Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

1993. november 1., hétfő RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Rétság és környéke Minipalánkból igazi • DIÓSJENÖ. A község álta­lános iskolájában - egyetlen­ként a rétsági városkörzetben - kosárlabdacsapat is alakult két éve. Mivel a fiatalok eddig ki­zárólag minipalánkon játszot­tak, hátrányban voltak mérkő­zéseiken ellenfeleikkel szem­ben. A helybeli Villtesz ipari szövetkezet karbantartó bri­gádja a közelmúltban felnőtt kosárlabda palánkot szerelt fel a tornateremben. Az ajándék és a munka értéke 40 ezer forint. Átadták a faluházat • BÁNK. A hétvégén átadták a község társadalmi munkában felújított faluházát. A vizesb­lokkal is ellátott helyiséget es­küvők, falugyűlések, közösségi rendezvények megtartására használják majd. Az épületré­szért egyébként az evangélikus egyház kárpótlást kap. Állástalanok segítése # BERKENYE. A községben négyen kapják a munkanélkü­liek jövedelempótló támogatá­sát. A közelmúltban hárman nyugdíjba mentek, így támoga­tásuk is megszűnt. Osztódással szaporodik a könyvtár BERKENYE. A községnek nemrégiben még csak egy könyvtára volt, de az intézmény a közelmúltban szétvált. A meg­lévő könyveket ugyanis két részre osztották, elválasztva egymástól az iskolai és községi könyvtárat. Utóbbi a művelő­dési házba költözött. Mivel túlnyomórészt német nemzetiségűek lakják a közsé­get, a megyei önkormányzattól több száz, német nyelven író­dott kiadványt is kaptak a kö­zelmúltban. S hogy a könyvek gyarapodása tovább folytatód­jon, pályázatot nyújtottak be újabb kötetek beszerzésére. Hangtalan harangtorony NÓGRÁDSÁP. Minden­szentek ünnepe van, és este gyertyák ezreinek fénye fogja beragyogni a temetőkerteket. A régen elhunyt helybeliek sírján talán gyújtanak majd egy-két mécsest az emlékezők akkor is, ha azok nem a hozzátartozóik voltak. Bizonyára így lesz ez ma este a halottak napjára fel­újított harangtorony terméskő­ből készült lépcsőjén is ... A falut ugyan katolikusok lakják, de valamikor a század elején birtokos volt itt az evan­gélikus Hanzély család is. Ok építtették maguknak a temető­ben azt a kis harangtomyot, amelyet a helybeliek csak „Hanzély-kápolnaként” emle­getnek. Mint megtudtuk, a bronzharangot vagy tíz eszten­dővel ezelőtt ellopták innen, és ezután gyors pusztulásnak in­dult a csaknem száz éve épített torony. Az önkormányzat segít­sége az utolsó pillanatban érke­zett. A tető nélkül árválkodó, düledező épületet a szakmun­kásképző másod- és harmad­éves kőművestanulói hozták rendbe mestereik vezetésével. Bencsik István és Berceli Pál közmunkások a hét végén még az utolsó simításokat végezték a kápolna felújításán Fotó: Rigó T. Együtt ünnepeltek a katonák, a civilek és az egyház Mindenszentekkor Mindszentyről Agócs István esperes-plébános, dr. Keszthelyi Ferenc megyéspüspök és Szekeres Mihály plébános (Folytatás az 1. oldalról) akasztófa alá. Többen huny­tak el a fogvatartás miatt szer­zett betegségekben, és néhá- nyan gyanús körülmények kö­zött vesztették életüket. Az ünnepi szentmise után az Almásy kastély parkjában foly­tatódott a megemlékezés. Ta­valy legalább háromezer ember taposta itt a gyepet, most a meghívott vendégekkel együtt jó, ha ötvenen összejöttünk. Hangosításra nem is volt szük­ség, mikrofon nélkül is min­denki jól hallott mindent. Egyetlen zaj törte meg csupán a csendet: az éjszakai fagy miatt sárgult levelek peregtek halk neszezéssel az ágakról. A legö­regebb tölgyfa - lévén vagy 300 éves - Mindszentyt is láthatta parkbeli sétáin 1955-56-ban. Lórik József, a falu polgár- mestere az emléktábla előtt ar­ról beszélt, hogy kevésbé az ünnepség, inkább Mindszenty szellemiségének ápolása a fon­tos. Katonai tiszteletadás mel­lett helyezték el az emlékezés virágait: a rétsági Hunyadi Já­nos lövészdandár parancsnoka, Bíró Zoltán alezredes, Keszthe­lyi Ferenc váci megyéspüspök, Kovács Gábor, a KDNP or­szággyűlési képviselője, Bilecz Endre az MDF országgyűlési képviselője, Csekey László, az MDF megyei választmányának elnöke, Kuris Mihály, a felsőpe­tényi agyag- és ásványbánya kft ügyvezető igazgatója, dr. Far­kas Imre, Nógrád megye fő­jegyzője, dr. Szita András, a köztársasági megbízott terü­leti hivatalá­nak megbízott vezetője, va­lamint a balas­sagyarmati Ci- vitas Fortis- sima Kör, és a budapesti Szi­lágyi Erzsébet Független Se­gítő Nőegylet képviselői. Az ünnep­ség szinte csa­ládiassá vált. Némileg felbo­rult a program is, hiszen a jelenlévők közös megegyezéssel előbb indultak el Rétságra, a Hunyadi János lövészdandár laktanyájába, ahol Csomós Mátyás alezredes, a lak­tanya parancsnok-helyettese köszöntette a vendégeket. „Őrgróf Pallavicini Antal őr­nagyot, aki a Mindszenty Józse­fet kiszabadító tiszti különít­ményt vezette, tettéért elítélték, és felakasztották. Családjának kezdeményezésére állítottunk laktanyánk udvarában kopjafát, amelyet azóta is évről évre megkoszorúzunk emlékére” ­mondta. - Beszélt Mindszenty kiszabadításának körülményei­ről, és arról, hogy a bíboros első szabad éjszakáját a rétsági lak­tanyában töltötte. A vendégek itt is koszorúz­tak. A megemlékezés virágait elhelyezők névsora a Pallavicini család tagjaival egészült ki. Faragó Zoltán Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Rézüstben a szilva — a borzagot is kifőzik Tizenhárom falu bánki tüzesvize Turányi Istvánná a lepárolt pálinka mennyiségét méri A nagyobb mennyiségben összegyűjtött, erjedő, rothadó bizony meglehetősen bűzös gyümölcsből időtlen időkig el­tartható ital készül. Ha a termé­szetben lennének ellentmondá­sok, akkor erre is mondhatnánk, hogy az ... Ahol azonban „ki­veszik a cefre lelkét”, azaz a gyakran éjjel-nappal tnűködő szeszfőzdében nem sok lehető­ség van a filozofálásra. A bánki főzde vezetőjétől, Turányi Istvánná tói először ar­ról érdeklődtünk, hogy honnan hozzák ide a cefrét.- Az egész környékről. A helybelieken kívül Romhány, Kétbodony, Kisecset, Szente, Borsosberény, Tolmács, Rét­ság, Pusztaberki, Ipolyvece, Pa­tak, Felsőpetény, Nőtincs főze­tői is megfordulnak nálam ...- Legjobb foglalkozás a szeszfőzdésé! Mindig hosszúra nyúlik a nyári szünet?- Ne gondolja! Idén még jú­liusban is dolgoztam, és szep­temberben már kezdeni kellett volna. Azért húzódott a nyitás október közepéig, mert éppen beteg voltam ...- Saját tulajdona a főzde?-Nem az enyém, a rétsági áfészé. Ha mégis a magaménak érzem, azért van, mert 18 esz­tendeje vezetem az „intézetet”!- Pénzben kell fizetni, vagy pálinkában is lehet?- Mindenkinek a saját cefréje után kell fizetnie, készpénzben!- Miből van önöknél az üst?-A bánki főzde a ’60-as években épült, így mi rézüstöt használunk. Saválló acélüst is létezik, de ilyenben nem sok he­lyen főzik a pálinkát.- Milyen gyümölcsöket pá­rolnak le?- Ami a környéken megte­rem, mindent feldolgozunk. Most éppen szilvát főzünk.-Néhány éve legendák ke- ringteg a borzagpálinka gyó­gyító hatásáról...-Természetesen mi is kifőz­zük a borzagcefrét, de előfor­dul, hogy évekig nem hoz senki. A szaga miatt különben a sze­zon végére szoktuk hagyni, ami meg a gyógyhatását illeti, nem tudok mit mondani... A szilvacefre tulajdonosa, Berkó István Rétságról érkezett.- Milyen edényben szokták érlelni a gyümölcsöt?- Kinek milyen van. Legjobb lenne a fa, de a műanyag se rossz. A fémhordót, a vasat azonban „megeszi” a cefre.-Hány fokos lesz a most le­párolt szilvapálinkája?- Ötvenegyig adhatja ki a főzde vezetője. Két-három év­vel ezelőtt az 55 fokos pálinkát még megkaphattuk, de azóta változtak a jogszabályok ... Faragó Zoltán Fotók: Rigó Tibor A rétsági Berkó István szilva­pálinkát tölt a kannába Külföldiek az otthonban FELSŐPETÉNY. A közel­múltban a községben járt a Bu­dapesti Amerikai Nemzetközi Iskola 47 diákja és öt pedagó­gusa. Egyidejűleg ennyi nemzet fiai talán még sosem jártak a községben, hiszen amerikai, ja­pán, koreai, indiai, francia és német gyerekek keresték fel ne­velőotthon lakóit. A vendégek apró ajándékokkal kedvesked­tek a felsőpetényieknek, és kós­tolót is hoztak nemzeti ételeik­ből. A nevelőotthon lakói még az idén viszonozák a látogatást. Falumunkában fejezik be a tornatermet? SZENDEHELY. A község­ben épülő tornaterem építési munkálatai jól haladnak. Az ön- kormányzat eddig 13,2 millió, a tornateremért alapítvány pedig több, mint 7,5 millió forintot for­dított a beruházásra. A közel­múltban a kivitelező, a műszaki ellenőr és a beruházó egyeztetést tartottak, és kölcsönös megegye­zés született a pénzügyi és a mű­szaki ütemezés módosításáról. Kiderült, hogy az összesen 34 milliós beruházás megvalósítá­sára az önkormányzatnak ele­gendő pénze nincs, így a befeje­zéshez a lakosság társadalmi munkájára is szükség van. A majd közösségi célokat is szol­gáló intézmény építésén néhány napja újra indult a munka. Másodszor is első ember Névjegy: Tóth Károly nézsai polgármester- Eltelt három nap a válasz­tások óta, lejárt az óvások be­nyújtásának határideje. Mivel semmiféle észrevétel nem ér­kezett, ezúttal véglegesnek te­kinthetjük az eredményt... - mondta Nézsa néhány nappal ezelőtt másodszor is megvá­lasztott, első számú embere.- A választópolgárok csak­nem fele eljött, és mivel es­küvő is volt aznap a faluban, rögtön az „igen” kimondása után a menyasszony is felke­reste a szavazóumát! A leadott 461 voks közül négy bizonyult érvénytelennek. Egyetlen saj­nálatos dolgot tapasztaltam: főleg az idősebbek szavaztak. A fiatalok és a középkorúak valahogy érdektelenebbek ...-Mik a terveim hátralévő hivatali időm néhány hónap­jára? Községünkben nemrégi­ben megkezdődött az ivóvízhá­lózat kiépítése. A befejezés ha- tárideje november 30-a, és remélem, hogy semmi gond nem lesz vele. Amilyen gyor­san csak lehet, szeretnénk táv- hívásos telefonközpontot is te­lepíttetni a faluba, bár ez való­színűleg több éves munka lesz. Az egyeztetések már meg is kezdődtek a Matáv Rt-vel.- Természetesen fontosak távlati terveink is. A Hősök te­rén - nem Pesten, hanem Né- zsán - van egy régi épület. Itt szeretnénk kialakítani a község egészségügyi központját. A házi orvos, a fogorvos, a vé­dőnő, a gyógyszertár kapna itt helyet, és épülne egy szolgálati lakás is. Az önkormányzati törvény előírja, hogy egy-két éven belül gondoskodnunk kell majd a nincstelen idős emberek elhelyezéséről. Ezért öregek otthonát is szeretnénk itt létrehozni.-A tervezőt már megtalál­tuk, Zsigmond László, buda­pesti építész személyében. Az állami fejlesztési intézet 50 százalék támogatást ad egész­ségügyi létesítményekre, és más pályázatokon is sikerrel szerepelhetünk. A kivitelezési munkákhoz célszerű lenne al­kalmazni néhány állástalant. A munkaügyi központ talán erre is adna támogatást, és ők min­den építési munkát elvégez­hetnének a faluban . . . —FZ— Mindszenty József, az utolsó hercegprímás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom