Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-04 / 257. szám

1993. november 4., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Lapunk az olvasókért Ingyenes jogsegélyszolgálat pénteken a sajtóházban Lapunk és kiadónk ingyenes jogsegélyszolgálata pénteken újra fogadja az érdeklődőket. Jogi panaszaikkal 9-12 között dr. Verebélyi Gyulához for­dulhatnak a sajtóház második emeletén. (Nógrád Megyei Hír­lap Szerkesztősége, Salgótarján, Erzsébet tér 6. Növekedett az időtartam Munkanélküliség megyénkben SALGÓTARJÁN. A munkaügyi központ adatai szerint szeptem­berben a munkanélküliek száma csökkent Nógrád megyében. Rendszerváltás a hőszolgáltatásban Dr. Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára vágta át a nemzetiszínű szalagot (középen) Detre Jenő, Salgótarján alpolgármesterének társaságában Fotó: Kun Király J. Az év első felében valamivel több mint egy százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma. Félév végére 23 ezer 215-en voltak, közülük 1248-an pályakezdők. A harmadik ne­gyedév végére alig történt vál­tozás az adatokban, a pályakez­dők száma viszont jóval megha­ladja a félév végi számot. A harmadik negyedév adatai szerint három hónap alatt első­sorban a pályakezdők bejelent­kezése határozta meg a munka­erőpiaci helyzet irányait. Szem­ben az előző havi csökkenéssel, júliusban 1300-zal emelkedett a nyilvántartott, közölük 900-zal a pályakezdő munkanélküliek száma. A fiatal pályakezdők tömeges bejelentkezése meg­változtatta a munkanélküliek összetételét. Júliusban a mun­kanélküliek között emelkedett a szakmunkások és szellemi fog­lalkozásúak aránya (37,34 il­letve 15,41 százalékra), vala­mint a 20 év alattiak részaránya (11,44 százalékra). A nemen­kénti összetételben kis mérték­ben emelkedett a nők aránya (39,92 százalékra). Augusztus-szeptemberben nagymértékben visszaesett a nyilvántartásba kerülők száma. Bár augusztusra újabb 150 pá­lyakezdő nem jutott álláshoz, az összlétszám 200-zal csökkent. Szeptemberben főként a szak­munkások elhelyezkedése miatt nem csak a munkanélküliek, de a pályakezdők száma is csök­kent (1100 illetve 200 fővel). A munkanélküliség átlagos időtartama a negyedévben 504-ről 526 napra emelkedett, mert a regisztráltak közel 80 százaléka hat hónapnál régeb­ben munkanélküli, és 20-ról 25 százalékra emelkedett a 720 napnál régebben nyilvántartás­ban állók aránya. SALGÓTARJÁN. Szerdán átadták a Tarjánhő Kft. új fűtő­művét Salgótarjánban. Az ava­tóünnepségen jelenlévőket dr. Zsély Ándrás polgármester kö­szöntötte, majd Detre Jenő al­polgármester idézte fel Salgó­tarján hőszolgáltatásának múlt­ját. A fűtőerőmű üzembe helye­zését úgy értékelte, hogy vég­bement a rendszerváltás Tarján hőszolgáltatásában. Kiiktatták a hőszolgáltatás rendszeréből a Mátrai Hőerőmű Rt.-t, s egy kézben összpontosul a meleg­víz-termelés és a -szolgáltatás. El kell ismerni, maga a mű európai színvonalú. Amint azt a szakemberektől megtudtuk, a kazánokat olyan olasz gyártmá­nyú égetőrendszerrel szerelték fel, amelyek automatikusan a kinti levegő hőmérsékletéhez igazítják a kimenő víz hőfokát. Csak annyi gáz ég el a négy, egyenként 8 megawatt teljesít­ményű gáz- és olajtüzelésű ka­zánban, amennyi szükséges, ebből következően nincs ener- giapocsékolás. A gáz elégési hatásfoka meghaladja a kilenc- venhárom százalékot, a környe­zetszennyezés elenyésző. Dr. Szűcs István, az Ipari- és Kereskedelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára avató be­szédében példa értékűnek ne­vezte a beruházást, mely három hónap alatt készült el. Jellemző a fűtőmű korszerűségére, hogy egységnyi energiát az országos átlagköltség feléért állít elő. A korábbiakhoz képest az éves megtakarítás elérheti a 76-78 millió forintot, tehát a 90 mil­liós ráfordítás tizennégy hónap alatt megtérül. így a fűtőművet üzemeltető Tarjánhő Kft.-nek lesz miből törleszteni a banki hiteleket. Beszéde után a helyet­tes államtitkár átadta rendelteté­sének a létesítményt. De mit profitál a lakosság a városi új fűtőműből? A kérdésre Detre Jenő alpolgármester azt válaszolta: 1995. októberéig nem emelik Salgótarjánban a hőszolgáltatási díjat. Reméljük, így is lesz! (kolaj) Traffipax • November 4-én csütörtökön 6-14 óra között Pásztó és Job­bágyi belterületén és a 21-es út mátraszőlősi elágazásánál lesz rendőrségi sebességellenőrzés. Szocialisták fórumai • RÉTSÁG/SALGÓTAR- JÁN. Orosz Sándor, az MSZP országos agrárügyvivője agrár­fórumon vesz részt november 4-én 17 órakor a rétsági pol­gármesteri hivatal tanácskozó- termében. Jánosi György, a párt alelnöke ugyanebben az idő­pontban lakossági fórumot tart a salgótarjáni Szekfű klubban. Fogászati hónap • BALASSAGYARMAT. Az egészségnevelési fogászati hó­nap megnyitóját a városi könyv­tárban rendezik. A november 20-ig tartó eseményt november 5-én, pénteken 14 órakor rajz­kiállítással nyitják meg, s kihir­detik az egészségnevelési pá­lyázateredményét is. Pető Nógrádban • PÁSZTÓ/NAGYBÁTONY. Pető Iván, az SZDSZ elnöke november 5-én Nógrád me­gyébe látogat. A délelőtt folya­mán pedagógusokkal találkozik Pásztón, majd a kora-délutáni órákban Béren tárgyal Dél-Nógrád polgármestereivel és jegyzőivel. A napot Nagybá- tonyban zárja, ahol előbb a szakmunkásképző intézetbe, majd a Metalcoop üzemébe lá­togat el, végül 18 órakor lakos­sági fórumon vesz részt a helyi művelődési házban. Véletlenül, vagy?! Miként illik, szerkesztősé­günk is meghívót kapott a vá­rosi fűtőmű 10 órakor kezdő­dött üzembe helyezésére és az állófogadásra. Elmentünk, de nem az utóbbi miatt, meg nem is azért, hogy az ilyenkor vál­tozatlanul dívó örömünneplé­sekre szerezzünk mosolycsek- ket.r Am rejtélyes körülmények között arról nem kaptunk érte­sítést, hogy előtte, 9 órától saj­tótájékoztatót tartanak, ennél­fogva nem is tudtunk azon részt venni. Véletlenül vagy késza­karva történt-e a mulasztás? Kollégák visszamondták: tá­vollétében alaposan leszedték a keresztvizet a Nógrád Me­gyei Hírlap munkatársáról, történetesen e sorok írójáról, mivel az olvasók véleményének is hangot adva bírálni meré­szelte a titokzatos, agyonhall­gatott beruházást. Elnézést, de ne várják, hogy megköszönjem ... (K.L.) Megalakult a Mikszáth Kálmán Társaság Az írói hagyaték szellemében SALGÓTARJÁN. Tegnap délután öt órakor tartotta rend­kívüli közgyűlését a Mikszáth Kálmán Társaság a Nógrádi Történeti Múzeumban. Megtár­gyalták és elfogadták az alap­szabályt, vezetőséget választot­tak, javaslatokat tettek a prog­ramokra és az együttlét külön­böző alkalmaira. A vezetőség az elhangzottak alapján készíti el a későbbiekben munkatervét. A társaság elnökének dr. Praznovszky Mihályt, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató­ját, titkárának dr. Kovács An­nát, a Nógrádi Történeti Mú­zeum irodalomtörténész-muze­ológusát, vezetőségi tagnak pe­dig dr. Németh János Istvánt, a salgótarjáni Mikszáth Kiadó igazgatóját, Repiczki Lászlóné Dr. Praznovszky Mihály horpácsi polgármestert és Pin­tér Nándor pásztói középisko­lai tanárt választották. A Mikszáth Kiadóhoz kötő­dően megalakult társaság az író hagyatékát vállaló szellemi kö­zösség. Olyan egyesület, amelynek működését a tagok hozzájárulásából és adomá­nyokból fedezik. Célja Mik­száth Kálmán írói örökségének ápolása, a mű és közönség kapcsolatának segítése, ösz­tönzése, azon mikszáthi elkép­zelés követése és érvényesítése, amely az irodalmi élet fejlődé­sében éleslátással ismerte föl a művek (írók), a kiadók (keres­kedők) és közönség összefüg­gésének gondolatát. A közgyűlést követően teg­nap bemutatták Fried István Márai Sándor titkai nyomá­ban című új könyvét, amelyet a Mikszáth Kiadó adott ki. (te) A kisebbség is lehet többségben (Folytatás az 1. oldalról) az emberek nem vállalják ki­sebbségi létüket. Egy példa: van település, ahol 650 német nem­zetiségű él az idegen nyelvű könyvtár felmérése szerint, de csak hárman vallották németnek magukat. Kiérdemelt jogok Amit még kiérdemeltek a ki­sebbségek: családi és utónevük anyanyelvnek megfelelő be­jegyzése; a közhivatalokban a kisebbség nyelvén is beszélő dolgozót kell alkalmazni, ha ezt a kisebbségi önkormányzat igényli. Ami a legfontosabb: a kisebbségi önkormányzat létre­hozása, méghozzá háromféle­képpen. Ha a képviselők több mint fele egy kisebbséghez tartozik, az önkormányzat kisebbséginek nyilváníthatja magát. Létrejöhet akkor is, ha a képviselők száma a testület 30 százalékát teszi ki. Több településen felvetődött, hozhatnak-e létre kisebbségi önkormányzatot a magyarok? Természetesen nem. A kisebb­ségi önkormányzatnak viszont kötelessége, hogy biztosítsa a magyarok jogait. Tévhit, hogy kettős közigazgatás jönne létre, mert a kisebbségi önkormány­zat nem láthat el államigazga­tási feladatokat. Nem lesz pol­gármestere, jegyzője és ható­sági igazgatási társulása. Lesz viszont tizenhárom féle orszá­gos kisebbségi önkormányzat. A törvény végrehajtási költsé­geit mindenkor az állami költ­ségvetésben meghatározott ösz- szeg támogatja. Védekező előadók A már említett döbbent hall­gatás után indulatos vita tanúi voltunk. Az előadók csak azt hajtogatták: nem ők a törvény- alkotók. Kiderült: ha többféle kisebb­ség él egy településen, mind­egyik létrehozhat települési ön- kormányzatot. Hogy ez még in­kább megosztja a települést? Majd elválik. A vagyonátadás­ról nem rendelkezik részlete­sebben a törvény, mint hogy az önkormányzat annyit köteles adni a kisebbségi önkormány­zatnak, amennyi a feladataihoz szükséges. Ez helyi alku és böl­csesség kérdése. Hogy ebből mi lesz? Az is elválik. A végrehaj­tás összes adminisztrációja ugyan a jegyzők nyakába sza­kad, de a közalkalmazotti tör­vény nem ismeri az ilyen irányú többletmunkát. Amíg ez meg nem oldódik, a jegyzők dupla munkát végeznek a fizetésükért.- Sikerült megalkotni az esz­tendő legrosszabb törvényét - állapította meg a következő hozzászóló, akinek a falujában a máris megalakult cigányszö­vetség azonnal irodát, telefont és telefaxot kért. Elhangzott: jó lenne, ha a kedvesnővért játszó törvényho­zók idejönnének, és felvállalnák a konfliktusokat. A hivatalban nem marad dolgozó. A polgár- mestereket és jegyzőket idegi alapon nyugdíjazzák majd... Versenyhelyzetben Azt is elmondták a meghívot­tak: ez a törvény beavatkozás az önkormányzat életébe. Aki bomlasztani akar, az majd a jogra hivatkozik. Felvetették: előtte kellett volna leülni, mert nem értenek egyet a törvénnyel. Erre az volt a válasz, hogy ép­pen a konzultációk miatt húzó­A csapos sportos és közbeszól A sör - méghozzá nem is akár­milyen - játszotta a főszerepet szerdán délelőtt Salgótarjánban, ahol a Komáromi Sörgyár Rt. helyi kirendeltségének új telep­helyét nyitották meg. Ámstel. A név ismerősen cseng a sörivók népes táborában - ám azzal a fajtájával, amit a komáromi cég vezetői és a ve­vőpartnerek most megkóstol­hattak, nemigen találkozhatott még a „hétköznapi” fogyasztó. Mert az Amstel Bock - bár ha­sonlít a hazánkban ismert Bak sörhöz - mégsem egészen olyan. Kicsit nehezebb az álta­lunk ismertnél, fogyasztását ki­fejezetten a hosszú, őszi-téli es­tékre ajánlják. Az Amstelt is előállító, amsz­terdami székhelyű Heineken cég általános vezérigazgató-he­lyettese, kereskedelmi és mar­keting igazgatója, Rik Bart de dott ilyen sokáig a törvény meghozatala. Hozzászólt olyan falu pol­gármestere is, ahol több cigány- szervezet van. Épület, infra­struktúra és pénz nem jár mindegyiknek - tudtuk meg. Versenyezniük kell egymással. Ezt a bejelentést megdöbbenés fogadta, és jóslások arról: mi lesz ebből? Az ütközések ellen- Számítva arra, hogy na­gyon komoly feszültségek adódnak a törvényből, kisebb­ségi szolgálatot állít fel a me­gyei önkormányzat a konflik­tusmegelőző és kezelő központ­tal együttműködve - jelentette be Korill Ferenc, a megyegyű­lés elnöke. Geskó Sándor, a központ munkatársa arra hívta fel a figyelmet: eddig csupán a lakosság egyes csoportjai tűztek össze egymással. Várhatóan az új helyzetben a kisebbségi és a települési ön- kormányzat, illetve a mögöttük álló népesség teszi ezt. Ezért társadalmi békéltető bizottsá­gokat hoznak létre. Feladatuk lenne, hogy az összetűzéseket legalábbis mederben tartanák, hogy azok lehetőleg ne a kocsma előtti bicskázásban tes­tesüljenek meg. Dudellai Jonge. A megnyitón tapasztal­hattuk: rajta egyáltalán nem lát­szik, hogy bármi kapcsolata lenne a sörrel.- Sok gondjuk akadt az új piac kiépítésénél?- Mivel a Komáromi Sörgyár nem állami vállalat volt, nem voltak nagy nehézségeink.- Milyennek tartja a ma­gyar sörfogyasztási kultúrát?- Tudjuk, hogy nagyon sokan nem rendelkeznek megfelelő anyagi háttérrel, de még így is érezhető, hogy inkább a nem­zetközi minőséget fogyasztják, kevésbé ártalmas mennyiség­ben. Ezt példázza az Amstel si­kere is. Ä holland és a magyar szokások hasonlóak. A 18 és 35 éves férfiak söröznek általában.- Mi egy sörgyáros karcsú­ságának titka?- Nagyon szeretem a sört, de sokat sportolok: teniszezem, jégkorogozom, és focizni is szoktam. A titok tehát a moz­gásban rejlik. Balázs József Ritka pillanatok egyike: maga a Heineken vezérigazgató-helyet­tese, Rick Bart de Jonge csapolja az Amstelt Kép: Rigó Kíváncsiskodó Nem vásárolják vissza a cigisdoboz ezüstpapírját Több olvasónk is kíván­csian tette fel a kérdést: való­ban átveszi-e az Egri Dohány­gyár a használt cigarettásdo­bozok béléseként szolgáló ezüstpapírt? Garamszegi Gá­bor, az Egri Dohánygyár vál­lalati kapcsolatok igazgatójá­tól a következőket tudtuk meg:- Sem a múltban, sem a jö; vőben nem megvalósítható meg az elképzelés. Mindez téves in­formáció, amelyet önöktől hal­lottam először. Igaz-e, hogy Mátranovákon a besenyőbérci bezárt külszíni bányát kft-nek adta el a pol­gármester 12 millió forintért úgy, hogy ott veszélyes hulla­dékot fognak tárolni. Ha a község tornaterme csak ilyen áron épülhet fel, akkor in­kább mondjon le a polgár- mester - vetette fel egy mát- ranováki olvasónk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom