Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-31-1994-01-02 / 305. szám
8 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. december 31-1994. január 2., péntek-vasárnap „A magyarországi választók kétharmada konzervatív”(?) Beszélgetés a pártelnökkel Szigetvári János, a Központi Bizottság tagja: A Munkáspárt nem akar bérrabszolgákat Hol vannak ma Magyarországon a polgárok? Nem képviselik-e túl sokan a gazdákat? - Ezekre is válaszolt dr. Csizmadia László, a 3900 tagú Konzervatív Párt - Gazdák és Polgárok Szövetsége - budapesti elnöke salgótarjáni látogatásán.- Mennyiben tér el a Konzervatív Párt felfogása a magát konzervatívnak nevező Magyar Demokrata Fórumtól és Kereszténydemokrata Néppárttól?- Nem voltak 1989-ben tiszta pártok. Az MDF-ben nem alakult ki az egyértelmű konzervativizmus, a választók nagy részét is elveszítették, pedig meggyőződésem, hogy Magyarországon a választók kétharmada konzervatív. Nincs olyan unoka, aki nem szeretne a nagypapája térdén lovagolva mesét hallgatni és tapasztalatokat gyűjteni. Vannak igazi konzervatívok az MDF-ben, de nem ez domborodott ki. A KDNP nehezebb kérdés. Végig kis pártként viselkedett, és megőrizte a szürkeségét, nem találta meg a helyét. Szerintünk az egyházakra a hitvallásban, kultúrában és oktatásban szükség van, de az egyházak ne politizáljanak.- Szimpatikus gondolat a nagyapa térdén lovagló unoka. Ehhez azonban olyan közérzet kell, amiben a nagyapák sem a nyugdíj összegével és a tej árának emelkedésével foglalkoznak. Ezt hogyan érné el a Konzervatív Párt?-Tény, hogy az árak emelkednek. Ahhoz, hogy gazdasági stabilitás mellett öt-tíz százaléDr. Csizmadia László a Konzervatív Párt budapesti elnöke kos legyen az infláció, keserves dolgokat is el kell intézni az országban. Meg kell oldani az államháztartás átalakítását. Az állam kezében összpontosulnak jelentős szociális feltételek, de az állam tudja legrosszabbul kezelni ezeket. Mi az önkormányzatoknak ebben is nagyobb szerepet szánunk.- Pártja a gazdák és polgárok szövetsége nevet is viseli. Ön szerint hol vannak ma Magyarországon a polgárok?- „Lappangó polgárok” voltak a szocializmusban, akik másodállásukkal megteremtették a polgári lét alapjait. Most ezt a fekete gazdaságban teszik meg sokan. A mért gazdaságon kívüli rész legalább húsz százalék ma Magyarországon, ez elkerüli az adózást. Tehát igenis van egy polgári réteg. Az más kérdés, hogy szégyenli magát ilyen szegénység mellett, és nem mutatja meg magát, csak ha leveti azt az önzést, ami jellemző egyébként a mai magyar polgári rétegre. A másik oldalról pedig a szegény réteg leveti azt az irigységet, ami jellemző őrá. Ha ez a kettő háttérbe szorul, akkor járunk jól. Csak erős polgárság mellett lehet erős nemzet. Polgárok alatt mi az agrárpolgárságot is értjük.- Nem képviselik túl sokan a gazdákat?- Az a baj, hogy nem képviselik. A mai FKgP - a még mérhető kisgazdapárt - szélsőséges. Az összes többi pedig magának alapított pártot. Csak az volt a cél, hogy megőrizzék a parlamenti vezető helyüket, de nem is találkoznak kisgazdákkal. Nincsenek ellenőrizhető megyei szervezeteik, és szó sincs arról, hogy ők bármiféle kisgazdát képviselnének. Ezeket olyan emberek vezetik, akik a politikából valamiféle hasznot szeretnének kovácsolni. Abban a szerencsétlen helyzetben vannak a kisgazdák, hogy kétfelől butítják és vezetik félre őket. Szerintünk a mezőgazdaságnak nagy szerepe van még az országban. Az a feladatunk, hogy visszanyerjük a keleti piacokat. Dudellai Ildikó „Ha belepünk a NATO-ba, az rejtett fenyegetés közvetlen és közvetett szomszédainkkal szemben.” - Véli Szigetvári János, a Munkáspárt megyei elnöke, a Központi Bizottság tagja.- Mennyiben akar mást a Munkáspárt, mint más pártok?- Talán a magyarországi pártok közös jellemzője, hogy valamennyien a tőkés társadalmat akarják. Van, amely szinte a királyság szintjéig visszatérve, és van amelyik a modem európai kapitalizmust akarja utánozni. A Munkáspárt az egyetlen jelentősebb Parlamenten kívüli párt, amelyik azt mondja: a tőkés társadalom nem hozhat megoldást a magyar lét jobbítása érdekében. Nem lehet visszaállítani a királyságot, az osztrák-magyar monarchiát, nem lehet folytatni a Horthy-rendszert. A másik törekvés: olyan jóléti társadalom, mint Nyugat-Európa számos országában van. Számomra az a kérdés: hogyan lehet ezt megcsinálni? Nyugat-Európa legfejlettebb országai valamikor hatalmas birodalommal rendelkeztek, ezek ma is ezer szállal kötődnek az anyaországhoz - akár ásványok, akár piac tekintetében. A tőkés társadalom magában rejti, hogy van egy nagyon szűk, nagyon gazdag réteg, egy viszonylag kisebb középréteg, de az emberek milliói bérrabszolgaként élnek. Ezt viszont már kipróbálta a magyar társadalom.- Milyen Magyarországot akar a Munkáspárt?- Olyat akar, ahol mindenki„A biztonság jelenti azt, hogy amit meg akarok szerezni, azt meg is tudom” nek nemcsak joga, de lehetősége is, hogy munkája legyen. Ahol mindenkinek biztos a megélhetése, előre tud gondolkodni évekre is. Ahol szabadság, biztonság van, és olyan Magyarországot akarunk, amely független.- Hogyan teremtené meg például a feltételeket?- Olyan állami (elsősorban lakás-) építkezéseket kellene beindítani, ahol a sok-sok munkanélküli munkalehetőséget kapna. Ezzel meg tudnánk oldani a szakmunkásképzést és a fiatalok lakáshelyzetét is. Ehhez az infrastruktúrát is fejleszteni kell. A könnyűipar fejlesztése felszívhatná a női munkaerőt. Néhány év alatt minimálisra lehetne csökkenteni a munkanélküliséget. A biztonság jelenti azt, hogy amit meg akarok szerezni, azt meg is tudom - saját munkámon keresztül.- Mit ért független Magyarországon?- Feloszlott a Varsói Szerződés. Kell-e, hogy mi egy másik katonai szövetség tagja legyünk? Egy katonai szervezet valami ellen van. Ha belépünk a NATO-ba, az rejtett fenyegetés közvetlen és közvetett szomszédainkkal szemben. Ha a NATO semmi ellen nem irányul, miért van rá szükség? Talán azért, hogy bevessék belső elégedetlenség ellen?-Nógrád megyében országos viszonylatban erős a Munkáspárt. Milyennek látja egy munkáspárti azt a megyét, amely parlamenti képviselői színeit tekintve kormánykoalíciósnak látszik?- Akinek a rendszerváltás jobbat hozott, biztosabb, jobb a megélhetése, szilárd a jövőképe - az szívvel-lélekkel támogassa ezt a rendszert! Aki viszont csalódott a rendszerváltásban, az gondolja meg, hogy 1990-ben kire szavazott, és vajon most is arra fog-e? Vagy ha nem ment el szavazni, attól neki jobb lett-e? Hogy ki milyennek minősíti Nógrád megyét - lelke rajta. D. I. Rajk László Salgótarján építészetéről Amit ma csúnyának tartanak, azt tíz év múlva szerethetik A képviselő az építész szakmát sem hagyta abba Az építészet időszerű kérdéseiről és a megye- székhely városrekonstrukciójáról tartott előadást a salgótarjáni Technika Házában Tamássy István építészt, salgótarjáni ön- kormányzati képviselőt (SZDSZ) követően Rajk László építész, országgyűlési képviselő (SZDSZ). Vele beszélgettünk.-Tamássy István úr meghívásának eleget téve veszek részt ezen a szimpóziumon, ahol saját tapasztalataimról is beszámolok - mondta a vendég. - A szakmát szerencsére még nem hagytam abba teljes egészében. Úgy érzem, hogy a törvényalkotásban is elég komoly szerepet kell, hogy játsszon a jövőben ez a terület, melyről főleg szakmai közönség előtt beszélek örömmel. Nógrádi szálak-Jól tudom megyénkhez is fűzik bizonyos szálak?- Ez elsősorban másodhegedűsként értékelhető tevékenység volt, mivel Rejnolc Péter irodájában dolgoztam, egészen 1986-ig. Az ott készült terveket önállóan, vagy kevésbé önállóan készítettem. Ezek közé tartozik a nézsai művelődési ház, a balassagyarmati gimnázium. Utóbbi később meg is épült. Az elmúlt évben pedig a hollókői Unesco világörökség pályázatán is részt vettem.-A napi politikai életből ismerjük, de szeretnénk önről többet is megtudni.- A hetvenes évek elején végeztem Pesten, ezt követően sikerült kijutnom Kanadába. A montreáli időszak alatt szereztem meg építészeti doktorátusomat, és ezt követően 1972-től itthon folyamatosan dolgoztam tervező intézetben, közel tíz évig. Olyan épületet nem tudok mondani, amelyet teljes erőmmel és az utolsó szögig én terveztem, mivel munkáim elsősorban díszletek formájában születtek meg. 1979-től a filmgyárban dolgozom, mint díszlettervező. A legismertebb munkám 1989-ben Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére készült, melyre a vizuális képet terveztem Bachman Gáborral. Ezt én mindig vállalom. Változó ízlés- Ön hogyan vélekedik a nógrádi megyeszékhely építészetéről?- A hatvanas években nagyon kevés olyan épület készült, mint itt, mely képviseli ezen időszak stílusát és maradandó. Az azonos pártban lévő Ráday Mihály barátommal szoktam azon vitatkozni, hogy már ideje lenne védeni a hatvanas évek építészetét, mely esetleg hamarosan el fog tűnni, s melyért igen nagy kár lenne. Az építészeti ízlés nagyon könnyen változik, nemcsak a politikai diktatúrának köszönhető, hanem annak is, hogy a szecesz- sziós építészeti értékeket sokan nem fogadják el. Azonban nem szabad olyan büszkének és öntudatosnak lennünk, hogy azt gondoljuk, amit ma csúnyának tartunk, az tíz év múlva is csúnya lesz. Lehet, hogy ugyanazok az emberek nagyon fogják szeretni, és érdemesnek fogják tartani arra, hogy megóvják Salgótarjánban is. Ketyegő panelek- Sokak félelme, hogy a panellakások úgynevezett „szavatossága” fél évszázad után lejár. Mi erről önnek, mint szakembernek a véleménye?- Magyarországon sokat vitatott témává vált ez a kérdés, de ha ezt az ötven-hetven évet komolyan vesszük, akkor a Kelenföldi-lakótelep fele már „leketyegett”. Nem valószínű, hogy ezt a lakótelepet harminc év múlva lebontják.- Reméljük, hogy az akkori kollégák addigra kitalálják a megmentés módját, és azt is, hogy miként lehetne ezeket emberibbé tenni. Azt tudom viszont, hogy így nem jó, s már a hetvenes években foglalkoztak a felrobbantásukkal. Abban az esetben persze el kellene valahová szállítani a paneldarabokat, és gondoskodni kellene arról, hogy használható építési hulladék legyen belőlük. A kérdés véleményem szerint hamarosan nemcsak hazai, hanem azonos időben európai méretű problémává is válik. Szöveg és fotó: Gyurkó Péter Az elmúlt évtizedekben épült panelházak sorsa hamarosan európai méretű problémává válik Ahová oly’ sokan törekednek A kupolás terem ünnepélyessége is vonzó. Hát még a hatalom! Aki ide veszi az irányt akár jobbról, akár balról, jól tudja: 1994-ben nem a padsorokat cserélik ki a magyar törvényhozás épületében. Gazdasági előhang (FEB) Átalakulás és válság egy időben. A kedvezőtlen folyamatok folytatódását jósolják a gazdasági élet jövő évi irányait illetően a GKI Gazdaságkutató Rt. szakemberei. A romló gazdasági helyzet hátterében — az objektív, külgazdasági problémák mellett - elhibázott belső, gazdaságpolitikai lépések állnak, hangsúlyozzák a kutatók. Az átalakulási folyamat lelassult, miközben a válság egyre mélyül Magyarországon. A nemzeti össztermék (GDP) 1993-ban mintegy 2 százalékkal csökken. Az ipari termelés ugyan kis mértékben (kb. 2 százalékkal) bővül, s az építőipar produktuma is meghaladja a tavalyit, ám más területeken -a mező- gazdaságban, a szállítás és a szolgáltatások terén- nagy mértékű (10 százalékos) visszaesés várható. Az utóbbi években nagy méreteket öltött a belföldi felhasználás. Ez nem a lakosság nagyobb fogyasztására és nem is a beruházások számának növekedésére vezethető vissza, hanem az eladatlan készletek felhalmozódására. Várhatóan tovább csökken - 2-3 százalékkal - a lakosság reáljövedelme, és mérséklődnek a megtakarítások. Az előrejelzések szerint fokozódik az ország külső eladósodása. A külkereskedelmi mérleg mintegy 2,5 milliárd dollárral romlik, az áruforgalmi deficit feltehetően eléri a 3 milliárd forintot. Ennek legfőbb oka az export 15 százalékos visszaesése, miközben az importnál 8 százalékos növekedés várható. A tavalyinál kedvezőtlenebbül alakul az idegenforgalmunk. Az államháztartás deficitje növekszik, várhatóan eléri a 300 milliárd forintot. Az infláció 23 százalék körül várható, a kormányzat 14-17 százalékos előzetes prognózisával szemben. 1994-ben a válság elmélyülése - a gazdasági kutatók szerint — fékezhető lenne, ha gyors intézkedések születnének egyebek között az amortizációs rendszer megváltoztatására, a beruházások adókedvezményben részesítésére, az exportbővítés feltételeinek javítására, a többszörös, ésszerűtlen adóterhek megszüntetésére.
