Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-31-1994-01-02 / 305. szám

8 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. december 31-1994. január 2., péntek-vasárnap „A magyarországi választók kétharmada konzervatív”(?) Beszélgetés a pártelnökkel Szigetvári János, a Központi Bizottság tagja: A Munkáspárt nem akar bérrabszolgákat Hol vannak ma Magyarországon a polgárok? Nem képvise­lik-e túl sokan a gazdákat? - Ezekre is válaszolt dr. Csizmadia László, a 3900 tagú Konzervatív Párt - Gazdák és Polgárok Szövetsége - budapesti elnöke salgótarjáni látogatásán.- Mennyiben tér el a Kon­zervatív Párt felfogása a ma­gát konzervatívnak nevező Magyar Demokrata Fórumtól és Kereszténydemokrata Néppárttól?- Nem voltak 1989-ben tiszta pártok. Az MDF-ben nem ala­kult ki az egyértelmű konzerva­tivizmus, a választók nagy ré­szét is elveszítették, pedig meg­győződésem, hogy Magyaror­szágon a választók kétharmada konzervatív. Nincs olyan unoka, aki nem szeretne a nagypapája térdén lovagolva mesét hallgatni és tapasztalato­kat gyűjteni. Vannak igazi kon­zervatívok az MDF-ben, de nem ez domborodott ki. A KDNP nehezebb kérdés. Végig kis pártként viselkedett, és megőrizte a szürkeségét, nem találta meg a helyét. Szerintünk az egyházakra a hitvallásban, kultúrában és oktatásban szük­ség van, de az egyházak ne poli­tizáljanak.- Szimpatikus gondolat a nagyapa térdén lovagló unoka. Ehhez azonban olyan közérzet kell, amiben a nagy­apák sem a nyugdíj összegével és a tej árának emelkedésével foglalkoznak. Ezt hogyan érné el a Konzervatív Párt?-Tény, hogy az árak emel­kednek. Ahhoz, hogy gazdasági stabilitás mellett öt-tíz százalé­Dr. Csizmadia László a Kon­zervatív Párt budapesti elnöke kos legyen az infláció, keserves dolgokat is el kell intézni az or­szágban. Meg kell oldani az ál­lamháztartás átalakítását. Az ál­lam kezében összpontosulnak jelentős szociális feltételek, de az állam tudja legrosszabbul kezelni ezeket. Mi az önkor­mányzatoknak ebben is na­gyobb szerepet szánunk.- Pártja a gazdák és polgá­rok szövetsége nevet is viseli. Ön szerint hol vannak ma Magyarországon a polgárok?- „Lappangó polgárok” vol­tak a szocializmusban, akik má­sodállásukkal megteremtették a polgári lét alapjait. Most ezt a fekete gazdaságban teszik meg sokan. A mért gazdaságon kí­vüli rész legalább húsz százalék ma Magyarországon, ez elkerüli az adózást. Tehát igenis van egy polgári réteg. Az más kérdés, hogy szégyenli magát ilyen szegénység mellett, és nem mu­tatja meg magát, csak ha leveti azt az önzést, ami jellemző egyébként a mai magyar polgári rétegre. A másik oldalról pedig a szegény réteg leveti azt az irigységet, ami jellemző őrá. Ha ez a kettő háttérbe szorul, akkor járunk jól. Csak erős polgárság mellett lehet erős nemzet. Pol­gárok alatt mi az agrárpolgársá­got is értjük.- Nem képviselik túl sokan a gazdákat?- Az a baj, hogy nem képvise­lik. A mai FKgP - a még mér­hető kisgazdapárt - szélsőséges. Az összes többi pedig magának alapított pártot. Csak az volt a cél, hogy megőrizzék a parla­menti vezető helyüket, de nem is találkoznak kisgazdákkal. Nin­csenek ellenőrizhető megyei szervezeteik, és szó sincs arról, hogy ők bármiféle kisgazdát képviselnének. Ezeket olyan emberek vezetik, akik a politi­kából valamiféle hasznot szeret­nének kovácsolni. Abban a sze­rencsétlen helyzetben vannak a kisgazdák, hogy kétfelől butítják és vezetik félre őket. Szerintünk a mezőgazdaságnak nagy sze­repe van még az országban. Az a feladatunk, hogy visszanyerjük a keleti piacokat. Dudellai Ildikó „Ha belepünk a NATO-ba, az rejtett fenyegetés közvetlen és közvetett szomszédainkkal szemben.” - Véli Szigetvári János, a Munkáspárt megyei elnöke, a Központi Bizottság tagja.- Mennyiben akar mást a Munkáspárt, mint más pár­tok?- Talán a magyarországi pár­tok közös jellemzője, hogy va­lamennyien a tőkés társadalmat akarják. Van, amely szinte a ki­rályság szintjéig visszatérve, és van amelyik a modem európai kapitalizmust akarja utánozni. A Munkáspárt az egyetlen jelentő­sebb Parlamenten kívüli párt, amelyik azt mondja: a tőkés tár­sadalom nem hozhat megoldást a magyar lét jobbítása érdeké­ben. Nem lehet visszaállítani a királyságot, az osztrák-magyar monarchiát, nem lehet folytatni a Horthy-rendszert. A másik tö­rekvés: olyan jóléti társadalom, mint Nyugat-Európa számos or­szágában van. Számomra az a kérdés: hogyan lehet ezt meg­csinálni? Nyugat-Európa legfej­lettebb országai valamikor ha­talmas birodalommal rendelkez­tek, ezek ma is ezer szállal kö­tődnek az anyaországhoz - akár ásványok, akár piac tekinteté­ben. A tőkés társadalom magá­ban rejti, hogy van egy nagyon szűk, nagyon gazdag réteg, egy viszonylag kisebb középréteg, de az emberek milliói bérrab­szolgaként élnek. Ezt viszont már kipróbálta a magyar társa­dalom.- Milyen Magyarországot akar a Munkáspárt?- Olyat akar, ahol mindenki­„A biztonság jelenti azt, hogy amit meg akarok szerezni, azt meg is tudom” nek nemcsak joga, de lehető­sége is, hogy munkája legyen. Ahol mindenkinek biztos a megélhetése, előre tud gondol­kodni évekre is. Ahol szabad­ság, biztonság van, és olyan Magyarországot akarunk, amely független.- Hogyan teremtené meg például a feltételeket?- Olyan állami (elsősorban lakás-) építkezéseket kellene beindítani, ahol a sok-sok mun­kanélküli munkalehetőséget kapna. Ezzel meg tudnánk ol­dani a szakmunkásképzést és a fiatalok lakáshelyzetét is. Ehhez az infrastruktúrát is fejleszteni kell. A könnyűipar fejlesztése felszívhatná a női munkaerőt. Néhány év alatt minimálisra le­hetne csökkenteni a munkanél­küliséget. A biztonság jelenti azt, hogy amit meg akarok sze­rezni, azt meg is tudom - saját munkámon keresztül.- Mit ért független Ma­gyarországon?- Feloszlott a Varsói Szerző­dés. Kell-e, hogy mi egy másik katonai szövetség tagja le­gyünk? Egy katonai szervezet valami ellen van. Ha belépünk a NATO-ba, az rejtett fenyegetés közvetlen és közvetett szom­szédainkkal szemben. Ha a NATO semmi ellen nem irá­nyul, miért van rá szükség? Ta­lán azért, hogy bevessék belső elégedetlenség ellen?-Nógrád megyében orszá­gos viszonylatban erős a Munkáspárt. Milyennek látja egy munkáspárti azt a me­gyét, amely parlamenti képvi­selői színeit tekintve kor­mánykoalíciósnak látszik?- Akinek a rendszerváltás jobbat hozott, biztosabb, jobb a megélhetése, szilárd a jövőképe - az szívvel-lélekkel támogassa ezt a rendszert! Aki viszont csa­lódott a rendszerváltásban, az gondolja meg, hogy 1990-ben kire szavazott, és vajon most is arra fog-e? Vagy ha nem ment el szavazni, attól neki jobb lett-e? Hogy ki milyennek mi­nősíti Nógrád megyét - lelke rajta. D. I. Rajk László Salgótarján építészetéről Amit ma csúnyának tartanak, azt tíz év múlva szerethetik A képviselő az építész szakmát sem hagyta abba Az építészet időszerű kérdéseiről és a megye- székhely városrekonst­rukciójáról tartott elő­adást a salgótarjáni Technika Házában Tamássy István épí­tészt, salgótarjáni ön- kormányzati képvise­lőt (SZDSZ) követően Rajk László építész, országgyűlési képviselő (SZDSZ). Vele beszél­gettünk.-Tamássy István úr meghí­vásának eleget téve veszek részt ezen a szimpóziumon, ahol sa­ját tapasztalataimról is beszá­molok - mondta a vendég. - A szakmát szerencsére még nem hagytam abba teljes egészében. Úgy érzem, hogy a törvényalko­tásban is elég komoly szerepet kell, hogy játsszon a jövőben ez a terület, melyről főleg szakmai közönség előtt beszélek öröm­mel. Nógrádi szálak-Jól tudom megyénkhez is fűzik bizonyos szálak?- Ez elsősorban másodhege­dűsként értékelhető tevékeny­ség volt, mivel Rejnolc Péter irodájában dolgoztam, egészen 1986-ig. Az ott készült terveket önállóan, vagy kevésbé önál­lóan készítettem. Ezek közé tar­tozik a nézsai művelődési ház, a balassagyarmati gimnázium. Utóbbi később meg is épült. Az elmúlt évben pedig a hollókői Unesco világörökség pályáza­tán is részt vettem.-A napi politikai életből ismerjük, de szeretnénk önről többet is megtudni.- A hetvenes évek elején vé­geztem Pesten, ezt követően si­került kijutnom Kanadába. A montreáli időszak alatt szerez­tem meg építészeti doktorátu­somat, és ezt követően 1972-től itthon folyamatosan dolgoztam tervező intézetben, közel tíz évig. Olyan épületet nem tudok mondani, amelyet teljes erőm­mel és az utolsó szögig én ter­veztem, mivel munkáim első­sorban díszletek formájában születtek meg. 1979-től a film­gyárban dolgozom, mint dísz­lettervező. A legismertebb munkám 1989-ben Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére készült, melyre a vizuális képet terveztem Bachman Gáborral. Ezt én mindig vállalom. Változó ízlés- Ön hogyan vélekedik a nógrádi megyeszékhely építé­szetéről?- A hatvanas években na­gyon kevés olyan épület ké­szült, mint itt, mely képviseli ezen időszak stílusát és mara­dandó. Az azonos pártban lévő Ráday Mihály barátommal szoktam azon vitatkozni, hogy már ideje lenne védeni a hatva­nas évek építészetét, mely eset­leg hamarosan el fog tűnni, s melyért igen nagy kár lenne. Az építészeti ízlés nagyon könnyen változik, nemcsak a politikai diktatúrának köszönhető, ha­nem annak is, hogy a szecesz- sziós építészeti értékeket sokan nem fogadják el. Azonban nem szabad olyan büszkének és ön­tudatosnak lennünk, hogy azt gondoljuk, amit ma csúnyának tartunk, az tíz év múlva is csú­nya lesz. Lehet, hogy ugyan­azok az emberek nagyon fogják szeretni, és érdemesnek fogják tartani arra, hogy megóvják Salgótarjánban is. Ketyegő panelek- Sokak félelme, hogy a pa­nellakások úgynevezett „sza­vatossága” fél évszázad után lejár. Mi erről önnek, mint szakembernek a véleménye?- Magyarországon sokat vita­tott témává vált ez a kérdés, de ha ezt az ötven-hetven évet ko­molyan vesszük, akkor a Kelen­földi-lakótelep fele már „leke­tyegett”. Nem valószínű, hogy ezt a lakótelepet harminc év múlva lebontják.- Reméljük, hogy az akkori kollégák addigra kitalálják a megmentés módját, és azt is, hogy miként lehetne ezeket em­beribbé tenni. Azt tudom vi­szont, hogy így nem jó, s már a hetvenes években foglalkoztak a felrobbantásukkal. Abban az esetben persze el kellene vala­hová szállítani a paneldarabo­kat, és gondoskodni kellene ar­ról, hogy használható építési hulladék legyen belőlük. A kér­dés véleményem szerint hama­rosan nemcsak hazai, hanem azonos időben európai méretű problémává is válik. Szöveg és fotó: Gyurkó Péter Az elmúlt évtizedekben épült panelházak sorsa hamarosan európai méretű problémává válik Ahová oly’ sokan törekednek A kupolás terem ünnepélyessége is vonzó. Hát még a hatalom! Aki ide veszi az irányt akár jobbról, akár balról, jól tudja: 1994-ben nem a padsorokat cserélik ki a magyar törvényhozás épületében. Gazdasági előhang (FEB) Átalakulás és válság egy időben. A kedvezőtlen folya­matok folytatódását jósolják a gazdasági élet jövő évi irányait il­letően a GKI Gazdaságkutató Rt. szakemberei. A romló gazdasági helyzet hátterében — az objektív, külgazdasági problémák mellett - elhibázott belső, gaz­daságpolitikai lépések állnak, hangsúlyozzák a kutatók. Az átalakulási folyamat lelassult, miközben a válság egyre mélyül Magyarországon. A nemzeti össztermék (GDP) 1993-ban mintegy 2 százalékkal csökken. Az ipari termelés ugyan kis mértékben (kb. 2 százalékkal) bővül, s az építőipar produk­tuma is meghaladja a tavalyit, ám más területeken -a mező- gazdaságban, a szállítás és a szolgáltatások terén- nagy mér­tékű (10 százalékos) visszaesés várható. Az utóbbi években nagy mé­reteket öltött a belföldi felhasz­nálás. Ez nem a lakosság na­gyobb fogyasztására és nem is a beruházások számának növeke­désére vezethető vissza, hanem az eladatlan készletek felhal­mozódására. Várhatóan tovább csökken - 2-3 százalékkal - a lakosság reáljövedelme, és mér­séklődnek a megtakarítások. Az előrejelzések szerint fo­kozódik az ország külső eladó­sodása. A külkereskedelmi mér­leg mintegy 2,5 milliárd dollár­ral romlik, az áruforgalmi defi­cit feltehetően eléri a 3 milliárd forintot. Ennek legfőbb oka az export 15 százalékos vissza­esése, miközben az importnál 8 százalékos növekedés várható. A tavalyinál kedvezőtlenebbül alakul az idegenforgalmunk. Az államháztartás deficitje növek­szik, várhatóan eléri a 300 mil­liárd forintot. Az infláció 23 százalék körül várható, a kor­mányzat 14-17 százalékos elő­zetes prognózisával szemben. 1994-ben a válság elmélyü­lése - a gazdasági kutatók sze­rint — fékezhető lenne, ha gyors intézkedések születnének egye­bek között az amortizációs rendszer megváltoztatására, a beruházások adókedvezmény­ben részesítésére, az exportbő­vítés feltételeinek javítására, a többszörös, ésszerűtlen adóter­hek megszüntetésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom