik valaki. A zaklatott, kétségbeesett hangú telefonhívás tegnap délután 15 óra 14 perckor érkezett a balassagyarmati mentőállomásra, ahol az ügyeletes szolgálatvezető rögtön intézkedett. A mentősök kivonultak a Szontagh Pál út 21 számú közös udvarú házhoz, de akkor már a rendőrséget is hívni kellett ahhoz, hogy bejuthassanak K. Ferenc lakásába, ahol az ötvenöt éves férfit összeégve, már holtan találták az ágyában. A két sortűz között csak annyi idő telt el, amennyi alatt tárat cseréltek. Mindkét sortűznél addig húzták a ravaszt, amíg a tár ki nem merült - így emlékezett vissza egy szemtanú az 1956 december 8-i sortüzek színhelyén, a Vásártéren rendezett, sokakat megmozgató gyászünnepen szerdán Salgótarjánban. emlékezett szenvedélyesen.-A gyilkosok még mindig köztünk vannak. Jogunk van nekünk megbocsátani más nevében? - kérdezett az elnök. Dénes János képviselő eltökélt arca a tömegben- Amikor márciusban felavattuk a vásártéri szoborkompozíciót, azt mondtuk, legyen ez a tér a csendes főhajtás és a tisztelet helye - kezdte megemlékezését dr. Zsély András, Salgótarján polgármestere. - Ma is érezhető itt az a döbbenet, ami a gyilkos sortűzzel együtt járt. 1956. december 8-án délelőtt 11 órakor két-háromezer ember gyűlt össze ezen a helyen, hogy békésen, fegyver nélkül követelje két letartóztatott munkástanácstag szabadon bocsátását. A tömegből senki nem gondol még akkor arra, hogy néhány perc múlva holtak maradnak a földön, és a menekülőket lövik kíméletlenül. A tényfeltáró bizottság jelentésére utalva Zsély András beszélt arról: országszerte azonos forgatókönyv szerint zajlottak a vérengzések. A sortűz előtt mindenhol megjelent a központi hatalom megbízottja, a rendcsináló. A helybeli, megbízhatatlan személyeket eltávolította a vezető rendőri posztokról, majd szántszándékkal provokálták az embereket. A lefogott munkásvezetőket a rendőrség vagy a pártbizottság épületébe vitték, ahol már várták őket a kar- hatalmista alakulatok. Biztosak voltak abban: a munkásszolidaritás néhány óra vagy néhány nap múlva tömegeket visz az utcára a lefogott vezetők kiszabadítására. így történt ez Salgótarjánban is. Szólt arról is a város vezetője, hogy a gyilkosok megnevezése nem mond ellent a nemzeti megbékélés eszméjének. Jogi lehetőség nyílt a bűnösök tárgyalások útján való felelősségre vonására. Halottaink akkor kapnak nyugalmat - mondta -, ha gyilkosaik megbűnhődnek. Zsély András után Be da József, a POFOSZ megyei elnöke (Soha! — kiabáltak közbe.) Ők esetleg igen, de mi soha nem bocsáthatunk meg. Azt mondják, hogy ezek öreg emberek? - folytatta. - Ezek az emberek gyilkoltak fiatal korukban, ezek tettek be minket a börtönökbe. Ezek az emberek igen jó vérdíjat kaptak! Beszédét így fejezte be:- Hajtsunk térdet és fejet, és adja meg az Úristen, hogy a megholtaknak örök nyugodalmuk legyen. A tragikus esemény szemtanújaként Horányi Mihály, a POFOSZ tagja mondta el, hogyan élte át ezt a szörnyűséget: a lövéseket, sikoltásokat, halál- hörgéseket. Elmondta: a két sortűz között annyi idő telt el, amennyi alatt tárat cseréltek. Addig húzták a ravaszt, amíg a tár ki nem merült. Lőtték azokat is, akik már nem tudtak mozdulni. Horányi Mihály azóta sem tud szabadulni a gyilkolás gyűlöletes módjától, amit több mint harminc évig agyonhallgattak. Bár a tervezett programban nem szerepelt a neve, Ru- bovszky András, a Magyar Demokrata Fórum pártigazgatója is beszédet mondott a sortűz áldozataiért rendezett ünnepségen. Szólt arról, az MDF mindig is szívügyének érezte, hogy 1956 emlékét ápolja, a hősöket megbecsülje, és kivívja, hogy az áldozatok nevei mellett a bűnösöket is nevezzék meg a nyilvánosság előtt. A salgótarjáni áldozatokra emlékezve koszorúikat helyezték el a résztvevők az 1956-os emlékműnél. - Dudellai Hétfőn látták utoljára A rendőrség szakértők bevonásával végezte a vizsgálatot. A nyomozók az esti órákban még dolgoztak, de a megyei tűzoltóparancsnokság ügyeletesétől annyit sikerült megtudnunk, hogy munkatársaik gyorsan kint voltak a helyszínen. Elmondta, hogy K. Ferencet december 6-án látták utoljára szomszédjai. A férfit a négyszer 3 méteres alapterületű konyhában találták meg, feltehetően dohányzás közben elaludt, és a heverő, valamint az ágynemű- K. Ferenc cigarettájának a parazsától tüzet fogott. Csak a falak kormozódtak, mert a lángok - szerencse a szerencsétlenségben — oxigénhiány miatt nem terjedtek szét a lakásban, és így nem veszélyeztették a szomszéd épületeket. A halál oka: füstmérgezés Azt már a megyei rendőrkapitányság ügyeletese közölte, hogy a halál december 6-án az esti órákban, füstmérgezés miatt következett be. Bűncselekményre utaló körülményt a nyomozók nem találtak. A rendőrség folytatja a vizsgálatot.- szgys Az elutasítások ellenére Az MSZDP kiáll a közalkalmazottak mellett Agrár-vitanap a Parlamentben Több támogatásra lenne szükség A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a közalkalmazottak mellé állt, amikor a párt elnöke, Király Zoltán a Parlamentben elvállalta: képviseli a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításához—a Köz- gyűjteményi és Közművelődési A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szerdán a következő közlemény közzétételét kérte az MTI-től: „A szaktárca főosztályvezetőhelyettese, Petőfi László az MTI részére 1993. december 6-án félreérthető tájékoztatást adott az ivóvíz- és csatornadíjak 1994. év elején bekövetkező változásáról. A Parlament 1993. december 7-én elfogadta az árak megállaDolgozók Szakszervezete által — kidolgozott javaslatokat. Király Zoltán pártelnök és Vadász János, a KKDSZ országos titkára nem tekinti kudarcnak, hogy módosító indítványaikat a Parlament elutasította. Mint mondták: a kormányzat is pításáról szóló törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslatot, mely szerint 1994. január 1-jétől a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter helyett a települési önkormányzatok állapíthatják meg az önkormányzati tulajdonú vízműből szolgáltatott ivóvíz diját és az önkormányzati tulajdonú csatornahálózat használatáért fizetendő dijakat. Az a 20 százalékos átlagos tatudja — és ezt jelezte is —, hogy a törvény megváltoztatására szükség lesz a közeljövőben. A közös módosító indítványok egyébként szerintük azt szolgálták volna, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény valóban betöltse funkcióját. rifaemelési mérték, amelyik a híradásban megjelent, azokból a szakmai felülvizsgálatra a KHVM-hez beküldött vállalati díjemelési javaslatokból adódik, amelyet a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter teljeskörűen csak akkor állapíthatott volna meg — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően —, ha az árak megállapításáról szóló törvény módosító javaslatát az Ország- gyűlés nem fogadta volna él.” Az Országgyűlés szerdai rendkívüli vitanapján az ebédszünetig valamennyi párt képviselője kifejtette álláspontját a mezőgazdaság helyzetéről, problémáiról. Ezt megelőzően Szabó János földművelésügyi miniszter expozéjában kiemelte: a mezőgazdaságban történelmi átalakulás zajlik, és az ágazat nehéz helyzetéért nem a jelenlegi kormányzatot terheli a felelősség, hanem az elmúlt 40 év elhibázott gazdaság- politikáját. A miniszter hangsúlyozta: a kormányzat számos olyan jogi és közgazdasági intézkedést hozott, amely az Európai Közösséghez történt csatlakozásunk előkészítését és az európai integrációt segítette. Az elmúlt három évi kormányzati munka jelentős eredményének tekintette a tulajdonviszonyok átalakítását, a piacgazdaság feltételeinek megteremtését és olyan új kereskedelmi megállapodások létrejöttét, amelyek részben ellensúlyozzák a mezőgazdaságot hátrányosan érintő keleti piacok elvesztését. A minisztert követően a pártok frakciószónokai fejtették ki 15-15 percben értékelésüket a mezőgazdaság helyzetéről és a fejlődés lehetőségeiről. A felszólaló kormánypárti és ellenzéki képviselők eltérően értékelték az ágazat válságának okait, és a felelősség kérdését. A honatyák többsége egyetértett, hogy a mezőgazdaságnak nagyobb anyagi támogatásra lenne szüksége, a kormánypárti felszólalók azonban hangsúlyozták, hogy a támogatás a jövő évi költségvetés terhére tovább már nem növelhető. Ezután a pártok képviselői mondták el véleményüket nyolcnyolc percben. A hozzászólók foglalkoztak a három év alatt megalkotott törvényekkel, a még hiányzó jogszabályokkal, és javaslatokat tettek a finanszírozási kérdések megoldására is. (MTI) Félreérthető volt a közlés a víz- és csatornadíjakról Az önkormányzatok állapítják meg
