Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

1993. november 25., csütörtök ARCOK-HARCOK HÍRLAP 7 • • Üres helyet hagyni otthon? ékeidöben nincs fájdalmasabb veszteség, mintha egy or- §-£ szag elveszti alkotó értelmiségét. A nyolcvanas évek Len- gyelországából menekültek el többen, vagy Romániából, Magyarországról, az NDK—ból? Senki sem tudta biztosan. Csak az üresen hagyott helyek körül folyt a tülekedés ... Ekkortájt Otakar Vavra filmrendező készített egy fűmet Comeniusról, a XVII. század nagy filozófusáról, pedagógusáról. 1988-ban egy külvárosi prágai moziban láttam ezt a filmet, amelyben Comenius cinikus bűntettnek nevezte az üldözést, amellyel az ország legzse­niálisabb koponyáit emigrációba kényszerítik Róma csehországi helytartói, pusztán azért, mert a tudósok, művészek színe-java nem hajlandó visszatérni a katolicizmushoz. A kis prágai mozit majd szétvetette a dörgő tapsvihar, s ez mélyen mgindító volt, hi­szen életünk lényegéről szólt, mert a vendégek, a varsói, berlini, budapesti értelmiségiek ugyanúgy értették a képes beszédet, mint a csehek, a szlovákok, s együtt lelkesen tüntettek: elég ebből, elég legyen valahára! A XX. század végén is elegünk van abból, hogy Moszkva szenilis öregurai szabják meg egy egész térségben, hogy mi az ára a tehetség érvényesülésének, s mi a kiátkozásnak, elül- dözésnek. Elég a látszatból, mintha a baráti országok független­sége valódi volna, s a testvériség őszinte. Nem, nagyon nem, mert csak formalitás és hazugság az egész! Varsótól Szófiáig és Ber­lintől Budapestig abszolút engedelmességet várnak el, s az eret­nekeket, a másképp gondolkodókat eltakarítják a szocialista fej­lődés útjából. f fa Moszkva kirendeltség-vezetői a fővárosokban jól vég- I m zik a dolgukat, a baráti országok zseniális koponyái A. A. törvényszerűen kiüldöztetnek. S ha ez évtizedeken át így folyik, az felér egy gigantikus kasztrálással, s az impotenciába való végleges belenyugvással. Szabad, független gondolkodók hí­ján bölcs alkotók híján egy-egy országban az engedelmesség véglegesnek látszik. S a csend is. A pocsolyák csendje is. Természetes, hogy 1989-ben mindenki azt hitte: ennek vége van. Nemhogy kiátkozás, kirekesztés, elszigetelés várna a zsenia­litásra, de a tudás végre nyilvánvalóan elnyeri jutalmát, méltó helyét. Nem így történt. A rendszerváltozások során hatalomra került új elit a térség válságának okait nyilván egészen máshol kereste, mint a bölcsesség-hiányelemzésében, és kísértetiesen másolni kezdte a gondolat-üldözés régi gyakorlatát, a középsze­rűség és a butaság megkoronázását. Vilniuszban, Varsóban, Po­zsonyban, Budapesten Coménius ugyanolyan aktuális lett, mintha birodalomban élnénk. Idegen hatalmak dróton rángatása nélkül is emigrálásra kényszerítik azokat, akik nem hajlandók tudásu­kat, művészetüket, kamerájukat ideológiák szolgálatába állítani. Fekete listák születnek, megnevezik az új eretnekeket. „Nekik is jobb, ha külföldön folytatják munkásságukat!" És kihátrálnak az országból a zsenik, s külföldön álmodják világra találmányukat, zenemüvüket... A botcsinálta politikusok többségéről csak akkor derül ki, amikor már késő: felkészületlenségük, cinizmusuk ponto­san az, aminek látszott, csak a tanácstalanság és gőgös hatalomvágy ötvözetéből építkeznek. S akik üres helyet hagytak itthon maguk után, egy ideig nem nevetnek: keserűen várnak. Va­jon mikor érnek véget ebben a térségben a hétköznapi őrületek? S mikor kezdődik el a bölcs építkezés? Erdős István Békési László a vállalkozásélénkítésről: Orbán csak egyszer mondta, de azóta is visszafelé táncol Gazdasági helyzetünk miatt csökkenteni kell majd a szociális ellátásokat is. A szocialisták azt mondják, a társadalom alsó harmadát meg kell óvni a többletterhektől. Ez viszont azt je­lenti, hogy keményebben jelennek meg a terhek bizonyos jöve­delemhatár fölött. Erről is beszélt Békési László, az MSZP or­szággyűlési képviselője Nógrád megyében járva.-A Fidesz tárgyalási alap­nak tekinti az ön gazdasági programját, Horn Gyula el­képzeléseivel szemben. Me­lyik az igazi az MSZP-nél? Más a műfaj- A Horn Gyula nevével fémjelzett, augusztusi fizetett hirdetés - amelyet oly sok ol­dalról ért támadás, nem jogtala­nul — nem program. Ezt soha nem mondta Horn Gyula sem. A szocialista párt komolyan ké­szül arra, ha nem tudja megke­rülni, hogy kormányzati té­nyező legyen, akkor végrehajt­ható programmal tudjon indulni a koalíciós tárgyalásokon. Itt több cél van: reális legyen a program, eredményesen mene­dzselje a válságot, és teremtse meg a gazdasági növekedés fel­tételeit. A másik politikai szán­dék: mi olyan programot tudunk meghirdetni, amely a társada­lom túlnyomó többsége szá­mára vonzó célokat tartalmaz. Ezekben minden párt szeretne elmenni a lehetséges maximu­mig. Örökös vita témája, hogy meddig lehet összhangba hozni a célokat a gazdasági realitá­sokkal.-,,A vállalkozások ösztön­zése van olyan fontos, hogy ezért a költségvetési hiány mintegy 30 milliárd forintnyi növekedését is vállalni lehet.” Ezt Orbán Viktor mondta a parlament költségvetési vitá­jában. Egyetért? Terített terhek-Nem. Ez az, ami nagyon sarkalatos ellentmondás. De a Fidesz gazdasági szakértői ezt nem mondják. Ezt csak Orbán Viktor mondta, és csak egyszer. Azóta folyamatosan táncol vissza — és jól teszi. Ezért me­rem azt mondani: nincs kibékít­hetetlen különbség az általam, illetve a Fidesz szakértői által képviselt gazdaságpolitikai vo­nalvezetés között. Mi is egyet­értünk azzal, hogy a vállalkozá­sokat - és mindenekelőtt a be­ruházásokat - adókedvezmé­nyekkel is előnyben kell része­síteni. De ennek a fedezetét a költségvetés kiadásainak csök­kentésével kell megteremteni. Arról nem is beszélve, hogy 30 milliárd forinttal a világon semmit nem lehet elérni. Azon az áron tehát nem lehet ked­vezményt adni, hogy nő az ál­lamháztartás hiánya.- Egyre többen állítják: 1995-ben jut Magyarország gazdasági mélypontra.- Az 1994-es esztendőt a vá­lasztások miatt elintézettnek le­het tekinteni. Bárki kormányoz, nem lesz lehetősége, hogy a '94-es folyamatokat megfor­dítsa. Az eladósodás mértéke, az egyensúlyhiány óriási, a vál­ság mélyül. Ezért 1995-öt kell felhasználnia az új kor­mánynak arra, hogy rendet te­remtsen, és a növekedés fel­tételeit bizto­sítsa. Emiatt lesz vissza­esés.- Valós ve­szély, hogy a szociális ellá­tásokat is meg kell nyir­bálni?- Igen. Ezt úgy kell tenni, hogy eközben a terheket egé­szen más arányban kell teríteni. Ebben biztosan lesz­nek különbsé­gek a pártok között. Mi azt mondjuk, a társadalom alsó harmadát meg kell óvni a többletterhektől még ilyen nehéz helyzetben is. Ez viszont azt jelenti, hogy bi­zonyos jövedelemhatár fölött a terhek keményebben jelennek meg. Szalasztva napestig-A Salgótarjánban tartott vállalkozói fórumán ön prog­ramot vázolt, amelyben el­mondta, hogy az első három évben a gazdaság alapjait kell szanálni. Ebből adódik a kér­dés: ön szerint mit csinált há­rom és fél év alatt az An- tall-kormány? Békési László: 1995-ben kell rendet teremtenie az új kormánynak Fotó: Mikuska István- Sok dologban jelentős az előrelépés: jogrend van, piaci intézmények épültek ki, tulaj­donosi szerkezetváltás követke­zett be. Elszalasztottá viszont az államháztartási reformot, poli­tikai okokból odadobta a teljes mezőgazdaságot. Későn ébredt rá arra, hogy nem politikailag kell megközelíteni a közép-ke­let európai piaci kereskedelmet. Alárendelte az államosított vál­lalatok újbóli eladásának és a kárpótlásnak a teljes privatizá­ciós folyamatot. Mondhatnám napestig... D. 1. A Fidesz elnöke másként látja Békési félreért valamit: semmifajta visszakozás nincs Utoljára négy-öt éve voltak komoly anyagi gondjai. Bár úgy gondolja, nem akadnának önkéntes jelentkezők a parlamenti képviselők közül arra a próbára, hogy egy hónapig tizenkétezer forintból éljenek, azért azt is állítja, hogy a képviselők gyakrab­ban találkoznak az élet árnyékos oldalával. Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől Salgótarjánban kértünk interjút. Orbán Viktor: Mindenkinek vannak anyagi gondjai, csak más természetűek Fotó: Gyurkó- Mi jut eszébe a pénztelen­ségről?- A hitel. Képviselői állás- Mikor voltak utoljára anyagi gondjai?- Mindenkinek vannak anyagi gondjai, csak más ter­mészetűek. Van aki nem tud la­kást cserélni, és van, aki nem tud venni, vagy nem tud bevá­sárolni a hét végére. Komoly anyagi anyagi gondjaim utoljára 1988-89-ben voltak. A mi csa­ládunkban a feleségem terem­tette meg a pénzügyi egyen­súlyt. Az ő ügyvédi pályája gyorsabban alakult ki. Amikor összeházasodtunk, a szülők össze tudtak adni annyi pénzt, hogy komoly hitelfelvétellel ugyan, de saját panellakásba költöztünk Szolnokon. Utána már csak az volt a kérdés, ho­gyan tudjuk növelni a fizeté­sünket. Nekem hosszú ideig voltak ezzel gondjaim, mert el­lenzéki politikusnak lenni nem volt fizető állás.- Hol volt az első munkahe­lye?-Az egyetem után először szenior voltam a Bibó-kollégi- umban. Utána gyakornok lettem a mérnök- és vezetői tovább­képző intézetben. Ezt fél évig csináltam. Majd részt vettem a közép-európai kutatócsoport­ban, a Soros Alapítvány ösz­töndíjasaként. Innen kerültem parlamenti képviselői állásba. Önként szenvedni?- Sokan minősítik élettől elrugaszkodottnak a parla­menti képviselőket. Mit gon­dol, hányán vállalnák, hogy egy hónapig mondjuk 12 ezer forintból élnek?- Szerintem ilyet az ember akkor vállal, ha muszáj. Nyil­ván önkéntes jelentkezőt nem nagyon lehetne találni, de ebből nem következik az, hogy a par­lamenti képviselőnek ne lenne fogalma arról, mit ér a mai ma­gyar átlagkereset. Egy képvi­selő sokkal többet találkozik az élet árnyékos oldalával, mint a napossal. Rengeteg problémá­val foglalkozik, ezek nagy része szociális természetű.- Igen, de a másoké.- Nyilván nem így él, de attól ismeri ezeket a gondokat.- Megszavazta a képviselők végkielégítését?- Ha a parlamenti képviselő­ket olyan szabályok szerint bí­rálnák el, mint a többi magyar állampolgárt, aszerint maga­sabb lenne a rhi végkielégíté­sünk. Szerintem jól van így, ahogy van.- Vannak, akik szerint nincs jól így. Ha a képviselő fizetés nélküli szabadságát tölti a parlamer jén, akkor van munkahe­lye, ahová visszamehet. Munkája is van, és végki­elégítést is kap.-Ez a kér­dés akkor is feltehető, ha valaki elveszíti a munkahe­lyét, felveszi a végkielégítést, három nap múlva pedig elhelyezkedik valahol. Más­felől pedig, nem akarom védeni a kép­viselőket, de kiszálltak négy évre a szakmá­jukból. Oda visszakapasz­kodni nem ugyanaz, mintha folya­matosan abban dolgoznának. A kifizetés mértékéről lehet vitat­kozni, de ilyen intézménynek kell lennie. Harmincmilliárd- Békési Lászlót megkér­deztük az ön költségvetési vi­tában tett hozzászólásáról. Azt mondta, ezzel ugyan nem ért egyet, de ez nem is a Fidesz gazdasági szakértőinek véle­ménye. Ezt csak ön mondta, egyszer, és azóta táncol vissza.-Békési László nyilván fél­reértett valamit. Azt mondtam, hogy ma Magyarországon ak­kor is kell vállalkozásélénkítő lépéseket tenni, ha ez átmeneti­leg bevételkieséssel jár. Ezt most is tartom, a mi gazdasági szakértőink is így gondolkod­nak. Az külön kérdés, hogy mi­közben mi azt mondjuk: a vál­lalkozók ne fizessenek nyere­ség- adót, ha befektetik a nyere­ségüket (ez a 30 milliárdos kie­sés), aközben azt is mondjuk, hogy a költségvetési kiadásokat lehet csökkenteni. De ha nem tudnánk csökkenteni a kiadáso­kon, ezt akkor is meg kell tenni. Tehát semmifajta visszakozás nincs. Dudellai Ildikó Ez itten, kérem, Magyarország Mi kell a jókedvhez? Gyakran akkor sem egyér­telműek a dolgok, ha nagyon figyelünk. Én ráadásul nem is figyeltem a hétfő esti króni­kára - jól meg is ijesztettem magam. Arra kaptam fel a fe­jem a „Híreink röviden” alatt, hogy emelkednek a benzinárak Romániában, és ez bekövet­kezhet nálunk is. Nagyon mér­ges lettem. Mit képzelnek ezek - fortyogtam magamban -, népkonyhára küldik az autóso­kat? Mert mintha egy kategó­ria lenne az, hogy „autós”. Nem fontos részletezni, mi a különbség a húszéves Wart- burg-tulajdonos és az új Nis- san-gazda között. (Akad ugyan, aki vagyoni helyzete álcázásául közlekedik Trabant­tal, de ezt nem általánosíthat­juk.) Az „autósra” minden rá­fér? - bosszankodtam tovább. A benzin, a casco, az alkat- rész-ár és a szerelési költség emelése, a súlyadó, a kötelező felelősségbiztosítás? Na, ezt nem kellett volna gondolnom, mert erről meg az jutott eszembe, hogy a köte­lező biztosítás megdrágításán is törik a fejüket a biztosítók. Mire belelovaltam volna ma­gam ebbe is, a krónika eljutott a romániai benzin-áremelésről szóló tudósításhoz. És kész. Ezután a csehországi havazás­ról beszéltek (amire a cseh hi­vatalosak nem készültek föl), és azzal folytatták, hogy hoz­zánk is beköszönthet újra a ha­vazás. Ja. Szóval erről volt szó. Komolyan megkönnyebbül­tem. Néha ennyi is elég, hogy jobb kedve legyen az emberfi­ának vagy lányának. Diszkó a bíróságon? „Mivel a romák rasszjegye- ket viselnek (barna bőrűek, fe­kete hajúak, sötét szeműek), így fel lehet ismemi őket. En­nek alapján Salgótarjánban az Ady Endre Művelődési Ház diszkójában és Etesen ki is mondják, hogy cigányokat nem engedhetnek be.” - Ezt írja lapunknak küldött levelé­ben Hranek Ferenc, a Phralipe Független Cigányszervezet megyei elnöke. Az Adynak nincs köze az ügyhöz, a pén­teki diszkós napokon vállal­kozó bérli a helyiséget, aki in­formációnk szerint válaszolni kíván a Phralipe elnökének. Vállalkozó üzemelteti a szóra­kozóhelyet Etesen is, de a pol­gármesteri hivatalban úgy tud­ják, csak a többszörös rend­bontókat nem engedik be, le­gyenek azok bármilyen nem­zetiségűek. Hranek Éerenc vi­szont - még korábban - azt is elmondta, nem hitték el a „ki­tiltásról” szállingózó híreket. Ezért a Phralipe megyei veze­tése úgy három hete elment az etesi diszkóba próbaképpen - és bizony, csakugyan kinnre­kedtek. Úgy véljük, a kisebbségi törvényt nemcsak a kisebb­ségnek hasznos ismernie. Ez ugyanis alapvető rendelkezé­sei között kimondja: a kisebb­ségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos és al­kotmányellenes. Ezt pedig minden magyar állampolgár­nak kötelező betartania. A tör­vény megsértése miatt egyén vagy közösség pert indíthat a bíróságon. - D. I. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom