Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-09 / 261. szám

KÜLFÖLD 1993. november 9., kedd Benzinarat emeltek Lengyelországban Átlagosan 5 forintnak megfe­lelő összeggel (900-1000 zloty­val) emelkedett a benzin literen- ■ kénti ára Lengyelországban. A 86 oktános normál literének új ára 9800, a 95 oktános ólom­mentes benziné 10.000 zloty (kb. 50 dollárcent). A pénzügy­minisztérium nyilatkozata emlé­keztetett rá, hogy a költségvetési törvény értelmében augusztus­ban 8 százalékkal kellett volna felemelni az üzemanyagárakat. Ezt azonban az akkori kormány politikai okokból (a közelgő vá­lasztások miatt) nem hajtotta végre, s ezzel jelentős költségve­tési kiesést okozott. Deficit a Vatikánban A katolikus egyházi állam jö­vő évre előirányzott költségvetési hiánya 42,5 milliárd líra (26 mil­lió dollár), ami tízszerese az 1992-es deficitnek. A deficit megtftszereződését az egyre te- rebelyesedő nemzetközi tevé­kenység mellett a megnöveke­dett nyugdíjkiadások okozzák: a múlt ev végi állapot szerint a Va­tikán 2384 aktív alkalmazottjára 8997 nyugdíjas jutott, s a pápa egy éve nyugdíjalapot hozott lét­re, melybe jövőre kell eszközölni jelentős befizetéseket. A Vati­kán a deficit fedezésére több pénzt kér az egyházmegyéktől és a vallásos intézményektől, hogy ne kelljen a hívek adományait, az úgynevezett péterfilléreket e cél­ra fordítani. Kezdődik a kampány Oroszországban Az eredetileg bejegyzett har­mincöt orosz választási párt és mozgalom közül összesen csak húsz nyújtotta be határidőre a je­löltindításhoz szükséges, leg­alább százezer támogató alá­írást. Közöttük van az egyik fő esélyesnek tartott Jelcin-párti Oroszországi Választás, illetve az ellenzéki Orosz Kommunista Párt. Ezzel lényegében kezdetét veszi a tényleges választási kam­pány, amely egészen a december 12-i szavazásig tart, s megfigye­lők szerint a rendelkezésre álló rövid idő és a résztvevők nagy száma miatt meglehetősen éles­nek ígérkezik. A görög külügyminiszter a Balkánon Balkáni körútra indult a görög külügyminiszter. Útja során Ka- rolosz Papulisz felkeresi Szerbi­át, Montenegrót, Boszniát és Hercegovinát, Horvátországot, de ellátogat Romániába és Albá­niába is. A görög külügyek új irá­nyítójának ez az első hivatalos külföldi útja október 10-e, azaz a szocialisták hatalomra kerülése óta. Athén érdekelt a jugoszláv kérdés megoldásában. Vranitzky és Csernomirgyin autója majdnem vonattal ütközött Elkerülték a balesetet A kísérő biztonságiak lélekje­lenléte akadályozta meg, hogy Vranitzky kancellár gépkocsija összeütközzön egy 100 kilométe­res sebességgel közeledő vasúti szerelvénnyel. Az osztrák belügyminisztéri­um hétfői közlése szerint az eset szombaton késő este történt. A 30 kocsiból álló konvojban a má­sodik volt a kancelláré, mellette ült Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök. A Burgenland- ból érkező konvoj Bécs Favoriten külvárosában egy nyitott sorom­póhoz ért, ám a kancellári kocsi előtt haladó biztonsági jármű so­főrje utolsó pillanatban észrevet­te, hogy bár a sorompó nincs zár­va, nagy sebességgel vonat köze­ledik. Sikerült időben lefékeznie, s ezzel elkerülte a balese­tet. Az osztrák szövetségi vas­utaknál megkezdődött a vizsgá­lat. Az első jelzések szerint em­beri mulasztás történt, amely kis híján végzetes balesetet oko­zott. (MTI) Gracsov Pekingben Katonai megállapodás A kínai fővárosba érkezett hétfőn Pavel Gracsov orosz vé­delmi miniszter. Az orosz hadse­regtábornok reptéri nyilatkoza­tában hangsúlyozta, hogy hiva­talos látogatása során — amellyel viszonozza a kínai védelmi mi­niszter tavalyi moszkvai vizitjét — katonai együttműködési meg­állapodást írnak alá, és egyezte­tik az orosz és a kínai hadsereg közötti kapcsolattartás 1994-es eseménynaptárát is. Az ITAR-TASZSZ hírügy­nökség jelentésében emlékezte- tétt rá, hogy orosz védelmi mi­niszter első ízben jár Kínában. Gracsov négynapos látogatása idején találkozik a kínai hadse­reg új vezetésével, és a kiképzési programokkal is ismerkedik a csapattesteknél. Vietnam Farkasoktól rettegnek a falusiak Az erdőirtás miatt „otthonta­lanná” vált farkasok csordái ré­misztgetik éjszakánként a dél-vi­etnami Lám Dong magasfenn­síkjainak lakóit, felfalják marhá­ikat, bivalyaikat és lovaikat. Most először fordult elő, hogy farkasok jelentek meg Lac Du­ong körzet hegyi falvaiban. Szeptember óta mintegy 50 szar­vasmarha és ló esett áldozatukul. Nemrégiben egy idős lelkész éjszaka arra ébredt, hogy lova keservesen nyerít. Reggelre már csak egy lófejet és egy csontvázat talált a kertjében. Egy másik fa­lusi két bivalyának csak a marad­ványait találta a legelőn. Helyi vezetők attól tartanak, hogy a ki­éhezett farkasok a magányos ta­nyák lakóira is rátámadnak. Tavaly ilyenkor — szintén az erdőirtás miatt megváltozott életkörülmények hatására — egy vadelefánt-csorda pusztított el vetéseket és lakóházakat Lám Dong tartományban — közölte a vietnami információs iroda. Hornit — muzulmán fogolycsere A közép-boszniai Zepce városánál horvát-muzulmán fogolycse­rére került sor vasárnap — jelentette a HINA horvát hírügynökség, a boszniai horvát védelmi erők vezérkarának közlésére hivatkozva. Muzulmán részről egyébként száz polgári foglyot engedtek szaba­don, míg a horvát erők 40 foglyul esett muzulmán katonát adtak át a másik félnek. Ukrajna távozik az Antarktiszról? Kievi remények szerint az Antarktiszon is lengetnie kell a hideg sarki szélnek a kék-sárga ukrán zászlót. Az elmúlt évtizedekben ott végzett, szovjet égisz alatt folyó munka tudományos eredményei kerülnének veszélybe, ha távozni kellene az immár önálló Ukrajnát képviselő szakembereknek. Márpedig az állami pénztárca igen­igen lapos mostanában, kutatásfejlesztésre alig-alig jut. Azért kongatják a vészharan­got a kievi tudományos akadé­mia illetékesei, mert a még szov­jet időszakból származó és a ha­todik kontinensre vonatkozó nemzetközi engedély másfél év múlva lejár, azt újra kérelmezni kell. Nem kizárt, hogy a döntés­hozók nem veszik figyelembe az ország súlyos pénzügyi gondjait. Megjegyzendő, hogy Ukrajna az elmúlt két évben semmiféle önálló kutatást nem folytatott, még expedíciót sem indított, a néhány kiküldött csupán nem­zetközi csoportokhoz tudott csatlakozni. Pedig a hagyományok ezen a téren tiszteletre méltóak. A Déli­sark felé igyekvő Peter Scott csa­patában ugyanis ukrán tudós is volt 1911-12-ben, a neve Olek- szandr Omelcsneko. A későbbi szovjet expedíciókban mindig volt egy-két ukrán származású szakember, a Harkovosanka ne­vű terepjáró pedig világhírre tett szert az évtizedek során, akár­csak a szovjet kutatókat a hely- szál közelébe hajózó MihailSzo- mov nevét viselő óriáshajó, a jár­művet a dél-ukrajnai Herszon kikötőjében gyártották. A nemzeti érzések, illetve a gazdaságossági kérdések előtér­be kerülésével egyenesen ará­nyosan Ukrajnában mind többet vetették fel: Kievnek is részesül­nie kell az A ntarktiszon lévő egy­kori szovjet, ma viszont orosz tu­lajdonúként kezelt javakból. Le- onyid Kravcsuk elnök utasította a kievi külügyminisztériumot, hogy Moszkvától hivatalosan is követelje az arányos rész vissza­adását. A .válasz elutasító volt, azóta semmi fejlemény az ügy­ben. A tudományos eredményeken kívül szigorú gazdasági megfon­tolások miatt is jó lenne, ha végre tényleg lengene a két-sárga lobo­gó. A környező vizek halállomá­nya ugyanis rendkívül gazdag. A halászatot azonban csak azok az országok kezdhetik meg, ame­lyek önálló tudományos munkát is folytatnak, saját kutatóbázist tartanak fenn a kontinensen. Eh­hez ugyanakkor nemcsak elhatá­rozás, nemzeti érzés, hanem a legfőbb dolog, pénz kell, még­hozzá nagyon sok. Ezért a sürge­tő idő miatt a döntést nem a köz­gazdászoknak, hanem a politi­kusoknak kell meghozni — mondják az ukrán tudósok. Mester Nándor Visegrádi országok Nyílt rivalizálás A viták hátterében az EK-tag- ságért folyó versengés áll— álla­pítja meg a bécsi Die Presse című újság. A hétfői szám szokásos Keleti Panoráma rovatában megjelent cikk írója utal arra, hogy megsza­porodtak azok a jelek, amelyek az immár négy ország közötti nyílt rivalizálásként értelmezhe­tőek. Mint úja, legutóbb Kónya Imre azon feltételezése váltott ki nézeteltérést, amely szerint Clin­ton elnök feltehetően januárban Prágában találkozik a visegrádi­ak vezetőivel. A Pesti Hírlap ál­tal felröppentett hírt Prágában indiszkrétnek minősítették, ami viszont Budapesten váltott ki „csodálkozást” — úja a Die Pres­se. Az osztrák lap utal egy másik hétvégi budapesti eseményre is, és idézi Martonyi János államtit­kárt, aki az EK és a kelet-közép- európai reformországok kapcso­latával foglalkozó tanácskozá­son kijelentette: meg kell akadá­lyozni, hogy a teljes EK-integrá- ció helyett a kapcsolatok „kon- domíniuma” jöjjön létre. A bécsi lap szerint e megjegyzés, ha tom­pított formában is, de szintén a rivalizálásra utal. A kooperáció jeleként értékeli viszont a visegrádi négyek külke­reskedelmi minisztereinek pén­teki budapesti értekezletét, ame­lyen a piacra jutásról kívánnak megegyezni a GATT-egyezmény fényében. E megegyezés határ­ideje november 15. — úja a Die Presse, és hozzáfűzi: ha nem si­kerül megállapodni, a négy or­szág által létrehozott közép-eu­rópai szabadkereskedelmi öve­zet kérdésessé válik, még mielőtt egyáltalán hatását éreztetné. Collegium Hungaricum Költözni óhajt Ausztria elnöke Ausztria szövetségi elnöke szívesen váltana rezidenciát, s költözne, mégpedig, ha igazak a sajtóhírek, ugyanabba a palotába, amelynek magyar megvásárlásáról előrehaladott szakaszban vannak a tár­gyalások. Thomas Klestil, csakúgy mint elődje, Bécs XIX. kerületében, a Hohe Warte egyik villájában la­kik. Elődjéhez hasonlóan ő sem szereti ezt a rezidenciát — most azonban nem ez az ok, ami miatt a költözés szándékának híre fel­röppent. Biztonsági okok miatt kellene rezidenciát váltani — hangzik az elnöki kancellária nyilatkozata. A szomszédos te­lek tulajdonosa ugyanis szálloda építését tervezi. Az épület az el­nöki villától alig hét méterre emelkedne — s ez biztonsági szempontból megengedhetetlen, nem beszélve az építkezés idő­szakáról. Az illető egyelőre nem kapta meg a szükséges enge­délyt, no de — fűzi hozzá Heinz Nussbaumer sajtótitkár — ez nem megoldás. Csak azért, mert a szomszédja az elnök, nem ér­heti hátrány az ingatlantulajdo­nost. Helmut Zilk bécsi polgármes­ter máris ajánlott másik ingat­lant. A negyedik kerületbeli Schönburg-palotáról lenne szó. A csinos barokk palotát tulajdo­nosai, a Gertner-fivérek valóban el akarják adni: mégpedig a ma­gyaroknak, egy — végre minden gondot megoldó — Magyar Kul­turális Intézet céljaira. E szán­dékról a tulajdonosok írásbeli nyilatkozatot is adtak — mondja Fontányi Gábor bécsi magyar követ, aki a tárgyalásokat foly­tatja. Az épület megvásárlásához szükséges anyagi feltételek biz­tosítottak. Fontányi Gábor sza­vai szerint felhasználnák a Colle­gium Hungaricum jelenlegi épü­letének eladásából befolyó ösz- szeget, amit kiegészítene az e cél­ból alakult bankkonzorcium, és lenne az ügyletnek barter része is: nevezetesen beszámítható lenne egy budapesti csereépület. A jó helyen lévő barokk palotá­ban négyezer négyzetméter ad­hatna helyet a magyar kulturális rendezvényeknek, mindannak a tevékenységnek, amit a Collegi­um Hungaricum ma sokkal mos­tohább körülmények között folytat, s a kiállításokon, előadá­sokon, vetítéseken túlmenően méltó helye lenne itt a könyvtár­nak és a tudományos tevékeny­ségnek is. Lenne mód kollégiumi elhelyezésre is, ami eredetileg is mindig feladata volt a bécsi ma­gyar intézetnek. Régi gond a magyar kultúra bécsi otthonának megfelelő el­helyezése — idézi fel Fontányi Gábor a C. H. legújabb történe­tét. A hatvanas évek elejéig a Tra- utson-palota minden igényt ki­elégítő, történelmi helyszín volt. Amíg az akkori kormányzat po­tom pénzért el nem adta a gyö­nyörű hetedik kerületi épületet. A Trautson-palota Mária Teré­zia kora óta magyar tulajdon volt: ő adományozta a magyar testőrségének. Ma itt van az oszt­rák igazságügyi minisztérium. A Schönburg-palotának ma­gyar történelmi hagyománya ugyan nincs, de szintén műem­lékvédelem alatt áll. A hatósá­gok már elvi hozzájárulásukat adták a magyar szándékokhoz — mondja Fontányi Gábor. Arra a kérdésre, mi hír az elnöki rezi­dencia itteni kialakításáról, a kö­vet mindenekelőtt leszögezte: a szándékról csak újsághírekből értesült, nincs ok tehát változtat­ni a célkitűzéseken. Véleménye szerint egyébként a palota lakás céljaira legfeljebb igen nagy át­alakítással lenne elképzelhető, a biztonsági kívánalmaknak pedig végképp nem felel meg: pár emelettel magasabb épületek ve­szik körül. Ez utóbbi szempontot az oszt­rák sajtó is felemlegeti. A rezi­denciacsere ily módon értelmet­len lenne — vélekednek a szakér­tők. A Schönburg-palota kertje is, az épület is remek célpont a környező épületek magasabb emeleteiről. Az államfő maga nem nyilatkozik, hol szeretne in­kább lakni. Csupán annyit kö­zölt, hogy a maga részéről bármi­kor szívesen visszamegy korábbi belvárosi otthonába. Szászi Júlia NATO: csatlakozási lehetőségek Nincsenek meg a feltételek Az új európai demokratikus államok előtt nincs közeli pers­pektíva a NATO-hoz való csatla­kozást illetően — így értékelte a BTA bolgár hírügynökség annak a kétnapos nemzetközi tanács­kozásnak az eredményeit, ame­lyet „a közép- és kelet-európai államok biztonságának jövendő architektúrája” témában tartot­tak Szófiában. A vasárnap véget ért, zárt aj­tók mögött tartott tanácskozá­son a térség országainak képvi­selői között jelen volt Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, a miniszterelnöki tanácsadó testü­let vezetője, valamint a Honvé­delmi Minisztérium képviselője. A szimpózium résztvevői sze­rint nem a NATO-tagországok politikai akarata hiányzik a szer­vezet új tagokkal történő bővíté­séhez, hanem egyelőre nincse­nek meg a kellő feltétetek ehhez. A teljes jogú tagság elnyerésének kritériumaként nevezték meg az adott országokban a demokrati­zálás szintjét, a gazdasági fejlett­séget, a készséget a megfelelő felelősségvállaláshoz, a geopoli­tikai helyzetet, a NATO-val ki­alakított együttműködés színvo­nalát, valamint az Európa Ta­nácsú tagságot. Vlagyimir Pet- rovszkij, az ENSZ főtitkárának helyettese felszólalásában ki­emelte, hogy figyelembe kell venni Oroszország érdekeit is, az új európai biztonsági rendszer nem szigetelheti el ezt az álla­mot. Alekszandar Tomovbolgár képviselő kezdeményezte, hogy átmeneti formaként alakuljanak kétoldalú va^y regionális bizton­sági szövetségek európai, illetve atlanti struktúrák égisze alatt. Véleménye szerint a Balkán biz­tonságát garantálni tehetne egy balkáni szövetség megteremté­sével. Skandináv államok szoros együttműködése Az Északi Tanács 1993. november 8-10. között a Finnországhoz tartozó Aland- szigeteken, Mariehamnban tart ülést az Északi Tanács. Az összesen 23 milliós lélek­számú öt skandináv államot kö­zös nyelvi, történelmi örökség fűzi össze, együttműködésük is több évszázados múltra tekint­het vissza. Ennek intézménye az 1951. december 5-én dán kezde­ményezésre Svédország, Norvé­gia, Dánia és Izland által alakí­tott Északi Tanács, a skandináv országok parlamentjeinek és kormányainak tanácskozó testü­leté. Az ötödik északi állam, Finnország csak 1955-ben csat­lakozott, azzal a fenntartással, hogy — tekintettel a Szovjetuni­óval kialakított különleges viszo­nyára — nem vesz részt olyan ka­tonai-politikai megbeszélése­ken, amelyek ellentétesek semle- gességi politikájával. 1970 óta az önkormányzatot élvező dán Fe- röer-szigeteknek, illetve a Finn­országhoz tartozó Aland-szige- teknek külön képviselője van a dán, illetve a finn küldöttségen belül, 1984-től pedig a szintén Dániához tartozó Grönland kül­dötte is ott van a dán delegáció­ban. Az Északi Tanács — eltérően a számos nemzetközi szervezet­től — nem nemzetközi szerződé­sen, hanem a tagállamok parla­mentjei által 1958-ban külön- külön hozott, de azonos tartalmú határozaton alapul. Az Északi Tanács fő feladata a gazdasági, társadalmi, tudományos és kul­turális együttműködés előmozdí­tása, de politikai és katonai kér­désekkel is foglalkozik; a megvi­tatható témák köre nincs korlá­tozva. Az együttműködésnek gya­korlatilag két szervezete van: egy parlament, a tulajdonképpeni Északi Tanács, és a Miniszterek Északi Tanácsa, egy végrehajtó szerv. A parlament évente egy­szer tart plenáris ülést, mindig más tagállam fővárosában, rend­kívüli ülésszakot két tagállam vagy meghatározott számú kép­viselő kérésére hívnak össze. Áz Északi Tanács soros elnöke min­dig a házigazda ország, a másik négy ország alelnök. A határoza­tokat (amelyek nem kötelező ér­vényűek) javaslat formájában továbbítják az Északi Miniszter- tanácsnak, amely éves jelentést tesz a Tanácsnak. A Tanácsnak 87 — egy évre választott — tagja van, közülük 20 Dániából (2 a Feröer-szigetek, 2 Grönland képviseletében), 20 Finnország­ból (2 az Aland-szigetekről), 7 Izlandból, 20 Norvégiából, 20 Svédországból érkezik. Szavaza­ti joggal a parlamentek által vá­lasztott képviselők, tanácskozási joggal az egyes kormányok kép­viselői rendelkeznek. A Tanácsnak hat állandó bi­zottsága (gazdasági, kulturális, jogi, költségvetési és ellenőrzési, szociális és környezetvédelmi, közlekedési) is működik. A mi­niszterek tanácsa — amely 1972 óta létezik — csak egyhangúlag hozhat határozatokat, de ezek kötelező érvényűek, kivéve, ha a téma parlamenti ratifikálást igé­nyel. A szervezetbe a tagállamok egy-egy, a témával foglalkozó minisztert delegálnak, de mun­kájában a kormányfők, a külügy- és a védelmi miniszterek nem vesznek részt. Az együttműködés jelentős részben a miniszteri ton«« kere­tein belül valósul meg, a gyakor­lati munkát titkárság és két ál­landó bizottság, négy főhivatal­noki bizottság segíti, fogja össze. Az Északi Tanács és az Északi Minisztertanács számos intéz­ményt hozott létre az északi or­szágok sokoldalú együttműkö­dése és integrációja érdekében: ilyen az 1975-ben alapított Észa­ki Beruházási Bank, az 1973-tól működő Északi Ipari Alap, az 1980-ban létrehozott Északi Gazdaságkutató Tanács és az 1973-ban alapított, főleg szab­ványosítási kérdésekkel foglal­kozó NORDTEST. Az Északi Tanács tagjai a balti országok sorsát követik különös figyelemmel: Izland volt az első, amely elismerte a balti államok függetlenségét, és felvette velük a diplomáciai kapcsolatokat. 1991. szeptember 26-án — húsz nappal azután, hogy a Szovjet­unió Államtanácsa elfogadta a balti államok kiválását a szövet­ségből — javasolta tagállamai­nak, hogy hozzák létre a Balti Befektetési Bankot a balti álla­mok gazdasági támogatására. Az egységesülő európai piac kihívása az Északi Tanács tagál­lamait is megérintette: a pénz­ügyminiszterek 1988-ban tervet dolgoztak ki a kapcsolódásra. Jelenleg ugyan csak Dánia az Európai Közösség tagja, de már Svédország, Norvégia és Finnor­szág (jelenleg EFTÁ-tagok) is je­lezte csatlakozási szándékát. Az Északi Tanács megalaku­lásának 40. évfordulóján rende­zett 1992-es ülésszakon a tagál­lamok kinyilvánították akaratu­kat, hogy — az északi együttmű­ködés fenntartása mellett — az eddiginél szorosabb együttmű­ködést alakítanak ki Európával, a korábbinál is jobban összehan­golják gazdaságukat, megkísér­lik kivenni részüket az összeuró­pai folyamatot meghatározó döntések meghozatalából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom