Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-04 / 283. szám
* 6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1993. december 4., szombat Terrorsortüzek 1956-ban Kinek volt joga parancsot adni? Beszélgetés a Tényfeltáró Bizottság elnökével Az elmúlt héten a hazánkban 1956-ban lezajlott terrorsortüzekről írt a sajtó. Nyilatkozatok hangzottak el a rádióban, a televízióban a Tényfeltáró Bbizottság első részjelentéséről. A bizottság megfogalmazta, hogy kutatási témáját tekintve mit tekint sortűznek. Kádár János és Münnich Ferenc már a kettős hatalom felszámolása - a munkástanácsok leverése - után a Parlamentben Dr. Kahler Frigyes minisztériumi főosztályvezető, bizottsági elnök az 1956-os sortüzek térképét mutatja „Sortűznek tekintjük azt az eseményt, amikor felfegyverzett, egyenruhás, reguláris alakulat, vagy félreguláris csoportosulás tüzet ad le a határozott céllal csoportosuló fegyvertelen civil tömegre, illetve fegyvertelen civil csoportokkal együtt lévő fegyvertelen egyenruhásokra.” Háromféle sortűz A Tényfeltáró Bizottság - mint megtudtuk - tisztában volt azzal, hogy a fenti meghatározás nem fedi a teljes sortűz fogalmat, az időhatárokra való tekintettel kutatásait a terület csak ezen részére terjesztette ki. A kutatási dokumentáció alapján világossá vált, hogy elvileg három különböző típusú sortüzet különböztettek meg egymástól: a harci cselekmények közötti, az objektumvédő és a megfélemlítő, megtorló jellegű sortüzet. A kutatás egyik alapvető célja volt a történeti értelemben vett felelősök körének megállapítása, vagyis annak vizsgálata, hogy kinek volt joga kiadni sor- tűzre parancsot, s ezzel a joggal ki és miként élt. Halálos áldozatok A dokumentumok alapján - mint az első részjelentésből kitűnik - jelen pillanatban a következők állapíthatók meg: Zömmel harci cselekmények közötti sortüzek dördültek el október 23-24—én, de ezek minden esetben magukban hordozták a megtorlás igényét A sortüzeket a belső karhatalom tagjai adták le, később hozzájuk csatlakoztak a szovjet csapatok. A sortüzek halálos áldozatokkal jártak. Október 25-én nagyrészt — kivéve a Parlamentet és néhány frekventált helyet - objektumvédő sortüzekre került sor. Ezeket a sortüzeket honvéd alakulatok adták ie. Ezeknél a sor- tüzeknél halálos áldozat nem volt. Október 26-27-én országszerte 27-nél nem kevesebb sortűz dördült el. A sortüzek le- adói belügyesek, hozzájuk kis számban csatlakozó rendőrök, határőrök, partizánok, pártmunkások és szovjet egységek voltak. A sortüzek tipikusan megfélemlítő és megtorló típusú sorozatok voltak és halálos áldozatokat követeltek. A politikai helyzet változásával október 28-án minimálisra csökkent a sortüzek száma. (A Tényfeltáró Bizottság jelen pillanatban két sortűzről tud.) Október 28-a és november 4-e hajnala között az országban nem volt sortűz. Szovjet segítség Az eddigi kutatások szerint a sortűz parancsok kiadásában jelentős szerepe volt a szovjet tisztek mellett - akik az időszakot háborúként élték meg - feltehetően az október 24—én hajnalban létrejött Katonai Bizottságnak és a megyei pártapparátusok vezetői mellett a Központi Vezetőségben lévő rákosista személyeknek. A kutatás azt mutatja, hogy a sortüzek önmagukban nem vizsgálhatók, hanem csak az országban végbement politikai és katonai folyamat részeként. Az említett sortüzeket a Tényfeltáró Bizottság nem vizsgálta, csak a Kádár-rendszer karhatalmi alakulatainak önállóan vagy szovjet segítséggel végrehajtottakat. Ezek a sortüzek Budapesten (Nyugati pályaudvar, Csepel ), Tatabányán, Salgótarjánban, Miskolcon, Egerben, Pécsett, Gyofnán, Kevermesen, Gyulán, Tinnyén, Zalaegerszegen, Gyü- levészen és Hódmezővásárhelyen dördültek el, s csaknem ezer áldozatot követeltek. A dokumentumok Az Igazságügyi Minisztériumban kerestük fel dr. Kahler Frigyes főosztályvezetőt, a Tényfeltáró Bizottság elnökét, aki kutatója volt a december 8-i salgótarjáni véres eseményeknek is, hogy a bizottság első részjelentéséről, a sortüzekről beszélgessünk.- Hány oldalas a jelentés és milyen dokumentumok alapján készült?- Ez a jelentés 73 oldal. A legfontosabb dokumentumok: az egykori napi sajtó, az írásban megjelent anyagok. Végignéztük az irodalmat Hollós Ervintől Berecz Jánosig és az emigráció teljes anyagát Pongrácz Gergelytől kezdve egészen Gosztonyi Péterig. Mit ne mondjak, mikrofilmen van az egész nyugati 56-os sajtó magyar vonatkozású anyagai. Az írásban megjelent anyagok közül fontos helyen említeném, hogy a karhatalmi egységeknek, de a honvéd egységeknek is jelentéseket kellett írni, hogy mit csináltak október 23-tól a jelentés megírásáig...- Több doboznyi dokumentumot látok itt a szobában.-Itt vannak például a Hadtörténeti Levéltárban az 1956- os „ellenforradalmi eseményekkel” kapcsolatos dokumentumok, az említett karhatalmi alakulatok naplói. Ez egy hatalmas anyag, s ez képezte a kigyűjtések alapját. Mutatnék egy karhatalmi összefoglaló jelentést 1957. januárjából, amit a honvédelmi miniszternek küldött Bérezés Emil ezredes, a Heves megyei karhatalmi parancsnok, a 4. gépkocsizó lövész hadosztály parancsnoka. Hasonló jelentésekből több dobozzal van. Itt van egy másik dokumentum. Nógrádi vonatkozású, Salgótarjánban keltezett, 1957. január 16-án dr. Bódi László igazgató főorvos írta alá és a balassagyarmati megyei bíróság egykorú megkeresésére készült. (A beszélgetést vasárnapi lapunk 5. oldalán folytatjuk. Ebben megismerhetik a kórházigazgatójelentését, és a karhatalom szervezésének történetét.) A Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a lyukas zászlóval em lékezik Salgótarjánban a sortűz helyszínén A mátranovákiak nem akarnak hulladéktemetőt - Mi lesz a volt bánya sorsa? - Bármikor bekövetkezhet a tragédia Nem tartják tiszteletben a magántulajdon szentségét Három középkorú asszony beszélgetett a minap a mátranováki főutcán. Lehet, hogy a piaci árakról, elképzelhető, hogy a mindennapos megélhetés nehézségeiről avagy a férjeik viselt dolgairól ejtettek szót. Amikor azt kérdem: tudnak-e arról, hogy valaki megvette a Nógrádi Szénbányáktól a falujukkal határos be- senyőbérci külfejtést, gyorsan rávágták: szeméttárolót, hulladéktemetőt akarnak az idegenek kezébe került területen építeni. A nép viszont nem akarja ezt a módit.- Ki tudja, mit akarnak ott rejtegetni? Nem mondják meg mi a céljuk. Elég, hogy Csernobil miatt annyi embernek van baja a faluban. Most meg újabb szerencsétlenséget vegyünk a nyakunkba? — replikázik egyikük. Nem messze a névtelenségbe burkolózó asszonyoktól két fiatalember közeleg.- Ha veszélyes hulladékot próbálnának idehozni, elállnánk az utat - vélik mindketten. Tiltakozik (?) a falu Csikó István Béla polgár- mestertől megtudtuk: a mátra- nováki önkormányzat helyi szemétlerakó telepet szeretett volna létrehozni a területen. Az első fordulóban nem sikerült megegyezniük a Nógrádi Szénbányákkal. Gondolták, a második fordulóra közelednek majd az álláspontok. Nem így történt, mivel időközben a 89 hektárnyi területet megvásárolta egy székesfehérvári betéti társaság.- Október ötödikén jelentkeA helybéliek közül többek semmibe veszik a tiltó táblát és veszélyeztetik testi épségüket zett levélben az új tulajdonos, hogy tárgyalásba kezdtek a frissiben vásárolt terület hulladék- telep formájában való hasznosításáról. Arra kért: amennyiben egyet értek a hasznosítás céljával, kérik írásos elvi hozzájárulásom a dologhoz. Jegyzőnk telefonált a tulajdonosnak: fejtené ki írásban, mit is takar az ő értelmezésében a hulladéktároló. A veszélyes hulladéklerakó ellen ugyanis tiltakozik a falu. Az a falu, ahol a nagyobb esőzésekkor előfordul, hogy a lakosok búvárszivattyúval a hígabb anyagokat „kirántják” a derítőből az útmenti árokba. Hát mi ellen tiltakozunk, ha magunknak csináljuk a bajt? Ezzel nem azt akarom mondani, hogy épüljön veszélyes hulladéklerakó a Holdbéli táj falu határában, hisz magam is itt lakom.- Térjünk vissza az önöktől kért elvi hozzájáruláshoz.- Ahhoz, hogy elvi engedélyt adjunk ki, tanulmánytervet kell benyújtania a kérelmezőnek. Három soros levélre, amilyent kaptunk, ezt nem tehetjük meg. Törvényes vétel November 26-án délután két szakértő társaságában személyesen jelent meg a mátranováki polgármesternél Gyöngyösi László, a volt bányaterület újdonsült tulajdonosa, hogy felvázolva terveit, megkaphassa a volt külszíni fejtés további hasznosításához szükséges elvi engedélyt. A vállalkozó igyekezett megcáfolni az ügy kapcsán lapunk november 13-14-ei számában megjelent cikk némely állítását-Nem happoltuk el a bese- nyőbérci területet. A licit törvényes keretek között ment végbe. Ami az október 5-ei levelet illeti: nem építési engedélyt kérünk. Esetünkben szó sincs veszélyes hulladék tárolásáról.- Bár láttam a területet, egyelőre nem tudok mit mondani - fogalmazott szűkszavúan Sig- ray Béla mérnök, műszaki tanácsadó.- Ahhoz, hogy tervezni tudjunk, ismernünk kell az önkormányzat hadállását. Szemétlerakóban nem gondolkodunk. Már csak azért sem, mert ekkora területhez nem tudnánk elég szemetet produkálni — mondott véleményt Lonsták László geológus mérnök. Ilyen a világ- A lényeg: ha külföldi partnert, befektetőt találnánk, az addig meg sem fog mozdulni, amig nem látja: amit szeretne, meg lehet-e, avagy sem valósítani - fejtegette Gyöngyösi.- Remélem oldódik a község ellenállása - veti közbe a polgármester.- Profitorientált vállalkozó és magyar ember vagyok - jellemezte magát Gyöngyösi László, majd emigyen folytatta:- Szép ez a táj, de az ország csúfsága, ami itt a bányászat után maradt. Vissza kell állítani a táj eredeti szépségét. Az, hogy pénzt akarok csinálni belőle? Naná! Vegyük tudomásul, hogy ilyen lett a világ. Ne bántsák azt, aki segíteni akar.- Kitettük a táblát, hogy magánterület és omlásveszély. A lakosság mégis szedi a szenet a területen. Mi van akkor, ha valakire ráomlik a bánya? Engem vesznek elő. Ha kitiltanám őket ’ ...? De addig is becsukom a f szemem. Végül a polgármester megegyezett a tulajdonossal, hogy a novákiak érdekeit nem sértő, ha lehet gazdaságilag számukra előnyös beruházást talál a volt bányaterületre. Hulladéklerakó létesítése nem látszik járható megoldásnak. Maholnap roncstemetővé válik a terület A tárgyalást követően megnéztük a helyszínt. Emitt kibelezett, gyomruktól fosztott dombok között 20-30 focipá- lyányi síkok, amott cukorsüveget mintázó, hófedte meddőhányók. Holdbélinek hívják az ilyen tájat.- Minden héten kapunk bejelentést: gyanús autókat látni a környéken, amint veszélyes hulladékot próbálnak eltüntetni - szólal meg a polgármester. - Ilyenkor fogom magam és kijövök, de eddig még eredménytelenül szaladgáltam. Hiába, ráérnek az emberek. Vallus Tibor A besenyőbérci külszíni fejtésen tart terepszemlét (balról) Lonsták László geológus, Sigray Béla mérnök, Gyöngyösi László tulajdonos és Csikó István Béla polgármester Fotó: Gyurkó Péter
