Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-16 / 293. szám

1993. december 16., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Látogatás Franciaországban Több pénz, több lehetőség- Az ország különböző ré­széből hatvan polgármester vett részt a franciaországi tanul­mányúton -kezdi a beszélgetést Orszáczky Ferenc az utazástól eltörődött, álmossággal és fá­radtsággal küszködő kisbágyoni polgármester a hazaérkezés dél­előttjén munkahelyén, a sziráki kastélyszállóban.- Nagyon sűrű volt a prog­ramunk. A volt megyei prefek­tusok felépítését tanulmányoz­tuk, amely alapjában hasonlít a mi megyei közgyűlésünkhöz, ugyanakkor sok tekintetben mégis eltér tőle. Hatásköre a köztársasági megbízott területi hivatalához hasonlatos, azzal a különbséggel, hogy sokkal na­gyobb apparátussal dolgoznak. A régi megyére emlékeztet, de egészen más alapon.- Mit ért az előbbiek alatt?- A nagyobb anyagi háttérből fakadó nagyobb anyagi lehető­séget. Ez nem leosztásos gya­korlatot jelent. Mivel a telefon- és vízhálózat a településeken kiépült, a beruházásra szánt pénzből iskolák, üzemek építé­sét támogatják.- A látottak, hallottak al­kalmazhatóak idehaza?- Semmiképpen sem. Vala­mikor talán mi is eljutunk az ő szintjükig. Ami igen jó benyo­mást tett rám: igyekeznek te­hermentesíteni a községek pol­gármesteri hivatalait.- Miben foglalná össze be­nyomásait?- Lényegesen bővült a látó­köröm. A legközelebbi képvi­selő-testületi ülésen beszámo­lok franciaországi utamról: ad­digra részleteiben és összefüg­géseiben is összeáll a mondani­valóm. Lehet, hogy ennek alap­ján közösen találunk valami hasznosítanivalót. V.K. Karácsonyi vásár Szirákon A volt járási székhely, Szirák sem maradt karácsonyi vásár nél­kül. A művelődési házban december 21-éig nyitva tartó játékvá­sáron találkoztunk Bohár Jánosnéval és Csordás Jánosnéval. Juhász Zsolt: Kezdeményezni kell Igény van a kultúrára JOBBÁGYI. A hatvanas évek eleje óta működik a köz­ségben a Magyar Honvédség Helyőrségi Művelődési Klubja, amelyben 1988 óta dolgozik, ez év elejétől igazgatóként Juhász Zsolt pásztói pedagógus. — Nehéz szívvel hagytam ott tanári pályafutásom a jelenlegi munkámért, de nem bántam meg. Kárpótolnak mindazok a lehetőségek, amelyek mostan­ság adódnak magam és kollé­gáim számára a község kulturá­lis életének újra felpezsdítése érdekében - mondotta a nagy terveket dédelgető fiatalember­től.- Első lépésként sikerült újra indítani a mozit. Nagy örö­münkre fokozott érdeklődés ta­pasztalható, sőt az óvoda és az iskola matiné vetítésre is igényt tart. A napokban bíráltuk el a házban működő szórakozóhely üzemeltetésére kiírt pályázatot is. Úgy tűnik sikerül közös programokat szerveznünk a bér­lővel. Januártól vállalkozói klu­bot szándékozunk indítani, amennyiben megfelelő számú érdeklődőre találunk. A helyőrségi klub magától természetesen nem tagadja meg önmagát, mivel mint megtud­tuk: a Honvédelmi és Szabad­idős Sportok Országos Szövet­Juhász Zsolt bizakodva néz az eljövendő évek elé sége területi szövetségi irodája­ként a környékről bevonuló fia­taljainak előképzését is ellátja.- Jobbágyira jelentős sporté­let volt jellemző évekkel ez­előtt. Ezt a nyüzsgést szeret­nénk feltámasztani. Első lépés­ként tekeszakosztályt szeret­nénk indítani. A létesítmény felújításához pályázat útján kí­vánjuk előteremteni az anyagi­akat. Céljaink eléréséhez kez­deményezni kell, különben a meglévő kulturális szintet sem fogjuk tudni tartani. (vt) Mi leszek, ha nagy leszek? Mindenkinek van egy álma A srácot, nevezzük G-nek, évek óta ismerem. Va­lamikor együtt teljesít­ménytúráztunk, aztán a katona­időt is közösen húztuk le. Min­dig színész szeretett volna lenni. Érettségi után több színi­stúdióba, majd a Színművészeti Főiskolára is jelentkezett. Eredménytelenül.-Nyár volt, nem sokkal az érettségi után, amikor sikerült munkát kapnom. Négy órában voltam takarító, teremőr, majd helyettes tárlatvezető a város egyetlen múzeumában. Kevés volt a négyezer forintos fizetés, kellett a pénz, hogy édesa­nyámmal meg tudjunk élni. Szerencsekatona- Hasznoson kaptam segéd­munkási állást. Nehéz fizikai munka volt. Megilletődtem, amikor beállítottak a nagy darab emberek közé, akik hozzászok­tak ehhez a munkához. Csinál­tam három hónapig úgy, hogy az ötös csigolyám tönkre is ment bele.- Nem nagyon voltak lehető­ségeim. Szerencsémnek tartot­tam, hogy behívtak katonának. Rettegtem tőle, de végül is örül­tem: addig legalább tisztázódik a helyzetem. Ki lehetett bírni, mindenki kibírja, Te is kibírtad.- Leszereltem, volt egy műté­tem, táppénzes állományba ke­rültem. A Fagus Kft.-nek nem álltak jól a dolgai1,1 nagy lét­számleépítések voltak. Táppén­zem késett 3 hónapot, így édes­anyám 8000 forintos fizetésé­ből kellett élnünk.-Jelentkeztem a rendőrtiszti főiskolára, de egészségügyi okokból nem vettek fel.- A színművészetiről telje­sen lemondtál? Ifjú citromsors- Te is jól tudod, hogy ahhoz megint csak pénz kell. Anya fi­zetéséből menjek? Szerencsém volt, anya munkahelyén ürese­dés támadt, felvettek. Tudod, nagy álmom volt a színművé­szeti. Anyunak mondtam, ha nem vesznek fel, akkor újra megpróbálom és újra és újra. De hát a pénz .. . Mindent ez rúg fel. Megvannak a nagy ál­mok, mindenki szeretne valami lenni, aztán semmi. Volt egy ta­nárom. Nagyon szerettem. Ő mondta: kinn az életben farkas­törvények uralkodnak. Nem ér­tettem semmit az egészből. Az­tán igaza lett. Tudod, az embert kifacsarják, mint egy citromot.- Hogy telnek a napjaid?- Megpróbálom lekötni ma­gam, hogy ne azt érezzem: semmi szükség rám. Ápolom a kapcsolataimat. Művelődök. Csak tengsz-lengsz- Az sem utolsó dolog.-Ha visszagondolok a nagy reményekre: mi leszek, ha nagy leszek? Láttam magam körül az embereket: rengeteget dolgoz­nak, roncsok, feszültek, bete­gek. Gondoltam: no, én más le­szek. Nem létezik, hogy már évmilliók óta mindig ugyanaz van. Bizakodó voltam, aztán rá­jöttem: lehetetlen másképp csi­nálni. Minden azon múlik, hogy kit ismersz, mennyi pénzed van, ki van a hátad mögött? Már nem is gondolsz arra, hogy családot alapíts. Abban merülsz ki, hogy összekaparj egy kevéske pénzt a megélhetéshez. Perpétuum mo­bile. Annak, akinek nincs pénze.- Kilátástalan a huszonéves fiatalok sorsa?- Sorsa? Nézd, az amőba sorsa kilátástalan? Majd csak bekebelez valamit. így tengeti a kis életét. Mi is tengetjük a kis életünket, nem? Kohári Csaba Az első héten személyzetet cseréltek - Megtalálták a számításukat Aki mer, vendéget nyer Amikor én még kissrác voltam, a Rabló (Mátra étterem) és az Ágasvár étterem állandóan teltházzal „ment”, lett légyen ebéd- avagy vacsoraidő. Főleg a péntek esti halászlé idején ngni.yolt gyakori a szabad asztal látványa. Most pedig? Sem az említett helyeken, sem az utóbb nyílt Zsigmond étteremben (az 1400-as években Pásztónak mezővárosi rangot adományozó királyunk után kapta nevét) nem működik melegkonyha. Jó pénzt hoz az idegenforga­lom. Egyes országok, s városok az ebből befolyó bevételből tart­ják fenn magukat. Pásztó a nyugati-Mátra kapujában, föld­rajzi fekvését tekintve irigy­lésre méltó helyzetben várja sorsa jobbrafordulását. A fociban azt tartják: a hát­védnek meg kell előznie a tá­madót a labda elérésében, míg a csatárnak nem szabad állva vár­nia az átadást, elébe kell mennie a bőrgolyónak, ha nem akarja, hogy szereljék. Nos. Pásztónak is elébe kellene mennie a lehe­tőségeknek, ha azt szeretné, hogy az idegenforgalomból számottevő bevétele származ­zék. De hogyan lehet idecsábí­tani a túristákat? A történelmi emlékek látványa nem elég. Egyéb szolgáltatásokról is gondoskodni kellene. Gondolok itt szálláslehetőségekre, étkezte­tésre. Továbbra is kihasználat­lan a gyógyvíznek minősített hévíz, s bár szálloda nincs, csak kemping, azért akad egy étte­rem is, amelynek tulajdonosai a fentiekkel ellentétben fantáziát láttak a melegkonyhás étkezte­tésben. A Bence étterem a 30-as években Fekete-kocsmaként és tánciskolaként ismert, a későb­biekben borbélynak, majd teremmel, de vendégeink elé­gedettségét látva azt mondom: megérte vállalni a kihívást.-Családias, egyénre szabott éttermet üzemeltetünk - így a feleség. - Még szebbé, hangula­tosabbá szeretnénk tenni. Gárdus József és Gárdusné Hegedűs Ottilia Kép: H.K. kenyérboltnak helyet adó üzlet örökén nyílt meg. A tulajdonos házaspárt, Gárdus Józsefet és feleségét arról faggattam, nekik miért érte meg belefogni?-A feleségem kereskedelmi üzemgazdász, s hat éve dolgo­zunk a vendéglátóiparban. Már a kezdet kezdetén igazi vendég­látók, nem pedig kocsmárosok szerettünk volna lenni. Az ét­termet májusban nyitottuk, előtte presszót üzemeltettünk. Eleinte a jobb anyagi pozícióért csináltuk. Ma pedig? Több gondot vettünk vállunkra az ét­— Munkanélküli fiatalokat al­kalmaztunk, akik közül többe­ket mindjárt a nyitást követő napokban le kellett cserélnünk, mivel nem feleltek meg az elvá­rásainknak. A nyitást megelő­zően jártuk az országot, s gyűj­töttük a tapasztalatokat, ame­lyeket próbáltunk hasznosítani az üzletünkben - emlékezik a házaspár a kezdetekre. Aztán egymást kiegészítve állítják: . - Megérte belefognunk, hisz szeretjük, amit csinálunk. Igaz, a magunk bőrén jöttünk rá a dolgok csínjára. -vallus­Kutyaveszély Pásztón A történelemből tudom, hogy az ember első hűséges állata a kutya volt. Később, ahogy őse­ink szaporodtak, úgy a kutyák száma is nőttön nőtt. Már akkor megtörténhetett, hogy néhány gazda elűzte házától a hűséges állatot. Ezt a szokását a mai na­pig nem vetkőzte le az ember. Ennek köszöhetően Pásztó városában éjszakánként, hajna­lonként több kutya kóborol, mint ember. Ez nem is lenne baj, ha egyre másra ne hallana az ember ilyen-olyan kutyatá­madásról, harapásról. Ki a hibás ezért? Elsősorban a volt gaz­dája. Akinek csak addig kellett a kutyuli-mutyuli, amig kicsi volt. A városi hatóságok meg­tettek-e mindent azért, hogy megszűnjön a városban a ku­tyák által okozott félelem? Mert felelőség azért rajtuk is van! No meg itt van a polgármesteri hi­vatal, amely megpróbálta be- gyűjtetni a gazdátlan állatokat. Nem sok sikerrel. A „Kutyavédők” pedig?! Csak tiltakoznak, de semmit sem tesznek a kutyaáradat ellen. Mi pedig tovább félünk. Jó lenne végre összefogni az ille­tékeseknek, hogy a következő helyhatósági választásokon ne „Bundás”, a kóbor kutyák falka vezére vegye át a hatalmat. Mert akkor kutyavilág lesz Pásztón. Zentai József Pásztó és környéke ügyfélfogadás • KÁLLÓ. A Pásztói Rendőr- kapitányság december 16-án, csütörtökön délelőtt 9.00-12.0 óráig tart kihelyezett ügyfélfo­gadását a polgármesteri hivatal épületében. Karácsonyi ünnepély • PÁSZTÓ. A Dózsa György Általános Iskolában karácsonyi ünnepélyt rendeznek december 17-én, pénteken 17 órai kezdet­tel. Felhívás • PÁSZTÓ. A város önkor­mányzati képviselő-testülete felkéri a területén működő in­tézmények, gazdálkodó egysé­gek, zenés szórakozóhelyek ve­zetőit, hogy december 18-án, a miniszterelnök temetése miatt országos gyásznappá nyilvání­tott napon, korlátozzák műkö­désüket, és szüneteltessék a ze­neszolgáltatást. Megtartják a bált • PÁSZTÓ. A nemzeti gyász­nap ellenére december 18-án este 19.00 órai kezdettel meg­rendezik a vállalkozók bálját a városi művelődési házban. A résztvevők örökmécses gyújtá­sával tisztelegnek dr. Antall Jó­zsef emlékének. A szervezőket félmillió forintnyi veszteség terhelte volna, amennyiben el­marad a fővárosi művészek részvételével meghirdetett bál. Állatorvosi ügyelet m pásztó. December 18-a péntek délután 17.00 órától, de­cember 20-a hétfőn reggel 7.00 óráig dr. Boros Imre, Pásztó, Kossuth utca 34. (Tel.: 360- 490) és dr. Osgyán Béla, Palo­tás, Szabdság út (Tel.: 2) ügyel. Holnapi számunkban n és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Vallus Tibor Miről írtak 1911-ben? A Pásztói Hírlap 1911. au­gusztusi számaiból: „Hasznos községben augusz­tus hó 7-én, hétfőn délután Csépe Mihály (Jóska), Illés Já­nossal valami miatt vitatkozván annyira összeszólalkoztak, hogy Csépe egy lőcsöt ragadván azzal úgy fejbe ütötte Illés Já­nost, hogy azt rögtön elöntötte a vér. Illést súlyos sebeivel ko­csin hozták be az orvoshoz. A sötétség Eldorádója Pásztó nagyközség, ám semmi kilátás, hogy ez az ázsiai állapot meg­változzék. Ezt panaszolja a la­kosság, de a villanybizottság szekere igen döcögve járja be azt az utat, mely a villamosvilá­gítás kigyulladásához vezet". Szalagavatóra szabnak A szarvasgedei varrodában már javában készítik a végzős közép- iskolások hagyományos ünnepségére, a szalagavatóra megren­delt öltönyöket. Képünkön (balról) Pete Nagy Imréné és Pete Jó- zsefné a ruhaszövet kiszabását végzi Kép: Herbst K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom