Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-04 / 257. szám

1993. november 4., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 AII. világháború áldozataira emlékeztek Fohász szóljon a hősökért HASZNOS. A Pásztóhoz tar­tozó városrészben a hét elején avatták fel ünnepélyes külsősé­gek közt a Sánta Kálmánná önkormányzati képviselő és a Volt Hadifoglyok Baráti Szö­vetsége anyagi támogatásával elkészült emlékművet, amellyel a település 25, a II. világhábo­rúban elpusztult polgárának (nevük az alábbiakban olvas­ható) állítottak emléket: Besze István, Csépe And­rás, Csépe István, Csépe Já­nos, Csépe József, Csépe Sán­dor, Csépe Sándor, Csépe Sándor, Illés Kálmán, Jaku- bovics István, Kanyó András, Kanyó István, Kanyó László, Kanyó Sándor, Póczos Sán­dor, Prezenszki István, Szabó András, Tóth János, Tóth Jó­zsef, Tóth Kálmán, Varga Fe­renc, Hochauser Ignác, Ho- chauser Ignácné, Hochauser László, Hochauser Sándor. Mint dr. Dobrovoczky Ist­ván polgármester ünnepi meg­emlékezésében mondotta: azok, akikre ezekben a pillanatokban emlékeznek, eddig is közöttük éltek, s ezután is közöttük ma­radnak. A fohász szóljon értük, akik nemcsak családjukért, ha­nem hazájukért is a legdrágáb­bat: életüket adták. (vt) A nagygyűlés végén vidáman és felszabadultan táncoltak a romák Herbst Kinga felvételei Rabszolgaságban éltek - Cigányklub lesz Pásztón Magyarnak mondják magukat Grafikusművész kiállítása CSÉCSE. Perényi Anna grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállí­tás az általános iskola galériájában a napokban. Képünkön Jaskó Bea, Barna Beáta, Dávid Anikó, Kovács Tímea, Varga Erika, Bárdos Zsuzsanna, Tóth Ágnes, Pécsi Karolina és Székely Judit 7-ikes diákok gyönyörködnek a műalkotásokban Fotó: Herbst A Pásztói Hírlap írta nyolcvanhárom éve A hetilap IV. évfolyamá­nak 43., 1910. október 23-án megjelent számában olvas­hattuk: „A vörös kakas pusz­tított az elmúlt héten váro­sunkban. Futó fűzként ter­jedt el a tűz híre. Áldozatul Lusztig Mór szobafestő háza esett. A kár jelentékeny, azonban biztosítás útján megtérül. Önkéntes tűzoltó­ságunk megakadályozta a tűz tovább terjedését. Hasznoshutai betyárok ál­lítottak be a minap Hoff­mann Antal pásztói hentes üzletébe és a tulajdonos fel­eségét inzultálták, sőt meg is ütötték. Végül a csendőrség tette kezét a heveskedö be­tyárokra. Lázas izgatottsággal várja Pásztó társadalma a távbe­szélő létesítését. Értesülé­sünk szerint november hó fo­lyamán adatik át a pásztói távbeszélő a forgalomnak. Túri János és társai, tari lakosok, folyó hó 15-én az esti órákban Sándor János tari lakos házához mentek, s az utcán forgópisztolyból több lövést tettek. Túri János az ablakon át a házba lőve Sándor Jánost a fején találta, és súlyosan megsebesítette. Az ügyészség megindította az eljárást”.- A rendszerváltásig rabszol­gaságban élt a közel egymilliós cigányság Magyarországon. A magyarság pedig azonos tőről fakadt velünk, akik mindig ma­gyarnak tartottuk magunkat - jelentette ki Dr. Náday Gyula, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének elnöke a hét végén Pásztón ren­dezett etnikai nagygyűlésen. - Nem véletlenül kereste Körösi Csorna Sándor a Himalája, azaz a magyar cigányság származási helye környékén a magyarság őshazáját - említette. Náday szerint az előző rend­szer egyik legborzasztóbb hi­bája volt, hogy a cigányság nem kapott lehetőséget a tehetségek kibontakoztatására: a cigány- gyerekeket származásuk miatt eleve gyógypedagógiai és kor­rekciós osztályokba rakták, amelyek elvégzése után csak segédmunkára voltak alkalma­sak. A fórumon a cigányok egy­mást biztatva kértek szót, hogy elmondják problémáikat: Sár­közi Béláné megköszönte, hogy építhettek maguknak lakást. Fi­zetik is az OTP-nek a kölcsönt. Szeretem a Pásztó déli végé­ben meghúzódó elhagyatott, pusztuló, öreg temetőt. Düle- dezö, málló sírköveivel, rajtuk a hajdan élt emberek, már-már kibetűzhetetlen neveivel. Egy le­tűnt kor, letünöben lévő jeleivel. A sírhantok lassacskán bele­vesznek az őket átfonó és körü­lölelő derékig érő fűbe, ahol alig hihető, hogy gyújtanak még valakiért gyertyát. Talán már az Dr. Náday Gyula szerint éveken át elnyomták a cigányságot-Annak idején nem volt pénze szüleimnek taníttatá­somra - mondta. — A gyereke­inket viszont jobb sorsra szán­tuk, mint ami nekünk jutott. Most mégis úgy tűnik, el kell mennünk lopni, hogy élhes­sünk, mert munkanélküliek va­gyunk. Mit csináljunk? Segítse­nek! Na, panaszkodjatok ti is! ­utódok is odaköltöztek apáik és nagyapáik mellé. Oda a néma, sokat megért, sokat látott fák alá. Igen, a korhadozó fákhoz, amelyek egyedül vigyázzák a mind kevesebb emberi kéz gon­doskodását őrző temetőt. Emiit, az egyik sírhant oldalában nádszálkarcsú, idős nénike ka- pálgatta a füvet, de odább már a pusztulás, pusztítás képe tó­szólt rá a hallgatóságra Sárkö­ziné, majd a jelenlévők megtap­solták azt a férfit, aki felvetette:- Adjanak könyveket, hogy a gyerekek fakultatív oktatás ke­retében megismerkedhessenek a cigányság történetével. Náday Gyula a hallottak kap­csán azt tanácsolta: hozzanak létre a pásztói cigányok egy alapítványt, amelyből támo­gatni lehet a szociálisan rászo­rulókat s azokat is, akik tovább szeretnének tanulni. Várhelyi András, Pásztó al­polgármestere szerint minden remény megvan, hogy kapjanak épületet, ahol képezhetik ma­gukat a cigány fiatalok. A fórum végeztével csinos cigánylány mondta el vélemé­nyét lapunknak: - Nem mertem felszólalni, de mindenkinek tudnia kell arról, hogy minde­nütt lenéznek bennünket. Már szórakozni sem járhatunk oda, ahová szeretnénk. Nem enged­nek be néhány helyre, mert ci­gányok vagyunk - sopánkodott Kolompár Katalin. -Hátat fordítanak a cigány fiataloknak az emberek. (vallus) szöntött ránk. Ledöntött, ketté­tört sírkövek állták az idő, s a magukat embereknek nevező va­lakik próbáját. Ki avagy kik voltak azok, akik így, a temető magára hagyatott­ságát kihasználva mutatták meg erejüket, s azt, hogy ők még fia­talok, s messze a halál? Pedig egyszer minden elmú­lik. A barbároknakis végük lesz. Kohári Csaba Barbárok az öreg temetőben Pásztó és környéke Adomány Svájcból # TAR. A település svájci test­vérközsége, Malleray lakóinak adományával megrakott ka­mion érkezett a faluba. A több százezer forint értékű külde­mény ruhaneműt és az óvoda, illetve iskola felszerelését ki­egészítő eszközöket tartalmaz. Segítséget kérnek • ERDŐKÜRT. Az önkor­mányzat a képviselő-testület többségének kezdeményezésére a lakosság segítségét kéri a ko­lostor kerítésének építéséhez. A polgároknak november 6-án, szombaton délelőtt 9.00 órától lesz lehetőségük a segítségre, s várják a jelentkezőket. Véradás # VANYARC. November 5-én, pénteken 14.00-18.00 óra között véradásra várják a hely­béli lakosságot a falu orvosi rendelőjében. Fedett buszmegálló • SZURDOKPÜSPÖKI. A Szabadság téren fedett, szép külsejű buszmegállót épített az önkormányzat megbízásából Krasznai Tibor helybéli ácsmes­ter. Ezzel régi óhajuk teljesült a környéken élőknek. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Vallus Tibor A usztria kis ország, de - minden bizonnyal még másban is - a lámpagyártásban eu­rópai nagyhatalom. Azzá teszi a tiroli Pill városában 1969-ben felépített Eglo Leuchten válla­lat. Ez a nemzetközi csoport ma már hétezerféle lámpatestet kí­nál, s leányvállalatai működnek Német-, Francia- és Olaszor­szágban, Svájcban, Csehor­szágban, Szlovákiában és legú­jabban Magyarországon. Kie­gyensúlyozott forgalmával né­met nyelvterületen a negyedik helyen áll. Idei tervezett for­galmuk - forintban kifejezve - 4,8 milliárd, s ennek hatvan százaléka exportból származik. Pár kilométerre a pilli koor­dináló és fejlesztő központtól - ahol természetesen gyártanak is -, Wiesingben található a Deco Licht vállalat. Itt Itáliából ho­zott csúcstechnikával munkál­ják meg a fémeket. Ennél is fon­tosabb azonban, hogy itt mutat­ják be azt a hétezerféle lámpát, melyet készítenek. A bemutató- terem 2700 négyzetmétere - stílszerűen - csupa ragyogás. Van itt mindenféle stílusirány­zat, a régitől, sőt archaikustól kezdve a legmodernebbig. A Deco egyébként - nevében is benne van - a dekoratív lám­pákra szakosodott. Elsősorban előkelő szállodáknak és pénzes magánrendelőknek szállít. Reviczki Sándor faüzemére alapozódik a pásztói lámpagyár Termelnek és árulnak Látogatóban az osztrák anyavállalatnál Ludwig Obwieser Ernst Hell- dorff üzletve­zető üzlettárs részletesen ki­fejtette az Eglo Lux Internati­onal (így is használják ne­vüket) filozó­fiáját és terme­lési módszeré­nek lényegét. Nagyon fon­tosnak tartják, hogy minden ízlést és igényt kielégítsenek, így hát dol­goznak fém­mel, fával, üveggel, mű­anyaggal. A megrendelése­ket számítógé­pen dolgozzák fel. Két nap alatt elkészítik az árut, amely a har­madik napon már el is hagyja a gyárat. Az üzletvezető elmondta, fontos számukra a terjeszkedés, hogy minél több külföldi piacon legyenek jelen; mégsem új im­perialisták, mert ahol árulnak, ott termelnek is. Céljuk a mun­kahelyteremtés. Magyarországon ugyanez történik. Nemrégiben létrehoz­tak Dunakesziben egy forgal­mazó központot az országon be­lüli munka összehangolására, mellé összeszerelő üzemet. Pásztón az idén felépítettek egy fa- és fémfeldolgozó gyárat, ahol már hetek óta készülnek a lámpák. Az ünnepélyes átadás azonban ma lesz. E három egy­ség kialakítására 980 millió fo­rintot költöttek. Ludwig Obwiesert, az Eglo alapítóját arról faggattam, miért éppen Pásztora esett a választá­suk. Nem titkolta, hogy ebben a véletlen is szerepet játszott, mert más magyarországi, sőt csehországi településen is szét­néztek. Miért mégis a Mátra nyugati kapuja vitte el a pál­mát? Abban része volt a pásztói önkormányzat gyorsaságának, amellyel építési területet jelölt ki, legfőképpen azonban Re­viczki Sándor asztalosnak. Az osztrákok egy közvetítő útján akadtak rá, s beszállítója lett a vállalatnak. Olyan jól dolgozott és olyan jó ötletei voltak, hogy a kapcsolat időtállónak bizonyult. A pásztói gyár Reviczki Sándor faüzemére alapozódik. Pásztón elvileg mindazt gyárthatják, amit a pilli anya­gyárban. Sulyok László Karácsonyra új otthonban Kissné Sik Ágota bízik a kísérlet sikerében BÉR. Lakóházat vásárolt a községben a budapesti Cseppkő Utcai Gyermekotthon a közel­múltban. A miértről szóljon Populás Péter, az intézmény igazgatója:- A gyermekvédelemben új formát alkalmazva természetes közegben, családias jellegű, az anyai-apai modellel nevelőszü­lői feladatokat ellátó, kiscsopor­tos nevelést szeretnénk megva­lósítani, az állami gondozott gyermekek egészségesebb szo­cializációja érdekében. Ilyen formában nagyobb az esély, hogy rendeződjenek a kisgyer­mekek gondjai, problémáik.- Öt-hat óvodás korú gyer­mek kerül ide, akiket a sajátom mellett úgy szeretnék nevelni, mintha ők is az enyémek lenné­nek - tudtuk meg Kissné Sik Ágotától, aki nevelőanyaként él majd Béren - A családban élés, a kert, az állatok közelsége, a nyugodt, falusi környezet a gyógyulás egyik formája lesz a nevelőotthoni gyermekek szá­mára. Remélem, hogy a falu la­kossága segít a beilleszkedés­ben. Ha a ház felújítása gyorsan befejeződik, a karácsonyt már szeretnénk itt tölteni. (vété) Populás Attila, a nevelőotthon igazgatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom