Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-21 / 297. szám
1993. december 21kedd PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Ragadós parkolás a térbetonon T öbb mint egy évtizede annak, hogy a korábban Nógrádi Sándor nevét viselő (ma Cserhát) lakótelep elején, a lakosság ellátása érdekében modem üzletházat építettek. Volt benne patyolat, presszó, fodrászat és ABC. Természetesen a város építésze a modem épületegyüttes közelében egy gépkocsiparkolót is kialakított. Hagyományosan jól működött minden. Aki gépjárművel érkezett, az beállt a parkolóba. átment az úttesten, és máris a gyönyörűen kivitelezett térbetonon találta magát, ahonnan gyalogosan 10-20 méternyire voltak az üzletek. No de jött a rendszerváltás, a privatizáció. Megszűnt a patyolat és a fodrászat. Maradt az ABC és a presszó. Először ez utóbbiba érkező, igen kedves hölgyek és urak gondoltak egy merészet: minek nekünk a 20 méterre kiépített gépkocsi- parkoló, amikor erre a szép térbetonra is ráállhatunk. Sőt, már az ABC-be is úgy járnak vásárolni, hogy a járdára felugratva közvetlenül az ajtó elé állnak, akadályozva a gyalogosan közlekedőket. Én úgy sajnálom azt az árván maradt korábbról származó gépkocsiparkolót, hogy legszívesebben kitiltanám a térbetonon parkolókat, esetleg szélvédőjüket egy-egy kedves idézéssel is „megspékelve.” Akkor tudnék segíteni igazán az árván maradt gépkocsiparkolón! - Zentai Munka - kilátásban SZARVASGEDE. Rendkívüli testületi ülésen tanácskoztak a község képviselői a minap. Egyetlen napirendben, munkahelyteremtő beruházás ügyében kellett állást foglalniuk. Támogatják, avagy elvetik a budapesti Enviromarketing Kft. azon kezdeményezését, miszerint szemétégetőművet hozzon létre a község határában elterülő, a felszámolás alatt lévő pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság által értékesítésre meghirdetett aranyospusztai majorban, amennyiben megnyeri a versenytárgyalást. A testület tagjai meghallgatták a kft. ügyvezető igazgatójának javaslatát, majd szakvéleményekkel ismerkedhettek, többek közt azzal, miszerint a leendő beruházás környezetszennyezése a megengedett határérték 20 százalékát sem éri el. Az elvi hozzájárulási engedély kiadása előtt egyébként a szarvasgedei testület működés közben is megtekinti a berendezést, mégpedig Cegléden. A beruházás egyébként 15-20 munkahelyet teremtene a községbe». Megértés, szeretet a buddhistáknál Szükség van a karácsonyra Már csak hármat kell aludni, és ismét itt a szeretet, s Jézus Krisztus születésének ünnepe: a karácsony. A kimondottan kereszténységhez kapcsolódó ünnep kíváncsivá teszi az embert: vajon azok, akik korábbi életének szerves részét jelentette a karácsony megünneplése, hogyan, miként vélekednek most, amikor vallást váltottak, s keresztényből buddhistává lettek. Jézus irányadó Nem kellett messzire mennünk, hisz Tar község szomszédságában, a korábbi Veres-tanyán a Magyarországi Karma Kagyüpa Közösség ügyvezetőjével Steiner Gyulával sikerült pár szót váltanunk.-Mint Jézus Krisztus születésnapját nem, azonban, mint a szeretet ünnepét, megünnepeljük a buddhizmus szerint.- Hogyan ünnepük meg?-Nekem is van családom, s ünnepelünk, mint bárki más.- Tehát nem függetlenítik magukat korábbi énjüktől?-Nem. Abból a szempontból, hogy Krisztusról van szó, aki szeretetről, együttérzésről, önzetlenségről beszélt, ebben az értelemben az ünnep ugyanolyan tiszteletreméltó nekem, mint mások számára. Hisz’ amellett, hogy a buddhista naptár szerint is vannak kiemelkedő napok, természetesen az ember saját környezetében is megtartja ezt a ritmust. Nem dogmákról, jó dolgokról van szó, hisz megszületett Krisztus, akinek tanai irányadóak lehetnek bárki számára. A külsőség lényegtelen-Korábbi énje és a jelenlegi közt lát-e különbséget a karácsony megünneplésében?-Régebben kevesebbet számított nekem a karácsony. Manapság már értékesebbnek látom az egészet.- Van valamilyen külső megnyilvánulása a karácsony megünneplésénél annak, hogy buddhisták?-Nem keverjük a dolgot. A külsőségek egyébként kevésbé fontosak. Nagyon lényeges: ha a vallásról beszélgetünk, inkább az azonosságokat, mint a különbözőségeket keressük, mert az előbbi miatt adódtak már komoly gondok. Okuljunk-így karácsony táján mit üzen egy buddhista az embereknek?- Okuljunk abból, ami nap, mint nap történik: csak baj van belőle, amikor az ember önző. Amikor tekintettel van másokra, s van benne egy kis megértő szeretet és együttérzés, akkor abból csak jó dolgok lehetnek.- Szükség van karácsonyra?- Ha másért nem, azért, mert ilyenkor nem rúg bele az ember a kutyába, amelybe mindig bele szokott rúgni. - vallus Idegenforgalmi látványosság lett a Tar melletti sztúpa Pásztó és környéke Iskolaújság • MÁTRASZŐLŐS. Diákszó címmel jelent meg az általános iskola havilapja. Közreműködői: Dinka Csaba, Batta Nikoletta, Herczeg Katalin, Szőrös Roland, Koczka Ágnes, Szilvási Nikolett, Gömbicz Magdolna, Seszták László, Gömbicz Andrea, Szabó Andrea, Kiss Katalin, Tóth Arnold, Török Sára, Koczka Gábor, Ponyi Brigitta és Szabó Margit. Karácsonyi vásár »SZARVASGEDE. A vásár kedden 8.00 órától 12.00-ig tart a művelődési házban. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Vallus Tibor Lekvár, tea, szörp készül a csipkebogyóból Fűben, fában orvosság Szörpöt is lehet készíteni csipkéből Kép: H. K. Az erdőt-mezőt járó, füveket gyökereket gyűjtögető asszonyokat a sötét középkorban sokszor boszorkánynak nevezték, s máglyán megégették. Legtöbbjüket azonban békén hagyták, hiszen főzeteikkel, javallataikkal majd’ mindig segíteni tudtak az egészségügyi panaszaik orvoslásáért hozzájuk fordulóknak. Modem korunkban sokáig nagy ellenállásba ütközött, ha valaki a természet közreműködésével talált olyan gyógymódot, amelyre az orvostudomány akkori állása szerint nem volt megoldás. Aztán változni kezdtek az idők, s a könyvpiacon egyre-másra jelentek meg a különféle jótékonyhatású növények felhasználását ajánló kiadványok. Hasznos divat lett kökényt, csipkét, galagonyát, kamillát, levendulát, gyermekláncfű vet gyűjteni a a réteken.-Úgy hat-hét kilónyi csipkebogyót szedek le. Eny- nyi elég lesz egész télire - tudtuk meg Ga- ráb határában Homoga István- nétól, aki lekvárnak és teának gyűjtött két vödömyit, a piros bogyóit szúrós tüskékkel védelmezni próbáló csipkebokorról.- Azt, hogy lekvárt lehet készíteni a csipkéből, kisgyerekkorom óta tudom. Azt viszont, hogy teának is finom, a háború alatt tapasztalhattam meg, amikor nem volt a hagyományos teafűből. A csipkéből 6-7 szem elég a teához. Jobb, mint a hársfa. Ebbe még citromot sem kell rakni. Az emberek kezdenek rájönni, milyen egészséges ez a növény, mert egyre többen járnak csipkét szedni. A legjobb azután szedni, amikor az első fagy megcsípte - bocsátott utunkra a titokkal Homoga Istvánná. (vt) Újra nyit a Zsigmond PÁSZTÓ. Mintegy féléves zárva tartást követően, decemberben ismét megnyílik a Zsigmond Étterem és Kávéház. A város önkormányzati képvi- selő-testülete, november 30-ai ülésén tárgyalta a vendéglátó egység hasznosítására tett javaslatot. A vitát követően a testület a bérbeadás mellett döntött: az üzemeltetésre meghirdetett pályázatra három ajánlat érkezett, amelyek közül a bíráló bizottság Simon Tibor budapesti vállalkozót hirdette ki győztesnek. A pályázó hagyományos polgári étteremként kívánja üzemeltetni a „Zsigmondot”, kiegészítve azt színvonalas szállodai szolgáltatással is. Még bíznak az emberek A z elmúlt hét végén Ecse- gen falugyűlésen, míg a szomszédos Csécsén közmeghallgatáson mondhatták el bajaikat a két község polgárai. A lakossági fórumok arra is lehetőséget adtak, hogy a lakók tájékoztatót hallgathassanak meg a Kelet-Nógrád Com ügyvezető igazgatójától, Konkoly Thege Dezsőtől annak kapcsán: hogyan áll a társaság szénája 1993 végén, lesz-e végre telefon a cserháti kisközségekben is? Lapunk a két rendezvény közti időben szólaltatta meg Konkoly Thege Dezsőt.-A korábbiakban ígértekhez képest - köszönhetően a távközlési törvény és a koncesszió kiírásának csúszása miatt - egy évet késünk - mondotta őszintén, minden kertelés nélkül az igazgató.- Mennyire tudják ezt elviselni az emberek, akik korábban szerettek volna telefonhoz jutni?- Senki nem örül a késésnek, mi sem. Az emberek megértik, hogy nem akarunk jogellenesen tevékenykedni. Mintegy nyolcezer előfizetőnk közül eddig 250-260-an kérték vissza befizetésüket. Hangadók mindig, mindenütt vannak. Ugyanakkor majd’ minden nap van újabb jelentkezőnk. Tehát a két jelenség kiegyenlíti egymást. Egyébként nem a pénz a kulcs esetünkben, hanem a telefon. Szüksége van rá a megyének.-Mikor örülhetnek az előfizetőik végre?- Nem vagyok jós. Számolgatok, elképzelhető, hogy rosz- szul. Jelenlegi ismereteim alapján jövő év október, november előtt semmiképp. (vete) Konkoly Thege Dezső A csécsei képviselő-testület a hozzászólásokra figyel Az ecsegiek közül többek hallatták szavukat Fotó: Herbst K. Mi érdekli az olvasóinkat ? Nekem tetszik a lap ! Barna István(Csécse) — Tizenöt éve vagyok olvasója a megyei lapnak. Azokat az írásokat olvasom elsősorban, amelyek az önkormányzatokról szólnak. A híradásokat, cikkeket, riportokat olvasva a lap színvonalával kapcsolatban a véleményem változó. Vannak olyan témák, amelyeket érdemes volna jobban kifejteni, de találkoztam olyannal is, amit az illetékeseknek egymás között kellett volna elintézni - vélekedett Barna István csécsei polgármester. Megfelel, sőt...- Mint helyi információs forrás igényeimnek mindenképpen megfelel, sőt tetszik is a lap. Arra azonban nincs módom, hogy más megyei lapokkal ösz- szehasonlítsam. Mint régi olvasó, egyelőre nem kívánok többet a laptól. Az országos híreket a rádióból és a tévéből tudom meg - közölte velünk gondolatait Nagy Miklós, a mátra- szőlősi általános iskola igazgatója. Alig várom...- Már akkor is járattam a megyei lapot, amikor hetenként kétszer jelent meg. Hűséges vagyok hozzá, alig várom, hogy megérkezzen. Nyugdíjasként van időm, ezért mindent elolvasok, főként a sportot. Érdekelnek a rendőrségi, bírósági tudósítások és a községekről szóló információk, cikkek. A lapból tudtam meg, hogy egyik községben 120 varrónőt keresnek, és nincs jelentkező. Elítélem azokat, akik dolgozhatnának, Hajnal Mihály(Jobbágyi) mégsem teszik. Két hónapja kérdődíven azt tudakolták, hogy továbbra is járatom-e a Hírlapot. Igennel válaszoltam - tájékoztatott Hajnal Mihály jobbágyi nyugdíjas, aki 19 évig postásként, 21 évig pedig vasutasként dolgozott. V. K.
