Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-06 / 284. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. december 6., hétfő „Nem látszanak hozzá fogható utódok” Külföldi lapok írják Antall József betegségéről Antall József rákbeteg, s a legnagyobb kormánypártban egyelőre nem látszanak hozzá fogható utódok — irta szombaton „Magyaror­szág sorsa" című kommentárjában a Die Welt. Carl Gustaf Ströhm emlékez­tet rá, hogy a miniszterelnököt októberben egy német klinikán kezelték. Állapota azonban no­vemberi hazatérése után oly mértékben rosszabbodott, hogy Lezsák Sándor, az MDF elnök- helyettese (sic!) szerint számolni kell „a kormányfő tartós távollé­tével”. A német újságíró elismerően ír a miniszterelnökről, leszögez­ve, hogy nemcsak kiválóan kép­zett, művelt személy, hanem po­litikailag is kemény fából farag­ták: sikerült egybetartania az MDF-en belüli heterogén erőket. Antall „nemzettudatú magyar, ám idegen tőle minden szélső­ség” — állapítja meg Ströhm, hozzátéve, hogy a kormányfő nagy tekintélyt élvez a nyugati államférfiak körében, s „minde­nekelőtt a németek barátja”. pe: no „Egy kormányzás vége Buda- sten' — ezzel a címmel közölt rosszabb cikket a La Croix l’Événementcímű, katolikus irá­nyultságú francia napilap Antall József betegségéről, illetve a ma­gyarországi politikai helyzet jö­vőbeni alakulásáról. A szerző, Florence Labruyere beszámol a magyar kormányfő kölni, gyógykezeléséről, annak budapesti folytatásáról, majd így folytatja: — Bár a magyarokat jobban foglalkoztatja életszínvo­naluk csökkenése, mint a minisz­terelnök egészsége, a politikai réteget most bizonyos nyugta­lanság tölti el. Még ha az MDF szóvivője kijelentette is, hogy a miniszterelnök vezeti majd a pártot a következő választásoko­kon, a sajtó — bár szemérmes és homályos kifejezésekkel — nyíl­tan utal az utódlás kérdésére. A jövő kilátásairól szólva Lab­ruyere leszögezi: a kormányfő nem akar lemondani, s így Antall elhúzódó távolléte esetén a je­lenleg őt helyettesítő Boross Pé­ter belügyminiszter irányíthatja majd a kormányt a jövő évi vá­lasztásokig. Ha viszont a kor­mányfő meghalna, erre az esetre az Alkotmány elég homályosan fogalmaz. Elképzelhető, hogy az államfő új miniszterelnököt java­solna, akit azután a parlament jóváhagy — úja a francia újságí­ró, hozzátéve: félhivatalosan már felvetődött Szabó Iván pénzügyminiszternek és Surján László népjóléti miniszternek, a KDNP elnökének jelöltsége. Ugyanakkor a megfigyelők in­kább azt feltételezik, hogy Göncz Árpád feloszlatná a par­lamentet, s ebben az esetben ki­lencven napon belül új választá­sokra kerülne sor. Lengyel hetilap a magyar médiaháborúról A szélsőjobb bosszúja? Gorbacsov Gajdarékat Latorcai János izraeli tárgyalásai Harminc izraeli vállalat ma­gyarországi terveit felölelőjavas- latot kapott Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter izraeli látogatásán. Projektek megvaló­sítására, kivásárlásokra, privati­zációs együttműködésre, közös vállalkozásokra vonatkoztak az ajánlatok, amelyeknek nagy ré­sze ipari cégektől származik. Az egyhetes látogatás során, amely­re Mose Sahal energiaügyi mi­niszter hívta meg, Latorcai ven­déglátójával létrehozta a ma­gyar-izraeli energetikai munka- csoportot. Jegy rendszer Grúziában Negyvenről harminc dekag­rammra csökkentette a grúz kor- mámy az egy főre jutó napi ke­nyéradagot, s családtagokként havonta mindössze három kilog­ramm lisztet vihetnek haza a há­ziasszonyok. A rendkívüli intéz­kedés határidejét azonban nem jelölte meg a kormány. Otar Pa- dzadzia kormányfő sürgette a mezőgazdasági minisztériumot, hogy teát, citrusféléket és ás­ványvizet szállítson T ürkmenisz- tánba, aminek ellentételezése­ként földgázt adnának Grúziá­nak. Eduard Sevardnadze á llam- fő súlyosnak, de nem reményte­lennek mondta az ország helyze­tét. Grúziában a súlyos gazdasá­gi helyzet következtében jegy- rendszert vezettek be az alapvető élelmiszerekre. Bolgár-jugoszláv miniszterelnöki találkozó Bolgár-jugoszláv miniszterel­nöki találkozó kezdődött szom­baton Szófiában. Radoje Kontics jugoszláv miniszterelnök kezde­ményezte a találkozót. Ljuben Berov bolgár kormányfő a kül­döttség élen Szófiába érkezett Konticcsal mindenekelőtt annak a bolgár kezdeményezésnek a részleteit vitatja meg, amelynek alapján Bulgária szárazföldi tranzitszállításokat szeretne en­gedélyeztetni az ENSZ szankci­óbizottságával „kis-J ugoszlávia” területén keresztül. A bolgár kezdeményezést már hónapok­kal ezelőtt támogatásáról bizto­sította a belgrádi vezetés, Orosz­ország és Görögország is. A román ünnepen történtek utóhangja Traian Chebeleu elnöki szóvi­vő sajtóértekezletének ismerte­tése révén tovább visszhangzott szombaton a román sajtóban az ukrán és magyar nagykövet no­vember 30-i gesztusa, amikor a parlament ünnepi ülésén elhang­zott kijelentések és azok fogad­tatása nyomán elhagyták az ülés­termet. A magyar nagykövetség sajtóattaséja, akit az Adevarul telefonon hívott fel, kifejtette, hogy őszintén tiszteli és nagy költőnek tartja Mihai Emines- cut. Egyúttal azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a Tisza ma­yor területen folyik, mintegy 50 ílométerre Románia határától. A népszerű lengyel politikai hetilap, a Wprost legújabb szá­mában közölte Scipiades Iván írását a magyar médiaháborúról. A szerző ennek eseményeit is­mertetve kifejti: megfigyelők szerint a tömegtájékoztatási tisz­togatást vagy maga a kormány inspirálta, vagy az MDF jobb­szárnyának politikusai. Nem le­het kizárni azt sem, hogy a Csur- ka István vezette szélsőjobb „bosszújáról” van szó. A szerző megállapítása szerint nem vélet­len, hogy az ellenzék ellen a mé­diában intézett támadásra Antall József távollétében került sor. Ekkor a kormányfőt Boross bel­A boszniai muzulmán vezetés nem tud megbarátkozni a gon­dolattal, hogy etnikai alapon osz- szák fel az egykor olvasztóté­gelyként működő Szarajevót. Ugyanakkor lehet, hogy rákény­szerül egy ilyen megoldásra, mi­vel a muzulmán csapatok saját erejükből nem tudják megszaba­dítani a várost a szerbek fojtogató gyűrűjétől. A tél közeledtével az idő is sürget, külső segítségre pe­dig nincs kilátás. Szarajevó egy- harmadának átadása egyidejűleg a szerbek által bekerített kelet­boszniai muzulmán enklávék fennmaradásának ára is lehetne. A muzulmánok ellenőrzése alatt négy városrész maradna: Nyu­ügyminiszter helyettesítette, aki a „radikális jobboldal iránti szimpátiájáról ismert”. Mint Scipiades írta, még el sem ült a vihar a rádió és a televí­zió körül, amikor a kormányfő Alexa Károlyt nevezte ki az MTI élére. „Ez abból az okból is két­ségeket ébresztett újságíró kö­rökben, mert Alexa a valaha népszerű Magyarország című hetilapot jelentéktelen kor­mánylappá alakította, elveszítve a lap olvasóinak 90 százalékát.” A szerző kiemeli: a kormány azért tartja szükségesnek a mé­diumok feletti uralmat, hogy az ország helyzetéről pozitívabb képet rajzolhasson. gat-Grbavica, Dobrinja, Sken- derija és Bistrik. A boszniai főváros lakói közül sokan ellenzik a szerbek által több mint 20 hónapja ostromlott város felosztását. — Ha majd az amerikaiak felosztják New Yor­kot, akkor az itteni lakosok is fel­oszthatják Szarajevót — véle­kednek a helyiek. — Azért harco­lok, hogy Bosznia-Hercegovina népei együtt élhessenek — állítot­ta egy szabadságos katona. Má­sok viszont szükséges enged­ményként értékelik a felosztást: — Nem akarom, hogy felosszák Szarajevót, de ha ez a béke ára... Bár az erőszak és a gyilkolás ez­zel nem fog megszűnni — vélte egy fiatal anya. vádolja Mihail Gorbacsov a Rudé Právo című prágai lap szombati számában megjelent interjújá­ban kételyeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a két hét múlva esedékes oroszországi vá­lasztások lehetővé tehetnek vala­milyen új politikai felállást. Éne csak a szabad viszonyok megléte esetén adódna lehetőség — véle­kedett a volt szovjet vezető. Az interjút Zdenek Mlynár, az 196»-as csehszlovák „Prágai Ta­vasz” főideológusa, Gorbacsov egykori diáktársa készítette. Gorbacsov szerint a választá­sok csak akkor jelentenének tényleges esélyt a politikai válto­zásra, ha a végrehajtó hatalom nem sebtében, saját maga szá­mára készítené elő a választáso­kat, ha kellő felkészülési időt ad­nának a különböző politikai erőknek. Az egykori szovjet vezető igen negatívan nyilatkozott Jegor Gajdarról és csapatáról is. Sze­rinte ők a felelősek azért, hogy a „sokkterápia” végrehajtásának módja „bizonyos értelemben a kollektivizáciora, a bolsevik módszerekre emlékeztet, csak éppen ellentétes ideológiai cím­kével”. Külpolitikai kérdésekről szól­va, Mihail Gorbacsov úgy véle­kedett: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet koncepciójára alapozva — de az összes, alapvetően új tényező fi­gyelembe vételével — ki kellene alakítani a kontinens biztonságá­nak és együttműködésének új in­tézményes formáit. Személyes nézete az, hogy új szervet, Euró­pai Biztonsági Tanácsot kellene létrehozni. A szerbek Szarajevó egyharmadát kérik 77% AZ EXPO MELLETT |gy osztrák cég közvélemény­kutatást végzett a fővárosban: jó dolog-e, hogy Budapesten világ- kiállítást tartanak. A megkérdezet­tek 77 százaléka jónak vagy nagyon jónak mondta, 9 százaléka kifeje­zetten ellenezte az Expo 96 megrendezését. ^ A fizikai dolgozók 91 százaléka úgy véli, hogy az Expo ösztön­zést ad a magyar gazdaságnak. ^ A diákok 87 százalékának véle­ménye szerint a világkiállítás új munkaalkalmakat teremt. ^ A megkérdezett pincérek, szál­lodai alkalmazottak és taxi­sofőrök 98 százaléka úgy véli, hogy a világkiállítás miatt nő majd az idegenforgalom. ^ A nyugdíjasok 40 százaléka attól tart, hogy a kiállítás ide­jén közlekedési dugók lesznek a fővárosban. ^ A budapesti IX. és XI. kerület lakosainak 82 százaléka úgy gondolja, hogy az Expo elő­segíti az úthálózat és a tömeg- közlekedés fejlődését. r * * Es On mit gondol az Expóról? Kérjük, írja meg! Világkiállítási Programiroda 1054 Budapest liikory u. 3. BUDAPEST

Next

/
Oldalképek
Tartalom