Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-14 / 291. szám

1993. december 14., kedd BELFÖLD - MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Fekete Malibu helyett sárga Ikarus hozta Antall József útja Nógrád megyében nak követni, hogy a hátráltató tényezők csökkenjenek. Azért jöttünk ide - mondotta újólag hogy jövőt ígérjünk. A mai súlyos helyzetben, aminek megfordítására nincs módunk jó királyként pénzt osztogatva, mégis, a nehézségeket feltárva közösen cselekedjünk. Gazda­ságtól a kultúráig megtalálva a kitörési pontokat. Csak azon lehet segíteni, aki önmagán segíteni tud! Önökben mert a termelés önmagában eredmény értékesítés nélkül! Mezőgazdaságban és iparban egyaránt a valódi piacfelvevő irányokat kell figyelembe venni. A békés átmenetről A miniszterelnök megemlí­tette: a magyar kommunista ve­zetés nem haladt volna a meg­egyezés, a békés átmenet irá­nyába, ha nincs tisztábán azzal, szédében nagy taps közepette Antall József. - Azok legalább legyenek csendben, és ne oktas­sanak minket alkotmányos­ságra, szabadságeszmékre és liberalizmusra, vagy arra, hogy nekünk a munkásság sorsa kö­zömbös lenne. Ez a kormány szívén viseli a munkavállalók sorsát. Azok, akik eddig nem védték a munkások érdekét, most egyszeriben erre töreked­nek. Bizalmat kért Útban az ötvenhatos áldozatok emléktáblájához is benne kell élnie a vállalkozási kedvnek, akaratnak. Egy or­szágnak és térségnek újragon­dolni: nem termelhetünk azért, hogy ezermilliárd-háromszáz- milliós adósságával, és a kör­nyezetében lévő világhelyzettel tovább élhet. Erkölcsi alapon egyetlen virágzó hatalom nem adta át soha sehol a helyét a vi­lágon a történelemben.-Senki ne higgye, hogy a dolgozók érdekeit azok fogják jobban szolgálni, akik az orszá- , got ide juttatták — emelte ki be­Hogyan tovább Magyarország? G yászoljuk a miniszter- elnököt, Antall Józse­fet, akinek személyi­sége meghatározó volt nemcsak az MDF és a kormány, hanem az egész ország, sőt a nyugtalan, sok feszültségtől terhes Európa helyzetének ala­kulására is. Nemzeti elkötele­zettségét, műveltségét, a külön­böző nézeteket, törekvéseket kiegyensúlyozni akaró, stabili­tásra törekvő politikáját barátai és ellenfelei itthon és külföldön egyaránt elismerték. Vajon a pártelnöki örökséget maradéktalanul felvállalja-e a kormányzópárt, az MDF? Ez az örökség ugyanis nem más, mint a nacionalizmustól mentes Ma­gyar, a szélsőségeket elutasító Demokrata és a különböző áram­latokat integráló Fórum. Lesz-e elég ereje és elszántsága a párt centmmának arra, hogy ellenáll­jon a párton belül eddig sem rej­tőzködő, de most minden bi­zonnyal aktivizálódó jobb- szárnynak? S tudja-e, akarja-e az MDF folytatni azt, amire Antall József csak hosszú-hosszú vívó­dás után szánta el magát: fel­lépni az országot belül bom­lasztó, kívül lejárató, s éppen ezért az MDF-ből kiszorított szélsőjobboldallal szemben? Érvényesül-e az antalli örök­ség az ellentétes eszmeiségű és érdekű demokratikus politikai erőkkel való kapcsolatrendszer­ben? Ezt a pártelnök egyfelől elvi következetességgel, másfe­lől az ellenzéki magatartás bizo­nyos fokú megértésével alakí­totta, s ezen az alapon kész volt kompromisszumokat kötni. T artja-e magát egy új kormány ahhoz az an­talli politikához, amely az éles rendszerváltó fo­lyamatok közepette is a békés politikai átmenetre helyezte a hangsúlyt? Tudja-e biztosítani azt, ami a miniszterelnöknek si­került: a sorsfordító kérdések a parlamentben, a kormányban, az érdekegyeztető fórumokon dől­tek el és nem az utcán! Nyugodtan tekinthet-e a világ a jövőben is Magyarországra? Az Antall-kormány külpolitikája garancia volt arra, hogy orszá­gunk nem fenyeget senkit, nem törekszik a határok erőszakos megváltoztatására. Nem hagyott kétséget az iránt, hogy csakis a nyugati integrációk szavatolhat­ják az ország biztonságát és se­gíthetik elő fejlődését,de kereste a megbízható partnereket az ex-szocialista keleten is. Vajon a kormány a jövőben is féken tartja-e azokat, akik szélsőséges bal- vagy jobboldali törekvések­től vezérelve ismét valamilyen függőségbe akarnák taszítani az országot? M ost a legnagyobb kormányzó párt és koalíciós partnerei­nek, az új kormány­nak a felelőssége, hogy az or­szág az alkotmányos rend viszo­nyai között, a parlamenti demok­rácia szabályai szerint jusson el a választásokig. Mert annak si­keres lebonyolítása nemzeti ér­dek. És nagy betűkkel szerepel Antall József politikai végrende­letében is. P.T. 40 nap alkotmányos helyzete Ha kevés az idő, fel is oszlathatja a parlamentet 1. Az Alkotmány előírása értelmében dr. Antall József halálával megszűnt a kormány megbízatása. Miért? A Magyar Köztársaság alaptörvénye - a nyu­gati típusú kancellári demokráciákhoz hasonlóan - a kormány működését a miniszterelnök szemé­lyéhez köti, ő jelöli ki azokat a politikusokat, akikkel együtt kíván dolgozni. A minisztereket az államfő nevezi ki.A kormány tagjainak névsora nem kerül a honatyák elé, mert az országgyűlés kizárólag a kormányfő személyéről dönt. 2. Göncz Árpád köztársasági elnök tárgya­lásokat kezdett a parlamenti pártok frakció vezetőivel. Milyen kérdések kerülhetnek szóba a megbeszéléseken? A a köztársasági elnöknek kell javaslatot tennie az új miniszterelnök személyére. Hogy e javaslat megszületését milyen tárgyalások előzik meg, azt az alkotmány nem szabályozza. A tárgyalások személyi kérdésekről folynak. 3. Kötelező-e az államfőnek figyelembe ven­nie a kormányzó párt személyi javaslatát? A mienkhez hasonló parlamentáris demokrácia keretei között nyilvánvalóan a legtöbb mandá­tummal rendelkező párt, pártkoalíció tehet javas­latot a köztársasági elnöknek az új miniszterelnök személyére. A köztársasági elnököt azonban nem köti semmilyen ajánlás, belátása szerint veheti fi­gyelembe a kapott javaslatokat. 4. Kell-e egyeztetniük a koalíciós pártoknak egymás között a személyi javaslatot? Tulajdonképpen a kormány megbízatásának le­jártával megszűnik a kormánykoalíció is. A köz­társaság elnöknek - megint csak a szokásjog alap­ján - célszerű figyelembe vennie, hogy melyik párt rendelkezik az adott időben a legtöbb mandá­tummal. A magyar parlamentben jelenleg is az MDF-frakció a legnagyobb, jogilag tehát nem ki­fogásolható, ha saját tagjai közül tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. Ugyanígy nem kifo­gásolható az sem, ha az MDF az eddigi partnerei­vel kezd tárgyalásokat. Ha az érintett pártok to­vábbra is koalíciós partnernek tekintik magukat, és együttesen jelölnek miniszterelnököt, akkor va­lójában a koalíció újra létrejön.Valószínűsíthető, hogy csak olyan személyi javaslat kerül a parla­ment elé, amely várhatóan megkapja a többség támogatását. 5. A köztársasági elnök csak egyetlen jelöltre tehet javaslatot? Nem. A rendelkezésére álló 40 nap alatt újabb és újabb javaslatokat tehet mindaddig, amíg a par­lament valamelyik jelöltet el nem fogadja. Ha ez az idő kevésnek bizonyul a kormányalakításra, folytathatja a tárgyalásokat, vagy feloszlathatja a parlamentet, és új választásokat írhat ki. 6. Mikortól számít az új kormány megalakí­tására vonatkozó 40 napos határidő? Attól a naptól, amikor a köztársasági elnök az első javaslatot megteszi a miniszterelnök szemé­lyére. A tárgyalások idején az ügyvezető kormány változatlanul hivatalban marad. 7. Országgyűlési képviselőnek kell-e lennie az új miniszterelnöknek? Nem. Bárki lehet miniszterelnök, akit a köztár­sasági elnök javasol és akinek személyét az Or­szággyűlés elfogadja. 8. Áz új kormányfő teljes egészében élvezi-e ugyanazt az alkotmányos védettséget, mint elődje? Természetesen a megválasztandó miniszterel­nököt ugyanazok a jogok illetik meg, mint előd­jét. Nemcsak a kormányfő, hanem maga a kor­mány is ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a korábbi. 9. Kell-e az új miniszterelnöknek új kor­mányprogramot benyújtania? Természetesen szükség van kormányprog­ramra, de a törvény nem zárja ki, hogy az azonos legyen a régivel. Érvényességét a parlamentnek kell szentesítenie. Ha a képviselők az új - vagy a régi - programot nem fogadják el, az új kormány­nak újabb és újabb programokat kell készítenie, egészen addig, amíg valamelyiket el tudja fogad­tatni. 10. Azonos lehet-e a régi és az új kormány összetétele? Igen, ez előfordulhat. 11. Változatlan személyi összetétel mellett újra esküt kell-e tenniük a régi-új kormány tagjainak? A miniszterek esküje a kormány mandátumá­nak lejártával érvényét veszíti, tehát az új kabinet tagjainak abban az esetben is esküt kell tenniük, ha azt az előbbi koimány nevében már le is tették. 12. Mit jelent az ügyvezető kormány korlá­tozott rendeletalkotási jogköre? Nem hozhat rendeletet olyan mellékesnek tűnő kérdésekben sem, mint például egy új vízdíj meg­állapítása. Az ügyvezető kormány csak halasztha­tatlan, az ország biztonságát érintő, azonnali in­tézkedést igénylő kérdésekben határozhat. Nagy betűk a miniszterelnöki hagyatékban 12 kérdés, 12 felelet - Bárki (?) lehet az utód Megérkezés után szívélyes köszöntés a művelődési központnál Antall József és az ot helyettesítő Boross Péter belügyminiszter A „fekete Malibukhoz” szo­kott tömeg nem akart hinni a szemének, amikor szombaton kilenc óra után némi késéssel Salgótarjánban egy sárga Ikarus autóbusz a főtérre kanyarodott, megállt a művelődési központ előtt, és elsőként Antall József miniszterelnök szállt ki a busz­ból, majd az egész magyar kormány (csak néhány tárca, így a külügy és a honvédelem nem képviseltette magát). A frontvonal mellett A nagygyűlés szónokaként megyénkről elmondta: Nógrád megye abba a régi­óba tartozik, amely sokszor al­kotott valamilyen értelemben frontvonalat, határt. A megye híres családjai közül Teleki Lászlót említve hangsúlyozta, hogy olyan politikai program­mal rendelkezett Kossuth dip­lomatájaként, amely ma is meg­állja a helyét a nemzetek szuve­renitásában, együttélésében. — Nem azért jöttünk most ide, hogy szépeket mondjunk. Hogy csodát műveljünk. Hanem azért, hogy megmutassuk önöknek: az ország legsúlyosabb helyzetben lévő régióiban, megyéiben köz­vetlenül a helyszínen kívánja a kormány tanulmányozni a közös tennivalókat, terveket. Antall József az ország álta­lános helyzetének elemzése után Nógrád megyéről szólva kiemelte, a kormány tisztában van azzal, hogy országosan a második legsúlyosabb helyzet­ben lévő megyéről van szó Sza- bolcs-Szatmár-Bereg után. Nógrád megye szerkezete dön­tően nehézipari, aminek ex­portja mára lecsökkent az emlí­tett szovjetunióbeli okok miatt. Ugyanakkor ezer új gazda­sági társulás jött létre a megyé­ben. Ez egyben a vállalkozási erőt is jelenti. Ezen belül har­minchat termelőszövetkezet, két állami gazdaság működik, Nincs más út, mint a gazda­ság felemelése, így tisztességes körülmények között munkaal­kalmat teremtve dolgozhatnak Nógrádban is az emberek. In­kább nekünk higgyenek, mint azoknak, akik évtizedeken át Marxról prédikáltak, és most elsők akarnak lenni a kapitali- zálódásban nyugati segítséggel - fejezte be beszédét bizalmat kérve kitörő taps mellett a mi­niszterelnök. Koszorúzás A nagygyűlés után Antall József a kormány tagjaival Két és fél éve több százan vár­ták Antall József érkezését Nógrád megye székhelyén megkoszorúzta az '56-os áldo­zatok megyeházi emléktáblá­ját, majd a nagyteremben talál­kozott a nógrádiak mintegy negyventagú képviselete (ön- kormányzati és országgyűlési képviselők, választmányi ta­gok, szakemberek) a kormány tagjaival. A közéleti szereplők érdeklődő gyűrűjében ebből tizenhét jelenleg veszte­séges. A veszteség 221 milliót tesz ki. A megye a jövedelem- termelésben is a második leg­kedvezőtlenebb helyen áll. Jövőt ígértek Kitért a megye nemzetiségi jellegére is, hangsúlyozva: az anyanyelvi oktatásban akár szlovákiai segítséget is kérni kell.-Azért vagyunk itt, hogy a tényeket megismerjük. A való­ság pontos felmérésével meg­vizsgáljuk azt, hogy mit tudunk tenni. De egyet mondhatok: arra nem lehet képes a kor­mány, hogy az ország költségve­tési egyensúlyát megbontva ke- rülőutakon külön anyagiakat tudjon nyújtani területeknek. Közvetlenül csak azt nyújthat­juk, amit a költségvetés lehetővé tesz, de a tárcák mindent elfog-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom