Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-07 / 285. szám
1993. december 7., kedd BATONYTERENYE ES KORNYÉKÉ HÍRLAP Az adventi várakozás jegyében Szeretetvendégség Lucfalván Az adventi várakozás jegyében imahét kezdődött tegnap este a község evangélikus gyülekezetében. Medgyasszay László tiszteletes előadásaiban a karácsony ünnepéről, embernek szóló, máig ható üzenetéről beszél a gyermek- és felnőttbibliakör tagjainak. Előtte december 5-én, vasárnap 14 órakor tartották az imateremben a gyülekezet szeretet- vendégségét. Évente két alkalommal rendeznek hasonlót: nyáron a kórus éneklő vasárnapját és advent második vasárnapján az egész gyülekezet összejövetelét. A vers, az imádság, a zsoltárok világát megidézve, az összetartás és -tartozás gondolatát, gyakorlásának vágyát erősítik egymásban. Gépkocsitolvajokat fogtak a Barátság utcában Ózdról ruccantak át Nagybátonyba Egyre jobban elszaporodnak a betöréses lopások Bátonytere- nyén. Ezért a városi rendőrkapitányság munkatársai fokozott ellenőrzéseket tartanak. A december 2-án éjszaka megtartott akción egy gépko- csibetörő-banda akadt fenn a rendőrök hálóján. Éjfél körül járt az idő, amikor a Barátság úton gyanús gépkocsira figyeltek fel. A Lada 1300-as volánjánál ült egy személy, a kocsitól néhány méterre a kollégája teljesített figyelőszolgálatot. A közeledő rendőrök elől mindketten elmenekültek. Az autó ellenőrzése során kiderült, hogy lopott kocsiról van szó. A meglépett jómadarakat keresték a rendőrök, amikor egy párás ab- lakú gépkocsira lettek figyelmesek. A gépkocsit „becserkészve” igazoltatták az autóban dekkoló H. Zoltán és M. Péter ózdi fiatalembereket. Ügyükben folyik a vizsgálat. A nyomozók szerint számos gépkocsit kötöttek el a közelmúltban: nincsenek biztonságban az autók a régi -bányaváros gépkocsibeállóiban, valamint a Mátra-lakóte- lep alkalmi parkolóhelyein. Lesznek, akik csak papírhalmazt látnak benne, pedig nem az Az összefogás szép példája KISBARKANY, LUC- FALVA, MARKHÁZA, MÁTRAVEREBÉLY, NAGYBÁRKÁNY és SÁM- SONHÁZA községek képvi- selő-testületei még augusztusban megállapodást kötöttek a térség komplex fejlesztési programjának elkészítésére. Céljuk, hogy meghatározzák azokat a fejlesztési irányokat, amelyek javítanák a Bárkányi-völgyben élő mintegy 5 ezer ember élet- és munkakörülményeit, segítik boldogulásukat. A megállapodás egyben pályázat is volt, amelyet az Országos Foglalkoztatási Alapítványhoz küldtek, s ezzel elnyerték annak 500 ezer forintos támogatását. November 12-én megbízták a NOMBER- TORG Rt.-t a fejlesztési program koordinálására. A szakértők munkájában részt vesz dr. Körmendi Klára tudományos tanácsadó, és bekapcsolódnak az Ipoly Invest Bt. mellett a Nógrád Megyei Közművelődési Központ munkatársai. Az érintett szakemberek és polgármesterek abban is egyetértettek, hogy a készülő program tükrözze a helyi akaratot, élvezze a lakosság támogatását. Közművelődési szakemberek „kérdezőként” járják a községeket, szociológiai felméréseikkel segítve a fejlesztőmunkát — ígéri Bulikné Szolnoki Ildikó népművelő, aki munkatársaival együtt már javában dolgozik a területen. Szerinte példaértékű kezdeményezésről van szó.-A bárkányi völgyben induló fejlesztés szép példája a kistérségi összefogásnak, és annak, hogy a műszaki és humán infrastruktúra gyarapításában egyszerre és együtt gondolkodnak az érintettek.- Például?- A 24 százalékos arányú munkanélküliség parancsolóan megköveteli a munkahelyteremtés, az ehhez kapcsolódó felnőttképzés és átképzés programjának kimunkálását. Fontos tennivalók vannak még a helyi kulturális értékek feltárásában és az idegenforgalom, turizmus fejlesztésében. Ezzel rokon elképzelés a közlekedési és kerékpárutak kiépítése: Hollókő, Márkháza, Mátraverebély-Szentkút irányába. S akkor még ott a telefonhálózat, az egészségügyi ellátás, a szolgáltatások bővítése, a szennyvízhálózat kiépítése. Grajzel Pál Lucfalva polgármestere szerint azért vannak, hogy a falu javát keressék, ezért is lehet örülni a tervnek. Az a véleménye, hogy az elmúlt 40 év alatt sem fejlődött annyit a falu, mint az utóbbi néhányban.- Tudjuk, hogy mennyire fontosak a jó előre kész tervek, ha egy-egy önkormányzat központi pénzt szeretne tervei megvalósításához. Ha ezt nézzük, akkor a most kezdődő fejlesztési munka során is hasonló tervek születhetnek, amelyből az érintett önkormányzatik csak hasznot húzhatnak. Óvatosabban fogalmaz Nagybárkány polgármestere Balya András. Kiteszi asztalára a falu szennyvízhálózatának A bárkányi völgy a térképen tervét, a telefonbekötések előfizetői listáját, kimutat a falu főutcáján dübörgő munkagépekre, amelyek a vízhálózat gerincvezetékét fektetik.- Szerintem is jó a térségi fejlesztési terv, de bizonyos pontjain „nyitott ajtókat” dönget, hiszen már ezek megvalósítása folyik. A munkanélküliség ellen munkahelyteremtést, a régen virágzó mezőgazdaság életre keltését valamint az erre irányuló szakemberképzést és átképzést tartanám a legfontosabbnak. Holes Miklós, a megyei közgyűlés településfejlesztési osztályának vezetője mondja: -Jövő januárra befejezik a felmérést, júliusra elkészül a fejlesztési terv. Mi ennek gyaBalya András: Vannak átfedések korlati megvalósításában, menedzselésében ígérünk segítséget. Szerintem ennek a programnak üzenete van: kistérségi összefogással megvalósítható terveket lehet készíteni, s próbálják majd a szerzők felvázolni: hogyan lehet a megrokkant gazdaság alapjait, a szétzilált civil szerveződéseket életre kelteni, a válságából való kiutat megtalálni. Szabó Gy.Sándor rord, ködös, téli délután érkeztek a faluba '88 novemberének végén. Előtte már többször is voltak az öreg neoklasszicista kúriában, meglátogatni a két idős nagynénit, istápolni betegségükben, mellettük lenni a végórán. Akkor novemberben, kopottas, degeszre tömött bőröndjeik is jelezték: az otthonteremtés szándékával érkezett Budapestről Mátranovákra, az öreg házba Öreg kúriában fiatal kézművesházaspár Az ősi név kötelezettséggel jár Vásárhelyi Pál és felesége Vásárhelyiné Török Beáta. A szálak a fővárosba vezetnek, de a család ősi gyökerei az erdélyi havasokba nyúlnak. Az ősi név számukra nem dicsőséget, Pál szerint inkább kötelezettséget jelent. Véleményével Beáta is egyetért. Mint, ahogyan az idős rokonok - zenét oktattak, német nyelvet tanítottak - önzetlenül gazdagították a nováki embert, ugyanolyan indíttatás, mára megfogalmazódott nemes szándék él a fiatal Vásárhelyi-házaspárban is. Mindennek nincs akadálya. ^Megszokták és megszerették, megtanulták élni a falusi ember hétköznapjait. Szeretik őket és ők is viszont az itt élőket. Nem titok: házuk ajtaja mindenki számára nyitva áll. A hívő ember melegségével beszélnek az emberi kapcsolatok sivárságáról, arról, hogy a gazdagság milyen falakat épít közénk, ha hagyjuk. Ők minden módon tiltakoznak ez ellen. Nem csak a szavakból élnek. Dolgoznak, hogy segíthessenek: magukon, másokon. A férj a fazekasság ősi mesterségétől indulva a népművészet formavilágát álmodja meg és készíti el. Kancsót, vázát, virágtartót, gyertyatartót, mintegy 40 féle terméket szállít megrendelőinek. Döntő többsége zsűrizett. Művészetének vezérlő elvei: az egyszerűség, a dekoratív formavilág és a funkció. Mindezt ellesheti, megtanulhatja az a három tanuló is, akik Vásárhelyiék műtermében segítenek, ők a jövő keramikusai. Azt tervezik, hogy jövőre né-: hány általános iskolással, akik kedvet éreznek ehhez a munkához: keramikus szakkört indítanak a műteremben. Mindehhez erőt és bátorságot az idei nyár egyhetes képzőművésztáborának tapasztalatai nyújtanak. Vásárhelyiné Török Beáta üvegfestő. Több új és régi templom díszes ablaka dicséri alkotó munkáját. Nem tétlenkedik ő sem. Akad tennivalója, bár kétségtelen a férjén van a nagyobb teher. Szerintük a kerámia és az üvegfestészet édestestvérek, ezért is tudják az alkotás kudarcait és örömeit megosztani egymással, segíteni egymásnak, egymáson. A másik emberre való teljes odafigyelés, annak teljes elfogadása: ez hatja át művészetüket, hétköznapjaikat. Szabó Gy. Sándor Bátonyterenye és környéke Ivóvízhálózat • SZUHA. A képviselő-testület kiválasztotta a pályázók közül az ivóvízhálózat kiépítésének kivitelezőjét. A szerződést várhatóan december 7-én kötik meg. Népszavazás • MÁTRANOVÁK. 1994.ja- nuár 23-án helyi népszavazásra kerül sor Mátranovák-bányate- lepen. A lakosság kezdeményezésének a célja, hogy ilyen módon döntsék el: kívánják-e a bányatelepiek Mátraterenye községhez való csatlakozást. Az is elhangzott, hogy ha január 23-án az elválás mellett döntene a lakosság - akkor is csak a következő esztendő januárjától jöhetne létre a bányatelepiek „frigye” Mátraterenyével.Épül a közösségi ház • SÁMSONHÁZA. Régi magtárépület helyén építenek közösségi házat a faluban. Jelenleg szünetel a munka a hideg miatt, s főleg azért mert az idei pénz, az erre szánt két és fél millió forint elfogyott. Azonban tisztes az eredmény: felújították a tetőszerkezetet, csatornáztak, új nyílászárókat szereltek és megkezdték a belső tér kialakítását is. Jövő tavasszal folytatják a munkálatokat. Gyermeklánc • BÁTONYTERENYE. Féléves szünet után ismét megjelenik az Ádám Zsigmond Nevelőotthonának diáklapja a Gyermeklánc és megkezdi műsorát a „Welcome” rádió. Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke" összeállítással találkozhat a kedves olvasó Forog a korong, kéz alatt formálódik az anyag Alkotó fantáziával és fegyelmezett kézzel Múltidéző sorok Tűz vitézek harca Szúpatakon A múlt században, de ezt megelőzően is a falvak legnagyobb ellensége volt a „vöröskakas”, amely egész falvakat emésztett el. Ä 19. század második felétől egyre több faluban szervezik meg az önkéntes tűzoltó-testületeket. Ezek a szervezett, kiképzett egységek a kor technikai felszereltségének megfelelően igyekeztek a károkat csökkenteni. így történt ez 1889. augusztus 22-én is, amikor „nagy tűzvész dühöngött megyénk Szúpatak nevű helységében, melynek derék és szorgalmas népe a szó szoros értelmében koldúsbotra jutott. 85 ház égett le mellék- épületekkel, temérdek takarmánnyal és gabonával egyetemben. A lakások nagyobb része leégett úgy, hogy a lakosok életükön kívül, mind amellett, hogy a vész délben dühöngött semmit sem menthettek meg. Az tűz helyszínén megjelent a nemrég megalakult kisteren- nei tűzoltóság derék főparancsnokával Gyürky Abrahám gróffal, s egyedül ezek ember- feletti munkájának köszönhető, a fennmaradt mintegy 25 ház és csűr. Megmentették a vízhiány és rossz fecskendők dacára a templomot is, mely négyszer gyúlladt ki” — hangzik a korabeli tudósítás. Miért kísértett a tűzvész? Okát az építkezés módjaiban kereshetjük. Erdős vidék lévén, korábban a házak fala is „bár- dolt” gerendákból készült, később a hatalom ezt tiltotta, de a házak tetejének fedésére sokáig a közönséges szalmát, vagy a rozsból készített zsúpot használták. Az egymáshoz közel álló házak - és bennük lévő szabadkéményes tűzhelyek, kemencék, állandó tűzveszélyt jelentettek. A gyakori tűzvészek után - így e tűzesetet követően - az új tetőfedésnek már a cserepet - a jó poltárit használták, melyet a gyár 100 éves időtartamra gyártott. A régi szúpataki házakat, most is ilyen cserép fedi. - Koczka rom este a zenei pályán tovább tanuló növendékek adtak hangversenyt. November 26-án az Ady nagytermében tartották meg a programzáró ünnepi hangversenyt. Az önkormányzat nevében Orosz Tamás alpolgármester üdvözölte a vendégeket. Szép pillanat volt: a tanárok nevében ajándékkal köszöntötték az iskola alapító igazgatóját Szüts Pált, és az elsőként itt tanító tanárokat. A bensőséges hangulatot tovább fokozta az intézményből elszármazott, művésszé érett növendékek, - Pandi Piroska énekművész és Szüts Katalin zongoraművész - a régi és mostani tanárok közös hangversenye. A jubileumi sorozat 5 ezer forintos bevételét Bátonytere- nye Kultúrájáért Alapítvány javára ajánlották fel. A jubileumi sorozat zárókoncertjén: (balról) Szvoren András, Venterné Szeberényi Hona, Fodor Sándor és Gazsi Éva tanárok Nagyszabású hangversenysorozattal ünnepelte a közelmúltban fennállásának 35. évfordulóját a Nagybátonyi Állami Zeneiskola. Az Ady Endre Művelődési Központ kistermében háBevétel Bátonyterenye Kultúrájáért Alapítvány javára 35 éves az állami zeneiskola
