Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-30 / 279. szám

1993. november 30., kedd MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Magyargéc a kistelepülések között nyilvántartott falucska, ahol korszerű modern iskolában tanul­hatnak a gyerekek. Jelenleg az első osztályba ti­zennégy nebuló jár, akik most sajátítják el az írás, olvasás és a számolás alapjait. Az apróságo­kat Yelki Róbertné vezeti be a tudományok bi­rodalmába. Felvételeink a matematikaóra pilla­natait rögzítették. -Rigó Tibor képriportja­Búcsú Csík Páltól tanára, 1961-től 1965-ig a Nógrád Megyei Tanács tanul­mányi felügyelője, 1965-től 1966-ig a salgótarjáni városi tanács osztályvezetője, 1966-tól 1976-ig tanácselnök­helyettese, 1976-tól 1987-ig a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, 1987-től 1991-ig a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola igazgatója. Mind a város közoktatásá­ban, mind pedig művé­szeti-szellemi életének alakítá­sában számos kitüntetéssel is elismert munkát végzett. A többi között kiemelkedő sze­repe volt abban, hogy Salgó­tarján a hatvanas és hetvenes években a szobrok városa lett. Emlékét azonban nemcsak a köztéri alkotások tucatjai őrzik Salgótarjánban, hanem minde­nekelőtt volt tanítványai, ta­nártársai, hiszen nemzedéke­ket nevelt a szépre és a jóra. A kortárs magyar művészet szá­mos kiemelkedő alakja is sze­mélyes barátját veszítette el Csík Pál személyében.-th Előadás Szécsényben Mezőgazdasági hiteligények A Nógrád Megyei Földműve­lésügyi Hivatal szervezésében előadás hangzik el november 30-án, kedden 17 órai kezdettel a művelődési és ifjúsági cent­rumban. Témája a mezőgazdasági tá­mogatási és hitelrendszerek, il­letve ezek igénylése. Az érdeklődők ezen kívül hasznos információkat kaphat­nak a fejlesztések támogatásá­ról, valamint az állástalanok vállalkozóvá válásának segíté­séről. Traffipax • November 30-án, kedden délután kettőtől este tíz óráig Szécsény bel- és külterületén, Endrefalva és Szalmatercs bel­területén valamint Karancsság külterületén fényképezi a gyorshajtókat a rendőrség. Ezüst minősítés • KAZÁR. A Bokréta Ha­gyományőrző Együttes Nép­dalköre Sándor Gyuláné vezeté­sével a szombati gyöngyöstar- jáni Népdalfesztiválon Orszá­gos Ezüst minősítést ért el. A szigorú szakmai zsűri külön is értékelte, hogy az együttes az idősek mellett sok fiatal taggal rendelkezik. A munkavállalók Megalázták a pedagógusokat? Csík Pál magyar-népműve­lés szakos középiskolai tanár, Salgótarján művészeti-szel­lemi életének évtizedeken át egyik meghatározó személyi­sége, november 29-én elhunyt. 1931. november 16-án szü­letett Átányban. Az ELTE Böl­csészettudományi Karán 1954-ben végzett, magyar sza­kon. Salgótarjánban 1954-től 1961-ig a Madách gimnázium Adventi fény A frissen esett hó eltompítja a hangokat és csillapítja az em­ber veleszületett fényéhségét. Sovány vigaszként hat a hosszú éjszakákat felváltó kurta nappa­lok egyhangú szürkeségére, a naphiányos állapot - a búsko­morság, fáradtságérzet, és a hiábavalóság érzetének — le­küzdésére. De Advent csendje elcsitítja a jókedvre derítő napsütés iránti mohó vágyat. A szoba mesterséges melege - bár soha nem gyújt örömtüzet a lelkek­ben - oldja a magány dermedt­ségét. A december fagyosságán átsegít az ünnepvárás csendje, az önmagunkban való elmélyü­lés tisztasága, a szeretetadás és annak vágya. Szikrát gyújt, erőt ad ahhoz, hogy elbírjuk a természettől való függőségünket, hogy szembe nézzünk január kihívá­sával és a jövő embert próbáló fénytelenségével. (m.j.) Járhatatlan utak a falvak belterületén A főközlekedési utak már fe­keték a megyében: a közúti igazgatóság tizenhat autója teg­nap az alsóbbrendű utakon dol­gozott. Az összekötő útakon sóztak, és ahol még tudtak, ekézték a letaposott havat. Az időjárás és a csúszós útvi­szonyok miatt ugyan megkét­szereződött az autóklubos „sárga angyalok” országúti se­gélyhívásainak száma, de ez hétfőn szünetelt. A salgótarjá­niak döntően a ház, illetve a ga­rázs előtt nem induló autók tu­lajdonosainak segítettek. A mentőket is elkerülték a szokásos téli balesetek. Ugyan­akkor a balassagyarmati állo­máson arról tájékoztattak, hogy késnek a kocsik, mert nagyon rosszak a mellékutak. A falvak belterületén lévő utak szinte járhatatlanok. Összevont rendezési terv HONT. A Nógrádterv Kft. készítette el Hont és Parassa- puszta összevont rendezési ter­vét. Kulturált parkolási lehető­séget teremtenek, zöldövezetet hoznak létre, új kereskedelmi egységek nyitják meg kapuikat, szélesítik az utat. A rendezési terv magába foglalja a MÁV fejlesztési elképzeléseit is. Hon­ion, a Parassapuszta felőli ré­szen szebb lesz az orvosi ren­delő, a plébánia és az iskola kö­zötti terület. Csík Pál sokat tett azért, hogy a város köztereit minél több szobor díszítse Velki Róberné tanárnő Dombi Verát szólította a táblához. A többi kis iskolás a füzetébe ír. Egyik a táskában kutat, mási­kuk feleletre jelentkezik. Sze- rémi Bálint és Rácz Béla Fiú és lány, füzet fölé hajolva. Az osztálytársak: Molnár Gyula és Rácz Éva. Mennyi is az az annyi? Vándornyik Anikó az uj- jain számol, Berki Tamás fejben. vették meg a Nógrádker Rt.-t Az Állami Vagyonügynök­ség igazgatótanácsa hétfőn megtárgyalta és döntött a Nőg- rád Kereskedelmi Rt. privatizá­ciójáról. Az 55,8 százalékban állami tulajdonban lévő részvé­nyek értékesítésére vonatkozó szerződést az ÁVÜ a részvény- társaság MRP szervező bizott­ságával fogja megkötni tekintet­tel arra, hogy a legelőnyösebb ajánlatot tette a társaság állami tulajdonú részvényeinek meg­vásárlására. Az eladási árfolyam a névér­ték 80 százaléka, amelyet a vevő készpénzzel, kárpótlási jeggyel és egzisztenciahitellel vállalt kifizetni. Azzal, hogy a társaság munkavállalói többségi tulajdonosok lesznek - ajánla­tukban is vállalták, hogy a munkahelyeket megtartják - ga­rancia arra, hogy a jövőben a cég hatékonyan fog működni. Az ÁVÜ igazgatótanácsának döntése azért is figyelmet ér­demel, mert Nógrádban köztu­dottan országosan legnagyobb a munkanélküliség, s így biztosí­tottá válik a dolgozók további foglalkoztatása. (SZ.L.A.) tál tartozik. A hitelkonszolidá­ció megítélésében döntést ho­zók úgy ítélték meg, hogy a hi­telszolgálati terhek mentesítése esetén, az átszervezendő rt. ké­Apróságok az aprófaluban Acélgyári esély - kormánytámogatással A gyár legfontosabb termelőüzeme a huzalmü. Munkában a többfokozatú dróthűzógépek. (Folytatás az 1. oldalról) osztrák BÉG konzorcium vált részben vagy egészben tulajdonossá). Az egyre romló pénz­ügyi és gaz­dálkodási fel­tételekből adódó kihívá­soknak az idén a vállalat öne­rőből már nem tudott megfe­lelni, ezért a Pénzügyminiszté­riumhoz, valamint az ipari tár­cához fordult segítségért. A kormány legutóbbi ülésén fog­lalkozott e kérdéssel, s kedvező döntést hozott. Termelhet a társaság Az időközben, 1993. június 30-án Salgótarjáni Acélárugyár Rt. néven átalakult vállalat fe­dezettel nem rendelkező fizetési kötelezettségeinek összege 1,2 milliárd forint. Az rt. legna­gyobb hitelezőjének, a Magyar Hitel Banknak 430 millió forint­pes a működés folytatására, és a többi hitelezővel szembeni adóssága is kezelhetővé válik. A kormány döntése értelmé­ben a Pénzügyminisztérium ál­lamkötvényből megvásárolja az Acélárugyár Rt. 430 millió fo­rintos hitelállományát a Magyar Hitel Banktól 90 százalékos ár­folyamon. Az Állami Vagyo­nügynökség az adósságot meg­veszi a Pénzügyminisztériumtól úgy, hogy az rt. privatizációjá­ból befolyó összegből fizet majd a költségvetésnek. Az Állami Vagyonügynök­ség, az rt. részére - termelésé­nek folytatása és pénzügyi helyzetének stabilizálása érde­kében - 200 millió forint hitel felvételéhez garanciát vállal, és kezdeményezi az rt. egyéb köz­tartozásainak átütemezését. (A 200 millió forintos hitelből túl­nyomórészt a huzalmű-gyár- részleg alapanyagbeszerzési gondjait kívánják enyhíteni. Az itt gyártott termékeknél a foko­zódó kereslet kielégítését az alapanyaghiány akadályozza.) Üzlet 1996-ig Az rt. további működéséhez üzleti terv készül: ez 1996-ig határozza meg a tennivalókat a pénzügyi és gazdasági helyzet stabilizálása, a nyereséges gaz­dálkodás érdekében. Emellett megszabják a termelőüzemek privatizációjával kapcsolatos feladatokat és a szükségletek szerinti létszámot. A volt SKÜ lehetőséget kap­hatna, mellyel remélhetőleg élni tud. Ezáltal megmarad mintegy 1200 munkahely, s nem romlik a megye magas munkanélküli­ségi mutatója. Lantos Sándor (Folytatás az 1. oldalról) pénzhiányban szenvedő intéz­mények számtalan hibát követ­tek el. Ezt alátámasztották egy revizori jelentéssel is, mely a különböző tanintézetekben kifi­zetett kisebb összegű jutalmak, többletbérek és indokolatlan ja­vítási, karbantartási költségek kifizetésében látta a hiány okát. Költségvetési lyuk — elmaradt bevétel Az ellenzéki oldal más meg­világításba helyezte a dolgot: úgy tartotta, a városban az okta­tást megnyomorították azáltal, hogy 25,2 millió forinttal keve­sebbet áldoztak e célra, mint amennyi kellett volna. így nem tartották csodának, hogy több iskolában már a december 3-án ésedékes bérkifizetést sem tud­ják garantálni a pedagógusok­nak. Azt sem tartották csodá­nak, hogy az intézményvezetők által beterjesztett többlettámo­gatási igény úgy került a testület elé, hogy az vitára szinte alkal­matlan. Ismét előjött a város anyagi helyzetére való hivatkozás, ám a kulturális bizottság vezetője, Gusztos István felvetette: nem a kétezer, illetve az ötezer forin­tos nagyságrendű jutalmak vi­szik Salgótarján költségvetését a sírba, amikor tudomása sze­rint egyes helyeken százezres nagyságrendű prémiumokra te­lik. Hozzátette: ha a város elma­radt bevételek után kutat, akkor talán bizonyos betéti társaság elmaradt befizetéseiből betöm­hetné a költségvetésen tátongó lyukak némelyikét. Talán példa nélkül álló, hogy az első napirendre 12 óra 39 perckor tettek pontot, méghozzá igen sajátságos módon. Először arról szavaztak, hogy terhelje-e felelősség a polgár- mestert és a jegyzőt a napirend előkészítetlensége miatt. Ezt le­szavazták. Hiábavaló volt a vita Majd a támogatásról voksol­tak, méghozzá név szerint. Az összesítés után kiderült: hiába töltötte idejét valamennyi érin­tett intézményvezető, hiába vi­tázott a testület órákon át csak erről, az összeget nem szavaz­ták meg. Mind az intézményve­zetők, mind a képviselők egy része úgy vélekedett, hogy ez­zel a cirkuszi mutatvánnyal megalázták a pedagógusokat. A polgármester önmaga, s a jegyző nevében mindezt kikérte magának. Balázs J. A pataki szövetkezetből jelentjük Jótékony hótakaró védi a fagytól a pataki Mezőgazdasági Szövetkezet őszi vetését, a 335 hektár őszi búzát, a 108 hektár tricatellát és a 36 hektár rozsot. A jobb terméshozam érdekében 276 hektáron elvégezték a vető­szántást. Az előkészített magá­gyak egy részébe fémzárolt, a többibe saját előállítású vető­mag került. Az állami támoga­tást megkapta a szövetkezet, de az őszi szántásra, vetésre azon­ban hitelt vett fel. Kíváncsiskodó Mikor viszik el a leveleket? Salgótarjáni olvasónk arra szeretne választ kapni, milyen időközönként ürítik az Acél­gyári út 55/a számú ház falán lévő postaládát? Sem a napot, sem az órát nem jelölték meg rajta.- Megnyugtató választ kap­tunk a salgótarjáni főposta ille­tékesétől: intézkednek amiatt, hogy jól olvasható legyen a küldemények elszállításának ideje. Ami így történik: hétköz­nap 14 és 15 óra, szombaton 11 és 12 óra között ürítik a posta­ládát. Mennyi időn belül kell kéz­besíteni a pénzesutalványo­kat? - kérdezi egy munkanél­küli olvasónk, akinek a kö­vetkező a problémája: min­den hónap 10-én postázza a munkaügyi központ a pénzt, ami csak 10-15 nap alatt érke­zik meg a Rákóczi-bányate- lepi postára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom