Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-31-1994-01-02 / 305. szám

6 HÍRLAP SZILVESZTERI MAGAZIN 1993. december 31-1994. január 2., péntek-vasárnap Ki hogyan köszönti az újévet? - Mindenkor másképp Pucéran rázzák az almafát Miért pattogtatják szilveszterkor az ostort? Miért rendeznek Európában sokfelé tűzijátékot? Mindkettő régi hagyomány. Régen ostorral kergették el a hiedelem szerint a gonosz szelle­meket, a démonokat, amelyek újév- fordulókor ólálkodtak a há­zak körül, várva, hogy hatalmukba kerítsék a lelkeket. Ma - mivel a városokban már ritka a háziállat, amelyiket ostorral bíztatnának - tűzijátékkal helyettesítik a durrogást. Az ólomön­tés eredetileg római kori szokás és ba­bona, de akkor még viasszal csinálták. Minden kiönt­hető formának megvolt a maga jelen­tése. Aki sár­kányhoz ha­sonlót öntött ki magának, di­csőségre és megbecsülésre számíthatott az új évben; aki­nek a mintája kulcsforma lett,az szép szakmai sike­rek elé nézett; aki pedig sűrű mohát alakított ki magának a forró anyag­ból, az anyagi­lag jó idő­szakra várha­tott. Főpróba az aluljáróban. A legújabb népszo­kás: trombita harsog ... Piros bugyogóban A szerencsemalac és a disz­nóvágás hagyománya szintén ókori szokás. Őseink azért vág­tak állatot, hogy az isteneknek áldozzanak, és jóindulatukat ezúton biztosítsák maguknak. Aki ma szerencsemalacot aján­dékoz ismerősének, ezzel jelzi minden jót kíván neki. „Kényesebb” téma, de azért ne titkoljuk: piros bugyit és alsónadrágot ma a babona szerint azok a nők és férfiak hordanak, akik akárhány éve­sek, boldogságra vágynak. A rikító színű alsónemű ugyanis a hölgyeket megoltalmazza a gonosz szándékú legényektől, az uraknak viszont abban se­gít, hogy csinos és hűséges hölgyre akadjanak. Éjfélkor varázsos Az óév utolsó napján régen nem rendeztek nagymosást, mert az köztudottan feldühítette a bo­szorkányokat, akik mérgükben akár a kaszást is elküldték az új évben. A víznél maradva: kútvi- zet ivott újév napján a germán mitológia szerint az, aki azt kí­vánta, hogy egész évben kerülje el a pestis, reuma és más beteg­ség. A víz azonban csak akkor volt varázserejű, ha pontosan éj­félkor merítettek belőle. Innen ered egyébként a locsolás koránt­sem csak szilveszteri szokása is: akikre vizet zúdítunk, azoknak minden jót kívánunk. Halat már az ókorban is fo­gyasztottak szilveszterkor a ke­resztények, s étkezés után egy pikkelyt a pénztárcájukba tettek, abban a reményben, hogy leg­alább egy évig nem kerülnek anyagi szükségbe. Dobd a cipőt! A szilveszteri cipődobálásból megpróbálják kitalálni a lányok: mit tartogat számukra a jövő? A még hajadon lányok ezért leül­nek egy székre, háttal a nyitott aj­tónak, és hátra hajítják lábbelijü­ket. Ha sikerül kihajítani a cipőt a folyosóra, vőlegényük - a hie­delem szerint - akár távoli vidék­ről is jöhet. A cipő repülési irá­nya sem volt mindegy: megmu­tatta, honnan várható a kérő. S ha a topán úgy esik, hogy a sarka az ajtó irányába mutat, a hölgynek még egy évig várnia kell a lovag­jára. Aki pedig szilveszter éjszaka meztelenül kimerészkedik a kert­jébe, és megráz egy gyümölcsfát - lehetőleg almafát -, az biztos sikerre számíthat a szerelemben. Kivéve persze, ha tartósan ráfá­zik a pucérságra... Tóth Zsuzsa Ó te új! Archív (tavalyi) a ké­pünk, de nemcsak ez utal a régire. Úgy 365 napja így búcsúztattuk az elhasznált ’92-őt, és köszöntöttük a helyébe lépő, ígéretes másikat - például Salgótarjánban, az öblösüveggyári volt boszorkányklubban. Az idén itt -az új nevű Kos­suth klubban - már nem lesz jóféle szilveszteri buli. Őnéki, 1993-nak most mondunk fájdalmas is- tenhozzádot, ki hol tud. A csörgőóra beállítva, a pezsgősüveg durranásra kész, a gyertya ég. Elen­gedjük az óesztendő ke­zét. Randevúzunk a kö­vetkezővel. Eközben mindenki gondoljon arra, akire szeretne.Ilyen bájosan, kedvesen és szépen. Hátha még oko­sak is lehetnénk! Jöjj hát, ó,te új: 1994! Emlék a boszorkányklubból: Emelem poharam az újra! Vízkereszt áthelyezve - Szűztől születtek - Borrá vált Parancsolt ünnep - január 2-án A Jézus születéséről megemlékező karácso­nyi ünnepkör lezáró napja a január 6-án megült vízke­reszt, amely régebbi keletű a ka­rácsonynál. Az ünnep az egyip­tomi Alexandriában alakult ki, ahol ekkor tartották a pogányok Tony Curtis, Larry Hagman, Ursula Andress Kis történetek '93 hazai sztárvendégeiről nagy pompával és örömujjongás közepette a szűztől született Nap (Héliosz Aión) születésnapját. Ebbe az ünneplésbe kapcsolódtak be a III. század elején az alexand­riai keresztények, ám ők Krisz­tusnak, az üdvösség napjának a születését ülték meg e napon. A keleti keresztények között sokan nem tartották Krisztust Is­tennek, ezért nem születését ün­nepelték e napon, hanem a Jordán vizében történt megkeresztelke- dését. Úgy tanították, hogy az ember-Krisztusba ekkor költözött az Isten szelleme, ekkor lett az elemet is magukévá tették, és egyben "megkeresztelték” a ke­resztények azáltal, hogy vízke­reszt a kánai menyegzőnek, a víz Jézus által történt borrá változta­tásának az emléknapja is lett. Vízkeresztet a "három királyok napjának" is szokták nevezni, mert e napon azokra a bölcsekre is emlékeznek, akik a távoli nap­keletről érkeztek Betlehembe, a kis Jézus imádására. A Biblia csak bölcsekről beszél, de sem számukat, sem nevüket, sem mél­tóságukat nem említi. A Jézusnak vitt háromféle, gazdag ajándék­Nem lehetett okunk panaszra: az óévben se­regnyi világnagyság vendégeskedett rövidebb- hosszabb ideig hazánkban, s akiket jószerével csak filmbéli szerepeikből ismertünk, most a tévé képernyőjéről köszöntek ránk, csevegtek velünk hétköznapjaikról, magánéletükről... A hírességek látogatásának szervezőit arról fag­gattuk: milyenek a sztárok civilben, mivel telt a szabad idejük - ha egyáltalán volt nekik, a rendszerint zsúfoltra sikerült események közt. Tony, a (fél)magyar Mint megtudtuk, Tony Curtis egyre otthonosabban mozog Budapesten - szinte hazajár Magyarországra, hiszen szülei innen vándoroltak ki annak ide­jén az Újvilágba, s Tony gye­rekkorában folyékonyan beszélt magyarul. Felnőttként azonban - mivel sohasem használta - tel­jesen elfelejtette. Most azonban gőzerővel újra tanulja nyelvün­ket...nyel vét. Fejébe vette, hogy előbb-utóbb tolmács nélkül, an­gol szót ki sem ejtve boldogul idehaza. Nos, a kezdeti próbál­kozások nem igazán jártak si­kerrel, Tony pár szavas magyar szókincsével üzletben, szállo­dában, egyebütt - mi tagadás - nem sokra ment. De tolmácsot csak azért sem hívott segítségül: papírt meg ceruzát vett elő, és inkább lerajzolta, mit akar. így már valamivel könnyebben ment az a bizonyos párbeszéd. Tony Curtis - aki nemcsak sikeres színész, hanem kiváló festő­művész is - újra magyarul tanul Larry Hagman Szentendrén erdélyi inget vásárolt Jockey inge Larry Hagman - alias Jockey a Daliásból - szenvedélyes gyűj­tője a különféle népművészeti al­kotásoknak. De nemcsak gyűjtő, hanem kitűnően tájékozott és avatott szakértő is. A vendéglá­tók természetesen elkalauzolták Szentendrére, ahol alig tudott be­telni a látnivalókkal. Az egyik boltban megakadt a szeme egy pompás motívumokkal díszített erdélyi ingen, amelyet a tulaj szakszerű magyarázata szerint még valamikor a harmincas évek elején varrt, hímzett mesteri kéz­zel hajdani készítője. Larry-Joc- key kissé ingatta a fejét: ez alig­hanem jóval fiatalabb darab ... A vita már-már holtpontra jutott, amikor Larry benyúlt a táskájába és előhúzott egy amerikai nép- művészeti katalógust. Felütötte, majd széles mosollyal az üzletve­zető elé tette: ott állt benne az er- délyiing-remeklés pontos fény­képmása, s a szöveges ismertetés, miszerint a pompás darab vala­mivel a második világháború után készült. Csak egy kislány... Ursula Andress „magánzó­ként” is ugyanolyan dinami­kus, friss és vonzó, mint a filmvásznon. Rövid pesti lá­togatásának zsúfolt programja után szemernyi fáradság sem látszott rajta — olyannyira, hogy az ízletes vacsora után, éjszaka 2 óra tájban azzal lepte meg magyar kísérőit: szeretne egy kis cigányzenét hallgatni. A világsztár kíván­sága - parancs, csakhogy éj közepén nem egyszerű a tel­jesítése. A társaság egyik talpraesett tagja azonban tudta: a muzsikusok e késői órában az Emke-aluljáróban szoktak találkozni, s együtt indulnak haza. Fölpattant, irány a Blaha Lujza téri alul­járó . . Még talán hajnali negyed három sem volt, mikor már vagy harminc tagú alkalmi együttes húzta Ursula And­ress fülébe a nótát: „Csak egy kislány van a világon . . ” Ursula Andress éjszaka kettő­kor szereti a cigányzenét A magyarországi kato­likus egyház, mivel víz­kereszt parancsolt ün­nep, amelyen a szentmi­sén való részvétel köte­lező, de nem munkaszü­neti nap, vízkereszt li­turgikus ünneplését va­sárnapra, január 2-ra helyezte át. Atya fogadott fia. Az ünnepnek ezt az ősi, az "eretnek" értelme­zéstől megtisztított, ma is meg­lévő tartalmát napjainkban is őrzi vízkereszt liturgikus neve: epi- phania vagy theophania - Isten megjelenése. J anuár 6-án, az új bor élvezete idején a pogányok Dionü- szoszt, a szőlőtermelés és a bor istenét is megünnepelték. Azt tartották, hogy az ősi időkben Dionüszosz e napon a források vizét borrá változtatta. Ezt az ból már a keresztény ókorban arra következtettek, hogy hárman voltak, és királyok lehettek. H onnan származik az ün­nep magyar neve? Ezen a napon végzik mind a keleti, mind pedig a nyugati egy­házban a vízszentelést (a víz "megkeresztelését"). Ekkor szen­telik meg a tömjént is. E kettős szokásból fejlődött ki a lakóhá­zak megszentelésének és megfüs- tölésének a gyakorlata a vízke­resztet követő napokban. Gerald Depardieu őstermelő A világhírű francia szí­nész, akár­csak a többi őstermelő, bemutatta legújabb bo­rát Párizsban. A nedű neve Chateau de Tigne. Szőlő­földjei Loire tartomány­ban, France Valban van­nak a nép­szerű színész­nek. A nagy show-n „lá­bon” elkelt a tekintélyes orrú sztár mámorító kontyaláva- lója. FEB-fotó

Next

/
Oldalképek
Tartalom