Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
1993. december 1., szerda PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Az oldalt szerkesztette: Vallus Tibor Csurran a víz a hólével együtt - Szomjazó emberek Mátrakeresztesen Pásztó és környéke • PÁSZTÓ. Tovább épül a város központja. A jövő évben esedékes az új, tizenkét lakásos ház átadása. Földszintjén üzlet- helyiségek lesznek. Az újabb, tizenhat lakásos épület földszintjén szintén üzleteket alakítanak ki. Az építtető az OTP Ingatlan Rt. A területet az önkormányzat biztosítja. Közhasznú munka • SZIRÁK. November 30- án a közhasznú foglalkoztatás tapasztalatait és a jövő évi elképzeléseket vitatta meg az önkormányzat, az intézményvezetők bevonásával. Tankönyvsegély • MÁTRASZŐLLŐS. A Regionális Oktatási Központ het- venkétezer forintot adott az általános iskolásoknak tankönyv- vásárlásra. Ennél azonban nagyobb összeg áll rendelkezésre, mert az önkormányzat tanulónként még ezer forintottal megtoldotta az összeget. Új szemétszállító • PALOTÁS. November elsejétől egy héhalmi magánvállalkozó szállítja a szemetet a faluból, ráadásul a korábbi áron. Az önkormányzat azért nem hosz- szabbította meg a szerződést a Pásztói Közszolgáltató Vállalattal, mert jövőre 25 százalékkal akarta emelni a szálítási díjat. Lehet, hogy Pádár Éva tanárnő a jövő újságírói közül tanít néhányat a 4.b osztályban? Akadt olyan lakos, aki „elhajtotta” őket Már mint a Dózsa György Általános Iskola azon EKP-s (Érték Közvetítő Programban résztvevő) sajtószakkörös diákjait, akik október hatodikán kimentek az utcára, hogy riportot készítsenek a járókelőkkel. A pásztóiak nagy többsége azért nem vette tolakodásnak a kisiskolások (negyedikesekről van szó) igyekezetét, akik egyes vélemények szerint még a harapós kutyát is megkérdeznék. Alapítványok születtek Tevékeny emberek élnek a mátraaljai kisvárosban. Ezt bizonyítja az is, hogy számtalan, a köz gyarapodását szolgáló alapítványt hívtak életre az elmúlt egy-két évben a településen. A Csohány Baráti Kör Pásztó kultúrájáért, a Dózsa Általános Iskola a tehetséges pásztói gyermekekért, a Gárdonyi Géza Körzeti Általános Iskola ugyancsak a gyermekekért, a helyi sportegyesület önmaga fennmaradásáért, a pásztói cigányság fiataljaik tanulási lehetőségéért hozott létre alapítványt. De van alapítvány a pásztói kórház, a mindennapi testnevelés és diáksport, a francia-magyar két- tannyelvű képzés, s a felépítésre váró új 1848^19-es emlékmű támogatására is. A kommunikációs készség- fejlesztő program keretében a negyedikesek körében működő kezdeményezés sokat segíthet a diákoknak a hetedik, nyolcadik osztályban „beköszönő” tömegkommunikációs fakultáció előzetes megismerésben (fotózás, számítás-, video- és hang- techika,riporterimunka, iskolarádiós-, iskolatévés- és iskolaúj ság szerkesztői tevékenység). A sajtó iránt a 4.b osztályból tizen, az „a” és „c” oszály1902. november 30-án új hetilap látott napvilágot Pásztó És Vidéke címmel. A lap társadalmi, közgazdasági, szépirodalmi tartalmú kiadvány volt. Az első számok érdekesebb hírei közt válogattunk. „E-hó 23-án este nyolc órakor kigyúlt Szabad Jánosnak szalmával fedett Árpád utczai háza és rövid idő alatt teljesen leégett. A Korcsolyázó Egylet alakuló ülését vasárnap, azaz december 30-án délután öt órakor tartja. Az alakuló gyűlésre szívesen lát az egylet mindenkit, ki a tagok sorába lépni akar és a sport iránt lelkesül. December 8-án este Sándor ból ketten-hárman érdeklődnek. A gyerekek a későbbiekben komoly szerepet játszhatnak a helyi lap, és a városi tévé munkájában, esetleg még a megyei újság tudósítói is lehetnek. A diákok a tanórák keretében ismerkednek meg az újságírói műfajokkal - riport, interjú, jegyzet -. A szakkör távlati tervei között szerepel az is, hogy meglátogatják a megyei lap szerkesztőségét. Imre tari lakost egy barátja a kovácsműhely előtt kerékráf- húzóval, valószínűleg bosszúból, életveszélyesen megsebesítette. December 10-én a déli órákban Pásztón Kazinczy János maczonkai jómódú parasztember a Hoffmann hentes kocsmájában sógorát pálinkásüveggel halántékon vágta. Kazinczy elájult és csak dr. Türk Szilárd körorvos lelkiismeretes ápolásának köszönheti életét. A pásztói Műkedvelő Egylet nagyban készülődik a karácsonykor tartandó előadásra, mikor a „Náni”-t mutatják be a közönségnek. A próbák nagy buzgalommal folynak.” Miről írt a Pásztó És Vidéke hetilap kilencvenegy éve? Láss, ne csak nézz! Elzárva a világtól messze van a városháza A pásztói polgármesteri hivatallal átellenben, a lebontásra váró családi ház mögött nyitott pincelejáró terpeszkedik. A korai, ám csípős télben hull róla a vakolat. így aztán jól látható a vélhetően középkori eredetű, az utókor számára megmentésre érdemes mészkő ajtóboltozat. De vajon.lesz-e, aki felfigyel ezen értékre, s áldoz is rá? Kép: Herbst Kinga Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Felvették a kesztyűt az Avonmore-nál Együtt gondolkodnak a termelővel Fenyvesi Sándor a dobozos tej csomagolását felügyeli PÁSZTÓ. A közelmúltban az A von more; Kft. tejüzemébe látogatott dr. Szabó Tamás privatizációs miniszter. Széplaki Zoltánt, az ír érdekeltségű kft. magyar vezetőjét kérdeztük a látogatás kapcsán.-A minisztert megerősítette a látogatás abban, hogy szükség van a privatizációra. Ugyanis a tőkét, amiből a legkevesebb van a feldolgozó iparban, a nyugatiak - esetünkben az írek - hozzák az országba. Csak így lehet minél magasabb feldolgozású terméket előállítani, s lehet reklámra költeni. Az üzem automatizálása kapcsán bizonyos létszám-racionalizációt végre kellett hajtani. Viszont úgy látszik: a megmaradottaknak (jelenleg 112 dolgozót alkalmaznak) nem kell tartaniuk egzisztenciális gondoktól.- Milyen terveik vannak?-Három év múlva várható, megteremtődnek a továbblépés alapjai ahhoz, hogy az Avon- more hazánk nagy tejipari vállalata legyen.- Milyen a kapcsolatuk a tejtermelőkkel?- Szaktanácsadóink rendszeresen felkeresik őket. Az eddigiekben az együttgondolkodás jellemezte kapcsolatunkat.-A megyében több konkur- rens tejipari vállalattal is meg kell küzdeniük a piacért.- Ha piacainkat meg akarjuk őrizni, akkor arra áldozni kell. Elkövettük azt a hibát, hogy nem figyeltünk erre eléggé. Területeinket vissza kell szereznünk: bele kell mennünk az árversenybe. Fölvettük a kesztyűt. Célunk a régi piaci vezető szerep visszaállítása: Nógrád megyének mi legyünk a fő szállítója. (vallus) A Mátrába utazunk. Hasznost elhagyva, megcsodálhatjuk a szocializmus kömyezetromboló víztározóját, majd elérjük a néhány kilométerre fekvő, több mint félezres lélekszámú Mát- rakeresztest. Az itt lakó emberek életével szerettem volna megismertetni az olvasót. Helyette többnyire bezárkózott emberekkel találkoztam. Először a városrész elején lévő úgynevezett Fűrészmalomnál érdeklődtem: hogy érzi magát a tél beköszöntével a mátrakeresztesi ember?- Kissé el vagyunk zárva a várostól, de nekünk így is jó. Megszoktuk - mondja a fiatal B. A. Aztán folytatja. Néhány napja még a közelmúltban átadott kábeltelevíziós rendszerük is váratlanul elromlott. így kútba esett egyetlen szórakozási lehetőségük. Lajtkocsi hozza Erről jut eszembe, kút. Van már Mátrakeresztesen ivóvíz?- Itt lent nálunk van, de menjen csak feljebb a következő autóbuszmegállóig, arrafelé már találkozhat a „világ végével”! úgy is tettem. Az ágasvári túristaházhoz leágazó út már nem volt járható gépjárművel, pedig a békástói üdülőterületen állandóan ott lakó családok is élnek. Nem volt mit tenni, a jó harminc centiméteres hóban gyalogosan vágtam neki a csaknem egy kilométeres távnak. Az akkor éppen háza előtt havat lapátoló H.J.-től érdeklődtem: megoldódott-e az ivóvízellátással és a szemétszállítással kapcsolatos gondjuk?-Nem oldódott meg semmi! - fakad ki a kérdezett. - Ivóvizünk most is csak akkor van, amikor Pásztóról lajtkocsival kiszállítják. Az a szerencse, hogy most nincsenek itt az üdülők. Ráadásul a mellettünk lévő közkútban is csurran-cseppen kicsinyke kis víz. No, nem ivásra, hanem hólével együtt mosásra. Pazarló üdülők- Érthetetlen számomra - folytatta a panaszkodást -, hogy a nyári nagy hőségben az óriási vízhiány miatt senki nem szólt az üdülőknek: ne hordják el saját kútjukba az ivóvizet. Ők ezzel nem törődve pocsékolták fürdésre, tusolásra a drága nedűt. Szemétszállítás meg?! Akkor van, ha a kukásautó ki tud jönni ide. Most télen - azt hiszem - erre kevés alkalmuk lesz. Mondja meg, mit tettek azért, hogy a város és Mátrake- resztes (mint városrész) közötti különbség megváltozzon? Túlzottan messzi van ide a városháza - mondja sokat sejtetően. Visszagyalogolva a főúton hagyott gépkocsimhoz még felhívják a figyelmemet arra, hogy nézzem csak meg, milyen rövid szakaszt kellene már csak az Óvár úton rendbehozni, és akegész hegy csúszik, és a még éppen álló gát mellett elszökik a víz. Ezért is olyan alacsony a szintje a víztározónak. A másik asztalnál ülő két házaspár sem bírja tovább. Rögtön megkérdik tőlem; mikor látunk valamit a Nógrád megyének szánt 500 milliós támogatásból? Pedig ebben Mátrakeresztes vezetékes ivóvízhálózatának a megoldása is szerepel. Nem lesz abból semmi - vélekednek. - Mit tegyünk? Vegyünk pénzért a tartálykocsiból? Kény- szerűségből megérné, mert mi is leengedjük a vizet a kútunkba, és ezzel legalább áttelelünk. A másik család férfi tagja elmondta, majdnem fél éve, hogy a fővárosból leköltöztek Keresztesre. Egy régi parasztházat tettek rendbe. Máris érdeklődtem volna tőle, mi a véleménye az itt kialakult helyzetről, de felesége, aki innen származott el és ide tért vissza, nem hagyta. Levegőből van elég Azt el is felejtettem mondani, hogy a falu egyharmadának útjai nem járhatók gépjárművel, így két kilométernyi szakaszt gyalogosan kellett megtennem. Igaz, ez nekem nagyon jólesett. Mert, ha ivóvíz nincs is kellő mennyiségben és minőségben Mátrakeresztesen, a friss, üde levegőből van elég. Az is életünk egyik alkotó eleme. De a víz is az lenne! Zentai József kor gépjárművel is köny- nyebben meg- közelíthetőek lennének. Az jut eszembe: szüleim már akkor beszéltek arról, hogy rendbe teszik az Óvár utcát, amikor én még csak elkezdtem az általános iskolát. Ennek bizony már jó pár éve. Kíváncsiságom visz be a helyi kocsmába, azonban nem sok siker koronázza azon igyekezetem, hogy szóba elegyedhessek az emberekkel. Ennyire zárkózottak lennének? Szerencsémre akad kivétel.- Mi itt hiába jártatjuk a szánkat, hiába levelezünk, nem érünk el vele számottevő eredményt - mondta a helyi H.L. - Három hete, hogy írtam a Nógrád Megyei Hírlap Kíváncsiskodó rovatának, és a mai napig nem válaszoltak kérdésemre.- Mi volt a kérdése?- Az, hogy vegyék már észre, milyen veszélyes a Hasznosi Víztározó mellett leszakadt úttesA felvétel nem a riport helyszínén készült ten gépjárművel közlekedni. Igaz, ezt névtelenül, pásztói lakosként postáztam, mert nekünk nem mindig előnyös az, ha nevünket adjuk valamihez. Aki mégis adja, máris róla beszél egész Keresztes. (Munkatársunknak külön nyomozásba kellett kezdenie, hogy érdemi válasz szülessen. Ezt közölni fogjuk, amint sikerül megszereznünk az információt. - A szerk.) Többek kocsmaszinten azt is tudni vélik, hogy Hasznoson az Épül a központ
