Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-29 / 278. szám

1993. november 29., hétfő SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP SALGÓTARJÁN. Meglehe­tősen hosszú szünet után hétfőn reggel nyolc órától ismét nyil­vános ülést tart a város önkor­mányzati képviselő-testülete. A városatyákra váró feladat igen nagy: nem kevesebb, mint huszonhét napirendi pontot kí­vánnak tárgyalni. A képviselők többek között tájékoztatást kapnak a parkolók helyzetéről, kihasználtságáról és a várakozási lehetőségekről, továbbá a város környezetvé­delmi elképzeléseiről. A legparázsabb vita aligha­nem az 1994. évi költségvetési koncepció körül zajlik majd, hi­szen január elsejétől a lakos­ságra kommunális adó kivetését tervezik, az önkormányzati bér­lakások lakbéreit pedig .(igaz, „csak” júliustól) 450 százalék­kal kívánják emelni, ha a pol­gármester előterjesztését a tes­tület szentesíti. Balázs J. Jó példa Sóshartyánban Rendhagyó összejövetelt szervezett a helyi önkormány­zat: a Sóshartyáni Települési Cigányok Egyesülete, a Roma Érdekvédelmi Egyesület tagjait, valamint az egyesületbe nem tartozó cigányokat egy asztal­hoz összehozta a Belügyminisz­térium, valamint a Köztársasági Megbízott Területi Hivatala il­letékesével, hogy közösen vi­tassák meg: hogyan kell értel­mezni a kisebbségi törvényt. A minisztériumot Kozák Ist­vánná dr., a KMB hivatalát dr. Tóth János, a szervezeteket és a szervezeten kívülieket 6-6 fő képviselte. A szervezők a találkozóval annak kívánták elejét venni, hogy a hivatalos szervek, és a törvény érintettjei között a ké­sőbbiekben vita keletkezzen az eltérő értelmezés miatt. Összkomfortos kohósalak ZABAR. Tél van, így min­den lehetséges. Az is, hogy mire ezt az írást olvassák, addigra megint vastag hólepel fedi be a tájat. Legutóbbi havas látogatá­sunkkor meglepődtünk: falun kívül négy kerékkel korcsolyáz­tunk, de a település belterületén salak fedte az utat. Mint kiderült, Ózdról „im­portálták”. E granulált kohósa­lakkal - amiből 400 tonnányit vásároltak - nyáron a sártalaní- tást oldották meg. Most viszont a jégtelenítésnél vették hasznát. Színkeverés helyben Evilági bajokkal minek a holtakat zaklatni? Megszámozzák az urnákat A gyász szomorú hang az ér­zékenység húrjain. Általa ki­szolgáltatottabbá, elesettebbé, válik az ember. A salgótarjáni F. Jánosné zaklatottan meséli, hogy tavaly decemberben elhunyt édesapja még az urnahely megváltásától is megkímélte a családot. Ők jó ideig mindössze annyit tudtak, van egy hely, ahol majd végső nyugalomra he­lyezhetik. A szomorú ese­mény után csak­nem egy évre azonban kiderült: egy asszony még a nyolcvanas években meg­vette és ragasz-k kodik ahhoz a helyhez, ahová F.-né édesapját temették. Az ügyben il­letékes Rex-Hu- mánum Temet­kezési Ügynök­ség ügyvezető igazgatójától, dr. Péteri Lászlóné- tól további felvilágosítást kap­tunk az esetről.- Az ilyenkor szükséges formaságok intézése rendben ment: a hozzátartozók kezében volt a nyugta, rajta az urnahely megjelölése. Tehát volt mód és lehetőség, hogy előzőleg meg­keressék a megváltott helyet. Ezt mindig a hozzátartozóknak kell megtenniük, s tudom, - hi­szen ismerem a családot - F.-ék nem mulasztottak. Én is nagyon sajnálom, hogy aztán a szertar­táson mégsem azt a sírhelyet mutatták meg, amelyiket kellett volna. De nyugodt szívvel mondhatom: nem mi tévedtünk. Mégis kellemetlenül érint a do­log, mivel azt vallom, - s a kol­légáimat is erre tanítom - min­Kegyeletsértés-e, ha valamelyik urnát új helyre kell helyezni? denhol tévedhetünk, de egy te­metésnél soha! Az ügynökség és a temető­gondnokság szeretné, ha F.J-né nem ellenezné az áthelyezést.- Szegény apámnak az volt a kívánsága, hogy egyházi teme­tése legyen. Szerettük volna, ha békében nyugodhat... Én úgy érzem, kegyeletsértés megboly­gatni az urnát - mondja ki F. Jánosné, ami a szívét nyomja. A Rex-Humánum dolgozói szerint nincs szó kegyeletsértés­ről, hiszen egy áthelyezés - például a családtagok elköltö­zése miatt - nem szokatlan mű­velet. Másrészt ezúttal is eleget tesznek az érintettek minden kí­vánságának, pap jelenlétében, díjmentesen vállalják a tenniva­lókat. F-éket idő­ben értesítik az eseményről. A fentiek kap­csán az is felme­rült, ki segíti a gyásztól megtört embereket eliga­zodni a temető­ben, a számozat­lan urnafülkék labirintusában? Az ügynökség és a temetői gond­nokság rendelke­zik a pontos lei­rattal, „térkép­pel”, s aki hozzá­juk fordul, annak szívesen segíte­nek. A sírhelyvál- tás ügyintézőjét is megkereshetik, akit azonban már nem a könnyeb­ben megközelít­hető központi temetőben, hanem az újban ér­hetnek el. Az urnák kezelőjénél, a vá­rosgazdálkodási vállalatnál tudnak az F. család problémájá­ról, s nem vitatják, hogy indo­kolt az üres fülkék számozása. Tóthné Katona Dóra ígérte, hogy eleget tesznek ennek. Megjegyezte: mivel eddig nem volt ilyen gond, nem gondolták, hogy ez fontos lehet. (Mihalik J.) November elején nyitotta meg üzletét Salgótarjánban a Standox boltja, ahol különféle autófestékeket és fényező anyagokat kínál­nak a vásárlóknak. A mikrofilmes berendezés segítségével a Standox-festékek színkeverését a helyszínen meg tudják csinálni. Képünkön Gombos László üzletvezető Kuris Ferenc vásárlónak kínálja a festéket. Rigó Tibor felvétele Átvállalt hitel SALGÓTARJÁN. Jóvá­hagyta az Állami Vagyonügy­nökség igazgató tanácsa, az elé terjesztett öblösüveggyári adóskonszolidációt célzó, a Gazdasági Kabinet részére ké­szített előterjesztést. Az Rt.-nek a Budapest Bank Rt.-vei szem­ben fennálló hiteltartozását a Pénzügyminisztérium 100 %-os árfolyamon kifizeti, államköt­vény kibocsátásával. Az ÁVÜ a tárgybani adósságot 1 százalé­kos árfolyamon megvásárolja, és az államkötvényből eredő ki­fizetések fedezetét a részvény- társaság privatizációjából befo­lyó összegből fizeti a Pénzügy­minisztériumnak. Eleteket ment és egészségre nevel Amikor valamilyen nagy baj ér minket, egyetlen segítségünk van: mentőt kell hívnunk, s rá­bízni magunkat azokra, akik a névtelenség homályába burko­lózva teszik a dolgukat: életeket mentenek. Nem éppen a legbe­szédesebb emberek közé tartoz­nak, ha szeretnénk megismerni őket. Német Gábor a salgótar­jáni mentőállomás mentőszaká­polója.- Eleve mentős szeretett volna lenni?-Ez egy érdekes dolog. Az egészségügyi iskolában körül­belül másodikos lehettem, ami­kor elhatároztam, ha nem sike­rül továbbtanulni, mentős le­szek. így is lett, az érettségi után 1986-ban jöttem ide, itt maradtam és nem bántam meg döntésemet, hiszen végül innen is továbbtanulhattam. Másodé­ves hallgató vagyok a mentő- tiszti főiskolán.- Mennyire „kapós” ez a pálya?- Hárman voltunk fiúk az osztályban, de egyedül én jöt­tem ide. Hölgy, mint orvos, vagy mentőtiszt nagyon kevés van a mentőautókban.- Hol helyezkedik el az egészségügyi hierarchiában ez a szakterület? Német Gábor mentős szaká­poló: Vállalkozó is lettem- Nem tudom, jó kifejezés-e, de az egészségügyi középkáder szintjén. A kórházi szakápoló­nak vagy a rendelői szakasszisz­tensnek megfelelő a mi képesí­tésünk. Igaz, mi más, sokszor ridegebb körülmények között dolgozunk, különböző helyszí­neken és eseteknél, legyen az belgyógyászati, baleseti, szülé­szeti, vagy szemészeti eredetű.- Meddig tart egy napi szolgálat?- Változó. Reggel héttől este hétig, vagy fordítva. Általában havonta egy hétig vagyok be­osztva rohamkocsira, vagy esetkocsira. Ott reggel héttől este hétig vagyok minden nap, a többi napokon a kilenc futó ko­csin teljesen más időbeosztá­sokban dolgozunk.- Mire megy a szabad idő?- Abból nem sok van a munka és a tanulás mellett. De természetesen első a család: fele- ségemmel a második gyermekünket várjuk, van egy egyéves kisfiúnk.- Lakásuk van már?-Családi házunk van, ami hatalmas anyagi teher, így vál­lalkozásba is fogtunk. A csa­láddal és az egyik barátommal megnyitottuk a Fitti testkultúra szalont az új MHSZ épületében. Megpróbáljuk az embereket egészségesebbé tenni, mert a többség nagyon el van tu- nyulva. Olyan ember még nem nagyon akadt, aki bérletet vett és azt visszaadta volna.-A hölgyek, vagy az urak jelentkeznek többen?-Koedukált társaság, a höl­gyek általában szoláriumpár­tiak, az urak több mindent ki­próbálnak. Vannak, akik haj­landók tenni valamit egészsé­gük megőrzése érdekében. Balázs J. Salgótarjáni humor, 1993 A pokolban nagy üstök­ben főnek az odajutottak. Minden üstöt egy-egy ördög vigyázza, s ha valaki kiemeli a fejét, visszanyomja. Egy üst mellett nem áll senki. Lucifer megfeddi az ügyele­tes ördögöt:- Kik azok ott?- Különböző pártállású önkormányzati képviselők egy Salgótarján nevezetű városból.- Miért nem vigyázol rá­juk?- Minek? Amint az egyik kidugja a fejét, a másik rög­tön visszahúzza... * Két csontváz beszélget a tarjáni vásárcsarnokban:- A kolléga mikor halt meg?-Most, áremeléskor. És ön?- De kérem! Én még élek! Örömteli terhek ETES. A Dobroda-menti ön- kormányzatok társulásához tar­tozó települések a közelmúltban tartott ülésükön úgy döntöttek: felmérést végeznek a lakosság körében, kik szeretnék laká­sukba bevezetni a gázt. Etesen a napokban adják ki a felmérő la­pokat. Igenlő válasz esetén csa­ládonként mintegy 50 ezer fo­rintos hozzájárulással lenne megoldható a gázprogram. A vízvezeték már megépült a faluban - és az 1994. évi kon­cepcióban a szennyvízelvezetés megoldásának terve is szerepel, amennyiben az állam jelentő­sebb mértékben támogatja a be­ruházást. Az etesiek értelmes célokért hajlandóak anyagi áldozatokra, a vízre sokan hitelt vettek fel, de fizettek. S várhatóan így lenne ez a gáz és a szennyvíz esetében is. A modernizáció mindenek előtt! Mi jut eszébe... Salgótarján és környéke Vadkárok • KARANCSKESZI. A vad­disznók, szarvasok garázdálko­dásának „köszönhetően” a tele­pülésen kilenc családnak kellett különböző összegeket kiutalni vadkár címén. Legtöbbször a Szőlő útiaknál vendégeskedtek az állatok. Mikulás-bál • KARANCSALJA. Vacsorá­val és zenés műsorral egybekö­tött Mikulás-bált rendez az is­kola szülői munkaközössége december 4-ikén, szombaton a helyi iskolásoknak. A község­házán tartandó bál bevételével a munkaközösség anyagi helyze­tén kívánnak javítani. Dupla ünnep • ZABAR. A hét végén két ünnepségnek ad otthont a helyi művelődési ház: pénteken 16 órától a gyermekeknek Miku­lás-estet rendeznek, szombaton 13 órától pedig az öregek nap­jának tiszteletére lesz ünnepség. Könyv ajándékkal • SZILASPOGONY. (Szi- las)Pogony története címmel je­lent meg kiadvány a napokban a településről. írója Szomszéd András, a Nógrád Megyei Le­véltár fő- levéltárosa. A pol­gármesteri hivatalban a könyv vásárlói ajándékként képeslapot kapnak, melyen a templom, az iskola és néhány régi épület lát­ható. Legyen világosság • SÓSHARTYÁN. Korszerű­sítik a közvilágítást az Émász szakemberei. A Liget, a Kos­suth, a Dankó, a Béke, az Attila és a Jókai úton végzett munka .ellenértéke 902 ezer forint. Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Balázs József A pénztelenségről?- A szegénység. Sajnos, volt már benne részem. Ez bizony előfordul, amikor fizetéstől fi­zetésig él az ember. Arra is volt példa, hogy el kellett halasztani vásárlásokat, mert nem volt elég a pénzünk. (Gregor Ist­vánná)- Az igen alacsony szintű szegénység, ami már a nyo­mort kezdi közelíteni. Az a szint, ahol már a kenyérgondok jönnek elő. Az átalakulással kivált egy vékony réteg, elin­dult felfelé. Egy másik kisebb csoport tagadhatatlanul közelít a nyomorszinthez, de az úgy­nevezett középréteg, ahová én is tartozom, szintén lefelé csú­szik. (Veres Tibor)- A munkanélküliség, ami sajnos időszerű. A nehéz kö­rülmények, a többgyermekes családok. (Zsébely Péterné)- Bizonyos értelemben én is benne vagyok. Vettünk egy la­kást, aminek 14 ezer forintos a havi törlésztőrésze rezsi nélkül, nem kellemes érzés. (Szabóné Kővári Edit)- Nem tudunk vásárolni. Szeremének jól élni az embe­rek, csak nincs már miből. Már nem egy kiló narancsot ve­szünk, hanem felet. Halottak napja előtt nem húsz szál kri­zantémot vettünk, mint régeb­ben, hanem ötöt. Egyet-egyet tettünk azokra a sírokra, ame­lyekre régebben egy csokrot szoktunk. De gondolhatunk nagyobb beruházásokra is. Amikor fiatalabb voltam, egy havi fizetésből tudtunk venni egy gáztűzhelyet palackkal együtt. Összesen került hatezer forintba. A mai 45 ezer forinto­sokra legalább fél évig kell spórolni. Persze, van aki ma is jól él, de az nem az átlagember. (Balázs Zoltánná)- A kisnyugdíjasok. (Nagy Gézáné) (d. i.) Ma tárgyal a képviselő-testület Lakbéremelés: 450 százalék?

Next

/
Oldalképek
Tartalom