Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-27-28 / 277. szám
6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1993. november 27-28., szombat-vasárnap Az ÁVÜ hétfőn dönt A Nógrád Kereskedelmi Rt. privatizációjáról A salgótarjáni Lakberendezési Áruház jövője szempontjából sem közömbös a döntés A Nógrád megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat még. 1991-ben átalakult Nógrád Kereskedelmi Részvénytársasággá. A cégnek több egysége volt, de az 1990. évi 74-es törvény - az előprivatizációs törvény - végrehajtása során a tíz főnél kevesebb létszámot foglalkoztató üzletek értékesítését az rt. még 1992-ben befejezte. Ez év augusztus 5-én jelent meg három országos napilapban, megyénk napilapjában is, az ÁVÜ pályázati felhívása, amely megvételre kínálja fel az rt.-ben meglévő állami tulajdoni hányadot.-Hol tart ma a Nógrád Kereskedelmi Rt. privatizációja? — kérdeztük Budapesten az ÁVÜ Kereskedelmi Privatizációs Igazgatóságán Tihanyi Gabriella tanácsost.- Az rt.-ben meglévő 55,8 százalékos állami tulajdoni hányad, amely 209,1 millió forint névértékű részvényt jelent, került nyilvános egyfordulós pályázaton meghirdetésre. A kereskedelmi privatizációs bizottság november 15-én már megtárgyalta a pályázatra vonatkozó előterjesztést. Ezen a szakmai fórumon a különböző minisztériumok, az érdekképviseleti szervek és az ÁVÜ képviselői vettek részt. A múlt hét csütörtökön volt egy újabb ülés, ahol az ÁVÜ vezetői döntöttek arról, hogy az ÁVÜ igazgatótanácsa november 29-én, hétfőn tárgyalja a pályázat lezárása és az eredményre vonatkozó előterjesztést. Ekkor lesz a végső döntés.- Szeretném elmondani, hogy a pályázati kiírás lehetővé tette nemcsak az állami tulajdonú részvénypakett megvásárlását, az arra történő ajánlat- tételt, hanem a társaság valamennyi üzletének, boltjának megvásárlására is ajánlatot lehetett tenni. Tehát a részegységekre is. A részvénycsomag értékesítésére vonatkozóan az ÁVÜ igazgatótanácsa hozza meg a döntést. Amennyiben úgy dönt az igazgatótanács, hogy nem a részvénypakett kerül értékesítésre, hanem az ajánlatok alapján valamelyik üzlet, telephely, arról viszont nem az ÁVÜ, hanem a társaság közgyűlése dönt majd, ahol természetesen, mint főrészvényes, az ÁVÜ is jelen lesz - mondta lapunknak Tihanyi Gabriella az ÁVÜ tanácsosa. (SZ. L. A.) Szombaton Nagyszombatban A Szűz Mária-festmény a nagyszombati Szent Miklós székesegyházban Többórás út után érkezett meg a csoport Mi atyánk, ki vagy a Mennyekben Sötétben indultak, sötétben érkeztek a balassagyarmati hívők a múlt szombaton. A szlovákiai Nagyszombatra utaztak ötvenen a Nógrád megyei városból, hogy meghallgassák a magyar nyelvű misét az egykoron magyar Szent Miklós székesegyházban. A hagyomány szerint csodatévő Szűz Máriához járultak a hideg novemberi napon. A hagyomány úgy tarta, hogy könnyek jelentek meg a templom falán lévő Szűz Má- ria-képen. Majd amikor pestisjárvány tört ki a városban, kivitték az utcákra a köny- nyező képet, és a járvány megszűnt. Azóta is hálát adnak és könyörögnek Máriának. A magyarok minden évben egyszer magyarul is. Mikuska István képriportja Tóth Domonkos nagyszombati segédpüspök misézett Van, amikor már csak az imakönyv segít A magyarok Himnuszát énekelték a mise végén „Ne csak követeljenek, adjanak is!” - Lobbizni nem csak pénzért lehet - Visszafejlődik a nógrádi vasúthálózat? Maholnap újra szekéren, nem vonaton utazunk Ismét sztrájkoltak a vasutasok. Míg emiatt a MÁV jelentős árbevételtől esett el, addig a tétlenségre kényszerített utasok egy része a sztrájkolókkal szimpatizálva csendesen múlatta a várakozás két óráját. Mások hangosan, magukból kikelve hozták utastársaik tudomására véleményüket: a „süsü vasutasok” inkább arra figyelnének, hogy a személyszállító vonatok pontosan, tisztán, télen fütött, nyáron hűtött kocsikkal közlekedjenek. Az esti utazás biztonságáról már nem is beszélve. Mindezek után lenne csak joguk sztrájkolni. Sokaknak az egyetlen közlekedési forma a vasút Kép: Gyurkó Utaztak már személyvonaton Salgótarjánból Hatvanba? És sebesnek nevezett vonaton szintén é két állomás között? (A vasárnap délutánival is?) És Hatvanból Budapestre? És nyugat-európai vonalon? Akik mindegyik kérdésre igennel fe leltek, azoknak nem kell magyarázni a különbséget. Ekhós szekér és heringesdoboz Aki az első kérdést kivéve minden másra nemmel válaszolt, azoknak annyit mondhatok: Salgótarjánból Hatvanig annyit tesz vonatozni - összehasonlítva a Hatvan-Budapest vonallal -, mintha négy magyar ökör húzta ekhós szekéren próbálnánk üldözőbe venni egy hatlovas hintót (A vasárnap délutáni sebes any- nyiban más, hogy akkor az ekhós szekér helyébe zsúfolásig megrakott heringesdobozt kell képzelni). A fejlett vasúti kultúrával rendelkező francia SNCF-fel összevetve pedig olyan, mintha szekerünket valamelyik Mercedes kamionnal állítanánk sorompóba. Aki nem tudná: Salgótarjánból a harminc kilométerre levő Pásztora majd’ egy óra alatt ér a személyvonat. A „sebes” ugyanezt a távot rekordidő, negyven perc alatt futja. Mindezek az adatok nem véglegesek, mivel a gyakran (téli időszakban még gyakrabban) előforduló 10-15 perces késések még inkább borzolják az utazóközönség kedélyeit. A mai jegyárak mellett ez nem kis bátorságra vall. Egyes laikusok az utazási menetidő rövidítését a megállóhelyek számának csökkentésében, míg mások az átlagsebesség növelésében látják. A vélemény szabad De mit szólnak mindehhez a vasutasok? Amikor egyikük véleményét kérjük, azt mondja: szerezzünk hivatalos papírt a főhatóságtól, hogy engedélyezték számára a nyilatkozatot. Másik vasutas erre megjegyzi: ha írásba is adják a véleménynyilvánítás szabadságát számukra, jutalmazáskor figyelembe veszik majd ki, mit mondott. A MÁV Budapesti Üzletigazgatóságán Budán Lajos forgalmi osztályvezető-helyettes ez ügyben a következőket mondja:-Nincs szükség semmilyen engedélyre. Nem hinném, hogy szolgálati titkokat akar feszegetni. Minden másban dolgozóinknak szuverén joga beszélni. Megoldás: majd Először a Salgótarján-Hat- van vasútvonal egyik legavatottabb szakértőjét, Tóth Ernőt, a MÁV Budapesti Üzletigazgatósága személyszállítási osztályának csoportvezetőjét kérdezzük. A szakember tíz évig szolgált Salgótarjánban, majd hat évig volt Pásztón állomásfőnök. Bár munkája idestova 18 éve Budapesthez köti, családi kapcsolatai révén gyakran utazik Pásztora. Vonaton.- A vasárnap délutáni sebesvonatot óvatosan elkerüljük, amikor Pásztón járunk. Október 23-dika óta egyébként hétvégeken két-két kisegítő kocsi beállításával próbálunk enyhíteni a zsúfoltságon. Tudom, nem rózsás a helyzet ezen a vonalon, amely egyébként a szívem csücske. Ahogy tudok, segítek. Itt a nyakunkon a téli időszak, már előre félek. Átlagban harminc éves a kocsipark, a mozdonyokról nem is beszélve. Amikor január 1-ével átvettük a vonalat a Miskolci Igazgatóságtól, a kilenc M40-es dízelből csupán egy volt alkalmas a téli fűtésre. Cipeljük a fűtőkocsikat, s ez óriási energiaveszteséggel jár. A pálya is kriminális. Enyhe kifejezés, hogy elhasználódott. .. Az új menetrenddel talán tudunk valamennyit javítani a közlekedési feltételeken. Számításba vettük azt is, hogy egy-két megállóhelyet kiiktatunk, rövidítve ezáltal a menetidőt.-És a villamosítás?-Távlati elképzelés. Ha a pénzügyi lehetőségeink adottak is lesznek, leghamarabb akkor is csak az ezredforduló után (!) jöhet szóba a villamosítás. Baki László, Salgótarján állomásfőnöke Kecskés Zoltánná kereskedelmi- és Palaczkos Tamás forgalmi állomásfő- nök-helyettesek társaságában fogad. Az állomásfőnök nem kertel, amikor véleményét kérem a vasárnap délutáni zsúfolt vonatokról: A vasút is leült- Számomra az a fontos, hogy felférjenek az utasok a vonatra. Ha vasárnap délután nyolc kocsi menne Salgótarjánból Pestre, az sem volna sok. Megyeszékhelyhez méltatlanul kezelik az oda vezető vasúti pályát. Úgy tűnik, „magas helyeken” errefelé nem találhatók olyan lokálpatrióták (pedig utazik országgyűlési képviselő is ezen a rossz álomnak tűnő vasútvonalon - V. T.), mint például Gyöngyös esetében, ahol villamosították a Vámosgyörk- Gyöngyös közti mellékvonalat,- Hiába hadakozunk a pálya gyorsítása mellett, ha a kis megállóhelyeken összefog néhány ember, hogy márpedig ott is álljon meg a sebesvonat - veti közbe Kecskésné.- Leült az ország, és vele együtt a vasút is. Hol vannak már azok az idők, amikor felkerekedett a család és utaztak. Most inkább otthon maradnak - így Baki úr.- Pedig vannak kedvezményeink - veszi vissza a szót Kecskésné. -Pénzünk viszont nincs, hogy ezt reklámozhassuk. Ha írunk valamilyen szórólapot, és kiragasztjuk a városban, másnapra letépik.- Állampolgári fegyelmezetlenség - veti közbe az állomásfőnök. - Mint ahogy az is, amit a vandálok tesznek a fülkékben. Nézzen meg néhány kocsit egy-egy hétvégi disco után! Arról már nem is beszélve, hogy az emberek azt hiszik: azért kell a vonatra jegyet váltani, mert jön a kalauz ... Mátyás a múlté- Nagyon nehéz helyzetben van ez a vonal. Az esélyeinket az is rontja, hogy a „nagyfőnökök” nincsenek teljesen tisztában a nehézségeinkkel. Ha Salgótarjánba jönnek, nem vonattal utaznak. Nem vegyülnek el Mátyás király módjára álruhában a tömegben: elegáns autón érkeznek. Ha a működést biztosító feltételek nem javulnak, maholnap arra ébredünk: befoghatunk a szekérbe, hogy lejussunk Kis- terenyére - kesereg az állomásfőnök. Reméljük, erre nem kerül sor. Az állampolgárok viszont legalább arra vigyáznának, ami már megvan. A Fő téren az emlékmű mozdonyról máris ellopták a díszcsavarokat, betörték az ablakokat, s amit lehetett, összefújtak festékkel. A váróteremről, az öreg, városi csavargók éjjeli menedékhelyéről, az ott terjengő bűzről talán jobb, ha nem is szólunk. Ám lehetetlen becsukni a szemünket... Ébresztő! Ezrek utaznak az egyre romló állagú, mind inkább lassúbb vasúton Nógrádban. Vajon szőkébb hazánk országgyűlési képviselői tettek-e valamit a korszerűbb, a megbízhatóbb vasúti közlekedés érdekében, a lakosság, a szavazópolgárok javát nézve? Nem tudunk róla, hogy valamelyikük valamikor is szót emelt volna az ország házában a vasút ügyében. Vallus Tibor A vasárnap délutáni gyors már Salgótarjánban megtelik
