Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06-07 / 259. szám

4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. november 6-7., szombat - vasárnap Országgyűlési képviselő kontra államtitkár Lélekben miniatűr hintón utazik híveihez Az órarendi hitoktatás nem törvénysértés Kovács Gábor balassagyarmati országgyűlési képviselő (KDNP) a parlamentben a hitoktatással kapcsolatos kérdést tett fel dr. Kálmán Attilának, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárának. Az alábbiakban helyt adunk mindkettőjük álláspontjá­nak hiszen időszerű és a választókerület határainál átfo­góbb hatású az ügy. A balassagyarmati képviselő KOVÁCS GÁBOR: Válasz­tókörzetemből, Balassagyarmat és Rétság körzetéből többen megkerestek iskolaigazgatók és hitoktatók, mivel Nógrád me­gyében az oktatási intézmények vezetőit arról tájékoztatták, hogy „az órarendbe beépített hitoktatás törvénysértés, ezért ezt az állapotot meg kell szün­tetni." Ismereteim szerint a Művelődési Minisztérium Sal­gótarjánban járt munkatársa is hasonló szellemű tájékoztatást adott. Tisztelettel kérem állam­titkár úr állásfoglalását, mivel az én olvasatomban ez nem kö­vetkezik a közoktatási törvény­ből, és az ország más részein is előfordulhat a törvény téves ér­telmezése. Dr. KÁLMÁN ATTILA: A közoktatási törvény 4. paragra­fusának (4) bekezdése szerint az állami és a helyi önkormányzati nevelési, oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a szülő vallási meggyőződésének meg­felelően a tanuló az iskolában az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és val­lásoktatásban vegyen részt. A hit- és vallásoktatás tar­talmának meghatározása, a hi­toktató alkalmazása és ellenőr­zése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselek­mények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszen’ezése, elő­meneteli értesítések, bizonyít­vány kiadása az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda köte­les biztosítani a hit- és vallá­soktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a he­lyiségek rendeltetésszerű hasz­nálatát, valamint a jelentkezés­hez és működéshez szükséges technikai és adminisztrációs le­hetőségeket. Tehát a törvény nem rendel­kezik közvetlenül a hitoktatás órarendbe iktatásáról, de annak tilalmáról sem. Tehát nem tör­vénytelen az sem, ha a hittanó­rát délelőtt a többi óra közé, elé, vagy után illesztik, de az sem törvénytelen, ha délutánra teszik. Ez függ a helyi tárgyi és személyi feltételektől, a hitokta­tásra járók arányától, az igaz­gató, a tantestület, az iskolaszék és a hitoktatók hozzáállásától. Az államtitkár a következők­ben elmondta, hogy beszélt a Salgótarjánban járt munkatár­sával. Az illető határozottan ál­A politikai államtitkár lította, hogy ő nem úgy fogal­mazott, ahogyan Kovács képvi­selő úrhoz eljutott a jelzés. Va­lószínűleg azt érthették félre, amikor azt mondta, hogy a tör­vény szerint a hitoktatás nem része az iskola helyi tantervé­nek, de ez nem azonos az óra­renddel. A közoktatási törvény szerint a szülő joga igényelni, hogy az állami illetve önkormányzati is­kolában a hit- és vallásgyakor­lást lehetővé tegyék. Kálmán Attila véleménye szerint az is­kola akkor jár el helyesen, ha a hitoktatást oly módon biztosítja, hogy a lehető legkevesebb ne­hézséget okozzon az igénybe­vevőknek, de a többieknek is. A nevelési-oktatási intézmé­nyek szakmai tekintetben önál­lóak. Szervezetükkel és műkö­désükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, ame­lyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Február 28-áig va­lamennyi iskolában kötelező létrehozni az iskolaszéket, ame­lyekben a szülők befolyása je­lentős lesz. Várhatóan ezt a kér­dést is sikerül valamennyi résztvevő számára elfogadha­tóan rendezni - fejezte be vála­szát az államtitkár. Nógrádban kitűnő a „paptermés” Interjú Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspökkel- Nógrád megye területén korábban három egyházme­gye osztozott. Püspök úr, mi indokolta a határok módosí­tását?- Az egyházmegyei határ­rendezés régen érlelődő elhatá­rozás eredménye. Sajnos a kö­rülmények korábban nem tették lehetővé a megvalósítását. A magyarországi egyházme­gyék területi rendezését a Szentszék a pápa látogatása után kezdeményezte.- Milyen szempontok sze­rint módosították a határo­kat?- Részben a hagyományok tiszteletben tartása és folytatása, részben pedig az ésszerűség ha­tározta meg változtatást.- Bizonyára volt olyan terü­let is, amelynek elvesztése ér­zékenyen veszteség...-Ilyen például Kecskemét! A módosítás azonban értékes részeket is hozott nekünk, pél­dául Nógrád megyét... Alka­lomszerűen járom a vidéket, és gyönyörűséggel tölt el a dim- bes-dombos vidék látvá­nya. Ami az embereket il­leti, nagyon buzgó és vallá­sos közössé­geket ismer­tem meg ed­dig.- Mennyire „átjárhatók” az új egyház- megyei hatá­rok?- Természe­tesen nincs szögesdrót meg kőfal!- A megye azon része, amelyik az ön irányítása alá került, mit szólt a válto­záshoz?- Akadt, aki azt mondta, hogy főegyházmegyéből alegy- házmegyébe került. A többség szerint azonban, ha a Szentatya így akarta, akkor legyen így.- Nógrádban több plébá- nosi állás betöltetlen. Mire számíthatnak a hívők a közel­jövőben?- A papság kétharmada 60-70 éven felüli és van aktív szolgálatban lévő 80 éves pa­punk is! Ami utánpótlást illeti, a pap­ság maradék egyharmad része kerül ki az utóbbi egy-két évti­zedben felszentelt fiatalok kö­zül. A közeljövőben azonban bizonyára változik a helyzet. Igaz, hogy idén mindössze egy kispapot szenteltem, növendék­nek viszont tizenkettőt vettem fel a szemináriumunkba!- A nógrádi fiatalok köré­ben népszerű a papi hivatás?- Ha javul a plébániák ellá­tottsága néhány év múlva, az éppen nekik lesz köszönhető! Nógrád földje ugyanis igazi „paptermő” föld! A megyei „A megyében buzgó vallásos közösségeket ismertem meg” emberek rengeteget segítenek a szeminárium téli ellátásában! Zöldséget, krumplit adnak évről évre. Idén ugyan nem volt jó a termés, de mégis mehetünk az adományokért.- Püspök úrnak van vala­milyen nógrádi kötődése?- Egri születésű vagyok, és Salgótarján környéke is az egri főegyházmegyéhez tartozott korábban. Fiatal plébános ko­romban gyakran jártam oda lel­kigyakorlatokat tartani. Egyéb­ként ez az egyetlen modem vá­ros, amelyik nem kelt bennem ellenérzést! Ezen területen dol­goznak olyan kispapok, akiknek az egri szemináriumban tartot­tam lelkigyakorlatot. Velük a mai napig barátságban vagyok.- Hogyan lett püspök?-Számomra is nagy megle­petés volt! 40 évig voltam plé­bános Nagytétényben. Teljesen új szituációba kerültem, hóna­pokig aludni sem tudtam miatta. Azóta persze rendeződtek a dolgok ... A közelmúltban Letkésen bérmáltam, és hintót kaptam ajándékba. Egy minia­tűr változatot. Lélekben most ezen utazgatok mindenfelé az egyházmegyében, így Nógrád­ban is ... Faragó Zoltán Őexcellenciája misét celebrál A varrodák varrónőket ke­resnek, de a varrónők mesz- szire elkerülik a varrodákat. Kit lehet inkább megérteni? Azt a hatezret kereső varró­nőt, aki haragszik munkanél­küli kolléganőire? Azt a ki­lencezer forintos járadékból élőt, aki nem dolgozik hateze­rért? Munkanélküli varrónőnél csöngetünk. Kikiabál egy nő, bemutatkozunk az ajtón keresz­tül, ami csak résnyire nyílik.- Biztos, hogy nem az adó­hivataltól jöttek? Némi győzködés és nevének elfelejtésére tett ígéretünk után bejutunk a kétszintes házba. Hallgassák meg önök is, miért munkanélküli egy szakképzett varrónő.- Reggel fél ötkor indul a busz, körbejárja a környező községeket, másfél óra az uta­zás a varrodáig - említi.- Ugyanez hazafelé. Sok ez az ingázás. A varrodában a tíz perces szüneteket is le kell dol­gozni. A keresetünk nagyon ke­vés, de a minőséget megkövete­lik. Darabbérben hatezer forin­tért nem dolgozom! Tíz éve var­rodából mentem gyesre, akkor kerestem hatezret. Most megint ott kezdjem?!-Mennyi pénzt kap mun­kanélküliként?- Kilencezret. Hogy mennék el a varrodába hatezerért? A FESS-nek meg a bátonyi varro­dának nincs jövője. Csak a fő­nökök élnek meg. Az órabér is nagyon kevés. Nagyon rosszul A dolgozók fizetése gyakran nem több, mint a munkanélküli járadék A varrodákban csak a főnökök élnek meg? Kecskés János: Én sem dolgoznék ennyiért teszik, hogy 9-től 15 ezer forin­tos keresettel hirdetik az állást!- Mit csinál, ha már nem kap járadékot?- Alkalmi munkából fogok élni. Most is járok dolgozni az erdészethez. Folyamatosan jelenti állás­igényét a jánosaknai FESS Ru­hagyár negyven személyre. Márciustól mindössze tizenhá­rom munkanélkülit közvetített hozzájuk a hivatal - tudtuk meg Bodor Zoltánná munkaerő­gazdálkodótól. Az érdeklődés sem nagy és a szakképzettség is hiányos. A próbavarráson előfordul, hogy a szakmunkás is bebizonyítja magáról: nem tud varmi. Mitől nem vonzó a varroda? Öt óra 55-től két óra 15-ig tart a munkaidő. A meghirdetett kere­set 12 ezer 500 forint, emellett teljesítmény százalék szerint premizálnak. De amennyit a dolgozók tisztán megkapnak, gyakran nem több, mint a mun­kanélküli járadék. Angyal Béla ügyvezető igaz­gató szerint nem keresnek keve­set a dolgozók.- Ha talpon akarunk maradni, igényes munkát kell vállalni, azt meg tutija fizetni a partner - mondta. - És versenyezni kell a munkaerőért. A feketemunká­val persze nem tudunk. Hol áll a FESS fizetési szín­vonala? Az igazgató szerint az év lezárásával (a tervezett 13. havi fizetéssel) a megyei varro­dák élvonalában lesznek ... Végh Jánosné október else­jén jött a FESS-hez a felszámolt szuhai varrodából. A munkatár­sai általában munkanélküliek. Van, aki Pétervásárára ment dolgozni. Szeretett volna még otthon maradni, mert a lánya most kezdte az első osztályt.- Akkor miért van most itt?- Kiközvetítettek - mondja, és először mosolyodik el.-Negyvennégy szakmunkás varrónőt tartanak nyilván mun­kanélküliként. Csaknem vala- mennyiüket kiközvetítették, de nem feleltek meg. Az elhelyez­kedés meghiúsulásának oka leg­több esetben az, hogy egészsé­gileg nem alkalmasak. A mun­kanélküli varrónők nagy része orvosi igazolást hoz arról, hogy műszálérzékeny - erről már a nagybátonyi munkaügyi hiva­talban tájékoztatott Kecskés János. Megkérdeztük Kecskés Já­nost a próbavarrásokon tapasz­talt alkalmatlanságról is.- A betanított varrónőknél előfordul, hogy csalnak. De ha a munkáltató azt jelzi vissza, hogy nem felelt meg, mi nem tudunk mit tenni. Láttam már olyat, aki szántszándékkal el­rontotta a próbavarrást. Én is megpróbáltam - nekem sike­rült.- Aki nem akar varrodába menni, nem is fog. Nincs erre megoldás?- De van. Ha nem túlórával keresi meg a varrónő a ki- lenc-tízezer forintos bérét, ak­kor ez megoldódik. Megnézhet­jük: Jánosaknán prémiumos időbérben dolgoznak. 100 szá­zalékos teljesítményre kapják a minimálbért (9000 forintot). Ha ezt nem tudják teljesíteni, így alakul: 60-79 százalék között alapórabért és 15 százalékos prémiumot visznek haza. 80-89 százalékos normateljesítményre alapórabért és 25 százalékot, 90 százalék fölött alapórabért és 30 százalékos prémiumot.-Vannak varrónők, akik hatezerért dolgoznak, és van­nak, akik munka nélkül ki­lencezer forintos járadékhoz jutnak. Ön hogyan értékeli ezt?- Akik hatezerért dolgoznak, azok vagy megszállottjai a munkának, vagy nincs más le­hetőségük. Én sem dolgoznék ennyiért. Sok okból népszerűt- leh a varroda. Alacsony a kere­set, gyakori a túlórázás, a gyer­mekintézmények nyitva tartása nincs összhangban a munkaidő­vel. A teljesítménykövetelmé­nyeket pedig igen magasra állít­ják. Kiszolgáltatott helyzetben vannak a varrónők. Az sem ja­vítja a bérszínvonalat, ha azok munkába állnak, akiknek lejárt a járadékos idejük, és inkább dolgoznak, minthogy 5120 fo­rintot kapjanak. Adalékul egy végzett pálya­kezdő szakmunkás esetét hall­juk, aki visszament a munkaü­gyi hivatalba a varrodából. Egy műveletért 60 fillért kapott. Va­gyis 15 ezer munkadarabot kell elkészítenie, hogy megillesse a minimálbér. De van igazolt eset is. A téesz varrodát hozott létre valahol. Bizonyos összegű pénzt kapott bizonyos lét­számra, de annyi varrónő soha nem volt. Ezért felírták egy-két állattenyésztésben dolgozó asz- szony nevét, akik így varrónő­ként lettek munkanélküliek, de varrodát még nem láttak belül­ről. Már kifelé jövünk a hiva­talból, amikor Kecskés János így búcsúzik:- Ha majd azt mondják a var­rodák vezetői, hogy 15 ezer fo­rintot adnak a 100 százalékos teljesítményre, akkor nem ne­künk kell erőszakoskodnunk, hogy munkába álljanak. Az asz- szonyok fogják ránk törni az aj­tót, hogy dolgozni akarnak. írta: Dudellai Ildikó Fotó: Gyurkó Péter Demeter Zsuzsa és Tünde - már a kapun belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom