Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-08 / 286. szám
HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. december 8., szerda Gorbacsov: Jelcinék bolsevista cowboyok Utolsó tárgyalási forduló Felfokozott várakozás légkörében kezdődött Brüsszelben az utolsó amerikai-európai tárgyalási forduló a GATT-alkudozás lezárása érdekében. Sir Leon Brittan EK-bizottsági alelnök és Mickey Kantor amerikai kormánymegbízott számára voltaképpen csak néhány óra áll rendelkezésre, hiszen legkésőbb délutánig be kell teijeszteniük az immár véglegesnek szánt eredményt az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa elé. Ha ezúttal sem sikerül lezárni a dossziékat, akkor fizikailag is lehetetlenné válik, hogy december 15-ig egy újabb próbálkozás végterméke időben bejárjon minden szükséges fórumot. Gazdasági reformok Kínában A kínai piacgazdasági reformok középpontjában az állami vállalatok átalakítása áll a jövő év folyamán. Ho Kuang-huj, a Gazdasági Átalakítás Állami Bizottságának helyettes vezetője közölte: első lépésben száz állami nagyvállalatot jelölnek ki a reformkísérletekre. Fagylaltszállító orosz hajó Visszatért Új-Zélandból Oroszországba a Novobobrujszk nevű orosz halászhajó — rakománya azonban a várakozók legnagyobb meglepetésére nem hal volt, hanem... fagylalt. Oroszország első ízben vásárolt fagylaltot külföldön. Felemelt minimálbérek Csaknem a kétszeresére emelte Borisz Jelcin államfő Oroszországban a minimálbért, 1140 rubelről 14.620-ra. Az UPI megjegyzi, hogy az elnöki rendelet csak néhány nappal előzi meg a parlamenti választásokat, s bizonyára erősíti a kormányt támogató pártok népszerűségét. Mihail Gorbacsov az orosz állam vezetőit Borisz Jelcinnel egyetemben „cowboyoknak” minősítette, akik „bolsevista” magatartásukkal az országot egy új válságba taszították. A volt szovjet elnök a skóciai Edinburgh-ben tartott előadást mintegy kétezer fős hallgatóság előtt. Szavai szerint azok, akik 1991 decemberében Oroszország élére kerültek, felrótták neki, hogy a reformok megvalósításánál túl lassan cselekszik. „Ők viszont úgy cselekedtek, mint a cowboyok, lényegében bolsevisKedd reggeltől nem jelenik meg a kárpátaljai magyarság egyetlen napilapja, a Kárpáti Igaz Szó. Nem sikerült ugyanis a papírbeszerzési gondokat megoldani, s így a Kárpátalja Lajpki- adó Vállalat megtagadta az újság készítését. Hétfői adásában az ungvári televízió magyar szerkesztősége is foglalkozott a Kárpáti Igaz Szó problémáival. Fodor Sándor, a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) elnöke a televízió által sugárzott beszélgetés során cáfolta, hogy a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi ta módon, és radikalizmusuk következményeként az ország megint súlyos válság előtt áll” — jelentette ki Gorbacsov. A volt szovjet államfő vasárnap érkezett hatnapos látogatásra Nagy-Britanniába. Aznap délután az észak-skóciai Aber- deenben, ahol díszpolgárrá avatták, mintegy 20 ezer kíváncsi üdvözölte a város utcáin. Gorbacsov előadókörutat tesz Nagy-Britanniában, találkozik John Major miniszterelnökkel és annak hivatali elődjével, Margaret Thatcher asszonnyal is. szervezete nem támogatja a Kár- áti Igaz Szót. Tény azonban, ogy a KMKSZ, mely a megyei tanáccsal együtt a lap alapítója, és szerződéses kötelezettséget vállalt a kiadási költségek ráeső részének fedezésére, semmilyen anyagi támogatást nem nyújt a szerkesztőségnek, és nem is tud nyújtani, hiszen mint társadalmi szervezet, maga sem rendelkezik az ehhez szükséges pénzeszközökkel. Nincs elegendő pénz a megyei tanács költségvetésében sem. A lapalapítók keresik a megoldást. (MTI) Indokok a NATO- tagság mellett Jeszenszky Géza külügyminiszter hétfő este a londoni egyetemen tartott előadásában történelmi érvekkel indokolta a közép-európai országok NATO- tagságának sürgősségét, és elutasította, hogy ehelyett, a régi módszereket felújítva, valamiféle nyugati-orosz védőernyőt ígérjenek a térségnek. — Tudjuk, hogy a NATO-tag- ság nem megoldás minden problémára, amelyek közül sokat magunknak kell megoldanunk. De a belső munkához külső biztonság, a tagság egyértelmű kilátása kell — mondta a külügyminiszter, majd leszögezte, hogy a közép-európai országok NATO- tagsága nem irányul senki ellen, hanem ellenkezőleg, Oroszország számára is biztonságosabbá tenné nyugati határát, előmozdítaná Oroszország és a NATO közeledését, és segítené az orosz demokrácia erőit. Jeszenszky Géza Douglas Hurd brit külügyminiszter meghívására érkezett rövid londoni látogatásra, és a magyar külügyminiszter a tervek szerint kedden találkozik meghívójával. Japán vezetők, politikai pénzadományok Egy sor japán vezetőről gyanítja azt az Aszahi Simbun című lap, hogy törvénysértést követett el, nem tett eleget a politikai pénzadományok elfogadására vonatkozó bejelentési kötelezettségnek. Eszerint a Liberális Demokrata Párt politikai reformbizottságának feje, Micuzuka Hirosi 10 millió forintnak megfelelő összeghez jutott a Simizu építőipari vállalattól, és ugyanekkora összeggel támogatta a másik megvesztegető cég, a Kadzsima Sis Vatanabe Micsiót, Japán volt külügyminiszterét, az LDP frakcióvezetőjét. Mindkét cég ellen bírósági tárgyalás folyik, amiért megvesztegették Ibaraki kormányzóját. A cégek vezetői a vizsgálatok során vallották azt az Aszahi szerint, hogy Micuzuka és Vatanabe, illetve frakcióik is pénzekhez jutottak. A Kadzsima korábbi hírek szerint pénzt adott Kanemaru Sínnek, az LDP azóta távozott alelnökének és egy sor volt kormányfőnek is, Takesita Noborunak, Mijadzava Ki- icsinek, Nakaszone Jaszuhirónak, valamint a Sin- szeito (Megújulás) pártja egyik vezetőjének, Ozava Icsirónak. Micuzuka és Vatanabe irodája egyaránt azt állította, hogy a politikusok nem követtek el visszaélést a politikai adományok kezelésekor. A pénzadományokra vonatkozó törvények értelmében azonban a 1,5 millió forint feletti összeg elfogadásáról bejelentést kell tenni. Korábban e rendelkezés megsértőit 200 ezer forintnyi büntetésre ítélték, Kanemaru Sin megvesztegetési botránya óta azonban már egyévi börtönre is ítélhetők a vétkesek. Nem meglepő, hogy ebben a politikai légkörben politikai célok elérésére is felhasználják a pártok a pénzügyeket, azok felhánytőrgatását. Kárpátalja újság nélkül Erős legyen-e az államfő? Vélemények az orosz alkotmányról Az új alkotmány egyértelműen elnöki köztársaságot teremt Oroszországban. Valószínű azonban, hogy az űj alaptörvény csak átmeneti lesz, mivel a későbbiekben az egyensúly helyreállítása érdekében esetleg növelni kell a parlament jogköreit — állapították meg szinte egyöntetűen neves orosz politikusok a Litveraturnaja Gazeta című hetilapnak adott nétvégi nyilatkozataikban. A vélemények ugyanakkor megoszlottak arra vonatkozóan, hogy a népszavazáson kell-e elfogadni az új alkotmányt, vagy az új parlament, illetve esetleg egy alkotmányozó gyűlés dolgozza át és hagyja jóvá az alaptörvényt. Rój Medvegyev történész úgy vélekedett, hogy nem célszerű népszavazásra bocsátani az alkotmány tervezetét, mivel azt nem előzte meg társadalmi vita. Medvegyev általában véve sem tartja megfelelő módszernek a népszavazást, mondván, hogy az technikailag nehezen kivitelezhető. Ajpohtikus szerint a felállítandó uj parlamentnek, a Szövetségi Gyűlésnek kellene megvitatnia és elfogadnia az alaptörvényt. Ő maga erős államfőt látna szívesen Oroszország élén, amely mellett egy széles körű ellenőrző jogkörökkel felruházott törvényhozás működne. Jurtj Kalmikov igazságügyminiszter ezzel szemben határozottan ellenezte a társadalmi vitát, s egyértelműen a népszavazás mellett foglalt állást. Szerinte az új alkotmány elfogadása csak a politikai reformfolyamat kezdetét jelenti, s a polgári társadalom megteremtését célzó hatalmi szerkezetet kell kialakítani. Kalmikov elismerte, hogy az alkotmányos berendezkedés kérdése lényegében már eldöntetett, mégpedig az elnöki köztársaság javara. Kana Bendukidze, aki maga is részt vett az alkotmányos tanácskozás munkájában, úgy vélekedett, hogy az új alaptörvény csak átmeneti jellegű lesz. Jelenleg választási lehetőség csak egy elnöki irányultságú, illetve egy erős elnöki köztársaság között van, a tervezet pedig ez utóbbit teremti meg. Á törvényhozás csak látszatszerephez jut majd, ez azonban a hatalmi ágak szembenállásának kiújulásával fenyeget. Az elnökhöz közel álló Gen- nagyij Burbulisz arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmányos folyamat útkeresést jelent a parancsuralmi szovjet rendszertől a demokratikus Oroszország felé. A politikus szerint van értelme a népszavazásnak, s a választók szamára jelentőséggel bír az is, hogy a tervezetet az áprilisi népszavazáson bizalmat kapott Borisz Jelcin elnök térj esztette elő. Ha a népszavazáson jóváhagyja azt a lakosság, az új parlament egy kilencven százalékig kész alkotmányt kap, amit majd tökéletesíthet. Alekszandr Jakovlev, a peresztrojka szellemi atyjaként és Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök tanácsadójaként ismert politikus kiemelte, hogy az alkotmányra, mint alaptörvényre, feltétlenül szükség van. Hangsúlyozta viszont annak átmeneti jellegét. Jakovlev az elnöki köztársaság híve, de nem zárta ki, hogy a későbbiekben szükség lehet a parlament és a kormány hatáskörének bővítésére. Anatolij Rakitov, Jelcin elnök egyik tanácsadója az oroszországi politikai fejlődés jövőjére vonatkozóan két lehetőséget vázolt fel. Az első esetben az alkotmánynak megfelelően egy „kezes” parlament alakul majd meg a választások után, amely mindössze statisztaszerepet tölthet be az ország irányításában. A színfalak mögött azonban komoly csatározások várhatók. A második elképzelés szerint megegyezés születhet az államfő és a törvényhozás között, amelynek alapján a parlament az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatait részben magára vállalva befejezi az alkotmány kidolgozását. Rakitov nem tagadja a tervezet hiányosságait, ugyanakkor úgy véli, hogy az alkotmányos tevékenység megkezdéséhez feltétlenül szükség van valamiféle alapra, a jelenlegi tervezet ezt az űrt pótolja. Az allami berendezkedés kérdése nemcsak a pártoktól, hanem a társadalmi-gazdasági fejlődéstől is függ ma^d. Aidid: a győztes * . f A legszörnyűbb bandavezér Legyőzte az amerikaiakat és az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Ki merjen még szembeszállni vele? Talán bizony a többi bandafőnök és rablóvezér, akik az idegenekkel együtt léptek fel ellene? Mogadishuban 18 ezer katona állt vele szemben az amerikai elitalakulatokkal megerősítve, óriási tűzerőfölénnyel. Mohamed Farah Aididnak alig volt több mint 500 odaadó híve, és mindössze talán 1500 felfegyverzett fiatalra támaszkodhatott, mégis, még a fejére kitűzött 25 ezer dolláros vérdíj ellenére sem sikerült kézre keríteni. Az ENSZ végül kénytelen volt lefújni a vadászatot. Az amerikaiak és NA- TO-szövetségeseik kivonulnak Szomáliából. Az afrikai országban sokan teszik fel a kérdést: ki akarja még elvitatni Mohamed Farah Aidid igényét, hogy ő legyen Szomália következő elnöke? Az Aidid melléknevet még édesanyjától kapta a rettegett vezér, jelentése: „aki nem ismer tréfát, vagy akinek nincsenek gyengéi”. Áidid mindig is arról álmodott, hogy egyszer államelnök lesz. Nomád életmódot folytatott családja a Hawayi törzs Habr Gedir nemzetségéhez tartozik, a Matabantól Galcaióig teijedő területen él. Térségük átterjed egészen az etiópjai Oga- denig. Aidid 1945-ben született. Általános iskolai tanulmányait követően belépett az olasz gyarmati rendőrséghez, és azon első 14 Szomáliái közt volt, akik Olaszországba kerültek kadettiskolá- ba. Ä csoport vezetője Sziad Barré volt, aki előmenetelben mindig egy orrhosszal megelőzte Aididet: először a rendőrségnél, később az 1959-ben felállított hadseregnél. Aidid diplomataiskolát végzett Moszkvában, majd Sziad Barré titkosrendőrségének főnöke lett, mígnem a bizalmatlan diktátor 1970-ben börtönbe vetette. Hat év után szabadon bocsátotta, és az állami gyógyszer-monopólium főnökévé tette; a vállalat nyereségén osztoztak. Aidid 1977-ben, az ogadeni háború etióp frontján mint csapatparancsnok szerzett érdemeket magának. Mivel túl népszerű lett a katonák körében, Sziad Barré — hogy eltávolítsa — először Törökországba, majd Indiába küldte nagykövetnek. Onnan hívták haza, hogy vegye át a Szomáliái Egyesült Kongresszus (USC) nevű szervezet katonai vezetését. Az USC 1990-ben a főváros, Mogadishu felé törve fegyveres harcot kezdett a diktátor ellen. Egy évre rá sikerült is őt elűzni, de Aidid még mindig nem lett elnök. Ezúttal A li Mahdi előzte meg, aki a Hawayi törzs Abgal nemzetségének Mogadishuban élő sarja. Csaknem egy évig dúlt köztük a háború. Harmincezren haltak meg a rommá lett városban, és több százezren haltak éhen az országban, mert Aidid, Ali Mahdi és a többiek, akik mind hatalmat akartak, nem engedték át a segélyszállítmányokat. Aidid nem akar újra elesni a győzelemtől. Látogatóit megtéveszti csiszolt beszédével és jóságos nagyapó benyomását keltő fellépésével. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Aididet bemutató cikkírója azonban figyelmeztet: ő a legszörnyűbb valamennyi bandavezér közt. Vetély- társai remélték, hogy az amerikaiak és az ENSZ kéksisakosai eltüntetik a porondról, de tévedtek. Aidid megmaradt — egyelőre — győztesnek. Japán vezetők, politikai pénzadományok ' Egy sor japán vezetőről gyanítja azt az Aszahi Simbun című lap, hogy törvénysértést követett el, nem tett eleget a politikai pénzadományok elfogadására vonatkozó bejelentési kötelezettségnek. Eszerint a Liberális Demokrata Párt politikai reformbizottságának feje, Micuzuka Hirosi 10 millió forintnak megfelelő összeghez jutott a Simizu építőipari vállalattól, és ugyanekkora összeggel támogatta a másik megvesztegető cég, a Kadzsima Sis Vatanabe Micsiót, Japán volt külügyminiszterét, az LDP frakcióvezetőjét. Mindkét cég ellen bírósági tárgyalás folyik, amiért megvesztegették Ibaraki kormányzóját. A cégek vezetői a vizsgálatok során vallották azt az Ászahi szerint, hogy Micuzuka és Vatanabe, illetve frakcióik is pénzekhez jutottak. A Kadzsima korábbi hírek szerint pénzt adott Kanemaru Sínnek, az LDP azóta távozott alelnökének és egy sor volt kormányfőnek is, Takesita Noborunak, Mijadzava Kiicsi- nek, Nakaszone Jaszuhirónak, valamint a Sinszeito (Megújulás) pártja egyik vezetőjének, Ozava Icsirónak. Micuzuka és Vatanabe irodája egyaránt azt állította, hogy a politikusok nem követtek el visszaélést a politikai adományok kezelésekor. A pénzadományokra vonatkozó törvények értelmében azonban a 1,5 millió forint feletti összeg elfogadásáról bejelentést kell tenni. Korábban e rendelkezés megsértőit 200 ezer forintnyi büntetésre ítélték, Kanemaru Sin megvesztegetési botránya óta azonban már egyévi börtönre is ítélhetők a vétkesek. Nem meglepő, hogy ebben a politikai légkörben politikai célok elérésére is felhasználják a pártok a pénzügyeket, azok fel- hánytorgatását. (MTI) A szüleim már megrendelték januártól a Nógrád Megyei Hírlapot!
